Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)
1944-08-31 / 197. szám
E előfizetési akak: i hoka s.zo, ne- j GYEDÉVRE 15.—, FEL ÉVRE 80.—, EGÉSZ ÉVBE 60.— PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PENZTABI CSEKSZAMLA SZAMA 72148. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 197. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTARSASAQ SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-tJ. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Lakatos Géza miniszterelnök: A HÁBORÚT HATÁRAINK MEGVÉDÉSÉRE MAGYAR BECSÜLETESSÉGGEL FOLYTATJUK Nincs meg a kellő összhang a küzdő front és a hátország társadalma között Aki a rend és a fegyelem megbontására tör, a iegssigorubb megtorlásra számíthat A kormány elnökének és uj faijainak életrajza BUDAPEST, augusztus 30. A kormány tagjai vitéz Lakatos Géza miniszterelnök elnöklésével az eskütétel után kedden este 11 órakor minisztertanácsot tartottak. Vitéz Lakatos Géza miniszterelnök a kormány megalakulása és az első tanácskozás alkalmából szeretettel és a legteljesebb bizalommal üdvözölte munkatársait. Utalt arra, hogy a kormány igen nehéz helyzetben, válságos órákban vette át az ország vezetését. Maga is a Főméltóságu Kormányzó Ur iránti rendithetetleji hűségből és a haza sorsa iránti mélységes aggodalomtól eltelve vállalja a rendkívül nehéz feladatot, amelyet megbízatása jelent. Munkatársai közül előbb azokhoz szólt, akik, mint a volt kormány tagjai, kipróbált tudásukkal és munkaerejükkel folytatják eddigi munkásságukat, majd hasonló bizalommal üdvözölte a kormány uj tagjait. Részletes programot ezúttal nem kíván adni, de kötelességszorii< n rövides rámutat azokra a tő alapelvekre, amelyek körében a kormány munkája megindul és amelyek működésének irányát továbbra Is megszabják. Ezeket a következő három tömör mondatban foglalta össze: A háívoru folytatása magyar becsületességgel határaink megvédésére, a belső rend és bizalom minden körülmények között való feltétlen megtartása, termelésünk fenntartása, sőt lehető fokozása. A harctéren töltött 13 hónap alatt arról győződött meg, hogy sajnos, a döntő idők erőfeszítésében nincs kellő összhang és megfelelő lelki kapcsolat a küzdő front és a hátország társadalma között. Ennek Intézményes és radikális megszüntetésére törekszik, mert ennek megszűnése a háború eredményes viselésének elengedhetetlen feltétele. A politikai pártok feloszlatásával megszűnt minden gátló körülmény, amely magyart a magyartól elválaszthatja. Meg is kell szűnnie mindennek, ami nyugtalanságra alkalmas, tehát a pártküzdelmeknek is, legalább a háború befejezéséig Senki sem hirdethet olyan elveket, amelyek a közvélemény nyugtalanitására a rend és fegyelem legcsekélyebb megbontására is alkalmasak. Aki pedig akár felelőtlenségből, akár szűk látókör miatt ezt megpróbálná, a legszigorúbb megtorlásra számíthat. Elszánt, becsületes, jószándékkal, kitartással és energiával fog a munkához, amelyre éppúgy, mint a kormány munkájára, Isten áldását kéri. A miniszterelnök szavaira Rakovszky Iván vallás- és közoktatásügyi miniszter, mint a kormány legidősebb tagja válaszolt. Mindnyájan azzal a tudattal és szent elhatározással vállalkoztak a nagy feladatokra, hogy a nemzet integritásáért és függetlenségéért most folyó küzdelmünkben mindenkinek helyt kell állnia ott, ahová a Fő- méltóságu Kormányzó Ur bizalma állította A kormány tagjai áldozatos hűséggel és minden tudásukkal kivánnak résztvenni a mai sorsdöntő Idők közös munkájában, au- * «z elhatározással, hogy ha kell. életük Vitéz Lakatos Géza m. klr. titkos taná- I esős szolgálaton kívüli vezérezredes 1890- | ben született Budapesten. Középiskoláit a i piaristák gimnáziumában végezte, majd a | Ludovika akadémia növendéke lett és mint i ring elsőt avatták hadnaggyá. As első Világháborút elejétől végig mint csapattiszt és vezérkari tiszt küzdötte át és súlyosan meg is sebesült. Kitüntetések egész sorában részesült. Tulajdonosa a hadiékitményes Vaskorona Rendnek is. Az első világháború után, mint vezérkari tiszt a Ludovika akadémia tanára volt, majd különböző központi beosztásban teljesített szolgálatot. Később mint katonai attasé a prágai követségre került és hat évet töltött ebben a beosztásban. Utána a miskolci gyaloghadtesthez került csapatszolgálatra, majd hadtest vezérkari főnők, két éven át pedig dandárparancsnok voit Budapesten. Utána másfél évig a 2. hadsereg vezérkari fönöke, majd két éven át a kassai VIII. hadtest parancsnoka volt. 1943. januárjában, mint a magyar megszálló erők parancnsoka a keleti arcvonalra ment és később ő vette át az 1. hadsereg í parancsnokságát. Az ő nevéhez fűződnek , azok a hadműveletek, amelyek 1944. április- j májusában a szovjet haderőket a Kárpátoktól elűzték. A második világháborúban szerzett kitüntetései a Magyar Érdemrend nagy keresztje a kardokkal a hadiszalagon, a különös dicsérő elismerés a kardokkal a hadiszalagon, a német Vaskereszt lovagkeresztje és az I. osztályú Vaskereszt. Vitéz Gyulay Tibor dr. iparügyi mi- | BULGARIA A SEMLEGES nemzetek sorába lépett. Az utóbbi napokban a világ közvéleményének érdeklődése egyre inkább Bulgária felé irányul. A bolgár lépéssel kapcsolatban a szovjet külügyi népbiztosságnak az volt a megjegyzése, hogy a bolgár lépés nem kielégítő. Ismeretes, hogy a szovjet kormányzat azt követelte Bulgáriától, hogy szakítsa meg diplomáciai kapcsolatait Németországgal, internálja a Bulgáriában állomásozó német erőket és üzenjen hadat Németországnak. A bolgár kormány a szovjet kö\ niszter 1887-ben született Kolozsváron. Unitárius vallásu. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte és a Fe- rencz József Tudományegyetem sub auspi- ciis Regis avatták az államtudományok Jjutójává. Az állami szolgálatot a Központi Statisztikai Hivatalban kezdte, majd a földművelésügyi minisztériumba helyezték át. Az első világháború után mint tartalékos hadnagy szerelt le. 1935-ben főhadnagyi rangfokozat jt nyert. 1936-ban vitézzé avatták. 1919-től 1921-ig a külügyminisztériumban mint miniszteri titkár teljesített i szolgálatot, majd a budapesti Kereskedelmi ^ és iparkamarához lépett át, ahol 1931-ben a kamara főtitkára lett. 1941-ben pedig a i kamara mimszieri ’ ‘ztoaa. Tagja az Er- | délyrészi Gazdasági Tanácsnak, a Magyar u Nemzeti Bank főtanácsának, stb. Tulajdo- * nosa a Mep-var Érdemrend középkeresztjé- ■: nek. Rakovszky Iván dr. vallás- és közoktatás- ügyi miniszter 1895-ben született. Római katolikus vallásu. 1910-ben országgyűlési képviselővé választották. Gróf Tisza István bizalmas hive volt. Az 1. honvéd huszárezredben teljesített a világháborúban szolgálatot. A Károlyi forradalom idején a Keresztény Nemzeti Párt igazgatója volt. A kommunizmus kitörésekor felvidéki birtokára vonult vissza. 1921-ben kénytelen volt Csehországot elhagyni és Magyarországra költözni. Mint belügyminiszternek nagy érdeme volt az ország belső rendjének helyreállításában. 1926-ban mondott le hosszas vetéléssel ellentétben a semlegességet vá] p C'J+Afé o * ROMÁNIÁBAN, A NÉMET TÁVIRATI IRODA jelentése szerint, legutóbb a Bistrica völgyére tolódtak a harcok. Itt összeomlottak a szovjet támadások. A szovjet csapatok a magyar határvidék hágóiig nyomultak előre, de a magyar és német erők ellen- támadással visszavetették őket. A. romániai fejlődés úgy politikai, mint betegsége miatt miniszteri állásáról. 1928-ban a közmunkatanács, 1941-ben & közigazgatási bíróság elnökévé nevezték ki. Vitéz Hennyey Gusztáv külügyminiszter, szolgálatonkivüli altábornagy 1888-ban született Kolozsváron. Evangélikus vallásu. A budapesti hadapród iskolában avatták hadnaggyá. Szolgálatát a 38-as Molináry gyalogezredben kezdte meg. Az első világháborúban mindvégig a harctéren teljesített szolgálatot. Az összeomlás után a honvédelmi minisztérium különböző osztályaiban működött. 1925-ben párisi, ina.ü később athéni, utána pedig belgrádi katonai attasé volt. 1933-ban a vezérkar külföldi osztályának vezetését vette át, ,1937-ben dandárparancsnokká nevezték ki. 1940-ben a székes- fehérvári hadtest parancsnoka. 1943-ban gyalogsági felügyelő lett. 1914-ben a honvédelmi miniszter ráhizta a munkaügyi főcsoportnak főnökségét és a honvédelmi bizottság vezetője volt. Markos Olivér dr. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, született Budapesten. Görög katolikus vallásu. A kassai törvényszéken kezdte pályáját, majd az Igazságügyminisztériumban. 1934-ben a MáV igaz- gőtaságához főügyésszé nevezték ki. 1941- ben igazgatóvá léptették elő. 1943-ban államtitkárrá nevezték ki a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztériumba. IGadár Gábor dr. igazságügyminiszter 1881-ben született. Evangélikus vallásu. 1903-ban kezdte meg pályáját mint bírósági joggyukoi nők. Röviddel később az igazságügyminisztériumba rendelték be, ahol fokozatosan előlépve 1928-ban miniszteri tanácsos lett. 1932-ben a Kúriához tanácselnökké nevezték ki. A jogi élet minden terén kiterjedt ismereteivel, rendkívül I éles Ítélőképességével és páratlan munkabírásával tűnt ki. A törvényelőkészítő osztály élén különösen jelentős érdedmeket szerzett. katonai síkon kialakulóban van, bár még szerdán sem volt teljes egészében áttekinthető. Egy berlini magánértesülések szerint a romániai lépés Bulgáriára hatással volt. A bolgár lépést illetően, akárcsak a román helyzetet tekintve, Németország a mostani állapotot semmiképpen sem tekinti lezártnak és véglegesnek. A német sajtó újabban is óva és intőén foglalkozik a romániai eseményekkel és kihangsúlyozza azt, hogy Romániának a szövetséges táborba való átállása a gyakorlatban az országnak a SzovSuliária nem lép be a háborúba, hanem semleges magatartást fog tanúsítani Á betörő orosz erőbet ellentámadással több he!yen visszavetettük Szlovákiába német csapatok vonultak be 8z orosz rádió irár moldovai szovjet köztáraságot emleget feláldozásával is szembeszállnak azokkal a veszélyekkel, melyek a nemzetet fenyegetik. Ebben a munkában a kormány minden tagja azzal a hűséggel, Önfeláldozással vesz részt, amellyel a nemzeti fiai az arcvonalon küzdenek. (MTI.)
