Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-16 / 159. szám

4 KELETI , MAGYAR ÚJSÁG 1944. JULIUS 16. ' A VILÁG TÜKRE 1. Hr. Lippman felosztotta a világot 2. Papok kémkedtek a FülSp-ssigetek®« 3. Amit London nem akar tudomásul venni 4* A török álláspont i. A Dai' Telegraph a zsidó-kommunista Walter Lippman, Roosevelt egyik leg- bensőbb munkatár" inak könyvével fog­lalkozik. A könyv most jelent meg az amerikai könyvpiacon és nagyobbára az Egyesült Államok háborús és imperiális- ta céljaival foglalkozik. Egy Stockholmon át érkezett jelentés kivonatokat közöl Lippman könyvéből. A kivonatokból nyil­vánvalóvá válik, hogy Roosevelt munka­társa a Japán elleni hadbalépést ameri­kai kezdeményezésnek minősiti. Lippman „Az USA háborús céljai“ cimü müvében bevallja, hogy az Egyesült Államok kor­mánya provokálta ki a Pearl Harbouri támadást. Ha Amerika, — irja Lippman, — 1941 júliusig várt is a Japán elleni katonai intézkedések megkezdésével, ez csupán azért volt, mert Németország már a Szovjetunió elleni hadműveletek­kel volt elfoglalva. Amerika ekkor befa­gyasztotta a japán követeléseket és ki­utasította a japán államférfiakat. Ko­rábban csupán csak azért nem kezdte meg Amerika háborús lépéseit, mert a távolkeleti hadm 'iveletek megindításához nem volt meg a kellően felszerelt légihad­ereje és flottája gyenge is volt. Lippman könyvében a szövetségesek háboruutáni céljaival foglalkozva megál­lapítja, hogy az egyesült nemzetek a há­ború győzelmes befejezése után „az egész világot saját érdekeikben megfelelően osztják majd fel“. Nemzetközi szerve­zet felállításáról beszél, amely alap lenne ennek az angolszász-bolsevista értelme­zésű világelképzelésnek. Az Egyesült Ál­lamok i és Anglia egy érdekközösségbe tartoznának, másikba a Szovjet. Az ázsiai térségben Kínának lenne kiemelkedő sze­repe, amelyhez mohamedán, illetve in­diai hatalmi csoportosulás csatlakoznék. Lippman megállapításait a teheráni egyezmény szellemében tette meg. Az angol-amerikai hatalmi szférába, ame­lyet Lippman Atlanti Kör-nek nevez, Kanada, Délamerika, Európa egyes nyu­gati, északi és déli területei, elsősorban Svédország, Norvégia, Dánia, Hollandia, Franciaország, Svájc, Olaszország, Gö­rögország, Észak- és Nyugatafrika. Libé­riát is beleértve. A Szovjetunió „érdek­körét“ Lippman nem határozza meg, csak annyit mond erről a nagyhorderejű és európai kulturközösséget érintő kér­désről, hogy egész Európa „többi része“, valamint a Közelkelet államai a Szovjet érdekterületéhez tartoznának. Angolszász-szovjet győzelem esetén. De csak akkor. 2. Tokiói jelentés adja tudtul, hogy an­gol, amerikai és holland misszionáriusok ismét kémkedéssel foglalkoztak a Fülöp- szigeteken és ezért a japán kormány szi­gorú intézkedéseket hozott ellenük. A ja­pán kormány szóvivője sajtóértekezleten foglalt állást az ügyben és kijelentette, hogy a japán kormány a Fülöp-szigete- ken internálta az ellenséges államoknak összes egyházi ügyekkel foglalkozó tag­jait is. Bebizonyosodott, hogy a lelkészek ti misszionáriusok közül sokan a legvak­merőbb módon kémkedtek. Az interná- lási eljárás megelőző intézkedés, mert megtörténhetett volna, hogy az eddig sza­badon mozgó egyházi ügyekkel foglalko­zó személyek is kémkedésbe kezdjenek, ami nemcsak Japán hátrányára, hanem a Fülöp-szigétek őslakossága számára is hátrányos lett volna, — mondta a japán szóvivő. 3. A vilnai térségben nap-nap után nagy­számban menekülnek a német vonalakig fehéroroszok, lengyelek. Sok litván me­nekült is érkezett, nagyrészt földmives emberek, akik mindenüket otthagyva, távoztak a szülőfalutokból, csakhogy legalább a puszta életüket megmenthes­sék. A Donauzeitung munkatársa tragikus részleteket hozott lapjának tudomására Vilna és környéke drámai napjairól. A tudósítás szerint a menekültek nagyrésze egyszál ruhában érkezik,, nagyrészük mögött többnapi gyaloglás áll, éhesek, fáradjak és a bolsevisták rémtetteiről beszélnek. A szovjet csapatok az Okolo- vo és Molodacsno közötti útvonalon kü- leges „tisztogató csapatokat“ küldtek előre, azzal a feladattal, hogy az útvona­lakat „tisztítsák meg a menekülőktől“. Az előre vezényelt csapatok a legnagyobb brutalitással jártak el az asszonyokkal és a gyermekekkel szemben is. A GPU tehát itt is megkezdte a munkáját. rAz első napokban, mindenkit agyonlőttek, aki gyanús volt. A menekülőket gépfegy­verrel téritették vissza. Nagyobb töme­gekbe kézigránátokat dobáltak. Aki sze­kerére rakta fel hojmiját és úgy akart menekülni, azt szekerestől, lovastól együtt kézigránáttal robbantották fel. Ivan Saroka földmives, akinek szintén sikerült a német vonalakig elmenekülnie, drámai részleteket közölt az őt kihallga­tó német katonai személyiségeknek: — összegyűjtöttük kis vagyonkánkat, befogtuk a lovat és elindultunk. Éjszaka volt. A vasút mellett haladtunk a sötét­ségben, tájékozódni is alig tudtunk. Nyu­gat felé akartunk jutni. Csakhamar gya­logos menekülőkkel is találkoztunk, töb­ben azt mondták, hogy fáradtak, kértek, engedjük fel őket is a szekérre. Több asz- szonyt és gyermeket felfogadtunk. Az­tán másokkal is találkoztunk, akik sze­kéren menekültek. Ütöttük szegény lo­vainkat, csak hogy minél gyorsabban ha­ladjunk. Élni akartunk és nem meghalni, tudtuk, hogy ha ottmaradunk, az a ha­lált jelenti. — Éjfél felé borzalmas orditást hal­lottunk. A homályban hirtelen egy szov­jet páncélos jelent meg előttünk. Gép- fegyvertüzet zúdítottak ránk. Világosság támadt és jól láttam, hogy az ut már tele volt halottakkal. Gyermekek, asszonyok, lovak hullái keveredtek egymásba. Bor­zalmas kiáltások, sikolyok és ordítások reszkettették meg a levegőt. A lovak halálhörgései minden zajnál erősebbek voltak. A gépfegyverek még mindig kat­togtak. Lehasaltam, behunytam a sze­mem. Mellém húztam asszonyomat és gyermekemet. Sokáig még lélekzetet sem Kolozsvár, julius 15. Amint már jelentet­tük a Kolozsvárt rendezett bolsevistaellenes kiállítást ma délben 12 órakor nyitják meg ünnepélyesen az Iparos Egylet helyiségében. A megnyitó beszédet Vargha Lajos dr. fő­ispán mondja. Értesülésünk szerint a meg­nyitáson résztvesz Baky László belügyi ál­lamtitkár is. A rendkívül gazdag anyagú és tanulsá­gos kiállítás julius 27-ig lesz nyitva s min­den nap reggel 9 órától este 7-ig tekinthető meg. Kolozsvár, julius 15. Kolozsvár közellátási kérdéseiről a napokban nyilatkozott Bikfal- vy István dr. tanácsnok, a város közellátási hivatalának vezetője. Nyilatkozatában ki­tért a zsidók eltávolításával felszámolnak hitt „feketepiac“ még mindig észlelhető je­lenségeire és kilátásba helyezte annak kö­nyörtelen letörését. A közellátási hivatal vezetőjének nyilat­kozata ismét, időszerűvé tette annak han­goztatását, hogy a jelenlegi háború nemcsak a fegyveres erők összemérésén, hanem a szembenálló országok minden erejének meg­feszítését kívánó „totális“ küzdelmén dől el. Ebben a hatalmas mérkőzésben a termelés é3 közellátás terén, annak belső arcvonalán a foganatosított intézkedések zavarta’an keresztülvitelének éppen olyan jelentősége van, akár a fegyveres frontnak. A közösség nagyrésze, sajnos, mégis még mindig érthe­tetlenül közönyös e belső rendet zavaró közellátási bűncselekményekkel szemben. Nem tekinti azokat megvetendő bűnnek^ el­nézi, sőt a hatóságok elől titkolja és gyak­ran maga is elősegíti. Megfeledkezik arról, hogy ezze' önmagát szolgáltatja ki a fekete­piac hiéná'nak. Az állaluk szerzett pillanat­nyi előnyre rendszerint alaposan ráfizet. A közszükség'éti cikkek termelésének, forgalmának és elosztásinak szabályozott rendje ellen elkövetett közellátási bűncse­lekmények és árdrágító visszaélések miben­létének meghatározására a kolozsvári tör­vényszéken működő uzsorabiróság egyik* il- letkes tényezőjét kértük fel, aki a követke­zőkben tájékoztatott: Amit a fogyasztóknak is kell tudni... A közellátási bűncselekményeket egészen újkeletű törvények határozzák meg. Ez ért­mertünk venni. Pillanatnyi szünet követ­kezett be és ekkor az egyik bokorba hú­zódtam. A földön kúsztunk tovább. Sza­ladtunk, egész éjszaka, amíg csak ide értünk. A finn sajtó még most is a szavukosz- ki borzalmas szovjet vérengzésekkel foglalkozik. A Rovaniemi c. finn lap a következő részleteket közli: — Ellenségeinket nem nevezhetjük em­bereknek, hanem egyszerű ragadozók­nak, azoknak is a legrosszabb fajtájából. A nyugati hatalmaknak fogalmuk sin­csen arról, hogy miért is folyik tulajdon­képpen a nagy finn szabadságharc és miért van az, hogy Finnország ebben a harcban nem enged, utolsó csepp véréig. A világ egyetlen hatalma sem kénysze­rítheti a finn népet, hogy letegye fegy­verét a Szovjet előtt. Az ellenség pedig vegye tudomásul, hogy azok a borzal­mak, amelyeket asszonyok és gyermekek ellen követnek el, semmiképpen sem gyengítik a finn nép ellenálló erejét. A finn nép keserű elszántsága ezáltal csak növekszik. 4. w Yalcsin török képviselő ismét feltü- néstkeltő cikksorozatot irt a Tanin c. török lapban Törökország és a Szovjet közötti kapcsolatokról. Yélcsin, aki a tö­rök-szovjet szövetségi gondolatot, ame­lyet Szovjet részről vetettek fel, kereken elutasította a Szovjetuniónak Iránban és a Balkánon követett és követendő politi­kájával foglalkozva igy ir: — Az iráni szovjet politikát Törökor­szágnak tudomásul kell vennie, de ez a tudomásulvétel szövetségi viszony meg­teremtése nélkül is megtörténhetik. Ha a török-szovjet szerződés,; illetve szövet­ség azért kellene létrejöjjön, hogy Tö­rökországot balkáni, illetőleg bolgár tá­madástól megvédelmezze, azt kell vála­szolnom, hogy mi nem a balkáni és nem a bolgár támadástól félünk, sőt éppen ellenkezőleg úgy gondoljuk, hogy a bal­káni népekkel a jövőben a legjobb vi­szonyban és kölcsönös segítséggel fo­gunk élni. A rendezőség ezúton fejezi ki köszönetét a kolozsvári Iparos Egylet vezetőségének, hogy a termeket a kiállítás rendelkezésére bocsátották. A Magyár Megújulás Pártja helyi tagoza­tának vezetősége és a Nemzeti Munkaköz­pont kolozsvári elnöksége, mely szintén be­kapcsolódott a bolsevistaellenes kiállítás rendezésébe, ezúton kéri tagjait, hogy az ün­nepélyes megnyitón minél nagyobb számban jelenjenek meg. hető, hisz a termelés, forgalom és fogyasz­tás intézményes hatósági irányítása, csak a háborús helyzettel következett be. Ez az oka annak, hogy a nagyközönség alig isme­ri ezeket a bűncselekményeket, összetévesz­ti az árdrágító visszaélésekkel, noha a szo­rosan vett közellátási bűncselekményekben nincsen szerepe az árdrágításnak. A közellátási és árszabályozó rendeletek egyszerű megszegése ugyanis kihágás, ami­nek büntetése 6 hónapi elzárás, 8400 pengő — olykor ennél is magasabb összegű — pénzbüntetés és a kihágás tárgyát képező cikk elkobzása. A különböző rendeletek rész­letesen felsorolják a közellátási kihágások számtalan faját. Általában elegendő annyit tudni róluk, hogy a rendeletek megszegését mindig a legszigorúbb jogszabály szerint kell büntetni és csupán akkor bírálható el kihágásként, ha „a cselekmény súlyosabb büntető rende’kezés alá nem esik...", tehát bűncselekménnyel nem azonosítható. Árdrágító visszaélés A hatósági ár túllépése azonban min­dig árdrágító visszaélés. A törvény erre már súlyosabb büntetést szab. A hatósági­lag megszabott árnál magasabb ár követe­lése vagy elfogadásánál egyaránt ártul’é- pés. Artullépést követ el az, aki közszük­ségleti cikkért a hatósági árnál magasabb árat kér. A büncse'ekményt elköveti az el­adó akkor is, ha a vevő nem adta meg az igénye't árat. Elegendő tehát például a ma­gasabb árak nyilvános feltüntetése. Ez nem menthető azzal sem, hogy alku utján en­gedni akar belőle. Árdrágítást követ el az is, aki nem kér ugyan magasabb árat, de a vevőtől többet fogad e! a megszabott árnál. De árdrágítást nemcsak a hatósági utón megállapított áru­cikkekkel lehet elkövetni. Aki bármely köz­szükségleti, cikkért olyan árat kér, mely az előállítás és egyéb költségek mérlegelésével a méltányos hasznot meghaladó nyereséget foglal magába, szintén áruzsorát követ el. Ha munkájia értékét felülmúló árat fogad el, visszaélése béruzaora. A közszükségleti cikkeknek a forgalomba hozatal elől árdrágításra alkalmas módon való elvonása, elrejtése vagy megsemmisi- tése áru elvonásának nevezett visszaélés. Ide tartozik az úgynevezett árukapcsolás Is, amikor a kereskedő csak akkor szolgáltat ki valamilyen cikket a vevőnek, he, azzal együtt mást is vásárol. Árdrágító visszaélés az is, ha az eladó azért tagadja meg valakinek a közszükség­leti cikk kiszolgáltatását, mert árdrágítás­ért feljelentette, vagy más ellen feljelentést tett. A fogalmukban rendeletileg 1 szabályozott közszükségleti cikknek a korlátozások meg­szegésével vagy kijátszásával való beszer­zése nyerészkedés végett, szintén árdrágító visszaélésként bírálandó él és árücsempé- szésnek minősítik. Ha pedig valaki a ható­ság előtt hamis adatokat tartalmazó irato­kat, számlát, kötlevelet, fuvarlevelet hasz­nál azért, hogy az ármegállapításnál téve­désbe ejtse. Megtorló intézkedéseit Az árdrágító visszaélések büntetése eny­hébb esetekben 3 évi fogház. Súlyosabb ese­tekben, igy, ha elkövetőjük valamilyen köz­ellátási vagy árdrágítás visszaélése miatt már büntetve volt, ha 20.000 pengőt elérő illetéktelen nyereségre törekedett, ha az ár­drágításból állandó keresetforrásra akar szert tenni, vágy ha a hatóságot az ármeg­állapításnál tévedésbe ejtette, 5 évi börtön, vagy fegyház. Amennyiben cselekményük a közellátás érdekét súlyosan veszélyezteti, az árdrágító büntetése 10 évi fegyházig terjed­het. Mindezek csupán a főbüntetések, azonkí­vül szigorú mellékbüntetések Js várnak az árdrágítókra. E mellékbüntetések: lehetnek: pénzbüntetés, amely 20.000 pengőig terjed­het, a szóbanforgó áru elkobzása, hivatal- vesztés, a politikai gyakorlatok felfüggesz­tése, az iparigazolvány elvonása, a közszük­ségleti cikkel való kereskedéstől való eltil­tás, az Ítéletnek hirlapi vagy falragaszokon történő közzététele, az ítélet kifüggesztése az elitéit kereskedő üzletének szembeötlő helyén. A hirőság egyik-másik mellékbüntetés al­kalmazását enyhébb esetekben mellőzheti. Súlyosabb esetekben azonban, tehát, ha a főbüntetés börtön vagy fegyház, minden mellékbüntetést ki kell szabni, s kötelezni* lehet az elítéltet az államkincstárnak fize­tendő elégtételre.^ A. vagyoni elégtétel az első elítélésnél az eiité’t személyi és vagyo­ni viszonyaih-z a’kalmazkoéflk, de egészen a teljes vagyon elkobzásáig terjedhet. ítélet kihirdetésekor a bíróság újabban minden hasonló ügyben közli az elítélttel, högy ha 5 éven belül ismét árdrágítást követ el, ak­kor vagyoni elégtétel cimén feltétlenül el­rendeli egész vagyonának elkobzását. Ugyanez a helyzet a közellátási bűncselek­ményekért elítéltekkel szemben is. R MÉP eMKksAqe îoivîaf«« megbeszélését tM^yMiva! Budapest, julius lg. A Magyar Országos Tudósitó jelenti: A Magyar Élet Pártja országos elnöksége tovább folytatja megbeszéléseit a párt tör­vényhozóival. Az elmúlt napokban Barcs, Hont, Győr, Somogy és Zala vármegyék or­szággyűlési képviselői tájékoztatták vitéz Teleki Mihály gróf országos elnököt és Hu- nyadi-Buzás Endre országos alelnököt kerü­letük, illetve vármegyéjük politikai, gazda­sági és táisadalmi viszonyairól és közhan­gulatáról. Az országos elnökség a felvetett kérdésekre nézve felvilágosításokat adott a képviselőknek és megállapodott velük a szükségesnek látszó intézkedésekre nézve. Az olasz kormány lemondott Kínában terisíetenkivüli jogairól Nanking, julius 15. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Az olasz kormány 1943 január 11-én haj­landónak nyilatkozott lemondani a kinai olasz engedményes-területenkivüliségí jogá­ról, valamint arról a jogról, hogy csapato­kat tarthat Kinában. Most Írták alá ebben az ügyben a szerződést. Ma délben 12 érakor nyílik men ünnepélyesen az antibolsevista kiállítás A feketepiac hősei — a paragrafusok tükrében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom