Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)

1944-07-14 / 157. szám

1944. JULIUS 14. KELETI MAGYAR UţSAG 5 Az élelmiszer-hörcsögök kiirtására a legszigorúbb ellenőrzést kezdi meg Kolozsvár közellátási hivatala Háromévi börtön vár azokra, akiket árdrágításon tettenérnek Kolozsvár, július 13. Bikfalvy István dr. tanácsnok, a város közellátási hivatalának vezetője csütörtökön magához kérette a ko­lozsvári sajtó képviselőit és előttük a város fontos közellátási kérdéseiről és a közellá­tási hivatal megtett intézkedéseiről nyilat­kozott. A közellátási hivatal vezetője nyilatkoza­tát azzal kezdte, hogy mindenki tulja, hogy a közönség ellátása országosan jegyrend­szerre megy s igy mindenki e'látását a je­gye je’enti. Ezért nyomatékosan felhívja a tanácsnok mindenki figve’mét arra, hogy je­gyeire vigyázzon, mert az elveszett jegye­ket semmi körülmények között nem áll módjában pótolni. Az uj kenyér- és lisztje­gyeket — mondotta a tanácsnok — egy­szerre 6 hónapra adtuk ki. Minden hónap­nak külön jegyszelvénye van egy közös Ív­re nyomtatva. Felhiv mindenkit arra, hogy ezeket a havi szelvényeket külön-külön vág­ják le és tartsák maguknál. Ennek célsze­rűsége egyrészt az, hogy 6 hónap alatt a többi jegyek összerongálódhatnak, másrészt, ha csak egy hónapra szőlő jegye van for­galomban és azt elveszíti, nem veszítheti el a félévre szóló jegyeit. — Ezek után felhívásom van a keresztény magyar közönséghez — folytatta ßikfaivy dr. — Eddig általános volt a panasz a zsi­dók ellen, akik ellepték a piacokat és a sze­gényebb magyar közönség elől minden áron a fel tudta vásárolni az árucikkeket. Ez a I panasz kétségtelenül indokolt és jogos volt. | A zsidó házak leltározásánál kitűnt, hogy I gazdag zsidók milyen mennyiségben tudtak közszükségleti cikkeket felhalmozni. A zsi­dók eltávolításával ez a helyzet megszűnt, de adódott egy másik helyzet. Olyan ma­gyarok, akik még mindig illegális utón jut­nak horribilis jövedelemhez, ebben a vonat­kozásban valósággal a zsidók nyomdokaiba léptek és most ezek vásárolják össze jóval a megállapított hatósági áron felül a legfon­tosabb közszükségleti cikkeket. Szóval most, a háború legsúlyosabb szakaszában a a magyar közönségnek bizonyos rétege csi­nálja az árdrágítást és teszi lehetet’eriné, hogy a szegényebb népr^tegek a piacokon vásárolhassanak. Ez az állapot nem tűrhető s ezért a legszigorúbb ellenőrzést vezetem be. Nemcsak a piacokon, hanem textilüzle­tekben, husiparosoknál, élelmiszerüz'etek- ben ezentúl az á-ak betartására bevezetem a legszigorúbb ellenőrzést. Ez az ellenőrzés nem akar zaklatás lenni a tisztességes Ipa­rossá', kereskedővel és termelővel szemben, de meg kell védjem a szegényebb osztályok létérdekeit. Nemcsak az eladóval, Illetve árusítóval szemben járok el visszaélés ese­tén a legkönyörtelenebbül, hanem a vevővel is. Az uj törvényes Tenderezések szerint az áru elkobzásán kívül legalább 3 évi bör­tön vár azokra, akik árdrágítást követnek el. — A -önség tájékoztatására — foly­tatta a tanácsnok — a piac minden részen ártáblákat helyeztetek el, hogy ezekből mindenki a megállapított árakról tudomást szerezhessen és azokhoz igazodjon. — A közönség ellátása érdekében éveken keresztül mindent elkövetett a közellátási hivatal s a város ellátásában zavar nem is fordult elő. Felelőtlen e’e/nek azt hiresztel- ték, hogy Kolozsvár zsirellátása nincs biz­tosítva. Ezeknek a rémhirterjesztőknek azt üzenem, hogy Kolozsvár hús- és zsirellátásc biztosítva van annyira, hogy Kolozsvár köz­ellátási hivatala látja el Nagyvárad, Maros- vásárhely és Szamosujvár zsirszükségletét Is. Tény az, hogy a sertéshús minimális mennyiségben áll a közellátási hivatal ren­delkezésére, mert Kolozsvár város kontin­genséből egy bizonyos részt át kel’ett en­gedjen a fenti városoknak. Ebben a vonat­kozásban a közönségnek alkalmazkodnia kell a rendkívüli viszonyokhoz. A zsírnál esetlegesen bekövetkezhető hiányok pótlásá­ra a közellátásügyi miniszter nagyobbmeny- njdségü margarint s finomítóit olajat utált ki Kolozsvárnak. Ezért a közönség azon ré­sze. aki betegség, vagy más okok miatt zsírt nem használ, kérheti a részére megál­lapított zslrmennyiségnek margarinban vagy finomított ételolajban történő kiszol- gá’tatását. — Megjegyezni kívánom még, — fejezte be nyilatkozatát dr. Bikfalvy István tanács­nok — hogy a város köze’látási hivatalának amugyis nehéz munkáját tetézi most a köz­ellátási miniszter azon rendelkezése, amely szerint a polgármesterre, Illetőleg a közel­látási hivatalra bízta a hadiüzemek ellátá­sát, az ellátásnak ellenőrzését és elszámolá­sát Is. Hivatalos katolikus álláspont a budapesti zsidóság kikeresztelkedési lázáréi Küldtünk hanglemezeket harctéren küzdő honvédeinknek Kolozsvár, julius 13. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A harctéren küzdő katonák kérelmét tolmácsoljuk a közönségnek, ami­kor felhívjuk azokat, akiknek felesleges, vagy már nem használt hanglemezük van, bocsássák a hadműveleti területen lévő hon­védek rendelkezésére. A harci szünetben és a pihenők alatt jólesik a hazai zenével szó­rakozni. Törött hanglemezt is szívesen fo­gadnak, mert becserélik jóra. Az ajándék­hanglemezt kérik a következő cimre: Buda­pest, V. kerület, Klotild-utca 22. Tábori Új­ság szerkesztősége, beküldeni. A csomagra kérik ráírni ezt a szót: „Hanglemez.“ Alkalom szüli a tolvaj!.,. Kolozsvár, julius 13. A Tordáról Ko­lozsvárra menekült Tóth Lajos szobafes­tő Mikes-utca 27. szám alatt lévő laká­sán az elmúlt szombaton Kelemen An­drás asztalossegédet bizta meg külön­böző házimunka elvégzésével. Kelemen miközben a konyhában foglalatoskodott, a szoba nyitott ajtaján keresztül meglát­ta, hogy a heverőn egy duzzadt fekete bőrpénztárca fekszik. Kivárta a kínálko­zó alkalmat és amíg munkaadója, az ud­varon tartózkodott, beosont a szobába s magához vette a pénztárcát. Alig, hogy megkapta bérét, haza sietett és otthon megvizsgálta alkalmi zsákmánya tartal­mát. A pénztárcában Kelemen András 520 pengőt és Tóth Lajos személyi ok­mányait találta. A lopásra Tóth csak másnap reggel jött rá. Nyomban jelentést tett a rend­őrségen, közölve azt a gyanúját is, hogy a tettes csak Kelemen András lehetett. A rendőrség még aznap este lefülelte Kelemen Andrást, Szegedi-ut 10. szám alatti lakásán. Az italtól elázott ember habozás nél­kül beismerte bűnét. Előadta a pénztár­cát és a benne lévő iratokat is, de a pénzből már csak 90 pengővel tudott el­számolni. — A többit elettem, elittam, — vallot­ta kihallgatásakor. Ügyét a rendőrség gyorsított eljárással tette át a királyi ügyészséghez. A törvényszék szüneti egyesbirája, Csepreghy László dr. tör­vényszéki tanácselnök csütörtökön már ítélkezett is az előállított Kelemen An­drás felett. A büntetőbiró lopás vétsége miatt a vádlottat kéthónapi fogházbün­tetésre és kétévi jogvesztésre ítélte. Budapest, julius 13. A Magyar Kurír je­lenti: Az utóbbi időben több napilap beszá­molt arról, hogy a fővárosban élő zsidók nagy tömegben keresik fel a főváros plébá­nia hivatalait és megkeresztelkedésTe je­lentkeznek. A jelentkezők legtöbbször azt a kérést terjesztik elő, hogy megkeresztelésü- ket rögtön intézzék el és mivoltukról a ke­resztlevelet a leggyorsabban állítsák ki szá­mukra, de nemcsak a budapesti plébánia­hivatalokhoz, hanem a budapesti általános érseki helytartósághoz is a fenti kérést ter­jesztik elő. Ebben a kérdésben a félhivatalos katoli­kus sajtótudósitó, a Magyar Kurír kérdést Intézett a budapesti érseki általános hely- tartósághoz, ahol a következő választ ad­ták ki: Tudomásunk van arról, hogy megkeresz- telkedési láz vett erőt a fővárosban és arról Is — mert hiszen közvetlen# hozzánk is ér­keztek ilyen kérések, hogy a megkeresztel­Kolozsvár, julius 13. Közöltük, hogy a ko­lozsvári magyar munkásságnak is jelentős hányadát magábafoglaló Hivatásszervezet tagozati vezetősége megbízatásából Pélffy Tibor titkár látogatásra hívta meg a szer­vezet országos főtitkárát, Vida Istvánt. A Kolozsvárra érkezett országos főtitkár a ta­gozat vezetőivel és érdeklődő tagjaival a kormányzat részéről foganatosított uj mun­kaügyi intézkedések után kialakult helyze­tet ismertette. Vida István főtitkárt itt tartózkodása alatt megkérdeztük, hogy a Hivatásszerve­zet mennyiben látja megvalósultoknak tö­rekvéseit a hivatásrendi alapokon történő uj kormányintézkedésekben. — Idejövetelemnek valóban a most fo­ganatosított munkaügyi rendelkezések l " lalása adott időszerűséget — válaszolta főtitkár. Álláspontunk az, hogy amit a he kedésre jelentkezők legtöbbje azt kéri, hogy a keresztség szenteségét rögtön szolgáljuk ld számukra és állítsuk ki a keresztlevelet. Mindezekre az a válaszunk, hogy a jelen körülmények között senkit sem keresztelünk meg rögtön. A múltban nagyon Indokolt esetben, de ezek sem máról-holnapra ke- reszteltettek meg — voltak ugyan kivéte­lek, de amióta a hatóság a sárga-csillaggal ellátott házak lakóinak megengedte, hogy délelőtt 11 órától délután 5-lg elhagyják la­kásukat, azóta a plébániákon megkereszte- lésre jelentkezőknek az illetékes plébániá­kon háromhónapi hitoktatásra kell jámlok. A háromhónapi hitoktatás letelte után, ha az előadott anyagból a jelentkező sikeresen levizsgázott és a hitoktató megállapítja, hogy a jelentkező meggyőződéssel akarja felvenni a keresztség szentségét, csak ab­ban az esetben szolgáltatjuk ki számukra azt. Az egyházi hatóságoknak jelenleg ez a magatartása. ború alatt meglehet oldani, abból minél többet meg is kell oldani. Természetesen nem áltatjuk magunkat, sem másokat. Nem emelünk lehetetlen igényeket, mert tudjuk, milyen körülmények között élünk. Mi te­hát nem vesszük át azok veszélyes játék­módszerét, akik túlzott igényekre lovalják fel a dolgozó magyarok százezreit és mil­lióit. A társadalmi rendszerváltozás, az uj gazdasági és társadalmi berendezkedés azonban nem maradhat él — folytatta Vida István. — Jön, jönnie kell, különben ki- küzdjük a háború végét kővető években! A kérdésre, hogy mindezt miképpen véli elérhetőne1'. Vida István kijelentette: — ‘3 érdekelt munkásságnak önmagának kell eldöntenie sorsát és erejéhez mérten biztosítania az eredményt. Ennek előkészí­tésére tulajdonképpen két irányú munkát í'’’-’t"tunk. És pedig: hivatásszervezeti, to­vábbá egy előkészítő munkát, a háborút kö­vető feladatok megoldására. — A szervezeti munka mindennapi fei- -datokat ró reánk: bérkérdések, munkaidő és közellátási gondok megoldását. A mun­kásság háborús életviszonyainak enyhítésére törekszünk. A kormányzat Javarészben biz­tosította Is mindazokat a lehetőségeket, me- | Par» sdugó és fsáugófi y»;. Jőxsa parafaáruqyár, Kolozsvár, Bulcsu vezér-utca 11. sz. Telefon: 31-62. . Nem a hatalom kisajátítása, hanem az abban va’6 arányos részesedés a magyar munkásság célja Vida István hivatássFrmeti főtitkár nyilatkozik a hivatásrendi alapon szervezkedő munkavállalók helyzetéről, Hvánságairól és törekvéseiről lyek e kérdések megoldására vezetnek. A munkásság azonban általában nem ismeri a neki nyújtott jogokat és igy nem tud ve­lük élni. Például az akkordbéresek túlóra- dija esetében. Ez a tulóradij az akkord bé­rest éppúgy megilleti, mint az órabérest. A vállalatok — helyi viszonylatban is áll ez - még nem akarnak tudni róla. — A szellem fegyverével, tanfolyamokon közölt szakszerű felvilágosítással akarjuk elérni, hogy minden munkás megismerje jo­gait, a számára törvényben biztosított elő­nyöket és járandóságokat. A munkabérkér­dés és munkásteendök s a tágabb szellemi horizontot nyújtó ismeretek elsajátítását szolgálták munkásföiskolámk, ma pedig ugyanilyen célból rendezünk tanfolyamokat a munkásföiskolai alőadók és a munkaügyi választmányok tagjai részére. — Másik, az előbbinél jóval mélyrehatóbb működési terünk a készülődés, a jövőre. Elemi feladataink ennek a tagrevizió, azaz erőink számbavétele mennyiségben és minő­ségben. Ez az országosan eszközölt szerve­zeti népszámlálás szakmailag, tehát elhe­lyezkedés szempontjából s igy közgazdasági, sőt jogi értékben méri fel szerepünket. A már évek óta szaktanfolyamokon képzett tagjainkat, valóságos osztályönvédelmi harc­ra készítettük elő. A mi harcunk azonban nem a nemzetközi osztályharc alapjaiból In­dul ld. mert nem egy másik, uralkodó osz­tály helyébe akar beleilleszkedni, hanem éppen közös nevezőre törekedünk hozni a szemben álló társadalmi osztályokat, ez „osztály“ fogalmát elsősorban gazdasági fo­galomként értékelve. Készülődésünk azon a biztos tudaton épül —- hangsúlyozta végezetül Vida István, hogy bármily jövendő következzék be, a szociális változás feltartóztathatatlan. Ez a változás feltétlenül a dolgozó osztályok érvényesülé­séhez és felemelkedéséhez vezet. Ezt az érvényesülést azonban nem a hatalom kisa­játításában értjük, hanem az abból való megfelelő részesedésben, gazdasági és más téren. — Kétségtelen, hogy megfontolt és szer­vezett közreműködés szükséges ennek az állapotnak megvalósítására — fejezte be mondanivalóit a Hivatásszervezet országos főtitkára. (r. I.) Meghall Harriot volt francia miniszterelnök Párls, julius 13. (MTI) A Nemzetközi Tá­jékoztató Iroda jelenti: Herriot volt francia miniszterelnök 72 éves korában elhunyt. Szélső szocialistapárti kép­viselő volt, többször töltötte be a miniszteri széket, sőt miniszterelnökséget Is vállalt. A bolsevizmushoz fűzött kapcsolatai elismeré­séül kinevezték a vörös hadsereg ezredesévé. Szoros kapcsolata volt a szabadkőmüvesek- Kel is. Üjra elveszett egy angol buvárhajó Lisszabon, julius 13. (MTI) A brit hírszol­gálat közli az angol tengernagy! hivatal hi­vatalos jelentését, amely szerint a Sickle nevű tengaralattjáró elveszettnek tekinthető. Olcsóbb lett az ugorka Kolozsvár, julius 13. A csütörtöki piacra igen sok körtét és édesalmát hoztak fel. Sok volt még sárgabarackból, főzötökből és káposztából. Az édesalmát 280—400 fillérért mérték, cukorkörte 300—400 fillér volt. Cseresznye Is Igen nagy mennyiségben volt, ára 200—360 fillér, őszibarack ismét kevés volt. Ribizlit 200—300 fillérért, meggyet 360—450 fillérért kínáltak. Kevés volt ujburgonyából maximális áron. A káposzta valósággal ellepte a vi­szonteladók piacát, kilóját 80—90 fillérért adták. Bőven volt még zöldpaszuly, az ára ára változó, lehet kapni 80 és 120 fillérért is. A fezötök 80 és 100 fillér kg.-ként Hirtelen olcsóbb lett az ugorka. Szép ková- szolni valót és salátának valót 200—240 fillérért lehetett venni. Túlérett nagyszemü egrest kináltak több helyen 90—100 fillér­ért. Karfiolt 300 fillérért árultak. Kevés zöldből só volt csütörtökön, 100 és 90 fil­lérért adták. Karalábét 15 és 20 fillérért, r hagyma csomóját 30 és 40 fillérért, a rete’ csomóját 30 és 50 fillérért kínálták. Sálé tából nem volt sok, fejenként 20 fillér vök az ár?. Gombából keveset v óztak fel, csomója 100 fillérért árulták. Majorságból alig volt néhány pár csirke csütörtökön. A csütörtöki piac felhozatala inkább gyümölcsben vol* <j u áru és jó hirdetés; alapja a jó üzlet ip e i*et».eb

Next

/
Oldalképek
Tartalom