Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)

1944-06-11 / 130. szám

1944. JTNIUS 11. f KnrnUjsM Á munkásszervezetekben megvan a készség a munkásegység megteremtésére — mondotta Ágárdy 3enő ér,, a NMK országos főtitkára Kolozsvár, június 10. A Sztójay-kormány hivatal balépése óta ismételten tanujelét adta annak, hogy a munkásság felszínen lóvá kérdéseit gyökeresen igyekszik megoldani. Ennek a készségnek bizonysága, hogy a kormány a legutóbbi időkben sorozatosan foglalkozott a dolgozótársadalom Kérdései­vel és egymásután több minisztertanács napirendjét is kizárólag a munkásság ren­dezésre váró kérdései töltötték ki. A munkásság időszerű kérdéseivel kap­csolatban beszélgetést folytattunk Agárdy Jenő dr.-ral, a Nemzeti Munkaközpont or­szágos főtitkárával, aki az NMK kolozsvári szervezetének vezetésében történt változás­sal kapcsolatban néhány napig Kolozsváron tartózkodott s itt tájékoztatta a munkásság vezetőit azokról a kérdésekről, amelyeknek megoldását a kormány maga elé tűzte. A munkásság viseli elsősorban a háború terheit —- Jaross Andor belügyminiszter ur egyik legutóbbi beszédében — mondotta Agárdy dr. — sürgősnek és rendezendönek .nondotia a munkásság elsőrendű kérdéseit. Kijelen­tette, hogy mindenekelőtt a munkásságnak — amely a háborús terheket elsősorban vi­seli — kell rendezni életkörülményeit. Tart­hatatlannak minősítette azt a tényt, hogy még ma is Vannak munkások, akik 25—S0 pengős heti keresettél dolgoznak és veríték­kel, munkával járulnak hozzá a háború győ­zelmes befejezéséhez. — Talán mondanom sem kell — folytatta a főtitkár, — hogy a belügyminiszter ur nyilatkozata a legszélesebb visszhangot kel­tette a munkásság körében. Azt a meggyő­ződést ébresztette, hogy az uj rendszer meg­küzd minden ma még fennálló és a mydt vég­zetes hibáiban gyökerező nehézséggel és elsőrendű feladatának tekinti a1 dolgozó tár­sadalom, a munkásság életszínvonalának rendezését, szociális helyzetének gyökeres megváltozását, életnívójának jelentős eme­lését. A munkabérek rendezése • —■ Mi a legfontosabb rendezésre váró fel­adat? — kérdeztük. — A legfontosabb feladat a munkabérek rendezése. Az étfdigi munkabérrendszer el­avult, újjá kell teremteni a korszellemnek megfelelően. Amig nemzetgazdaságunk, gaz­daságpolitikánk és szociálpolitikánk az egyéni érdek és csoport érdek helyett teljes egészében a nemzet közösségét szolgálja majd és a munkabérpolitikánk alapja a tel- jesitmény-bérrendszer lesz, átmeneti meg­oldást kell találnunk. Ez a megoldás az eietfenntartási költségek figyelembevételé­vel történő bérrendezés és árszabályozás. .4. régi bérrendszer már eleve helytelen alapo­kon épült fel. Hiszen a különböző csoport- beosztások, kategória - tagolások olyan ku­száit helyzetet teremtettek, amelyben a kü­lönböző területi csoportok és bérkategóriák megalkotója sem ismeri ki magát, a mun­kás számára pedig a munkaadóval szemben a legelemibb védelmet sem biztosította. Ezek a rendelkezések már megalkotásuk idejében sem biztosították a megfelelő megélhetési színvonalat. Az időközben bekövetkezett kényszergazdálkodási intézkedések, a libe­rális gazdasági rend fennállása következté­ben előállott jelentékeny áremelkedések is­mételt pótlékos rendezését eredményeztek Ugyan, ezek azonban magukon viselték a „rólunk-nélkülünk“ megoldás jelelt. A közellátás átszervezése is szükséges Súlyosbította a helyzetet, hogy a volt rendszer elégtelen intézkedései következté­ben az áruhalmozás és a feketepiac annyira elharapozódott, hogy a szigorú racionalizá­lás ellenére az elsőrendű fogyasztási cik­kekben egyrészt ' hiány mutatkozott, mert azokat a zsidók felvásárolták, másrészt pe- dif/ a feketepiac árait a munkásság akkor sem tudta volna megfizetni, ha erkölcsi ér­zéke a feketepiacon való vásárlást mecen- gedte volna. Az eddigi ko"mányzati meg­nyilatkozások alapján indokolt a maavar munkásságnak az a bizalma, hogy a kor­mányzat az életnívónak, olyan mértékű fel­emelésével fogla kozik, amely nem csupán egy puszta életfenntartási színvonalat biz­tosit, hanem a kulturális és- szociális igé­nyeket a háborús kény szer gazdái kodás mel­lett is teljes mértékben k:elégíti. Ehhsz ter­mészetesen nem elegendő a pdszta béreme­lés, de a puszta árrögzítés sem. A bérren­dezés mellett a küzeiiátás olyan átfogó meg­szervezése is szükséges, amelyben a hábo­rús gazdálkodás miatt csökkent fogyasztási cikkek elsősorban a tartalékokkal nem rendelkező munkásság elsőrendű szükség­leteit elégítik ki. Ezután a sokat hangoztatott munkásegy­ség megteremtésének kérdésére tereljük a szót. Létrejön a munkásegység — A Nemzeti Munkaközpont — mon­dotta Agárdy dr. — minden törekvésével azon van, hogy létrehozza a munkásegysé­get, mert bebizonyosodott már ismételten, hogy a munkásság csak úgy tud helyt- állani, úgy tudja az élet minden vonalán érvényesíteni jogait, ha egységes. A mun­kásegység megteremtésére az NMK vezető­sége Budapesten folytatott tárgyalásokat és újabban Kolozsváron is folynak ilyenirányú megbeszélések, amelynek kimenetele ered­ménnyel is kecsegtet. A mnnkdsszervezetek között meg is van az együttműködési kész­ség, úgyhogy rövidesen már íz egység meg­teremtéséről számolhatunk be. A kormány tervbe vette, az egAz ország területén a munkákamara intézményének felállítását, amelynek az lenne a hivatása, hogy a munkásság érdekvédelmét szolgálja a munkaadók előtt. — Mikor kerül sor erre? — Egyelőre időpontot nem tudunk, de az a tény, hogy a Gyáriparosok Országos Szövetségét a kormány feloszlatta, és elha­tározta a gyáripar szakmánkénti megszer­vezését, arra enged következtetni, hogy rö­videsen sor kerül a munkakamara feldlli­I tására, amelyben természetesen a munka- I adók mellett helyet k»r"'">k a munkavál- * lalók is. r —A munkakamarák felállítása után van létjogosultsága a munkásszervezeteknek is? — kérdeztük. Felállítják a mnnkakamarát — Bár a munkakamara a munkásság ér­dekvédelmi szerve, szükség van erős és egységes munkásszervezetekre is. A mun­kakamara ugyanis csak a munkaadó és munkavállaló viszonyában beálló kérdések­ben dönt, más kérdésekben, mint például a szociális nevelés kérdésével, kulturális ne­veléssel a munkásszervezet hivatott foglal­kozni. — Mi a helyzet a kolozsvári szervezet vezetésében? — Wenczel Antal elnök és Faluvégi Be­nedek titkár lemondása folytán vitéz Mar­ton Béla országos elnök Odegnáll Józsefet, az NMK vasipari szakcsoportjának orszá­gos főtitkárát kérte fel a kolozsvári szer­vezet ügyeinek vezetésére mindaddig, amíg a később összehívandó közgyűlés új veze­tőséget választ a szervezet élére. Az új ve­zetőnek az a feladata, hogy a vezetőséggel karöltve megteremtse a kapcsolatot a ko­lozsvári vállalatokkal s a felmerült kérdé­seket békülékeny szellemben rendezze. A munkásság ezekben a nehéz időkben nem kér többet a munkaadótól, mint ameny- nyit a vonatkozó rendelkezések s a háborús gazdálkodás törvényei megengednek. Re­méljük, hogy a munkaadók megértik a munkásság jószándékát s értékelik törek­véseit s ennek megfelelően nem ragaszkod­nak vaskövetkezetességgel a törvény be­tűihez, hiszen a törvények nem mindig kö­vetik az élet ütemét, hanem példát mutat­nak a rendkívüli időkben, miként kell meg­becsülni és értékelni a verejtékkel végzett munkát — fejezte be tájékoztatását Agár­dy dr. (V. L.) Levelezés által is tanulhat németül Jelentkezés a Rémet Lektorátuson Kolozsvár, Jókai-u. 2.1. ént • • A VILÁG TÜKRE 1. Moszkva Chaplint ünnepelte 2. „KatholSc Herald4* rájött valamire I 3. A „Háború és munkásosztály“ türelmetlenkedik 4. Jelszó és — üzlet A „News Week“ jelentése szerint Moszkvában nagyszabású hódoló ün­nepséget tartottak Charlie Chaplin tisz­teletére. Chaplin, amint tudjuk, a nem­zetközi zsidó szellemiség egyik legis­mertebb képviselője. Nem csoda tehát, hogy a moszkvai ünnepségen az összes szovjet hatalmasságok és a külföldi képviselők is nagyszámban megjelen­tek. A legnagyobb „szovjet zeneszerző“, Dimitri Postakov volt az ünnepi szó­nok. Beszédében kijelentette, hogy Chaplin a film „legnagyobb humanis­tája“. Salomon Mikhoels, a szovjet ál­lami színházak zsidó -igazgatója, aki röviddel ezelőtt érkezett vissza ameri­kai „tanulmányutjáról“, kifejtette, hogy Chaplin filmjei az emberiség „fel­mérhetetlen ideológiai nyereségei“. Az ideológiai nyereség alatt természetesen a bolsevista ideológiát kell érteni. Chaplin filmjei kommunista szempont­ból minden vonatkozásban megállják helyüket, — mondotta. Nem csoda, hogy egyes amerikai „fasiszta“ körök szá­mos alkalommal tiltakoztak Chaplin filmjei ellen. Felszólalt az ünnepségen a zsidó Hja Ehrenburg, a „Trust D. kE-“ I cimü könyv hírhedt szerzője is, aki „irodalmi vonalon“ Sztálin szócsövének számit. Kijelentette, hogy- Chaplin a második front előharcosa Amerikában, hosszú idő óta a szovjet érdekeit kép­viseli a tengeren túl és şzdmos alka­lommal sikraszállott a második front megteremtésének érdekében. Ma, a má­sodik front n’°gteremtése után Chap­lin boldog lehet, hogy álma valóra vált, — mondta Ehrenburg. Moszkva tehát megünnepelte a zsidó Chaplint. Talán nincs is olyan messze az idő, amikor nálunk is túlságosan is népsze­rű ~k voltak filmjei. Azoknak a jóvoltá­ból, akik ma már eurónaszerte eltűntek a ie ' nyitásából ... 2. V „A. nolle Herald“ cimü angol ka­tolikus lap szenzációs beállításban fog­lalkozik a bolsevista kérdéssel és ezzel összefüggésben Európa jövőjével. Amint ismeretes, Churchill eddig elnyomta a katolikus lapoknak azt a törekvését, h: gy a Szovjetről ellenséges hángon Ír­janak. Az'angol anglikán lapok kivétel nélkül bolsevistabarát hangon foglal­koztak a bolsevizmus kérdésével és ’ mindenkor kiemelték, hogy Angliának is érdeke, hogy a Szovjet Európát maga alá* gyűrje. A „Katholic Herald“ most azt írja, hogy az angol közvéleménynek I tisztában kell lennie a bolsevizmus igazi szándékaival. A Szovjet az egész világot félre akarja vezetni, hogy ezt az állapotot a saját önző érdekeiért használja ki. A Szovjetunió hatalmi be­folyását jelenleg Európára akarja ki­terjeszteni, hogy innen juthasson el az­tán a teljes világuralomig. A Szovjet „cordon sanitaire“-t akar teremteni, bi­zalmatlan Angliával és Amrikával szemben. Egyelőre a keleteurópai álla- | mókát akarja a bolsevista igába kér- k getni, de ne gondoljuk, hogy Moszkva f megáll itt. Moszkvában nyíltan beszé­lik, hogy a bolsevista érdekközösséghez tartózik nemcsak Lengyelország, Finn­ország és a balti térség, hanem Romá­nia, Bulgária, Magyarország, Szerbia, Horvátország, sőt Törökország is. Sztá­lin világuralmi céljainak szolgálatába állította a liberális Angliát és Ameri­kát s ma az 9 helyzet, hogy az angol­szász nagyhatalmak is bizonyos mérté­kig a szovjet imperialista terjeszkedés coljait szolgálják, — hangsúlyozza az i angol katolikus lap. Nekünk nem mondott újat! S. A ,,Háború és munkásosztály“ cimü külpolitikai kérdésekkel foglalkozó szov­jet félhivatalos lap legutóbb ismét az t angolszász nagy hatalmaknak a semle- ‘ ges államokhoz fűződő vi«zon ával fog­lalkozik. A lap elégedetlenségét fejezi ki amiatt, hogy Anglia és Amerika nem bánik elég szigorúan a semlegesekkel és a blokádot nem vonatkoztam rájuk - I is. Pedig elengedhetetlenül fontos len­ne, hogy a semleges hajóforgalom lezá­rásával a Németországnak szóló szálíi- * fásokat, egyszersmimlenkorra beszüntet­nék. Elengedhetetlenül fontos, hogy j azokat a semlegeseket, amelyek még í ma is szállítanak Németors- ' -oak, su- I Jyos gazdasági szankciókkal megbün­tessék és lehetetlenné tegyék, mert csak igy rév Mt’otő az, hogy Németország hadigépezete rövid idő alatt megbénul és gazdasági vonalon is anyagi fölény­re tehetnek szert a szövetségesek. A folyóirat a továbbiakban a Kreml elé­gedetlenségét fejezi ki amiatt, hogy „még mindig akadnak angol körök, I amelyek Franco Spanyolországát barát- . sággal kezelik“- A uBáboru is Munkás. I osztály“ élesen fordul szembe Francóval és ezúttal is utcai hangon beszél róla. Az angolszász hatalmak eddig nem for­dultak szembe Francóval és ennek tu­lajdonítható, hogy Spanyolország a mai napig is szállít Németországnak olyan nyersanyagokat, amelyeket a német hadvezetés nem nélkülözhet. Ilyen kö­rülmények között korai lenne a „közös ellenség“ vereségét várni. Ahogy Né­metország ellen foganatosították a ten­geri zárlat intézkedéseit, úgy kell most a semlegeseket is érinteni és ezzel meg­akadályozni, hogy folytassák szállításai­kat Németországnak. A fekete listára való helyezés nem elég szankció. Azokat az árucikkeket, amelyeket Németország szállit Svédországnak, Angliának és Amerikának kellene szállítania, hogy a svédek ne szorulhassanak a németekre. A szovjet szócső ezzel a cikkével .is­mét a kisnépek és a semleges államok gazdasági szabadságát támadja és be­állításának élével egyenesen szövetsége­sei ellen fordul. Szankciókat követel azok ellen a semlegesek ellen, amelyek kényszerítő szükségességnek engedel­meskedve gazdasági kapcsolatokat tar­tanak fenn Európával. A kisnépeket já­tékszerekként kezeli a Szovjet, amelyek­kel kénye-kedve szerint rendelkezhetik. 4. Hull, Amerika matuzsálemi korú kül­ügyi államtitkára újra hallatt magáról a világsajtóban. Ezúttal a szabadságról elmélkedett az agg államtitkár és ki­fejtette, hogy Amerika a korlátlan sza­badság hazája, az Egyesült Államok népei között az egység nagyobb, mint valaha, mindenki a legnagyobb oda­adással és hazafiassággal küzd a szabad Amerikáért. A „szabad és hazafias“ Amerikából azonban olyan jelentések, is érkeztek, amelyek az amerikai nép üzleti kérlel- hetetlenségét is kifejezésre juttatják. Most került nyilvánosságra, hogy az USA a dél- és középamerikai államok forradalmárai számára fegyvereket szállított. Az ameriki. pénzvilág tehát .nem riad vissza egy kis forradalomtól, 'ha azon keresni lehet. A közép- és dél- amerikai nemzeti érzelmű kormányokat ilyen fegyveres szállítások segítségével sepertette el az Egyesült Államok pénz­világa. Az „United States News“ cimü ame­rikai lap a közelmúltban a háború utáni helyzettel foglalkozott és megállapítot­ta, hogy Amerika nemcsak a legyőzött államokból, hanem „még Franciaország­tól is jóvátételt fog követelni“. Fran­ciaországnak be kell látnia, hogy az amerikai hadviselés rengeteg pénzbe kerül. Amerikában nyilt titok, hogy Roosevelt a francig gyarmatbirodalom örökébe szeretne lépni és art angolszász győzelem esetén nem is fogja vissza­adni Franciaországnak. Roosevelt azt állítja, hogy „a ki «népek szabadságáért és sértetlenségéért“ szállott a hadvise­lés síkjára, nem kívánja más hatalmak ■szuverénitását érinteni. A háborút nem területi nyereségekért, hanem szigorúan elvi ellentétekért indította. A tények azonban mást mutatnak. Roosevelt ed­dig is rátétté m'vden olyan francia gyarmatra a kezét, amelyhez hozzájut­hatott. Most Európa felszabadításáról beszél és erről heszAl hangzatos szólamokban az öreg HuH is, aki egyenesen a „fel­szabadító elnök“ ^President Liberator) címmel ruházta fel. rhik itteţien neveket tudnak, teienikezzenek toSm^sszelnálatra Î fí d'torst, iunius 0. (MTI) Mindazok a férfiak és nők 18-tól 60.éves korig, akik a magyar nyelven kívül valamilyen idegen nyelvet szóban és Írásban a legjobban tud­nak, jelentkezzenek hivatalos Tolmácsszol­gálatra. Jelentkezés csak Írásban történhe­tik július 1-ig a kővetkező címre: Tolmács­szolgálat Budapest, I, Postafiók 26,

Next

/
Oldalképek
Tartalom