Keleti Ujság, 1944. augusztus (27. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-25 / 192. szám

1944. AUGUSZTUS 25. KELETI MAGYAnmsjm s Évike hiköHnmérgezést kapott Éviké kétéves kisbaba és arról nevezetes, amiről minden hasonló korú kisbaba neveze­tes szokott lenni, t. i. hogy mindent a szá­jába gyömöszöl. Erre a célra legmegfelelőbb az ujjaeskája, de ha a felnőttek nem lát­ják, a gyufáé skatulya, a papiros s bármiféle játék kitűnő. Ilyenkor Évike nagyon csen. des és éppen erre figyelnek fél a nagyok, elveszik a ,jó falatot“, sőt még a kis kezét is megpaskolják, aztán még ők haragsza­nak, ha Évike sírva fakad. Ma délután azonban az egész házban nagy volt a csend. Évike betotyogott a belső szobába, ahol halkan horkolt az a nagy da­rab bácsi, akit a nagyobbik testvérke pa­pának nevez. A papa a falnak fordult a dí­ványon, feje alá gyűrte a selyempárna bojtját. Azzal nem lehetett játszani. A cipő­fűzője ugyan *kibomlott, az jó is volna, de '.vike már tapasztalatból tudta, hogy azt nem lehet kihúzni a cipőből, csak akkor, ha a cipő az ágy alatt van. Évike nézte a szu­szogó, horkoló papát, szeretett volna játsza­ni az orrával, de félt, hogy kikap, a nyak­kendőjét is szerette volna elvenni, mert annak szép piros színe volt, de azt sem lehe­tett, mert azért is kikap. 8 amint Évike igy töprengett, hirtelen megmozdul a papa és valami kicsúszott a zsebéből. Valami fényes, valami nagyon szép ... Évike előbb csak hozzáért a kis kezével, rátaposott, s mikor látta, hogy a tárca nem rejt semmi veszélyt, óvatosan felemelte. Egyet-kettőt fordított rajta és gyorsan a szájához emelte. Nem zavarta senki, nyu­godtan szopogathatta, a cigarettatárcát, mert hát mi is lehetett egyéb a fényes, la­pos portéka. A papa nem mozdult meg most sem, figyelő szemek nem kisérték Évike mozdulatait. De csodák-csodája, hirtelen ki­nyílt a cigarettatárca és két darab hosszú­kás fehér, gömbölyű valami esett ki bélöte. Évike nézte a szétnyílt tárcát és elcsodálko­zott rajta, aztán érdeklődése a két fehér kis rudacska felé fordult. Megmarkolta őket. Mintha villant volna a fejecskéjében vala­mi. Ezt a felnőttek is a szájukba veszik. Határozottan, a papa szokta a szájába ven­ni. Vájjon milyen lehet az izet És Évike megkóstolta. Nem volt jő, mint a cukor, vagy a lekvár, de furcsa szaga volt. Évike ette, ette a fehér rudacskát, mig végül elfo­gyott. Alig műit él egy perc. Évike prüsz­kölni kezdett, határozottan érezte, hogy a fehér rudacskák csípik a torkát, a száját és az orrát is... A következő pillanatban bömbölni kezdett, mire felébredt a papa a díványon és nagyon mérges arcot vágott. A lármára beszaladt a mama is és ölbevették a kislányt, csitítot­ták, látszott rajtuk, hogy szeretnék tudni, rm a 'baja, miért sir. Évike azonban nem tudta megmondani, hogy mi fáj neki. A papa idegességében, mert nem szerette a gyereksirást, Cigarettára akart gyújtani. Kereste a tárcáját a zsebében, de nem ta­lálta. Nagykérőre felfedezte a díványon. Nem volt nehéz kitalálni, hogy Évike megette a drága cigarettákat. Nagy sürgés-forgás kö­vetkezett, jött a doktor bácsi, akit Évike szív­ből utált. Hosszú gumicsöveket hozott, le­dugta a kislány torkán. Szörnyű félóra kö­vetkezett. A felnőttek kétségbeesetten sut­togták: „nikotinmérgezés.“ Reméljük azonban, hogy Évike mégis meggyógyul és ha megnő, nem fogja meg­enni a cigarettát. Egy azonban bizonyos, hogy füstölni fog, sőt még- előfordulhat, hogy lesz még nikotinmérgezése, sőt eldicse- kedheti a barátnőinek, hogy ez nála nem h nagy eset, mert már kétéves korában túlesett az elsőn. (> Az elsötétítés időpontja A honvédelmi miniszter renűefc-te értelmé­ben a lakóházak elsötétítése este 9 órakor kezdődik és tart hajnak 5 óráig. Szolgálatos avóavszertArak Fortuna gyógyszertár, Mátyás király-tér SS. sz. Távbeszélő: 21-52. — Hygea gyógy- swsrtár, Széchenyi-tér 32. sz. Távbeszélő: 24-04. — Victoria gyógyszertár, Horthy Miklós-űrt 47. sz. Távbeszélő: 15-S9. — Opera gyógyszertár, Hunyadi-tér 1. sz. Távbeszélő: n-96. — A PIARISTA TEMPLOMBAN aug. 27-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a pia­rista rend alapítójának, Kaiazanti Szent Jó­zsefnek tiszteletére ünnepélyes szentmise lesz. Evangélium után a szentbeszédet Ba- Saayi György mondja. A székelt/ népközösség középkori szervezete ma is követendő példa lehet Hogyan élt egy középkora székely falu? A történelmi újkorból ismeretlen, újabb korszakba átvezető időszak válsága nap­jainkban igen nagy szenvedéseket okoz az embernek. Világrészek, nemzetek forognak a végső megpróbáltatás keserű levében s mindenütt nagy küzdelmeket viv az egyén. Ebben a bomló korban minden életrevaló közösség szeretné újjászervezni magát, hogy biztosabban ellenálljon a megsemmisülés veszedelmének. Valamilyen lesz az uj világ, nem tudjuk még, milyen. Mi, magyarok is időtálló közösségi szervezeteket szeretnénk teremteni, melyek a holnap felé vezetik népünket. A korsz'erü társadalomszervezés­nek azonban magyarnak, fajtánk testére, lelkére szabottnak kell lennie. Hogy miként lehet életformánk magyar, ahhoz a népi mult és hagyomány szolgáltat Útmutatáso­kat. A szabad székelység belső szervezete A magyar művészet és szellemtudomány ’jabban nagy szenvedéllyel fordul a ma­gyar középkor felé. Felismerte, hogy ez a korszak volt nemzetünk életének eddig legvirágzóbb ideje, ekkor mutatta meg faj­tánk teljes, alkotó arcát, ekkor fejtette ki teljében politikai, katonai tehetségét, ekkor újabban nagy szenvedéllyel fordul a ma­gasságokba. Rend, szervezettség, arányos testi-lelki együttélés jellemzi a középkori magyar népet. Kodolányi hírt ad történelmi regényeiben az árpádkori dunántúli falvak népi életéről. A székely falvak egykorú életét nem rajzolja meg a szépirodalom, de történelmi adatokból, a fennmaradt népi ha­gyományból s a közösség alkotásaiból követ­keztethetünk formáira. A székelység minden bizonnyal magyar volt s különleges feladattal különleges posztra rendéit nép. Szervezkedése és életformája nem volt más, mint a magyarság zöméé, csak az ósl ma­gyar sajátosságokat sokkal tovább őrizte, mint bármely más tájon élő magyar nép. így a Tagányi Károly által kikutatott ősi magyar földközösség birtoklási formája egyes falvakban a Székelyföldön még a 18. században is élt s jellegzetes maradványai a mai székely közbirtokosságok. A középkori székely falvak társadalmának zömét a szabad közszékelyek alkották. Ek­kor még kevés volt a külön királyi ás feje- * delml kiváltságokkal föléjük emelkedő s I még kevesebb a szabadságát elvesztő, alá- | hullott 'székely. Birtokával azonban a székely közösség saját törvényei szerint szabadon rendel­kezett. Betelepülő Idegent különleges esetekben a székely nemzetgyűlés székellyé fogadha­tott s ekkor részesült a közösség teljes jo­gaiban, különben Székelyföldön még a királynak sem lehe­tett birtoka, ő sem adományozhatott ott javakat. A székely közösséghez Való -hűtlenség ese­tén a gyűlés a hűtlen vagyonát elkobozta, lakóházát faluja népe széthányta, állatait a köz javára lefoglalta, a közös földek hasz­nálati jogát visszavonta. A székely falu ugyanis erdeit és mezeit közösen használta, mezei törvények szab­ták meg községenként a gazdálkodás rend­jét, a feltörendő réteket, a különb ízó csor­dák részére elkülönített legelőket s a faj­zásra kijelölt erdőket, halászatot, vadá­szatot. Minden tavaszon nyüvetéssél osztották In a jogosult családok részére a megillető termőterületet. Eleinte minden szabad székely család egy­formán részesült a javakból, a későbbi rendi küzdelmek során nagyobb hatalomra szert tett lófők és primőrök többszörös birtoko­kat kaptak. A székely falutelepülés az ősi katonai szervezet szerint először tízesekbe történt. A katonai feladatra rendelt nép szervezési for­máját a faluban és mezei rendben is meg- ' tartotta. A rokon családokat felölelő tizes később összeépült zárt falutelepüléssé. A falu magában is önvédelmi szervezet. A telkek külső felén zárt, nagy csűrökkel, befelé a kisebb lakóházakkal. Minden csalá­dos székelynek joga volt belsőségre és külön lakóházra. A falu nem kifelé terjeszkedett, hanem befelé sűrűsödött, a telkek osztód­tak. Kihasítottak a nősülendő fiatal székelynek elegendő telket a belsőségből, kalákában közösen építették fel reá a szigorú rend és szöké­sek szerint kialakult jellegzetes és cél­szerű székely faházat s az asszonyt már az uj házba vitte. A csa­ládalapítás közös segítése a székelyeknél magától értetődő cselekedetben nyilvánult. S az igy kapott belsőség után már teljes jogú székely volt, az ifjú házas a következő tavaszon megkapta mezei, javait is. Később lassú hanyatlás állott be Ez az ősi faluközösségi élet s föléje épült székely alkotmány a fejedelmi időkben igen sok csorbát szenvedett. Nagy küzdelmet in­dítottak a székelység- föemberel a rendi tár­sadalom kialakítása érdekében. A székely népi közösség azonban határozottan ellenállt annak, hogy magas színvonalú közösségi szervezetét egy tökéletlenebb, keveseknek kedvezőbb, de az egész népnek kedvezőtle­nebb fokra fejlesszék vissza. Évszázadok fo­lyamán rengeteg szabadságharcot vívott, hogy jogait ne engedje csorbítani s ősi élet­formáját megvédje. S ha erőszakkal meg is törték sokszor, lélekben s a népi tudatban mindig ellen­állt s mindig fenntartotta szabad, önmaga törvényei szerint szabályozott jobb életét. A 16. századig már igen sok szabad szé­kelyt forgattak ki jogaiból s ezzel szabad­ságából és vagyonából. Kapzsi főnemesek megszerezték a szabadok részjogát, ezzel jobbággyá tették a volt szabadot és sikerrel kecsegtetett a nagybirtokrendszer székely- földi meghonosítása. Hogy azonban a nép­nek mennyire idegen volt a rendiség teljes szellemével együtt, mutatják az 1581. évi gyergyóujfalui falu­törvények. Báthory Kristóf fejedelem a mezei bírás­kodást a községek hatáskörébe utalta. En­nek végrehajtására a székely falvak saját mezei törvényeket alkottak. Ezekben a népi törvényekben eredeti módon nyilatkozott meg a hagyományos közösségi élet szelle­me. Gyergyóujfalu község 1851. évi falutör­vényei teljes szövegben fennmaradtak. Itt csupán igen jelentős bevezetésére akarunk rámutatni. így kezdődik: „Mi, kik vagyunk Gyergyószéken, Újfalu­ban lakozandók, nemesek, darabonok és Vaj­da Urunk őnagyságának jobbágyai, mind közönséggel a teljes falu, Írattuk az emléke­zetre e törvényeket.” A, törvényeket tehát a teljes falu hozta, a nemesekkel egyenlő jogban a jobbágyok is. 12 elöljárót választottak a törvények végrehajtásának ellenőrzésére s sem az elöl­járók választásánál, sem a végrehajtásnál nem tettek semmi különbséget nemes és jobbágy között. Ezzel a törvényalkotással Gyergyóujfalu nem a felvilágosodás korát előzte meg, ha­nem önként követte az ősi hagyományt, mely szerint minden székely egyenrangú. Nem ismerte el azt a rendi értékelést, mely időközben a székely élet felépítményeiben már uralkodott . Szociális magyar közösség A középkori székely falu a legigazibb szo­ciális magyar közösség. Benne szigorú élet­rend szerint, határozódott meg az egyén .he­lye, kötelessége, joga, magatartása. Az egész falut egyformán átható, ősi magyar indítékokból táplálkozó s igaz katolicizmu­son nemesedett, érlelődött, kiteljesedett egységes kbzszellein vigyá­zott rendjére. Nem volt szükség sok jogszabályra, mert az egyéneket s a nép egyetemét ugyanaz á belső törvény mozgatta, ez határozta meg szükségletét, Ízlését, ítéletét. Ebben az ará­nyos életben kihasználták az egyén teljes munkaerejét, de megkapta az egyén a teljes emberi védelmet. Legjobban alkotásaik tükrében szemlél­hetjük a táj, nép és kor nagy emberi érté­keit, páratlan belső egyensúlyát s arányos erejét. Amit alkotott, épített mindennapjá­hoz, az célszerű, anyagszerü, Ízléses, mint a székely ház, a kéziszerszámok, népdalok s az élet köznapi szokásai. Amit ünnepre szái)t, rendkívüli magamegmutatónak, ami­ben feldobta lelke mélyeit s amiben a ter­mészetfeletti nagyságok felé törekedett, az is monumentális, időtálló alkotás. Ilyen a ballada, végtelen székely sírás, a büszke székelykapu s a székely falvak temploma. Csodálatosak a székely templomok arányaik­kal, messze hirlö egyszerű szépségükkel. Mindig az őket építő közösség korabeli nagy belső egyensúlya jut eszébe az embernek lát- tukra. Melyik utón jutunk vissza ahhoz az ered­ményhez, hogy az egyén és közösség meg­kapja a fajta erős alkatában nyugvó s a természetfeletti értékek eszményeihez igazo­dó belső egyen: u'yát, életének arányos rend- . jót?. KOMOLY NEMZETISÉGI MUNKA Puszta?-Popovit8 József: »A* északerdélyi románok gazdasági helyzete 194,0—1944“ című le újahb könyve. Ára: 10 Pengő. Megrendelő tő a szerzőnél: Budapest, V.f Honvéd-u. 10. — A PÉNZÜGYŐRSÉG SZEPTEMBER 10-IG A ZSIDÓ INGÓSÁGOKKAL KAP­CSOLATOS ÜGYEK INTÉZÉSÉT BE­SZÜNTETTE. Zsidó ingóságokkal kapcsola­tos ügyeket (lakásátadás, visszavétel, In­góságok kiadása, beszállítása stb.) a pénz­ügyőrség folyó évi augusztus hó 29-től szeptember 10-ig bezárólag nem végez és fel világosit ásókat sem ad. — SZUDÁNBA nagy sáskarajok tör­tek be. A sáskák a Vörös-tenger felől jöttek és már as ottani partvidéken is igen nagy pusztítást végeztek. A Bara- ka-folyó torkolatvidékén a falánk rova­rok milliói repültek át, áthaladták Tokar- tartományon és Felső-Egyiptom felé kö­zelednek. Szakértők megállapítása szerint az ilyen nagy sáska jár ás minden 12 év­ben ismétlődő jelenség. Legutóbb 1932- ben és 1920-ban volt hasonló sáskavész. — BEIRATKOZÁS A REFORMÁTUS POLGÁRI ISKOLÁBA. A kolozsvári refor­mátus egyház vegyes (fiú, leány) polgári Iskolájába a beiratkozások szeptember 1—• 7. napjai alatt lesznek a Magyar-utca 68. szám alatti Iskolában. Délelőtt 9—1 órák alatt, ahol minden szükséges felvilágosítást megad az igazgatóság. — FÉLMAZSAS RETEK. Európai szemmel szinte elképzelhetetlen az olyan retekfaj, amelyet Japánban termelnek. Itt az 50—60 cm. hosszúságú retek sem megy ritkaságszámba. Földünk legna­gyobb retekfajtája Kiushiu szigeten te­rem. Átmérője csaknem félméter, súlya pedig gyakran félmázsa. Ezek a gőliát retkek természetesen nyersen nem élvez­hetők, csak főtt állapotban fogyaszt­hatok. — Iskolai beiratás, A kolozsvári refor­mátus egyház népiskoláiban az iskolai be- Iratások szeptember 1., 2.. 3. napjain lesz­nek az isko’ák hivatalos helyiségébe*, dél­előtt 9—12 és délután 3—5 óra között. Az iskolai évet 17-én nyitják meg, a tanítás szeptember 18-án kezdődik. Több irányú intézkedések megbeszélése végett szüksé­ges, hogy a beiratást maguk a szülők vé­gezzék, különösen azoknak a tanulóknak sziliéi jelenjenek meg az igazgatónál, akik a mult évben is annak az iskolának voltak növendékei. — Meghamisította a petróleumjegyét. Dósról jelentik: Páváink Dem etemé tőkési lakos a petróleumjegyén meghamisította a béirásokat. Dr. Sütő Sándor kir. ügyész szi­gorú Ítéletet kért a falvakon egyre jobban elharapózó közokirathamisitások ellen. A törvényszék egyhónapi fogházra Ítélte a közokiratira xsösitó asszonyt. A kir. ügyész az Ítéletet súlyosbításért, megfellebbezte. — Veszedelmes besurranó tolvajnöt fog­tak el Szatmáron. A rendőrség egész sor szatmári bünöfcöt tett ártalmatlanná. Szat­máron az utóbbi időben a betörések és az apró lopási ügyek elszaporodtak. A rendőr­ség most letartóztatott egy veszedelmes be­surranó tolvajnőt: KiUcsok Mária cigány­asszony személyében. KiUcsok Mária leg­utóbb az egyik lakásba az ablakon hatolt be és onnan minden eleme’hető tárgyat ma­gával vitt. Leszedte a függönyöket, elvitt© a mosdótálat, székeket és más berendezési tárgyakat. A detektiveknek »lkerült elfogni a cigányasszonyt, akit klha'lgatása után őrizetbe vettek. __ Ellopták egy főpincér „fizető-táská­ját“. Surányi Béla Hunyadi-tér 15. szám glatt lakó főpincér feljelentést tett a rend­őrségen ismeretlen tettes ellen, aki az egyik sörözőben, ahol Surányi, mint főpincér volt alka’mazásban, ellopta „fizető-táskáját”, amelyben 400 pengő készpénz és egyéb fon­tos értéktárgyak voltak. Surányi kára meg­haladja a 4000 pengőt. A rendőrség a tet­tes kézrekeritésére megindította a nyomo­zást. — A BENGALI AI SZAKSZERVEZETEK kalkuttai kongresszusának elnöke kedden közölte, hogy a tartományban jelenleg 40 millió ember szenved különböző járványok­ban, közöttük több mint húszmillió malá­riában. Nyilatkozata további során közölte, hogy ez a „borzalmas helyzet" a gyógysze­rek teljes hiányára vezethető vissza. JÓ ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK PAT.rvy BOBÉRT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom