Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-19 / 161. szám

Ssász LiäjöS, iparügyi mír»issier fogadta a NMK küldöttségét Kolozsvár, Juliig Iá- A Nemzeti Munka- központi textilipari országos vezetősége iMi János országgyűlési képviselő, ügyvezető el­nök vezetésével csütörtökök kihallgat* son jelelik meg 3»ász Lajos iparügyi miniszter­nél. A küldöttség több előtérjésztést tesz a kisiparosok és a szakmai munkásság érde­kében. Wsősorban arra kert a küldöttség a minisztert, bőgj- a zsidó textilipar! üzemeket haladéktalanul engedje át a keresztény ipa­rosoknak, hogy a termelés az üzemek zár alá, ‘he-yekésével ne szenvedjen hátranjd.. Eíz annyival \s inkább fontos, mert a textil­ipari üzemek túlnyomó részé zsidó kézben vuit. A zsidó textilipari üzemeknek keresz­tény iparosok részére való kiutalása a szak­mai munkásság kenyerét iş biztosítaná, és egyben a magyar kisiparosságot is erősíte­ne. A továbbiaicoan az anyag .^uuuasra vo- n_Jcoşoan tesz e puerjeszteşt a küldöttség a mjATó*v«meK. Ken: annyi anyagot utaltas­son ki a texti-ipárl üzemeknek, bogy azoic niunkafolyuonossaga biztosítva legyen. A kuiuottgég kérni íogja azt is, hogy a textil­ipari szakmát soroljuk a képesítőihez kötött ipprok közé. Ez annál is inkább fontos, mert a háború után a magyar textilipar külföldi piacok el’átására is vállalkozik s csak úgy lehat versenyképes más államok textilipará­val, ha képzett iparosok irányításával folyik a termelő mumka. Itt írjuk meg. hogy á Nemzett Munkához- pánt országos elnöksége nemrégiben terje­delmes emlékiratot terjesztett a kormány­hoz a dolgozótársadaJom fizetéprendezésénék keretesében. Az emlékiratban szakmánként tüntette fel az elnökség a munkabérek leg­kisebb mértékét a jelenlegi viszonyok mel­lett és kérte a kormányt, hogy ennek alap­ján rendezze a munkabéreket. Ebben a kér­désben a közeli papokban az VMK kézponti vezetősége kihallgatáson je'enlk meg vitéz Setéjay Döme miniszterelnöknél ­Farkas IÍW*tl a kolozsvári mejfigazdaságl fiiiskola dékán’a A Budapesti Brtesitő jelenti: A hivatalos lap keddi száma közli: A m. kir. földmivelésügyi minisztex Far­kba Árpád m. kir. mezőgazdasági fő »koiat nyüviaó? rendes tanárnak a kolozsvári ni ki-, mezőgazdasági főiskola 1944. évi április 28-án tartott kari ülésén a főiskola dékán­jává történt megvilágítását a szervezeti szabályzat alapján megerősítette. Délannlís aazdasáoi és katonai felentőségs A V.»I. pémet megtorléfegyver London- bah és Dél-Angliában olyan területeket tá­mad és veszélyeztet, amelyek általánsa ka­tonái jelentőségükön kívül értékes fe'vonu- lást é* utánpótlási területek. Londonban és Dél-Angllában épültek az angol szigetország legfontosabb hadiüzemei. Az Invázió« csapa­tok a kelét- és dé'ang’iáj kikötőkön át kap­ják utánnót’águkat. Londonban a szigetor­szág egyötödrészé lakik. A nagv károk min­den bizonhyal az inváziós hadműveletekre is éreztetni fogják hatásukat. Az angol hadfelszerelési ipar fejyhesftmd része és a légi felszerelés Ipar egyötöd ré­sze Londonban kapott e'he'vezést. Robbanó epyagokat éa löoort majdnem kizárólag Londonban gyártanak a brit hadigépézet szükségleteire. A legnagyobb géprvárakát 1* oda építették. Ugyancsak oda helvéáték a különböző flnommehajiikai térmékeket gyártó üzemeket, ontikai váHálatókat. Löft- dónban van a jiatalmas Hoolvieh-üzem, a brit Imperium leeri ay-óbb fegyvertrVárá. Az anrói főváros a szigetország vasúti hálóze- tánajc Is egyben gócpontja: Londonnak 15 pá.lváudvara van. Az angol bevitel 40 száza­lékát Londonban -teszik partra. Hatalmas kitekodó és pályaudvari berendezései már 1940—-41-ban a áémet légitámadások közép­pontjai voltak. Dél-Anyliáhak legfontosabb inart és gaz­daság! városál Southampton és Pőrt-ynouth, Southamptonban repü'őrép'v'árak és hajó- gvárak vannak. Itt gyártják a kü'ön’eyas kéesitménvü angol „partrs'záüá.ri esóhakö* kát“ is. Portsmouth különö' 04j kémiai ipa­ráról nevezetes, de számos müma’rna is van. K1 kötőiébe fut be » 'egtöbb angol hajó a világ minden részéből. Hogy a V.—I. mit é? milyen mértékben pusztított el az apgo' hadifonteeságu beren­dezések közül, azt talán ma még nem lehet téljeé mértekben áttekinteni. De bizonyos, hogy az állandó, szünet né'küli támadások olyan mértékben befolyásolják az angol ha­ditermelést és utánpótlást, amely tálán nem Is oly távoli időpontban az inváziós terü­let utánpótlását halálos vasze^elemmel fe­nyegetheti. 3 !r?s sgy ui «érne! fsgyvsF i fii igyszemílps lorpifto BERLIN, Julius 18. (MTI.) Mint az luteriní beavatott tengerészet! körökből értesiü, nemet egyszemélyes torpedókat vetettek harcba ismételten az Qrns tor­kolata előtt. Ezzel megoldódott a német haditengerészet nj harci eszközének, rej­télye. Érrel az uj fegjverre! a német ha dl jelentések az utóbbi időben többször tettek említést és sikeréről számoltak b e. A német egyszemélyes torpedóról, amelyet nemrégiben eredményesen vetet­tek harcba a Szajna-öbölben az elözönlő si hajóhad ellen, az Inteyinf tengerészeti munkatársa, aki most jött vissza az uj fegyver támaszpontjáról, érdekes felvilá­gosítást adott. Hansen sorhajóhadnagy elmondotta, hogy az egyszemélyes tor­pedó külsőleg igen egyszerűnek látszik, a valóságban azonban rendkívül szelle­mes- szerkezet, ugyanis két közönséges torpedóból áll. Az egyik az úgynevezett ,Anya‘-, a másik pedig a rombolótorpedó. Az utóbbi az anyatorpedó alatt van fel­függesztve. Az anyatorpedó mintegy másfél méter hosszú és fele olyan széles, orrán törhetetlen üvegből készült félgömb van. Ez alatt ül a torpedóvadász. A fülke na­gyon szűk és csak a legszükségesebb moz dulatok elvégzéséi-e elegendő. A kor- mányzókészülék a vadasz lábánál van. A félgömbalaku üveg légmentesen záró­dik. A levegő állandó megújításáról oxígénpalackok gondoskodnak. Táplálékul a torpedévadászok ugyanazt viszik, mint a tengeralattjárók legénysége. A többi között szollöcukrot es egyéb készítményeket kivonataién. Amikor az egyszemélyes I torpedó támadó műveletet végez, semmi sem látszik belőle, csak az üveg xél- gömb, amely kissé kiálj a vizből, de rend szeresen ez is elmerül. A vadász ilyen körülmények között teljes nyugalommá! kutathatja célját és közvetlenül közelébe tud férkőzni. Amik or alkalmasnak véli a pillanatot, kibont ja a romboló torpedót, amelyet villamos erő hajt nagy gyorsasággal. Á célzás pontosságát iránj itókésziilék biztosítja. A torpedó vezetője egyébkent vadászát arcot visel, amelyen keresztül belélcg/i a mesterséges levegőt. Ruhája buváröltö- zet, amellyel az üvegbura eldobása után bármikor nyugodtan kiszállhat a torpe­dóból. Az egyszemélyes harci eszköz azt a célt szolgálja, hogy a haditengerészet­nek olyau fegyverzete, legyen, amelyet olcsón és gyorsan lehet előállítani és nagy sikerrel liásználnl Anziónál már működött az uj fegyver. Azóta tökéletesí­tettek és a Szajna-öbölben vetették b6 először. Természetesen a kezelése egész emuért kíván, aki kész arra, hogy haláltmegve tő bátorsággal küzdjön és fegyverét még az óriási túlerővel szemben is bátran használja. A szabadkőművesség a kommunizmus szilláfcn’nilóia a-í. mondotta Franco a nemzeti újjászületés évfordulóján Madrid, julius 18. (MTI) A Német Táv­irati Irodá közli: Franco államfő a nemzeti Ujjászülétés 8. évfordulóján a fallange nem­zeti tanácsa előtt beszédet mondott. Bejelen­tette, hogy október 22-én tartják a válasz­tásokát. Kijelentette, hogy a nemzeti Hpa- nyolórszág igaz ügye mindinkább tért hódit kifelé a Spanyolországból lopótt arannyal mégszökött és külföldi elemek támogatásá­val gyűlöletet é* rágalmat szító vörösekkel szemben. Ezután hangsúlyozta, hogy a «*- hadkómUvcsoég a kommunizmus szállásra!- hálója. Ennek törekvése iz önálló nemzeti élet felbontásáhez és a népek nyemórbadön- t éséhez vezet. Minden erőnkkel szembe kén szállítunk a szabadkőművességgel, hogy ki- rekesszük a kommunizmust. Spanyolország békés együttműködést óhajt minden nem­zettel és nem akar szerepet játszani a há­borús dulásban. Hangsúlyozta Franco, hogy a jövendőt a szabad népek számára kell épí­teni és meg kell teremteni az Igazságos gazdasági rendszert, amely megfe’el min­den szabad nép érdekének. Bírálta a régi nemzetközi tanácskozások módszerét és hangoztatta, ha Spanyolországot bevonják valamely nemzetközi értekezletbe, úgy ott kész éppúgy szolgálni minden szabad és ön­álló nemzét Ügyét, mint a sajátját. nagykovát Bgrcelónaben dairy kozőusés: előtt elmondott betzédévo' foglilkőíik­Mit mondott Hoq.re B^ieyieşita? Az a Hoard, aki néhány évvel ezelőtt „Hét- pecsét“ cimü könyvében megdöbbentő képet rajzolt az oroszországi bolsevista forradalom hátteréről. Elsősorban közhelj’eket: „Európának a háború után eleiemre, rendre, szabadságra, igazságra és társa­dalmi biztonságra van szüksége-““ Olyan gondolatokat vetett fel, ame­lyekre az európai népek is rájöttek már Hoare nélkül is: — Ha Európa meg akarja tartani be­folyását, a világ civilizációjához hozzá akar járulni, egy es ugyanazon világ­nézetet kell vallania... Európa népeinek meg kell v^lositania a teljes együttmű­ködést... Magamat jó európainak tar­tom ... Hoare, óvatosan ugyaai, de ilyent ki­jelentéseket is tett; ,,/ia nyugateurópa a kelet európai szövetség ellep fegyvert, fogott, ez minden bizonnyal a harmadik világ ha 00' a kezdetét jelenti“ Sündermann kitünően telepített vezér­cikkben adja meg Europa válaszát ttoa- renak es az össlfes Koareknák, 'akik-* világ ieikusmerectl meg akarjak té­veszteni és azt akarják elhitjetui, hogy „jóakarattal és megertés&el viseltetnek a kontinens problémái iránt. Hoare nein azért tart most Európabarát beszédeket, mert Churchilltől távolodni akar, ha­nem mert Churchillt ki akarja szolgál­ni, a lelke mélyén azonban Vansitt'ari beszél, — mondja Sündermanni Aki „jó európai““ akar lenni, az nem lehet más, csak a Churchill halálos ellensége, de nem lehet Churchill követe egy európai (fiiamban. Sokkal nehezebb időket élünk, hogy még az angoloknak is sikérűljön bebizonyitaniok, hogy végeredmény Éjen Ők is Európabarátok. Az eurómbardt- sárrot tettekkel kell bébizónyitaAi. t>6 aki a bolsévizröussal Szövetkezett Euró­pa allen ás az amerikai nagytőkét bivta segítségül, az gyűlöli Európát és nincs mit keresnie nálunk. Az eredmény meg­van máris: azokon a termeteken, qhon­nan a néniét véderő elvonta csapatait, ma a holsevizmus az igazi vr. így van ez Itáliában és Északafrikában is. 3. A Bernben mee.ieleftő Israelitisches Wochenblatt c. zsijjoinsag az egyik leg­utóbbi szóméban igy ir: — 'Tévedtünk, azt hittük, hogy a zsi- dógyülSletet. n.>fn kell komolyan venni. TTyv gondoltuk.-hogy s7 anti«zemj!'i'7mus pillanatig tartó és helyenként feű«nŐ tünet, amely envhülni fn<ţ. úe most lét­ünk; hogy a zsidó gini1ölet vitm hhl Ái sohasem s amikor eljön as ideje, win­de« erejével kitör és nem ismer többé határokat. A VILÁG TÜKRE 1. ismét !ésa*» angol hang K| a jó európait • 3. £$idó lan a xs?dómyai!MetTói 4. Szovjet filmgyár az — 3fö!c Városban í. Frederic Voigt, a Nineteenth Century yezércifckiróiá na^y cikkben válaszol a Piatyre Post egyik írására. Voight, ha lehet egyáltalában • ilyes­miről beszélni a m«i Angliában, a nem­zeti érzelmű angol kötirók közé tartozik. Ezért megállapításai fokozott érdeklő­dé0'« számítanak. Knróna szabadsága nélkül Annim sem kónhotih vissza át elvesztett békét, de nein lesz béke, nni/Oalom és jólét a kö­vetkező nemzedékekben sem, — mondia Voight. Angliának szüksége van Euró­pára. mert Pvzópa nélkül a szigetország néni tehát életként*. Az á háta lorn, mély­nek Európa megszervezésének feladata jutott, az angol szigetország felett is megszerezheti könnyűsaetrel az- ural­mat. Ha 'Németország marnyeri a hábo­rút, Anglia elszegényedik. Az angol jó­lét a -»nfl vmatekkal való . állandó össze­köttetéstől függ. Anglia függő viszony, ban van a gyarmatokkal, a tengeri for-r ga'om áltál él. de tengeri uralma sért­hető. AnMig katonai veresége egyenlő n hgispnl — A tői*én etemből aţt az egy örökké érvényes tanuteáyöt lehet meríteni, hegy swhilven Politika’ köáli<t;ó nem ör;ikér- i’ényii Aki wó eV épségünk volt, .lehet, hogy holnap mén barátunk lesz, de'ép­pen iay meaförf^nhetik az >*. honi/ a mai hgrátynjf válik a legezöilöltebh el­lenségünkké, Ma már senki sem vitat­hatja Angliában, hogy Szovjetoroszor- szá". a szövetséges ha+almak győzelme esetén h'élétenróua leirnágyőlüi hatalma lenne. Még a Pálként iă ur'ma »Já haj­taná, á balkáni Uralom pndig a Földkö­zi-tenger köteti részén való urnO-odáSt is jelenti. Pz á kerifln'éPy hü,ö"ö*en meengndolkozthtö, jplspti ki r^ala* Angi’áhsn ma se’-an bőszéinek a ki«»ő. nők jogairól De. ha a kisnépek és külö. yédóosgd sy f* ^ fii4 f * í SZ‘.chc/?2J\. itjfrs^&whí? ét kükön»5s&k *&.£.#« iftjcii a spcvetee^iM ia­met, u.gy ez Európa , népeinek nortgré- szére szolgaságot jelentene. Ma sokan arról beszélnek, hogy egyes nemzetek­nek nincs lognk élni sem a nan alatt, hogy terültüknek nagyrészét el kell venni. A*ok. akik íny gondolkoznak, nem a jelenben élne1-, kanem a mult- sbnn é$ C íovfír? vem fJOV­Jftlnnk. Vp11 nó^i npm hátra. Ezért az olyan eV-én zol esel-, nwe- fuék szerint eaves véneket ki kell irtn- ni, hamisak, embertelenek és gonoszak. Helmut Pündefmann helyettes biro­dalmi sa’tefőnök a Völkischer Bexbach- fer-ben Sit Samuel Hoáre madridi brit — Be kell ismerjük, hogy tévedtünk, de az a kérdés most már, hogy hajlan­dók vaa''nnk-e levontki a követkézéfé- sekeC A'igka. Nem lettünk okosabbak, a tanulságokat nein vonjuk le. Nevei akarjuk megérteni. Hogy a nének közé való betolakodás, még a Irikeresztel* kedés és % vegyes házasságok előségi- téa« is. ellenséges hgna”latát teremt ♦>*- lünk szemben. Vulkán Hite fortvog aláz­tunk mindenütt, arra vár csak. bogu ki­törtön és elhóritson. A rsidóm/jJWét sokkol töhb mint eo-'s-e-v elutasítása mindannak, ami zsidó, halátoéan eilen, specs érr*e <,%, omely mindenütt felüti a fejét elübb-utóbb. 4. Az Örök V árgsbón east szegy jet érde­keltség fiImtdrsa»ágát aigmtgţt. A film- társaság heve: ,.Pr<*tetfÍln»“. jp,7 a fij-pa- társaság kommuhiata fi'mekót kiyéu gyártani, nropagande darabokat. A Bo- nomi-korrnány, amelynek bevétel? lehe­tőségei a háborús nehézségek miatt ala­posan megcsappantak, .»""v összeggel támogatta a bojsovistn filmtá*sasdgot. A yélintet. lázas iramban kezdte me? munkáját... T©vék@ ny munkárél siámalf b** INKS Kolozsvár, juüus 13. Az SVÍTPE igazgató tanácsa most tartotta ülését gróf Bélát Kál­mán elnökletével, alxi ételbáréban kesp-elet- tel emlékezett meg az EMKE félszázadon át volt fámám vevőiének. Molnár Istvánnak, a kolozsvári légi terrortámadás alkalmával történt tragikus pusztulásáról. Emlékének a jelenlevők egyperces felállással áldoztak és emlékét jegyzőkönyvben is megörökítették, o zathmáry Lajos dr. ügyvezető alelnök a Zboray-féle alapítvány ügyéről tett jelentést, amellyel kapcsolatosan elhatározták, hogy az elsősorban is félárvák és hadidrvák ré­szére biztosított alapítvány összegét ingat­lanokban helyezik el gyümölcsözően. Szó van 2—S erdélyi árvsház. Illetve népfőiskola és szérványintemátus létesítéséről az ala- piţ'.âs" készpénzállomáryár.ak felhasmá- Ilîă. mellet*.  kérdáebaz a jelaalc-ik közül dr Tavţszy Sárdipr J.tlklós . G*«.r­■tukihy JLtyiji. «7. v. Şof* JAijoe, át. Ss.r- «Á* aai*slt kocpl- WcZ­** '**$&*!+ sistau; ü ~axi sráüyu szervező munkáiéról számolt be. utalva arra, hogy a legtöbb erdélyi megyé­ben már megalakultak á megyei választmá­nyok és a fiókok száma állandóan növek­szik. örömmel vették tudomásul. Hogy a* EMKS által létesített népkönyvtárak száma már többszáz. a nénmüvelési szerelvény ki- szállását pedig a háborús helyzet elleniért sem csökkentek. Elhatározták, hogy ha a lehetőségek megengedik, a közgyűlést szep- teniber második felében Kolozsváron mag­tartják és azon leplezik le gróf Ápponyt Albert tiszteleti tag arcképét, akinek emlé­kezetét dr. v. Boga Alajos méltatja. A dr. Szász Ferenc éí Ságom. Szabó Mi­hály halálával megürült lg. választmányi helyekre Kiss Károly tanfelügyelő, tanügyi fctanása&st és Köváásy népművelési tit­kárt hívták be Végí}l klmsndptták. á? Brü'y. Baloskariilstet nttfn kg-itígk elviig- ţăfie céljából renAsfSnoţan Aa üi&s $KZ itfatofţ'.'ţt'.'ik eBt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom