Keleti Ujság, 1944. július (27. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-14 / 157. szám
« KELETI (. MAGYAR ÚJSÁG 1944. JULItJS 14. Ulra szabályozták az egyetemi vizsgadijakat Szolgálatos gyógyszertárak Szentháromság gyógyszertár, Unió-utca 2. sz. Távbeszélő: 20-78. — Keresztelő' Szt. János gyógyszertár, Deák Ferenc-utea 9. sz. Távbeszélő: 15-68. — Minerva gyógyszertár, Wesselényi Miklós-utca 35. sz. Távbeszélő: 2-54. — Magyar Korona gyógyszertár, Hel- tai-utca 3. sz. Távbeszélő: 27-82. Az elsötétítés időpontja A honvédelmi miniszter rendelet« értelmében a lakóházak elsötétiiese este 10 órakor kezdődik és tart hajnali 4 óra 30 percig. — Hősi halált halt Hasegava japán alten- gemagy. Tokióból jelenti a Német Távirati Iroda: A jokosukai japán tengerészeti állomás közli, hogy Hasegava altengemagy az arcvonalon hősi halált halt. (MTI.) — Szerencsés számok. Az Osztálysorsjá ték mai húzásán 20.000 pengőt nyert a 3657, 10.000 pengőt a 21.619, 3000 pengőt i, 42.695 és a 75.143, 1000 pengőt a 85.51 számú sorsjegy. Felelősség nélkül. * Állami gépjárömüvezetőképző tanfolyam kezdődik julius hő 17-én. Riszt vehetnek mindazon férfiak és nők, akik 18. életévüket betöltötték. Jelentkezni lehet személy, teher és motorkerékpárra a ,,Szász sofőriskolában“ naponta d. e. 8-—13, valamint d. •j. 15—18 óráig. Kolozsvár, Arpád-ut 26. sz. Telefon 28-46. — Kik kaphatnak és- luk keresnek elhelyezkedést a kolozsvári Állami Munkáké- vetítő Hivatal utján ? Munkát talál 7 asztalos, 59 cipész, 12 géplakatos, 27 betanított gyárimunkás, 15 betanított gyárimunkásnö, 1 kovács, 1 cukrász vidéken, 1 kőműves, 1 pék vidéken, 1 nöiszabó, 2 szobafestő, 6 szűcs vidéken, 10 vas- és fémesztergályos, 1 vas- és fémöntö, 1 magántisztviselő, 1 házmester, 9 szolga, kifutó, 10 bejáró takarítónő, 7 házicseléd és 1 fotolaboráns. Munkát keres: 1 ács, 2 asztalos, 1 bádogos, 1 géplakatos. 1 gépkezelő, 1 kádár, 1 kőműves, 1 kőfaragó, 1 férfiszabó, 1 szobafestő, 1 vas- és fém esztergályos, 1 házicseléd, 1 nevelőnő. * A lakatos és rokonszakmák szakosztálya folyó hó 14-én, pénlelten este 6 órai kezdette! fontos gyűlést tart dr. Bereczky Ernő minisztert biztos, főtitkár ur jelenlétében az Ipartestület helyiségében. Kérjük a tagok feltétlen pontos megjelenését. A vezetőség. — Dohányos újakkal ne nyúljunk a paradicsomhoz! Berlinből jelentik: A birodalmi biológiai intézet érdekes hirdetményt tett közzé aprói, hogy nem tanácsos níkotinos kezekkel hozzányúlni a paradicsompalántához. A vizsgálat kiderítette, hogy a paradicsom palántáját is ugyanaz a virusbetegség támadja meg, mint a dohánypalántát. Megállapították, hogy a virus csirája, még a feldolgozott dohányban is bizonyos fokig hat. Éppen ezért tanácsos, hogy mindenki mossa meg a kezét alaposan, mielőtt hozzányúl a paradicsompalántához, mert a legkisebb mennyiségű vírus-baktériumok is fertőzőén hatnak a paradicsomra. * A Kolozsvármegyei és Kolozsvári Gyümölcstermelők Egyesülete értesíti t. tagjait, hogy téves az a hir, miszerint a tagdíjak átvétele szünete, sőt kérjük mindazokat, akik tagdíjaikat a folyó évre még nem fizették be, hogy azt mielőbb rendezzék. * Hirdetmény. P. 2533—1944. A kolozsvári kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Dir- gó Gergely, Dirgó László, Dirgó Ilyés, Székáré János és felesége, Podár Anna, Mocsán György, Mocsán János, Zsudán Filimon, Kocsis Jánosáé szül. Morocos Rebeka sza- mosszentmiklósi, Moldován Ilyés és neje Moldován Zsuzsa apahidai, Kimplán Mihá’y- né sz. Moldován Mária ko’ozsvári lakosok elleni kisajátítási ügyében az 1881. évi XLI. te. 46. §-ában foglalt rendelkezések alapján a kisajátitási ár bírói megállapítása végett a tárgya’ás helyszínére, Szamosszentmiklós községbe, Szab Koszté dűlőbe, 1944. évi augusztus hó 22. napján d. e. 9 órájára tűzte ki és a Polgári Takarékpénztár r. t. megszűnt kolozsvári cég és e'hunyt Onoszi László, volt bonc/.hidai lakos Ismeretlen örökösei részére ügygondnokul dr. Keresztes Zsdgmond kolozsvári ügyvédet nevezte ki. Az érdekelteket azzal idézi meg, hogy elmaradásuk a kárta'anitás felett hozandó érdemleges határozatot nem gátolja. Kolozsvár, 1944. évi junius hó 23. napján. Dr. Lakatos Imre sk., kir. tvszéki biró. A kiadmány hiteléül Szilágyi ifötlszt. A Hivatalos Lap közli az egyetemi vizsgadijak újabb megállapítását. A rendelet kimondja, hogy annak a vagyontalan hallgatón ak (szigorlónak), aki a vizsga dijakról szóló rendelet mellékletében felsorolt valamelyik vizsgát olyan eredménnyel teszi le, amely az illető vizsgára megállapított legmagasabb minősítési foknak felel meg (kitűnő, egyhangúan vagy szótöbbséggel kitüntetve, dicséretes, jeles, stb.), a vizsgadijait az egyetemnek diákjóléti célokra rendelkezésre álló hitelösszegből teljes egészében vissza kell téríteni, az a vagyontalan hallgató pedig, aki a vizsgát a legmagasabb minősítési foknál csupán egy fokkal alacsonyabb eredménnyel teszi le, a vizsgadij felét kapja vissza. A hittudományi karon a régi és uj rendszerű szigorlatok dija 75 pengő. Ehhez alkalmazkodik a többi díj is. A jog- és államtudományi karon alapvizsgálati díj 46, pótalapvizsgálati dij 23, szigorlati díj 140, pótszigorlati dij 80, doktori értekezés bírálati dija 100, kánonjogi szigorlat 120, államvizsgadijak 110 pengő. Az orvostudományi karon az első szigorlat első fele 45, második Budapest, julius 13. (MTI.) A ténylegesen szolgáló bombakárosult tiszteknek és legénységi állományuaknak a honvédelmi miniszter a vezérkar főnökével egyetértésben szabadságot ad. A szabadság a károsodáshoz mérten 14, Illetve 28 nap a mögöttes országrészben és a hadműveleti területen szolgálatot teljesítő hivatásos és nem hivatásos tisztek és legénységi állományúak részére. Ezt a szabadságot a bombakárosult A Magyar Vetés irja: Amikor eredetien magyar sertésfajtáink történetére vonatkozó adatokat olvasgatjuk, ismét nem tudunk szabadulni a kérdéstől: miért pusztult ki, miért nem vették azt a fáradtságot, hogy kifejlesszék a magyar fajtájú sertésnek a külföldi fajtákkal vetekedő, sőt jobb tulajdonságait? Miért? Miért? Magyar földön ez a kis kérdőszócska a legfájóbb kérdéseket érinti s ebben az esetben is a nemtörődömséggel, hagyományaink elhanyagolásával — s mint Szabó Dezső mondja — a „sült turulmadár“ várásával magyarázhatjuk meg igazi értékeink pusztulását, sőt pusztítását! A magyar lovat, marhát és juhot talán még valahogy meg lehetne menteni. Sok áldozattal, tudással, türelemmel és öntudatos magyar gazdakoponyák segítségével, ősi sertéseink azonban teljesen kivesztek! Hatféle fajta élt Magyarországon, de nem mindegyik jött a honfoglalókkal az orosz pusztákról, hanem néhányat már itt találtak, mint avar örökséget. Az avarkori si- rok feltárásakor a halottak mellé eltemetett ételekből a csontok megmaradtak s ebből megállapították, hogy az avarok sertéstartása igen virágzó lehetett. A csontvázakból azután az is kiderült, — mérések és összehasonlítások után — hogy ez a sertésfajta a voltaképpeni őse a később kialakult bakonyi é3 alföldi fajtának, mely utóbbiból a szerb sumandinka fajta keresztezésével a mai mangalica fejlődött ki. A honfoglalók disznaja A honfoglaláskor őseink a szalontai disznófajtát hozták magukkal keletről Hankó Béla kutatásai szerint is. Igaz, sokan act állítják, úgy gondolják, hogy a sertés nem alkalmas jószág hosszú vándorlásra, olyan útra, mint amilyent a magyarok is megte’: tek a Kárpátokig. A sertés legalább olyan régi háziállatunk, mint a marha. Hermann Ottó, a nagy magyar természettudós egyik munkájában, amelyben a magyarok ösfog- lalkozásáról ir, ugyanezt vallja, mert szerinte az ezer év előtti disznófajták, amelyek keletről jöttek, még majdnem olyanok voltak, mint a vaddisznó, 'airrtv ma is állja a hideget, meleget egyaránt. Ma már kiveszett utódaik, a sza~nntai disznó ós a bakonyi sertés pedig minden évben vígan megjárta az utat Gömörből le a szlavóniai makkos erdőkig. Négylábon! Meg azután őseink nem vándoroltak gyorsvonatsebesen, sőt nem egyszer évekre, évtizedekre is megtelepedtek legeltetésre alkalmas, katonailag biztos területeken. fele 120, a második szigorlat dija 90, a harmadiké 275, a negyediké 45 pengő. A bölcsészettudományi karon a bölcsész- doktori értekezés bírálati dija 100, a doktori szóbeli szigorlat 125 pengő, ugyanennyi a dij a matematikai és természettudományi karon is. közgazdaságtudományi karon, a köz- gazdasági és kereskedelmi osztályon az uj rend szerinti szigorlati dijak igy alakulnak: előszigorlat 90, I. szigorlat 135, II. szigorlat 90, III. szigorlat 90, doktori szigorlat dija 138, doktori értekezés bírálati dija 100 pengő. A mérnöki és építészmérnöki karon I. szigorlat, pótszigorlat dija egytárgyas szigorlatnál 46, kéttérgyasnál 69, háromtárgyasnál 92 pengő, a második szigorlat, pótszigorlat dija 46, 69, 92, a harmadik szigorlaté 69, 92, 115 pengő. A gépész- és vegyészmérnöki karon az első szigorlat 69, a második 69, a harmadik szigorlat 115 pengő. Hasonlóan alakulnak a dijak a bánya-, kohó- és erdőmérnöki karon, a mezőgazdasági és állatorvosi karon, továbbá a kertgazdasági, állatorvosi osztályon is. és tényiegejsen szolgáló katona, legközelebbi rokona, ismerőse, vagy a hatósága is kérheti. A honvédelmi miniszter gondoskodott arról, hogy a bombakárosult e szabadságban a legrövidebb idő alatt részesülhessen. A bombakárosodást hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni és a szabadságot a legközelebbi katonai állomásparancsnokságon vagy állománytestparancsnokságon, esetleg csend- őrörs utján kell kérni. Röviden sorbavéve ezeket a régi, kipusztult fajtánkat, először a szalontai disznót keli megemlíteni. Veres, piros disznónak is nevezték szine miatt. Hajdan m&jdnem az egész Alföldön és Erdélyben is élt,%de kipusztulása előtt csak Bihar, Szatmár, Szabolcs, Hajdú és Békés megyékben tartoţ- ták. Nagytestű, „borjunagyságu“, lapos- homloku, marakodó természetű fajta volt, amely sok malacot ellett. Lassan fejlődött ugyan, de kitűnő húst és szalonnát adott, úgy, hogy az angol fajták helyett nemesített szalontai disznónak kellene „uralnia“ hussertéstenyésztésünket. Ebből a fajtából 1878-ban szűnt meg a Királyhágón túl az utolsó konda, mig az Alföldön a kisbéri állami gazdaságban néhány évvel később pufnit ki ez a fajta. Györffy István, nagy néprajztudósunk irja róla, bogy: „Mindig a zsombékos helyeket, sarakat, fentőket, feneket kereste. Meguszfék a hináros helyeket is, amelyekbe a marha beleveszett volna. Télen, nemcsak hogy le nem soványodott, sőt inkább hajat lökött. A nyáj a kotuból, zsombékból hányt köralaku akolban tanyázott. A hasas koca kiszaladt a nyájból s valami gödröt keresett, ha ţedig nem talált, bányát túrt. A bánya köré sást, gyékényt és egyebet gözült s abba fialt, néha akkor bökkentek rá a pásztorok, amikor a malac már hathetes is volt“. » \ bakonyi disznó Valóban igy volt ez régebben is, mert régi Írásokból tudjuk, hogy a rendezetlen vizek visszavonuló vizében hemzsegő halakkal etették a disznókat, amelyek igen vadak voltak. Még a kanász sem lehetett tőlük nagy biztonságban. Hogy ez az edzett és valóban mindentevő fajta miért veszett ki, egyrészt a világpiac keresletével lehet megmagyarázni, melynek zsirsertés kellett. A nyereségvágy, a pénz lupusztitotta ezt a fajtát Is s amikor később a Pénz i—hússertéseket is követelt, már kénytelenek voltunk angol hússertéseket tenyészteni. Másik nevezetes sertésfajtánk a bakonvj disznó volt. Cyör, Ves""i'ém és Zala megye volt szükebb basája. Szürkésfekete szinti, kisfülü, hosszukásfejü állat volt. Általában nagyon hasonlított a vaddisznó' az. Különösen jó tulajdonsága: edzettsége, betegségekkel szembeni ellenállása és jó, főleg ízletes husa miatt kedvelték, amig csak ki nem szorították a „kulturfajták". A siska disznót a Zelicségben, Kaposvár és Szigetvár között tenyésztették, amely az ott élő öreg kanászok elbeszélése szerint: „felálló sörtéjü, nagy járótermészetü. Úgy tudott menni, mint egy ménes és nagyokat ugrott, mert olyan vékony lábszára volt, mint a pipaszár és a kanász úgy elfáradt a hajtásában, hogy majd megszakadt bele. Orra hosszú volt, mint egy héber (t. i. a bor- szivó héber és nem a zsidóorr) s a hasa karcsú, mintha bél sem lett volna benne. Szőre pedig ordasszürke, ígyenes, singször. Nem volt csöndes, hanem „buffogott“. Ez a fajta is már csak a kanászoh emlékezetében, meg tudományos munkákban él. Az alföldi, réti és turmezei fajták Még három disznófajta pusztult ki az előbbieken kivtíl. Az ősi alföldi fajta, a réti disznó és a turmezei sertés. A turmezei a szalontaival rokonfajta és ma már csak a horvátok tenyésztik. A réti disznó a tiszántúli rétségekben tanyázott s szintén csak az öreg gazdák, pásztorok emlékeznek rá. A rétben — mondja Györffy István — úgy viselkedtek, mint a vaddisznók. A réti disznó a réttel együtt eltűnt, pedig akik emlékeznek rá, finom, kemény és tartós szalonnáját emlegetik, amelynek ma sem akad méltó utóda. Az alföldi fajta pedig, mely aránylag a leg- szelidebb, gömbölyded állat volt a már említett kereszteződés folytán a mai mangalicává alakult át. Még itt sem késő a segítés! ősi háziállataink tehát vagy ténylegesen, vagy gyakorlatilag kipusztultak! Röviden történetük nyomába szegődtünk és láttuk, hogy az elörenemlátó gyors gazdagodás: vágy és a pénzhajsza, de főleg az ezt is eredményező magyartalanodás oka vesztüknek. Az az áramlat, mely tetteivel újdonságok után futott — amelyeket egészen úgy sem érhetett el — elvesztette önmagát. Szerencsére azonban hagyományainkban, igazi ma- gyarlelkü tudósaink munkáiban még él annyi biztatás és egy-két kivétellel ősi háziállatainkból is akad annyi példány, mellyel néhány évtized, vagy ha akár két emberöltő alatt Is a kor viszonyainak' megfelelő fajtákat állíthatna elő a magyar mezőgazdaság. Azért, mert az Isten ebben is azt adta, ami nekünk kell, s azért is, mert ez az érdekünk. NAGY KAZMÉR Rádió-műsor Szombat, julius 15. BUDAPEST I. 6: tízen az otthon. 6.25: Ébresző. Torna. 6.45: Reggeli zene. 7: Hírek, közlemények. 8: Hírek német, román, szlovák, ruszin és szerb nyelven. 8.30: A Rádiózenekar műsorából. 9.40: Operettrészletek. 10: Hirak. 10.10: Északi országok zenéje. 11: Filmdalok. 11.40: Szülök iskolája. Réhglyi Oszkár be- 0Sél a furó-faragó gyermekről. 12: Harangszó. Fohász. Himnusz. Utána: Azúrkék égbolt alatt. 12.40: Hirek. 13.25: Időjelzés. 13.30: Honvédeink üzennek. 14: Légierők fuvószenekara. 14.30: Hirek. 14.45: Mindenből egy keveset. 16: Pantaleon. Papp Dániel elbeszélése. 16.45: Időjelzés, hirek. 16.55: Mit üzen a rádióénekes? Nemery András énekel, kiséri Horváth Jenő tánc- együttese. 17.15: Hangképek innen-onnan. 17.40: Dohnányi Ernő zongorázik. 18: Páros élet a legszebb a világon. Páros felelgetök. Közreműködik Nagy Izabella és Cselényi József. Kisér Farkas • Béla és Oláh Kálmán cigányzenekara. 18.40: Külügyi tájékoztató. 18.50: Hirek. 19: Német hallgatóinknak. 19.35: Erdei áhitat. — Versek és muzsika az erdőről. A verseket elmondja Lukács Margit. 20.10: A magyar sport értékei. Bevezeti Pluhár István. Dr. Sárosi György előadása. 20.25: Dalok szárnyán. — Közreműködik Nemes Rózsa, Angyal-Nagy Gyula. 21.15: Műsorunk kővetkező száma: Kelemen Éva és Csortos Gyula. 21.25: Táncoló billentyűk. 21.40: Hirek. 22.10: Hirek német nyelven. 22.20: Ki mit szeret? 23.45: Hirek. BUDAPEST H. 17: Hirek német, román, szlovák, ruszin és horvát nyelven. 17.30: A Földmüve éstígyi Minisztérium mezőgazdasági félórája. Hogyan kell kérni a bonbakárosnit honvédeket megillető szabadságot Ősi háziállataink nyomában... A haííuSe seriésíajíából céltudatos irlással maradt egy som A szalontai sertés
