Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-11 / 154. szám

1944. JULIUS 11. keieti ' MAGYAR UJSXa Nem vagyok hajlandó pártpolitikai szempontok szerint igazítani a magyar politikát — hangsúlyozta pécsi beszédében vitéz Imrédy Béla Pécs, julius 10. (MTI.) Vitéz imrédy Béla miniszter Pécsen, a Magyar Megújulás Pártjának összejövetelén beszédet mondott. A miniszter a többi között kijelentette, kéri bajtársaitól, hogy benne, aki közelebb van az eseményekhez, többet és gyorsabban lát meg, bízzanak akkor is, ha nem értik azt, hogy egyik vagy másik lépése miért törté­nik, mert ö tutija hogy miért. Hangoztatta, hogy a földnek magyarnak kell maradnia és hogy a háborút meg kell nyernünk. A többi kérdés ehhez képest alárendelt jelen­tőségű. A háborút értik úgy lehet megnyerni, ha annak vezetésében egység és céltudatos­ság érvényesül. Egységben és kölcsönös hű­ségben kell kitartanunk szövetségeseink mellett. Ha vannak vitáink, ezek házi per­patvarok, amelyeket el kell intézniök az arra illetékeseknek. Természetes, hogy vannak és természetes, hogy érvényesítenünk kell a magyar érdekeket szövetségeseink irányá­ban is. Ettől nem tágit. A másik követel­mény, amely ebből folyik, bent az országban céltudatos, erőskezü és egységes vezetésnek kell lennie. A miniszter szólt ezután az egysá|rt6rek- vésekröL He egymás fejbeverésével próbáljuk a magyar problémákat megoldani ■— Visszás dolog volna, — mondotta ■— hogy azok, akik március 19-ért felelősek, az egység köpenyege alatt továbbra is megtar­tanák azokat a pozíciókat, amelyeket már­cius 19. előtt elfoglaltak, (Elénk helyeslés.) Egységes azonban a magyar lélek megnyi­latkozása a magyar összefogás felé és ezt a hangot meg kell hallanunk. (Taps, helyes­lés.) Nem vagyok halandó szűk, pártpoliti­kai szempontok szerint igazgatni a magyar politikát. (Taps és helyeslés.) El ken ismer­nünk, hogy más pártokban is vannak becsü­letes, jószándékn magyar emberek. Az a fontos, hogy ezek egymásra találjanak. Fog­junk velük kezet, meneteljünk együtt a bol­dogabb jövő felé és ne egymás fejbeverésé- vel próháljnk a magyar problémákat elin­tézni. Az a körülmény, hogy a kormányzás nem kizárólag a mi pártunk kezébe van le­téve, hanem más pártok is osztóznak benne, kötelességünkké teszi, hogy számoljunk ez­zel a helyzettel. — Kérem a vidéki bajtársakat is, hogy ezt a munkát, amelyet nem könnyű folytat­ni, mert hiszen különböző politikai szellemi­ségű tényezőknek az együtteséről van szó, ezt a munkát ne nehezítsék meg ellentétek felszitásával. Ne azt keressük, ami elválaszt egymástól, hanem azokat a szempontokat, amelyek közösek mindnyájunk előtt és ame­lyekért egységben együtt tudunk dolgozni. Nem a retorzió idejét éljük. — Megkövetelem nemcsak a magunk, ha­nem más pártok számára is, hogy akit mél­tánytalan üldözés ért az elmúlt rendszer alatt, azzal szemben ezt a méltánytalan ül­dözést haladéktalanul szüntessék meg és az illető számára adják meg a legteljesebb anyagi és erkölcsi rehabilitációt. Ezt a kö­vetelést nem adom fel annak ellenére sem, hogy szélső jobboldali oldalról is érthetetlen módon támadások érnek. Ezeket nem mi provokáltuk, hanem egy beteg szellem ter­melte ki, amelytől a szélső jobboldalnak meg kell szabadulnia. Á magyar kisember érdekében Imrédy Béla miniszter ezután arról be­szélt, hogy kezd lábra kapni bizonyos elé­gedetlenség. — Megmondhatom, hogy érmék van na­gyon sok oka és alapja. Én magam is elége­detlen vagyok és elégedetlen a miniszterel­nök ur is, áld pedig nem a mi pártunknak a tagja. Mindnyájunkban él a türelmetlenség és szeretnénk a magyar élet megújulását gyorsabb tempóban kibontakozni látni. Szeretnék, ha az igazságtalanságok — nem­csak azok, amelyek egyes embereket értek, hanem azokat is, amelyeket a régi liberális társadalmi rendszer és élet magával hozott — minél előbb megszűnnének. Szeretnok, ha n magyar kisember érdekében minél több történnék. Kívánjuk, hogy a magyar jöve­delemelosztás és vagyonmegoszlás egészsé­gesebb legyen és ha el is érjük a javulást és szent hitem, hogy el fogjuk érni, igen lénye­ges pontokon még a háború alatt is a hala­dást az uj magyar élet felé. Nem szabad megadnunk az ideális felé való haladásban, amely felé törekszünk. Sokszor azt gondo­lom magamban, jobb volna újból visszatérni az ellenzéki harc terére, és kívülről próbálni döngetni a kaput és felnyitni az uj magyar élet felé való haladásnak az útját. Jobb volna talán és kényelmesebb is, nekem azon­ban kötelességem ezt elfojtani és azt mon­danom, ha nem értünk még el olyan döntő lépéseket amilyeneket szerettem volna elérni és amilyeneket meggyőződésem, hogy a ma­gyar kormányzat a maga egészében is el akar érni, ha nem értünk el még ilyen ered­ményeket, ez nem lehet ok arra, nogy a fegyvert eldobjuk a kezünkből és a meddő ellenzéki politizálás terére térjünk. Nekünk kötelességünk ottmaradni a poszton és köte­lességünk megpróbálni élni azzal a hatalom­mal, vágj' annak egy részével, amely ke­zünkbe adatott és javítani a magyar életet. Kötelességünk addig, amig reményünk van rá, hogy ezen az utón célhoz tudunk érni. —- Megmondom, hogy ez alatt a hat hét alatt, amióta miniszter vagyok, e reményem nem erősödött, de még van reményem és en­nek következtében kötelességem e remény tartalékait a végsőkig kimeríteni és mindent elkövetni, hogy belülről megpróbáljam a magyar élet útját helyes irányban vinni. Ha e törekvéseim nem sikerülnének ha remé­nyem elapad, egy pillanatig sem fogok ha­bozni. Már kétszer elhagytam a miniszteri bársonyszéket, el tudom hagyni bármikor, sajnálkozás nélkül. Elhagynom azonban csak akkor szabad, ha ezzel használok nem­zetemnek. HÁROMFÉLE LOJALITÁSRA VAN SZ) 1KSÉGÜNK A miniszter ezután utalt arra, hogy há­romféle lojalitásra van szükségünk. Hívek­nek kell lennünk, magyarságunkhoz és a magyar egységet kell munkálni. A magyar hűség elsősorban Horthy Miklós kormányzó iránt áll fenn. A másik hűség a becsületes barátságunk­hoz való hűség. Hűség programunkhoz, a mi becsületes magyar, nemzetiszocialista programunkhoz. Nem kell az a hatalom, amelynek birtokában nem harcolhatok el­veimért. A harmadik hűség az uj Európá­val és az uj Európa harcát vivő nagy szö­vetségesünkkel szemben kötelez minket. — Tegnap hallottuk, hogy 150 ezret tesz ki a hadigondozottak száma. Măr nagy ál­dozatot hoztunk mi is a közös ügyünkért. Ezt hangoztatnunk kell kifelé is. E köteles­ségünk minket arra ösztönöz, hogy a har­cot a végső győzelemig megingás nélkül végig küzdjük. Tempóra van siükscg a kormányzat cselekedeteiben A továbbiakban azt hangoztatta a minisz­ter, hogy igenis tempóra van szükség a ko mányzat cselekedeteiben, illemre és len dületre van szükség. Rengeteg feladat áll megoldás előtt. Egy hatásaibun át nem gon­dolt általános fizetésemelés és béremelés következménye azonban nem az lnne, hogy több lenne az áru, hanem csak az, hogy több lenne a bankó és vásárlóé) e/e pedig kisebb. Azok a társadalmi rétegek, ámenek­nek ruhában, házi felszerelésben van tar­talékuk, tartózkodjanak most a vásárlástól. A miniszter utalt a német példára és azt mondotta, hogy nekünk is szerkezeteket teli teremtenünk arra, hogy a magyar dol­gozó társadalom elosztó apparátusa megala­kuljon. Amikor az Aladárokkal is küzde­niük kell, akkor szervezetet kell teremte­nünk, uj emberek szervezetét a kereskede­lemben, iparban és mezőgazdaságban. Ez időbe kerül. Gondoljon mindenki arra is, cr,ni már megtörtént március 19 óta. Célzott arra a nagy problémára, amely­nek megoldása legalább 60—70 százalékban valóra vált, a zsidókérdésre. Lehet, hogy sokan különböző véleményeket táplálnak ennek megoldási módját illetően. E problé­ma megoldása rengeteg részletmunkát je­lent, amelyek hihetetlen mértékben ígénybe- veszik a hatóságok munkáját. Hogy itt ba­jok Is történhettek, hogy tisztességtelen em­berek közben szabálytalanságokat követtek el, ez elkerülhetetlen volt, mert annyi zsandárunk, rendőrünk, pénzügyőrünk nincs, hogy mindenkit ellenőrizni lehetne százssá- zalékig. Ha már meg lett volna a társadal­mi szervezet, amely Ismeri embereit, akkor könnyű lett volna a zsidó vagyon számbavé­tele, összegyűjtése. Most minden törekvé­sünk oda irányul, hogy ahol lehet, ezt a szervezetlenséget helyi rögtönzéssel pótol­juk. Azokon a helyeken, ahol a zsidóság jó néhány hete nincs jelen, tehát különösen vidéken tapasztalható, hogy a hangulat sokkal nyugodtabb, bizakodóbb, hogy a rém­hírek forrása elapadt, hogy a hisztérikus találgatások ideje lejárt, hogy az emberek fegyelmezetten, rendben mennek a maguk munkája után. — Legfontosabb feladatunk minden cse­lekedetünkkel, hogy a magyar egység és a magyar összetartás gondolatát ápoljuk. Imrédy Béla ezután a köztisztviselői kar­nak fejezte ki elismerését és kérte, hogy a magyar testvériség gondolatát tartsák mindig szem előtt. — A másik fontos dolog, hogy a nemzet feyyelmét meg tudjuk erősíteni. Rendre, fe­HITEL NEMZETPOLITIKAI SZEMLE a júniusi szám tartalmából: MIKO IMRE: Wesselényi Szózata BóNIS GYÖRGY: Történeti alkotmány SCHNELLER KAROLY: Kalotaszeg népesedési problémái SALAMON SÁNDOR: lAzadás a civili/, ár ló ellen ZATHURBCZKY GYULA: Pártpolitika! küzdelmek • Szerkesztik: Ali*RECHT DEZSŐ, KÉ­RI BÉLA, VENCZEL JÓZSEF, VITA SÁNDOR. Előfizetés egy évre 20 P. Egyes szám ára 2 P. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Mátyás király­tér 5. I. Postacsekk 72.809. Megjelenik havonta. gyelemre van szükség, mert tudnunk kell, hogy az a rend, amely nem a telkeknek megbékítésén, nem a szociális érzületen alap­szik, törékeny és a megpróbáltatásokat nem birja ki. A rend és fegyelem csak megelége­dett nép leikéből származhat. Az igen tisztelt Aladárok — Az Aladár-rendelet nem marad papi­rosszabály, hanem valóság lesz belőle. A rendelet végrehajtásának is jónak kell len­nie. A tisztelt Aladárok nem értették meg március 19. tanulságát. Nem értették meg, hogy egy kötelességük van: hazasétálni. Most nekünk kell megfordítanunk őket és megmutatni az irányt a jól megérdemelt magánélet felé. Azok, akik az uj világ jel­szavait hangoztatva, most a saját egyéni boldogságukat hajszolják, akik a régi Ala­dárok helyébe az uj Edömérek világát akar­ják megteremteni, nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy ezentúl a tisztességen és szak­értelmen kívül más szempont lesz a pozí­ciók betöltésénél irányadó. Nem vagyok hajlandó politikai érdekeket bőrgyári igaz­gatósággal jutalmazni. Minden tisztességes mozgalom a legszigorúbb kell, hogy legyen a saját árulóival szemben. Aki azt hiszi, hogy akár a zsidó vagyon likvidálásánál, akár máshol észrevétlenül megszerezhet magának valamit, az is becstelen ember, akivel úgy kell elbánni, mint a becstelenek­kel szokás. Nagyon tévednek a volt feon- junkturisták, ha azt hiszik, hogy ezen « párton keresztül érvényesülési lehetőségük van. Inkább legyünk kevesebben, de legyünk becsületes és tisztességes, kemény magya­rok. ' A minisztert beszéde befejeztével lelkesen ünnepelték. Imrédy Béla ezután a közgyűlési terem­be ment, hogy részt vegyen a pécsi iparo­sok és kereskedők gyűlésén. Két üdvözlő felszólalásra revidebb beszéddel válaszolt. EGYETEM-MOZOO Puccini és Wagner halhatatlan operáiban csendül fel G1GL1 — EGY SZERELEM REGENYE I hangja (Tragödie einer Liebe) című filmben, mely Velencé­ben, a Riviérán és Rómában játszódik le. Főszereplők: Beniamino Gigli, Ruth Holberg, Emma Gram« maSica, Camilla Horn, Herbert Wilk. Németül beszélő film. I Az Aibina-bcnk aligazgatóját négyezer pengő pénzbírságra ítélték zsidóvagyon rejtegetése miatt Kolozsvár, julius 10. A kolozsvári rendőr­kapitányság illetékes osztálya Auguszticn Ferencné kolozsvári, Dohány-utca 36. szám alatti lakost azért, mert az őrizetében levő zsidótulajdont képező nagymennyiségű arany- és brilliánsékszert nem jelentette be, 120 napi elzárásra átváltoztatható 5000 pen­gő pénzbüntetésre Ítélte. Scritlon Virgil dr.-t, az Albina bank aligazgatóját 100 napra átváltoztatható 4000 pengő pénzbün­tetésre Ítélte a rendőrség azért, mert nagy­mennyiségű zsidótulajdont képező ezüst evőeszközt tartott őrizetében és azt nem je­lentette be. Hasonló ügyben ítélkezett a rendőrkapitányság a következő kolozsvári lakosok felett: Kovács Róza Deák Ferenc-utca 13. szám alatti lakost 90 napra átváltoztatható 3000 pengő pénzbüntetésre, Sallak Dezsőt 40 napi elzárásra vagy 2000 pengő pénzbüntetésre, Bajka Károlynét, Szabó Sándort, Csordás Attilát 60 napi e’zárásra vagy 2000 pengő pénzbüntetésre, Bari Zsófiát 80 napi elzá­rásra vagy 2000 pengő pénzbüntetésre, Mar­kai! Sándomét 80 napi elzárásra vagy 800 pengő pénzbüntetésre, Györke Józsefnét 50 napi elzárásra vagy 800 pengő pénzbünte­tésre, Kovács Erzsébetet 50 napi elzárásra vagy 500 pengő pénzbüntetésre, Jankó Má­riát 60 napi elzárásra vagy 500 pengő pénz- büntetésre, Gligán Lászlót, Halász Péternét, Kovács Mártont, Kimpián Ernőt 40 napi el­zárásra átváltoztatható 400 pengő pénzbün­tetésre, Kiss Sámuelnétj özvegy Orlea Sán- domét, Bakalár Józsefet, Hadnagy I.ajosnétj Iszlai Albertnét, Müller Emmát, György Mihálynét 30 napi elzárásra átváltoztatható 300 pengő pénzbüntetésre, Tóth Józsefnét 40 napi elzárásra vagy 200 pengő p nzbün- tetésre, Cseresznyés Esztert, Haneez Tftzsef- nét és Kézdi Bélánét 20 napi elzárásra át­változtatható pénzbüntetésre Ítélte a rend­őrség kisebb-nagycljb mennyiségű és értékű zsidóvagyon őrizetben tartása, illetőleg be nem jelentése miatt. — Csütörtökön kezdi meg kottaolvasó tanfolyamát a Dalosszövetség erdélyi kerü­lete. Tudomására hozzuk a helybeli dalárdák tagjainak, hogy a kottaolvasó tanfolyamét folyó hó 13-án, csütörtökön este 6 órakor a Bástya Sportegyesület nagyts.miéten (Má­tyás király-tér 22. szám alatt) megkezdjük. A tanfolyam díjtalan Tárcza Bertalan, da- losker, igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom