Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)

1944-06-16 / 134. szám

n 1941. Jüntüs 1« ' Parasztok a sarló és kalapács árnyékában 25 irta: Niketofew Péter * Magyarra fordította: Gaai Olga Mindnyájunkból kitört a nevetés. Az „ar­tista“ gyilkos pÉHantáaokka.1 mért végig bennünket. Elövezették a hanwstlik foglyot is. Fiatal leány volt. — Úgy? — kiáltott fel a vezér. — Tehát a szépnem is képviselve van! Na, ne féljen kiasszony, mert nem lesz semmi bántódáaa. Ml mindannyian becsületes orosz férfiak vagyunk! Csak válaszoljon őszintén a kér­déseim, a, kicsoda ön és mivel foglalkozik? — Gépirónö vagyok és a biztosításnál dol­gozom. A kenyér-rekvirálási bizottsággal engem is elküldték a falvakra. — Na é* mit dolgozott? — Házrót-házra jártam és kértem a gaz­dákat, hogy adjanak kenyeret az állam szá­mára. Reméltem, hogy nemsokára készen le­szünk és megint haza utazhatom. A vezér elgondolkozott, majd kiadta a parancsot. — Vezessetek ismét eio a másik kettőt is. Amikor a foglyok félénken megálltak előtte, kitölt belőle a harag: —» Szóval ti mindhárman tisztességes orosz emberek vagytok. Csak azt teszitek, amit parancsolnak nektek? Jótevői vagytok az orosz népnek? Nem akarjátok, hogy a városi lakosság éhezzen? De, ha Ilyen tisz­tességes szándékkal jártok, akkor miért árt annyira a falusi lakosságnak a ti megjele­nésiek ? Miért kell neki mindent odaadni, mindent megfizetni? És miért nem törődtök ti egyáltalán a falusi nép sorsával ? A gépirónö megszólalt: — C3ák azt tettük, amit parancsoltak ne künk! — Parancsoltak, parancsoltak, — ismé­telte haragosan a vezér — és ha én most azt parancsolom, hogy mindhármatokat lőj- Jenek agyon ? Mert ti aktivisták vagytok, akikre a bolsevista hatalom támaszkodik. Átkutatjátok a falusi gazdák csilijeit, házát és munkátokkal hozzájárultok ahhoz, hogy közülök ezreket kivégezzenek, fogságba hur­coljanak, száműzzenek. Milyen büntetést ér demelnétek ti? A foglyok hallgattak. . . Az orvos és a gépirónö azt sem tudták hova nézzenek za­varukban. Az „artista“ arca nyugtalen és feldúlt volt. mert a motozásnál megtalálták a cseka-igaaolványát... — Ezt a kettőt, — rendelkezett a vezér az orvosra és a gépirónőre mutatva — te­gyétek csónakba és vigyétek a szárazföldre. Utravalóul pedig figyelmeztessétek őket, hogy mondjanak el mindent a bolsevisták­nak, amit itt láttak és halottak: A harma­dik ember itt marad. A felkelők mind megegyeztek abban, hogy a cseka-ember megérett a sorséra. I Késő este elvezették a kivégzés helyére.-r­Á vezér feleségének fia született. Telje­sült a kívánságuk. Az örömteljes eseményben az egész sziget osztozott. A felkelők tisztes távolban a ve­zér házától, félhangon tárgyalták a nagy eseményt. Egyszer csak kilépett a házból a vezér, karján a pólyába göngyölt gyermek­kel. A nagy, szögletes férfi óvatos léptekkel közeledett és kezét védőén tartotta a gyer­mek felé. Amikor előttünk állt, óvatosan szétnyitotta a pólyát, szeretettől eltelt arc­cal nézte a csecsemőt és meghatott hangon mondta: — Nézzétek bajtársak ez az én fiam, aki- W vei a jó Isten megajándékozott ezekben a súlyos időkben. .. A sötétbarnára cserzett bőrű, eldurvult külsejű felkelők gyöngéd szeretettel néztek le a pólyában nyugvó csöppségre, aki pará­nyi kezeivel élénken hadonászott. Sokan kö­zülük a saját letűnt bo’dogságukra. mele“1 családi fészkükre gondoltak, amelytől olyan kegyetlenül megfosztotta őket a bolaevlst-» hatalom. És a keményvonásu férfiarcok né­melyikén rég elfolytott könnyek gördültél* alá. — Most aztán uj köte'ss^-ég vár reád ve- nérttnk, mondta Mark. — Tudom barátom. — vá'aszolta a boldog apa — .az a nagy és szent kötelesség hon­fiamból ebben az elvadult környezetűm Jv becsületes, hivő keresztény oro=zt neveljek Mielőbb megtartjuk a keresztelőt. .. Azon az estén még sokáig együtt ültün' a tűz körül vezérünkkel és részletesen meg­beszéltük a keresztelői menetet. Másnap este két felkelőcsónak kerekedi" útra. A vezér mel'ett. aki újszülött fiát tar tolta, ott ült Mark, Grisa. N kolaj. a tábor felcser*, aki a gyermek világrajövetelénél se­gédkezett és több érdemes öreg harcos. Óva­tosan eveztünk ki a csónakokkal a nád kö­zül, hogy ne csináljunk fölösleges zajt. A legközelebbi falu felé vettük utunkat. Éjfél is elmúlt már, mire megérkeztünk. Néma csend feküdi a falun, amikor csónak­jainkat kikötöttük. Libasorban, lábujjhegyen közeledtünk a házak felé. Az idősebb felke­lők vezettek, akik jól ismerték a falut. A vezért, gyermekével a karján középre vet­tük. Leghátul Grtsa, a felcser és én haladtunk. Mivel minden meglepetésre készen kellett lennünk, pisztolyainkat kézben tartottuk. Megérkeztünk t templom elé. A pa,p a szomszéd házban lakott. A felkelők körül­vették a házat, a vezér halkan kopogott az ajtón. Lépéseket hallottunk odabentröl, majd ki­csi rést nyitott ki valaki az ablakon és ag­godalmas hangon kérdezte, hogy kik va­gyunk és miért jöttünk. — Papra volna szükségünk! — mondta megnyugtató hangon a vezér. — Jó, jó. dehát ebben az időben? Éjfél után ? — aggodalmaskodott tovább a félénk hang. / ■— Sajnos, nem lehetett másképp rendez­ni! Reméljük, lesz olyan kedves a tisztelen­dő ur, hogy fogad bennünket! Az ajtó kinyílt és a pap megjelent a kü­szöbön. A felkelők beléptek a házba és mi­után keresztet vetettek, elfoglalták a felkí­nált helyeket. A pap kérdőleg nézett egyik­ről a másikra. — F«a itt az ujszü'Ött fiam! — magya­rázta a vezér. — Szeretném megkeresztel­tet ni, mégpedig azonnal! — Ez szép dolog, — válaszolta szelíden a pap — sajnos azonban manapság már nem sokan gyakorolják. De miért éjszaka hoztátok a gyermeket keresztelni? — A dolog úgy áll, tisztelendő ur, hogy ml itt, akiket magad körül látsz, felkelők vagyunk! — magyarázta neki a vezér. A felke'ö szó különös hatást váltott ki a papból. Ijedten hátrált és arca elsötétedett. Határozatlanul nézett ránk. és miközben tü­relmesen vártunk, nagy léptekkel járt fel, s alá a szobában. Hosszú csend állt be, majd —mintegy magának beszélve megszólalt a pap: — Persze, a fyermeket meg kell kérész- telni! Ha az apa úgy kívánja. Ez kereszté­nyi kötelességem. De az államhatalommal szemben tiltott, dolgot cselekszem... Ur- isten, könyörülj rajtam! És ismét megkezdte sétáját a szobában. — Ha megtudják. — mormogta maga elé — akkor végem.. . Mégis. . . Trtégis meg kell tennem! Jó, hát jöjjetek a templomba! . Nem mindennapi keresztelő volt. A sek­restyést is felverték álmából. Három szál gyertyát gyújtott, de a pap odasietett és kettőt eloltott. — így nagyobb biztonságban vagyunk, — súgta aggodalmasan. Korom sötét volt a templomban, csak a pap arcát és kezét világította meg az árva gyertya. A magas templom ablakon keresz­tül láttuk az ég szikrázó csillagait. A felke­lők a sötétségben vezérük köré tömörültek, aki a fiát tartotta karjai között. Mindany- nyian térdre ereszkedtek. Mélyrötszaka-rlt, áhitatos imába kezdtek a meghajazo1). elva­dult emberek. A keresztelési szertartás végétért. (Folytatjuk.) II «I • * A VILÁG TÜKRE 1. Rooseveltné Interjút akar kérni a pápától 2. A római zsidók 3. Orosz emigránsok! Keli-e tarkólövés T 4. India, éhezz tovább I 3. Amiről az angol sajtó nem beszél 6. A Szovjetnek nem elég egy kontinens I í. Boosevelt felesége — jelenti az algíri rádió — elhatározta, hogy Kómába lá­togat, hogy megbizonyosodjék „azokról a borzalma« cselekedetekről, amelyeket a német hatóságok ott elkövettek'1. Eoosevelt Ellinor asszony égve-ég a vágytól, hegy „az első elfoglalt európai fővárost“ megismerje és „az olasz nép lelkületéhez“ közelebb kerüljön. Az aligiri rádió azt is hitül adta, hogy Ellinor asszony a Palazzo Vene- zia-ról kíván Róma népéhez szóim és fel akarja világosítani az olasz népet az amerikai szabadság fogalmáról. Boosevelt felesége egyébként már több amerikai kiadóvállalattal is tárgyalt. Olaszországi élményeit ugyanis könyv­ben kívánja kiadni, sőt riportsorozatait a nagy amerikai napilapokban is kö- zöltetni akarja. A jelentés kiemeli, hogy Rooseveltné a pápától is interjút, sze­retne kérni... Î. Róma zsidósága gyűlést hívott egybe és köszönetét fejezte ki az angol, vala­mint az amerikai kormánynak, bog)* az olasz fővárost végre „felszabadította az idegen uralom alól“. A római zsidók egyben legmélyebb hálájuknak adtak kifejezést amiatt, hogy -z angols'^st hatóságok a zsidóktól elkobzott értéke­ket ismét visszaszármaztatta nekik. 3. Egy ankarai sürgöny szenzációs jelen­tést hozott nyilvánosságra. Az invázió megkezdésével a szovjet- orosz politika uj utakra tért, — mond­ja á jelentés. A Szovjetunió most a cári emigránsok kiadatását követeli az angol­szászkormany októl. A szovjet rádió ki­jelentette, hogy Moszkva minden egyko­ri cári orosz alattvalóra igényt tart és követeli az emigránsok kiszolgáltatását. MoszkVa o KözePtelet több kormányához már eljuttatta ultimatums-erű követelé­seit. amelyekben kijelentette, hogy az emigránsokat szovjet állam-polgárokként kezeli. Egyelőre Egy latom, Szíria és Libanon kormányai, kapták meg Moszkva jegyzé­két, de az ankarai jelentés kiemeli, hogy Moszkva az összes kormányokhoz el kí­vánja juttatni ilyenértelmü jegyzékét. A jelentés a továbbiak során kiemeli, hogy Szovjet az emigránsokhoz is akar szó- ’ani és felfogja Ősét szólitani. hogy ön­ként jelentkezzenek a szovjetorosz kö­vetségeken és kérjék beutazásukat a Szovjetunióba. A Kreml azt is felül akar­ta bírálni, hogy az emigránsok közül kik érdemesek orra, hogy „.megkegyelmez­zenek“ nekik. Német megfigyelők ezzel az uj szovjet fogással kapcsolatbon megjegyzik, hogy Moszkva isry akar i a az or:* tágba édes­getni az emigránsokat, azokat, akik ma a GPU vette ellenőrzése alá és nagyré­szüket olyan módon tette ártalmatlanná, amelyről nem is kell részletekbe bocsát­koznunk, annyira közismertek. 4. * Indiában az infláció előjelei mutatkoz­nak, az ang li hatóságok pedig propagan­dával igyekeznek a pénzügyi helyzet romlásán javítani. Az angolok a legna­gyobb takarékosságra intik India népét. Legutóbb a RAF is bekapcsolódott a mozgalomba. Angol repülőgépek repül­tek keresztül-kasul India városai felett és nagyszámban szórtak le röplapokat, amelyekben felszólították a lakosságot, hogy csak fokozott takarékosság mellett tartható fenn a mostani árszinvonál. 5. Londonban az emberek nem akarnak már újságot sem venni, — mondotta az egyik nagy angol lapember. Oka ennek az, lisszaboni értesülések szerint, hogy az angol újságok álig néhány szavas je­lentéseket hoznak csak az invúziós had­színtér eseményeiről, annyira, hogy az angolok nincsenek is tisztában az újabb fejleményekkel, a hatalmas veszteségek­ről nem is beszélve. 6. A Saturday Evening Post'-ban. De- maree Bess, az amerikai Egyesült-Álla­mok háboruutáni helyzetével és politiká­jával foglalkozik. Kinának nagy jövőt jósol a háború után és kijelenti, hogy „Amerikának elsőrendű érdeke, hogy nagy erőket tartson összpontosítva s há­ború után is a Csendes-öceán térségé­ben.“ A cikk további során á Szovjetunió helyzetével és háború utáni kilátásaival foglalkozik, hogy a szovjet befolyásnak nemcsak Európában, hanem Ázsiában is teret kell engedni. A Szovjetunió nem fogja sokáig tűrni, — Írja Bess, — hogy Kínában olyan kormány legyen uralmon, amely egykor a kínai kommunisták zllen hadat viselt. Csangkajsek a múltban is elnyomta és irtotta a kommunistákat és a Szovjetnek el kell kerülnie azt, hogy a jövőben ennek a veszélynek lehetősége legyen. A Szovjettől nem lehet azt köve­telni, hogy tűrjön a szomszédságában olyrn államokat, amelyek magatartása bolsevistaellenes. Az „Asia and the Americas“ cimü amerikai lap hatalmas cikket közölt a Szovjetről és kifejtette, hogy a Szovjet­nek nem elég, ha egyetlen kontinensen szerzi meg a domináló szerepet. Európá­ban elsősorban a „Szovjet harcol a vi­lágbékéért“, helyes tehát, ha Moszkva az európai elrendezésnél is szóhoz jut. Egyes angol és amerikai körök olyan elképzelésekkel jönnek, amelyek szerint Oroszországot ismét ki lehetne semmiz­ni, de ezeknek a köröknek nem lesz si­kerük. Az amerikai lap ezzel elismeri, hogy akadnak még „józan“ körök Angliában és Amerikában, amelyek már eddig is aggódással figyelik a bolsevizmus hatal­mas méretű előretörését olyan területe­ken is, amelyek eddig kimondottan An­glia és Amerika területei voltak. Angliá­ban és Amerikában ma is éles belső harcok folynak ebben az értelemben, de Churchillnek eddig még mindig sikerült elhallgattatnia azok it, akik józanságra intették az angol és amerikai kormányo­kat és kijelentették, hogy a bólsevis- mus európai előretörése Anglia és Ame­rika szénára is a legnagyobb veszély- lyel jár. Baranyában lelőttek egy szovjet bombázó gépet is veszéh-esek szovjet propaganda Szempontjából, hogy aztán azokat, akik elhiszik, hogy a bolsevizmus hajlandó „megbocsájtani“, szovjet területen tehes­se ártalmatlanná. A ,JDonau<.eitungl‘ megjegyzi, hogy már eddig is előfordult. I hogy egyik-másik emigráns bCacíUoast I szűnt-, kért és kapott a Szovjetbe Ezeket c-1, ­Pécs, junius 15. A szombat éjszakai zavaró repülésről kiadott hivatalos jelentés is beszámolt arról, hogy éj­szakai vadászaink lelőttek egy ellenséges gépet. A gép lelövése a baranyai Har- kányfürdő közvetlen közelében történt. Hivatalos megállapítás szerint a lelőtt ellenséges .gép négymotoros szovjet bom­bázó volt, amelyet a vadázok Ujbezdán- nál vettek üldözőbe, mire visszafordult és a Dráva i**ányába akart menekülni, de Harkány fölött telitalálatot kapott s égni kezdett, majd lángolva lezuhant a I mezőre, öt utasa közül négyen összeégve holtan zuhantak le, egy századosnak azonbem sikerült ejtőernyővel földet ér­nie. de arcán, mellén és a hasán szintén égett sebeket szenvedett. Beszállították a pécsi helyőrségi kórházba. Kihallgatni még nem lehetett, mert a nyelve is meg­égett és nem tud beszélni. A szovjet bombázó élelmiszert és lő­szert akart szállítani Tito balkáni parti­zánbandáinak. A négy összeégett szov­jet repülőt hétfőn délután temették el a harkányi temetőben. Kormányrendelet állítja vissza a varmegyék, városok és községek testületéinek működésé' Budapest, junius 14. A Mkgyar Távirati lrcda jelenti: Az ország keleti részén, mint ismeretes, ezév április 1. óta a hadműveleti ísrületr: vonatkozó különleges közigazgatási jogsza­bályok vannak hatályban. E szabályok fze- nnt az érintett területen lévő vármegyék, városok és községek testületi szerveinek, jelesül a törvényhatósági bizottságoknak, krsgy Üléseknek. közig? ryyt^sl bizottságok­ra'' ’ ’ ' - r-Vn-k, stb. működése ’■ « 1 üááúsges közigüzga- ~1. hatályba lép .* ő'rt eltelt idő tapasztalatai azt mutatják, hogy az em­lített testületek működésének szünetelése nem indokolt. Ezeken a területeken az élet olyan normálisan folyik tovább, hogy egye­nesen kívánatosnak látszik e szervek műkö­désében a rendes állapot visszaállítása. Ilyea- értelemben rendelkezik a hivatalos lap csü­törtöki számában megjelenő kormányrende­let JÓ ÁRU ÉS 46 HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom