Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)

1944-06-11 / 130. szám

1944. JTNIUS 11.

f

KnrnUjsM

Á munkásszervezetekben megvan a készség a munkásegység megteremtésére

— mondotta Ágárdy 3enő ér,, a NMK országos főtitkára

Kolozsvár, június 10. A Sztójay-kormány hivatal balépése óta ismételten tanujelét adta annak, hogy a munkásság felszínen lóvá kérdéseit gyökeresen igyekszik megoldani. Ennek a készségnek bizonysága, hogy a kormány a legutóbbi időkben sorozatosan foglalkozott a dolgozótársadalom Kérdéseivel és egymásután több minisztertanács napirendjét is kizárólag a munkásság rendezésre váró kérdései töltötték ki.

A munkásság időszerű kérdéseivel kapcsolatban beszélgetést folytattunk Agárdy Jenő dr.-ral, a Nemzeti Munkaközpont országos főtitkárával, aki az NMK kolozsvári szervezetének vezetésében történt változással kapcsolatban néhány napig Kolozsváron tartózkodott s itt tájékoztatta a munkásság vezetőit azokról a kérdésekről, amelyeknek megoldását a kormány maga elé tűzte.

A munkásság viseli elsősorban a háború terheit

—- Jaross Andor belügyminiszter ur egyik legutóbbi beszédében — mondotta Agárdy dr. — sürgősnek és rendezendönek .nondotia a munkásság elsőrendű kérdéseit. Kijelentette, hogy mindenekelőtt a munkásságnak — amely a háborús terheket elsősorban viseli — kell rendezni életkörülményeit. Tarthatatlannak minősítette azt a tényt, hogy még ma is Vannak munkások, akik 25—S0 pengős heti keresettél dolgoznak és verítékkel, munkával járulnak hozzá a háború győzelmes befejezéséhez.

— Talán mondanom sem kell — folytatta a főtitkár, — hogy a belügyminiszter ur nyilatkozata a legszélesebb visszhangot keltette a munkásság körében. Azt a meggyőződést ébresztette, hogy az uj rendszer megküzd minden ma még fennálló és a mydt végzetes hibáiban gyökerező nehézséggel és elsőrendű feladatának tekinti a1 dolgozó társadalom, a munkásság életszínvonalának rendezését, szociális helyzetének gyökeres megváltozását, életnívójának jelentős emelését.

A munkabérek rendezése

• —■ Mi a legfontosabb rendezésre váró feladat? — kérdeztük.

— A legfontosabb feladat a munkabérek rendezése. Az étfdigi munkabérrendszer elavult, újjá kell teremteni a korszellemnek megfelelően. Amig nemzetgazdaságunk, gazdaságpolitikánk és szociálpolitikánk az egyéni érdek és csoport érdek helyett teljes egészében a nemzet közösségét szolgálja majd és a munkabérpolitikánk alapja a tel- jesitmény-bérrendszer lesz, átmeneti megoldást kell találnunk. Ez a megoldás az eietfenntartási költségek figyelembevételével történő bérrendezés és árszabályozás. .4. régi bérrendszer már eleve helytelen alapokon épült fel. Hiszen a különböző csoport- beosztások, kategória - tagolások olyan kuszáit helyzetet teremtettek, amelyben a különböző területi csoportok és bérkategóriák megalkotója sem ismeri ki magát, a munkás számára pedig a munkaadóval szemben a legelemibb védelmet sem biztosította. Ezek a rendelkezések már megalkotásuk idejében sem biztosították a megfelelő megélhetési színvonalat. Az időközben bekövetkezett kényszergazdálkodási intézkedések, a liberális gazdasági rend fennállása következtében előállott jelentékeny áremelkedések ismételt pótlékos rendezését eredményeztek Ugyan, ezek azonban magukon viselték a „rólunk-nélkülünk“ megoldás jelelt.

A közellátás átszervezése is szükséges

Súlyosbította a helyzetet, hogy a volt rendszer elégtelen intézkedései következtében az áruhalmozás és a feketepiac annyira elharapozódott, hogy a szigorú racionalizálás ellenére az elsőrendű fogyasztási cikkekben egyrészt ' hiány mutatkozott, mert azokat a zsidók felvásárolták, másrészt pe- dif/ a feketepiac árait a munkásság akkor sem tudta volna megfizetni, ha erkölcsi érzéke a feketepiacon való vásárlást mecen- gedte volna. Az eddigi ko"mányzati megnyilatkozások alapján indokolt a maavar munkásságnak az a bizalma, hogy a kormányzat az életnívónak, olyan mértékű felemelésével fogla kozik, amely nem csupán egy puszta életfenntartási színvonalat biztosit, hanem a kulturális és- szociális igényeket a háborús kény szer gazdái kodás mellett is teljes mértékben k:elégíti. Ehhsz természetesen nem elegendő a pdszta béremelés, de a puszta árrögzítés sem. A bérrendezés mellett a küzeiiátás olyan átfogó megszervezése is szükséges, amelyben a háborús gazdálkodás miatt csökkent fogyasztási cikkek elsősorban a tartalékokkal nem rendelkező munkásság elsőrendű szükségleteit elégítik ki.

Ezután a sokat hangoztatott munkásegység megteremtésének kérdésére tereljük a szót.

Létrejön a munkásegység

— A Nemzeti Munkaközpont — mondotta Agárdy dr. — minden törekvésével azon van, hogy létrehozza a munkásegységet, mert bebizonyosodott már ismételten, hogy a munkásság csak úgy tud helyt- állani, úgy tudja az élet minden vonalán érvényesíteni jogait, ha egységes. A munkásegység megteremtésére az NMK vezetősége Budapesten folytatott tárgyalásokat és újabban Kolozsváron is folynak ilyenirányú megbeszélések, amelynek kimenetele eredménnyel is kecsegtet. A mnnkdsszervezetek között meg is van az együttműködési készség, úgyhogy rövidesen már íz egység megteremtéséről számolhatunk be.

A kormány tervbe vette, az egAz ország területén a munkákamara intézményének felállítását, amelynek az lenne a hivatása, hogy a munkásság érdekvédelmét szolgálja a munkaadók előtt.

— Mikor kerül sor erre?

— Egyelőre időpontot nem tudunk, de az a tény, hogy a Gyáriparosok Országos Szövetségét a kormány feloszlatta, és elhatározta a gyáripar szakmánkénti megszervezését, arra enged következtetni, hogy rövidesen sor kerül a munkakamara feldlliI tására, amelyben természetesen a munka- I adók mellett helyet k»r"'">k a munkavál- * lalók is.

r —A munkakamarák felállítása után van létjogosultsága a munkásszervezeteknek is? — kérdeztük.

Felállítják a mnnkakamarát

— Bár a munkakamara a munkásság érdekvédelmi szerve, szükség van erős és egységes munkásszervezetekre is. A munkakamara ugyanis csak a munkaadó és munkavállaló viszonyában beálló kérdésekben dönt, más kérdésekben, mint például a szociális nevelés kérdésével, kulturális neveléssel a munkásszervezet hivatott foglalkozni.

— Mi a helyzet a kolozsvári szervezet vezetésében?

— Wenczel Antal elnök és Faluvégi Benedek titkár lemondása folytán vitéz Marton Béla országos elnök Odegnáll Józsefet, az NMK vasipari szakcsoportjának országos főtitkárát kérte fel a kolozsvári szervezet ügyeinek vezetésére mindaddig, amíg a később összehívandó közgyűlés új vezetőséget választ a szervezet élére. Az új vezetőnek az a feladata, hogy a vezetőséggel karöltve megteremtse a kapcsolatot a kolozsvári vállalatokkal s a felmerült kérdéseket békülékeny szellemben rendezze. A munkásság ezekben a nehéz időkben nem kér többet a munkaadótól, mint ameny- nyit a vonatkozó rendelkezések s a háborús gazdálkodás törvényei megengednek. Reméljük, hogy a munkaadók megértik a munkásság jószándékát s értékelik törekvéseit s ennek megfelelően nem ragaszkodnak vaskövetkezetességgel a törvény betűihez, hiszen a törvények nem mindig követik az élet ütemét, hanem példát mutatnak a rendkívüli időkben, miként kell megbecsülni és értékelni a verejtékkel végzett munkát — fejezte be tájékoztatását Agárdy dr. (V. L.)

Levelezés

által is

tanulhat németül

Jelentkezés a

Rémet Lektorátuson

Kolozsvár, Jókai-u. 2.1. ént

• •

A VILÁG TÜKRE

1. Moszkva Chaplint ünnepelte

2. „KatholSc Herald4* rájött valamire I

3. A „Háború és munkásosztály“ türelmetlenkedik

4. Jelszó és — üzlet

A „News Week“ jelentése szerint

Moszkvában nagyszabású hódoló ünnepséget tartottak Charlie Chaplin tiszteletére. Chaplin, amint tudjuk, a nemzetközi zsidó szellemiség egyik legismertebb képviselője. Nem csoda tehát, hogy a moszkvai ünnepségen az összes szovjet hatalmasságok és a külföldi képviselők is nagyszámban megjelentek. A legnagyobb „szovjet zeneszerző“, Dimitri Postakov volt az ünnepi szónok. Beszédében kijelentette, hogy Chaplin a film „legnagyobb humanistája“. Salomon Mikhoels, a szovjet állami színházak zsidó -igazgatója, aki röviddel ezelőtt érkezett vissza amerikai „tanulmányutjáról“, kifejtette, hogy Chaplin filmjei az emberiség „felmérhetetlen ideológiai nyereségei“. Az ideológiai nyereség alatt természetesen a bolsevista ideológiát kell érteni. Chaplin filmjei kommunista szempontból minden vonatkozásban megállják helyüket, — mondotta. Nem csoda, hogy egyes amerikai „fasiszta“ körök számos alkalommal tiltakoztak Chaplin filmjei ellen. Felszólalt az ünnepségen a zsidó Hja Ehrenburg, a „Trust D. kE-“

I cimü könyv hírhedt szerzője is, aki „irodalmi vonalon“ Sztálin szócsövének számit. Kijelentette, hogy- Chaplin a második front előharcosa Amerikában, hosszú idő óta a szovjet érdekeit képviseli a tengeren túl és şzdmos alkalommal sikraszállott a második front megteremtésének érdekében. Ma, a második front n’°gteremtése után Chaplin boldog lehet, hogy álma valóra vált, — mondta Ehrenburg.

Moszkva tehát megünnepelte a zsidó Chaplint.

Talán nincs is olyan messze az idő, amikor nálunk is túlságosan is népszerű ~k voltak filmjei. Azoknak a jóvoltából, akik ma már eurónaszerte eltűntek a ie ' nyitásából ...

2.

V „A. nolle Herald“ cimü angol katolikus lap szenzációs beállításban foglalkozik a bolsevista kérdéssel és ezzel összefüggésben Európa jövőjével. Amint ismeretes, Churchill eddig elnyomta a katolikus lapoknak azt a törekvését, h: gy a Szovjetről ellenséges hángon Írjanak. Az'angol anglikán lapok kivétel nélkül bolsevistabarát hangon foglalkoztak a bolsevizmus kérdésével és

’ mindenkor kiemelték, hogy Angliának is érdeke, hogy a Szovjet Európát maga alá* gyűrje. A „Katholic Herald“ most azt írja, hogy az angol közvéleménynek I tisztában kell lennie a bolsevizmus igazi szándékaival. A Szovjet az egész világot félre akarja vezetni, hogy ezt az állapotot a saját önző érdekeiért használja ki. A Szovjetunió hatalmi befolyását jelenleg Európára akarja kiterjeszteni, hogy innen juthasson el aztán a teljes világuralomig. A Szovjet „cordon sanitaire“-t akar teremteni, bizalmatlan Angliával és Amrikával szemben. Egyelőre a keleteurópai álla- | mókát akarja a bolsevista igába kér- k getni, de ne gondoljuk, hogy Moszkva f megáll itt. Moszkvában nyíltan beszélik, hogy a bolsevista érdekközösséghez tartózik nemcsak Lengyelország, Finnország és a balti térség, hanem Románia, Bulgária, Magyarország, Szerbia, Horvátország, sőt Törökország is. Sztálin világuralmi céljainak szolgálatába állította a liberális Angliát és Amerikát s ma az 9 helyzet, hogy az angolszász nagyhatalmak is bizonyos mértékig a szovjet imperialista terjeszkedés coljait szolgálják, — hangsúlyozza az i angol katolikus lap.

Nekünk nem mondott újat!

S.

A ,,Háború és munkásosztály“ cimü külpolitikai kérdésekkel foglalkozó szovjet félhivatalos lap legutóbb ismét az t angolszász nagy hatalmaknak a semle- ‘ ges államokhoz fűződő vi«zon ával foglalkozik. A lap elégedetlenségét fejezi ki amiatt, hogy Anglia és Amerika nem bánik elég szigorúan a semlegesekkel és a blokádot nem vonatkoztam rájuk - I is. Pedig elengedhetetlenül fontos lenne, hogy a semleges hajóforgalom lezárásával a Németországnak szóló szálíi- * fásokat, egyszersmimlenkorra beszüntetnék. Elengedhetetlenül fontos, hogy j azokat a semlegeseket, amelyek még í ma is szállítanak Németors- ' -oak, su- I Jyos gazdasági szankciókkal megbüntessék és lehetetlenné tegyék, mert csak igy rév Mt’otő az, hogy Németország hadigépezete rövid idő alatt megbénul és gazdasági vonalon is anyagi fölényre tehetnek szert a szövetségesek. A folyóirat a továbbiakban a Kreml elégedetlenségét fejezi ki amiatt, hogy „még mindig akadnak angol körök,

I amelyek Franco Spanyolországát barát- . sággal kezelik“- A uBáboru is Munkás. I

osztály“ élesen fordul szembe Francóval és ezúttal is utcai hangon beszél róla. Az angolszász hatalmak eddig nem fordultak szembe Francóval és ennek tulajdonítható, hogy Spanyolország a mai napig is szállít Németországnak olyan nyersanyagokat, amelyeket a német hadvezetés nem nélkülözhet. Ilyen körülmények között korai lenne a „közös ellenség“ vereségét várni. Ahogy Németország ellen foganatosították a tengeri zárlat intézkedéseit, úgy kell most a semlegeseket is érinteni és ezzel megakadályozni, hogy folytassák szállításaikat Németországnak. A fekete listára való helyezés nem elég szankció. Azokat az árucikkeket, amelyeket Németország szállit Svédországnak, Angliának és Amerikának kellene szállítania, hogy a svédek ne szorulhassanak a németekre.

A szovjet szócső ezzel a cikkével .ismét a kisnépek és a semleges államok gazdasági szabadságát támadja és beállításának élével egyenesen szövetségesei ellen fordul. Szankciókat követel azok ellen a semlegesek ellen, amelyek kényszerítő szükségességnek engedelmeskedve gazdasági kapcsolatokat tartanak fenn Európával. A kisnépeket játékszerekként kezeli a Szovjet, amelyekkel kénye-kedve szerint rendelkezhetik.

4.

Hull, Amerika matuzsálemi korú külügyi államtitkára újra hallatt magáról a világsajtóban. Ezúttal a szabadságról elmélkedett az agg államtitkár és kifejtette, hogy Amerika a korlátlan szabadság hazája, az Egyesült Államok népei között az egység nagyobb, mint valaha, mindenki a legnagyobb odaadással és hazafiassággal küzd a szabad Amerikáért.

A „szabad és hazafias“ Amerikából azonban olyan jelentések, is érkeztek, amelyek az amerikai nép üzleti kérlel- hetetlenségét is kifejezésre juttatják. Most került nyilvánosságra, hogy az USA a dél- és középamerikai államok forradalmárai számára fegyvereket szállított. Az ameriki. pénzvilág tehát .nem riad vissza egy kis forradalomtól, 'ha azon keresni lehet. A közép- és dél- amerikai nemzeti érzelmű kormányokat ilyen fegyveres szállítások segítségével sepertette el az Egyesült Államok pénzvilága.

Az „United States News“ cimü amerikai lap a közelmúltban a háború utáni helyzettel foglalkozott és megállapította, hogy Amerika nemcsak a legyőzött államokból, hanem „még Franciaországtól is jóvátételt fog követelni“. Franciaországnak be kell látnia, hogy az amerikai hadviselés rengeteg pénzbe kerül. Amerikában nyilt titok, hogy Roosevelt a francig gyarmatbirodalom örökébe szeretne lépni és art angolszász győzelem esetén nem is fogja visszaadni Franciaországnak. Roosevelt azt állítja, hogy „a ki «népek szabadságáért és sértetlenségéért“ szállott a hadviselés síkjára, nem kívánja más hatalmak ■szuverénitását érinteni. A háborút nem területi nyereségekért, hanem szigorúan elvi ellentétekért indította. A tények azonban mást mutatnak. Roosevelt eddig is rátétté m'vden olyan francia gyarmatra a kezét, amelyhez hozzájuthatott.

Most Európa felszabadításáról beszél és erről heszAl hangzatos szólamokban az öreg HuH is, aki egyenesen a „felszabadító elnök“ ^President Liberator) címmel ruházta fel.

rhik itteţien neveket tudnak,

teienikezzenek toSm^sszelnálatra Î

fí d'torst, iunius 0. (MTI) Mindazok a férfiak és nők 18-tól 60.éves korig, akik a magyar nyelven kívül valamilyen idegen nyelvet szóban és Írásban a legjobban tudnak, jelentkezzenek hivatalos Tolmácsszolgálatra. Jelentkezés csak Írásban történhetik július 1-ig a kővetkező címre: Tolmácsszolgálat Budapest, I, Postafiók 26,