Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)

1944-06-11 / 130. szám

Vasárnap

I84é~ ß-unius U

Ára 30 fillér

ELŐFIZETÉSI

GYEDÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PENZTAKI CSEKKSZÁMLA SZAMA 7214«.

A honvédcsapatok felkészültek a szovjet támadás kivédésére

SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉG NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASS AI-T7. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA

Ai inváziónak az igaz ügy és a jobb katona? tékát a németek javára kell ddoftii#

— mondotta Sztójay miniszterelnök

Négyszázezer ember úII szemben

Ét Colentin-félszigeten

»25ae©Í fenyegeti© meg a »*öv©tsé^©st©il| Ís©fiY besziitifeis st fi«artie>t*

Ita nem indifják meg 02 inTaxióft

 finnek eredményesen veitek vissza a Szovjet kar;alai nagy támadását

Merényletet követtek el Umberto ellen

A HONVÉDVEZÉRKAR FŐNŐKÉNEK szombaton kiadott 16. számú hadijelentése szerint az etmulf héten jelentősebb harci cselekményekre jnem került sor a honvéd- csapatok arcvonalán. A tüzérségi és felderítő tevékenység azonban mindkét részről élénk volt.

A hadijelentéshez fűzött kiegészítés szerint a bolsevisták a magyar arvonallal szemben megerősítették az előző küzdelmekben nagyon meggyengült csapataikat s a közeljövőben előreláthatólag támadni fog az ellenség. Természetes, hogy magyar részről is t, legteljesebb mértékben felkészültek a támadás elhárítására. A hivatalos közlés különösen kiemeli Csiszár András székely tizedes és Pesze András honvéd nevét. Mindketten bizonyságot tettek a hagyományos magyar vitézségről.

SZTŐJAY DÖME MAGYAR MINISZTERELNÖK a Német Távirati Iroda budapesti tudósítójának nyilatkozott a vezéri főhadiszálláson tett ^látogatása során tett benyomásairól. Legelőször is örömének adott kifejezést, hogy nemcsak a Führerrel folytathatott szívélyes megbeszélést a hagyományos német-magyar,( barátság szelle- 'mében, hanem a Vezér legbensőbb munkatársaival is találkozhatott. Mély benyomást gyakorolt reá az a bensőséges nyugalom és a győzelembe vetett feltétlen bizalom, amelyet a vezéri főhadiszálláson tapasztalt.

Sztójay miniszterelnök ezután az elözon- lés kérdésével foglalkozott és erről többek között a következőket mondotta:

. — Az angolszászok erre a reájuk nézve oly nagyon súlyos elhatározásra nyilván Moszkva legerősebb nyomására szánták el magukat. A meglepetés tényezőié teljesen elmaradt, nemcsak a pontos német előkészületek miatt, hanem azért is, mert abban sem csalódtak, hogy Eisenhower és Montgomery eddig alkalmazott kevéssé rugalmas és minden kockázatot a legnagyobb mértékben kerülő rendszerének megfelelően biztosítani kívánja a legrövidebb tengeri út előnyét. Az immár megkezdődött elözön- lés bevezetését jelenti a végső döntésnek. Ennek az igaz ügy és a jobb katona, tehát a német védők javára kell történnie. Az Európa nyugati hídfőjén döntés felé közeledő küzdelemben dől el az Európa mellett hitet tevő Magyarország sorsa is. Magyar- ország rendíthetetlenül hisz a töretlen né met erőben és feltétlenül bízik nagy szövetségese győzelmében.

* I

AZT A TÉTELT, hogy az- elöaonlési ki- ( sérlet Moszkva nyomására jött létre, teljes mértékben megerősíti az United Press amerikai távirati ügynökség egyik hosszabb je- *

leütése, amelyet a nyugati harcok megindulása után svéd lapok is közöltek. Az invázió előzményei két évre nyúlnak' Vissza, Mi l<»tov 1942-ben amerikai látogatása után azzul a meggyőződéssel hagyta el a Fehér Házat, hogy az angolszászok a nyugati aicvonalat még 1942-ben meg fogják valósítani. A következő hónapban Churchill azonban már «ajelentette, Roosevelt előtt, hogy a terv kivitele lehetetlen. Moszkva ezt követően nagyon sokszor egészen nyiitan kiiejezte bosz- szan kodását a késlekedés fölött és Sztálin — állapítja meg az United Freaa — nyilatkozataiban brutálisán őszinte volt. A teljes igazságot valószínűleg csak a háború után fogják nyilvánosságra hozni, de az mák most is megállapítható, hogy a második arc- vonal nem is valósult volna meg, ha Sztálin nem követelte volna olyan állhatatosan. Churchill állandóan ellenezte a Nyúgateurópa elleni támadást és mindenképpen Déleurópa felé akarta az angolszász csapatokat harcba küldeni. Sztálin válasza ugyancsak az United Press szerint — rendkívüli feltűnést keltene, ha nyilvánosságra lehetne hozni.

Egyelőre csak arra lehet rámutatni, hogy Roosevelt elnök Churchill washingtoni '4to- gatása után közvetlen környezetének több emberét, így Marshalit, Kinget és Hopkinst küldte Londonba. Végül is az angolszászok partraszállottak Eszakafrikában, Sztálin azonban nem volt megelégedett ezzel a „pótarcvonallal“. Ezért nem lehetett reá- birni, hogy részt vegyen 1943 januárjában a Casablanca-értekezleten. Ehelyett határozottan tudomására hozta szövetségeseinek, hogy ha sokáig késlekednek, az orosz csapatok a szovjet terület határának elérésekor be fogják szüntetni a harcot. 1943-ban Londonban és Washingtonban nagy volt a nyugtalanság a szovjet magatartás miatt. Roosevelt Davist küldte Moszkvába, Sztálin azonban nem jelent meg a quebecki értekezleten sem.

Végül megvalósult a teheráni találkozó s itt elértek annyit, hogy Sztálin biztosította Churchiilt és Rooseveltet, hogy' egy nyugateurópai angol—amerikai támadás esetén a vörös hadsereg a németeket keleten is szorongatni fogja.

Az invázió megindítását a szerencsejátékos kockázatvállalásának minősíti a „News Chronicle“ cimü angol lap. Az ellenfél tudja, hogy most mindenről van sző. A svéd fővárosba érkezett összes jelentések megállapítják, — jelenti Stockholmból az MTI — hogy az északfranciaországi inváziós harcok glyan küzdelmet jelentenek, amilyenhez hasonló még nem akadt a jelenlegi háborúban s német körök véleménye szerint mindez még csak előjáték és izelitö abból, ami ezután jön. Mindkét részről csak most vetik harcba a nehéz fegyvereket és a teljesen korf

.szjíii harci anyagokat. A meglepetések idßszaka ezután következik.

; * t angolszászok nyitván vafó hadicélja V'.. /melyik nagy kiktötó. Cherbourg, vágy Le Havre elfoglalása, hogy azután azokon keresztül nagy szállitő és kereSWWelmi hajóik segítségével juttathassák csapataikat es az. ezek hatásos működésének feltétlenül szükséges nehéz fegyvereket az európai szárazföldre. Az eddigi hadműveletek során különleges partraszálló hajókból sokkal többet vesztetlek, mit a közönséges kereskedelmi, vagy szállító hajókból, mert ezeket az utóbbiakat nagy kikötő hiányában nem is nagyon tudták felhasználni és kénytelenek továbbra is a könnyen sebezhető partraszál- litó jármüvekkel dolgozni. A nagy hajók kitűnő célpontul szolgálnak a német repülök bombáinak. Eddig azonban még semmi jel sem mutat arra, ■hogy sikerülne .akár Cherbourg, akár Le Havre közelébe jutniok. sőt az invázió ötödik napján távolabb voltak ezektől a céloktól, mint akár az első órákban. A jelenlegi harcmodor mellett viszont ’ a partraszállás és a csapatok légi utón való f juttatása állandóan a legsúlyosabb érvágást j jelenti a szövetségeseknek, olyan roppant ! veszteséget, amelyet nem nagyon titkolhatnak el közvéleményük előtt s viszont az igazság bevallása rendkívül kellemetlen lesz a I londoni és washingtoni kormányok számára. Német részről azonban egyáltalán nem óhajtják, hogy a szövetségesek feladják vállalkozásukat. Semmi sem lenne kevésbbé kívánatos, állapítja meg az Interinf. haditengerészeti munkatársa, minthogy a francia pártról gyorsan eltfiniön az utolsó szövetséges katona is, mert hiszen az elözön- lésnek meg kell hoznia a döntést s ez pedig annál hamarább következik be, minél na- gyobbszámu haderőből minél több lesz a véres áldozat Észak-Franciaorszáriban.

A Stockholmba érkezett jelentések szerint Normandiában most mindkét oldalon mintegy 200.000 ember vesz részt a harcokban, ami azonban nem jelenti azt, hogy ezeket a csapatokat már mind harcba is vetették. Az egyik jelentés szerint Eisenhower, illetőleg Mtíntgomery rendelkezésere körülbelül 300.000 ember áll. Az Interinf jelentése szerint Montgomery délangliai területér még mintegy 20 hadosztály felett rendelkezik s valószínű, hogy fokozatosan ezeket is harcba veti. Eisenhowernek a Montgomery hadseregcsoportján kívül 50-52 hadosztálya van és ezeket előreláthatólag Eszakfranciaország és a belga tengerpart ellen indítja, majd támadásra.

Az angolszászok eredeti terveit a szívós nemet ellenállás teljesen keresztülhúzta. Ez világosan kitűnik a zsákmányolt parancsokból. Az ellenséges hadvezetőségnek az I volt a terve, hogy már az első napon elzárja a Potemkm-félszigetet s ezért vetettek be a két légi úton szállított amerikai hadosztályt. Ezek azonban jnér ,'óftvman leszállás közben megsemmisültek. Az Ome tör kola tánál partratett brit csapatok viszont azt a parancsot kaptak, hogy az első nap érjék el a Vire folyó középső folyását és estig létesítsenek összeköttetést az előub említett, légi úton szállított amerikai csoporttal. Ezeket a terveket öt nap alatt sem tudták megvalósítani. Az angolszászok úgy számították, hogy a Normand félsziget megszállására és Cherbourg város elfoglalására elég lesz 12 hadosztály. Nos, tizenkét hadosztály már csaknem teljesen megsemmisült, legalábbis támadó harci erejét teljesen elvesztette.

Abból a tényből, hogy Montgomerynek erősebben igénybe kellett venni angliai tartalékait, mint ahogyan tervezte, következtetéseket lehet levonni a későbbi lehetőségekre. Világos, hogy a rendkívül nagy veszteségekre való tekintettel,. amelyeknek a jövőben még cáak a növekedésére számíthat, nem igen nyílik lehetősége nagy hadműveletekre a neki kijelölt elözönlési térségben. Német részről számítanak arra, hogy Montgomery megismétli az egyszer már meghiúsult kísérletét, hogy a Potem- kin-félsziget nyugati partján is megvesse a lábát. Elképzelhető egy támadás St. Malo körzetében, ezen túl azonban a neki alárendelt erők már nem elégségesek.

Uj partraszállási kísérlet történt a Szajna- torkolathoz közelebb fekvő Trouville-nál. Ezt a szombati német hivatalos jelentés szerint a német parti tüzérség meghiúsította.

Pillanatnyilag a legkeményebb harcok Caen—Bayeux térségében folynak, itt nagy páncélos csata tombol. Caen városa fontos kulcspont s a szövetségesek valószínűnek is tartják, hogy a németek minden áron tartani fogják. Szövetséges részről elismerik, bogy a németek Caennél előretörést értek el s a légi utón szállított német, csapatok és páncélos alakulatok több éket vertek a szövetségesek vonalaiba. Általában a szövetségéé jelentések óvatosak. Azt mondják ugyan, hogy a hadműveletek kielégítően haladnak, de őrizkednek a végleges véleményektől Nagyon sokat emlegetik a rossz Időjárást.

A „Svensky Dagbladet“ című svéd lap londoni tudósítója reámutat arra, hogy Kömmel még egyáltalában nem használta fel hadászati tartalékait s a nagy német tlka- támadásra valószínűleg csak akkor ksaftl sor, ha. világosan kibontakoznak Elsenhower további tervei.

A német tengeri erők, bár az eUcoöég számbeli fölényben van, nagyon ks&o&ur eredményeket értek el, és pedig a^bál hogy maguk nagyobb veszteséget KXmn cn&ok volna. A német áknazárak is rendSövbi sagy vesateséget ekoateSt és oünozsssk * ***-