Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)
1944-06-10 / 129. szám
& & & ml* est 1944, j uniws 19 Éra m fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NEGYEDÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSÍOIÍHETEDIK ÉVFOLYAM 129. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAJ-U. 7= TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. 8Z. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA ÖTVENEZER EMBERT VESZÍTETTEK IDÁIG A NYUGATI INVAZIOS CSATÁKBAN AZ ANGOLSZÁSZ CSAPATOK Huszonhárom brit hajó süllyedt el a francia partok előtt 120.000 tonna tartalommal Churchill és Slimson óva inti az angolszász világot a túlzó derű látásiól Az igazi küzdelem csak a szárazföldi német tartalékok bevetésekor kezdődik Portugália beszüntette a wolframszállitásl Szociálista miniszterelnököt nevezett ki Umberto trónörökös A NYUGATI CSATA FEJLEMÉNYEIT a német fővárosban bizakodással Ítélik meg, állapítja meg a „Stockholms Tidningen“. A legnagyobb érdeklődéssel várják, hogy a német főparancsnok, Rommel vezértábornagy hol fogja bevetni harcedzett csapatai zömét, azokat a csapatokat, amelyek készek arra, hogy megtorolják Hamburg, Köln, Berlin éa a többi német város bombázását. Az lnváziós csapatok veszteségei minden várakozást felülmúlnak — ezzel a megállapítással vezeti be Hallensleben, a Német Távirati Iroda katonai munkatársa csütörtöki helyzetjelentését. Az inzváxió elhárítására szolgáló német gépezet teljes mozgásban van. Az Atlanti-Óceáni német partvédelem további szakaszait is készenlétbe helyezték- Nagyon ’ valószínű, hogy Eisenhower eddig csak tizedrészét vetette harcba a rendelkezésre álló erőnek, úgy, hogy világosan következtetni lehet a műveletek további kiszélesítésére. Rundstädt vezé rtábomagy ennek megfelelően eddig szintén csak bizonyos főrészeket vetett harcba az eddigi lnváziós támadásokkal szemben. Mindaz, ami eddig történt — Írja Hallensleben — csak nyitány, a felvonulás kezdete, az erők összemérése, az első crötapogatózás. Mindenesetre az ellenségre nézve nagyon siralmas képet mutat a partraszállási sáv és az előtte lévő terep. A halottak tízezrei bevernek a parti sziklákon és a hullámverésben megszámlálhatatlan hajóroncs hányódik. Az „Aftonbladed" clmü svéd lap a szövetségeseknek az első támadó hullámban elszenvedett veszteségeit mintegy 50.000 főre becsfillk. Berlinben megállapítják, hogy éppen ez a nagy veszteség az a mozzanat, amire az ellenség ebben az arányban nem számított. Egyébként az inváziós csata eddigi első napjai úgy folytak le, ahogyan azt a katonai saakemberek mindkét oldalon elképzelték. Angolszász katonai helyen már történtek is célzások a veszteségek nagyságára s a „Stockholms Tidningen“ szerint igyekeznek előkészíteni az angol és amerikai közvéleményt azokra a rendkívüli áldozatokra, amiket az angolszász haderőtől az invázió nyitánya követelt. A „Newyork Times“ katonai munkatársa például megállapítja, hogy a partraszállásokat példátlanul heves kereszttűz közepette hajtották végre. Egy amerikai rádiótávlrász szintén kiemeli, hogy az észak- amerikai csapatok veszteségei a normandiai hídfőnél rendkívül nagyok. A szlklacsucsok- nak látszó vasbeton géppuska-fészekből, Írja egy másik amerikai tudósitó, valamint a sziklák közé rejtett ütegekből a németek pusztító tüzet zúdítottak a hajókra ée aa amerikai hajókat újból és újból visszakér- gették a tengerre. Az angol közvéleményt maga Churchill is előkészíti a rendkívüli veszteségekre, Az alsóház csütörtöki illésén nem volt hajlandó részleteket közölni az inváziós hadműveletekről, de komolyan figyelmeztette az angol népet, hogy ne vegye a dolgot tulkönnyen. Noha nagy veszélyeket küzdöttek le, mondotta, a szövetségesek még rettentő erőfeszítések előtt állanak. Arra kérte a képviselőket, hogy a hétvégi szünet alatt óvják választókerületeik közönségét az úgynevezett derűlátástól. Hasonlóképpen nyilatkozott az újságírók előtt 8Umson amerikai hadügyminiszter Is. A viszonyok — mondotta — napról-napra változnak. Jó lesz, ha elkerülik mind a túlzott derűlátást, mind pedig a túlzott borúlátást, A harc mind a két normandiai hídfőnél a legnagyobb elkeseredettséggel tart. Az örne folyó torkolatánál kialakított harci területen az angolszászok minden erejüket latba- vetik a hídfő kiszélesítésére. A péntek kora reggeli jelentések szerint a folyó torkolatától nyugatra újabb erősítéseket vittek a szövetségesek, úgy, hogy most már 15—16 angolszász hadosztály van Itt. Ezek rendkívül nagy veszteségeket szenvedtek, úgy, hogy harci erejük jelentősen csökkent. Különösen nagy veszteségeket okoztak a német repülőit és a hadihajók könnyű tengerészeti erőt Az első részletjelentések szerint legalább 28 teljesen megrakott csapatszállító és harc- kocsiszállitó hajót süllyesztettek el, összesen 120.000 tonnát, sok hajó pedig olyan súlyosan megrongálódott, hogy pusztulásukra biztosan számítani lehet. Az angolszász csapatoknak sikerült átnyo- mulniok Bayeux városán. Ez a régi, szép francia város romhalmazzá vált. A rohamot a német csapatok a várostól mintegy 10 kilométerre nyugatra fogták fel. Caen városának birtokáért heves harcok folynak. A \á- ros lángokban áll és ég a hódító Vilmos sírját őrző templom Is. Caen térségéből egyébként német ellentámadás indult s ezek a páncélosok jelenleg Bayeuxtól délkeletre állanak heves harcban. A másik angolszász hidfő St. Mere Eglise-nél van. Az itt előretörő ellenség a német hivatalos közlés szerint csak kevés terepet tudott nyerni. Az angolszászok minden törekvése arra irányul, hogy a két hídfő között összeköttetést teremtsenek. Ezeknek a próbálkozásoknak során a támadók belekerültek a német parti erődmüvek kereszttüzébe, s ezek a minden irányból tüzelő erődök újból és újból visszaverték a támadó rohamokat. Az egyik helyen az erődök megsáauaiáitő tüze egy kanadai zászlóaljat oeíe- kergetett az aláaknázott árkokba. A robbanások az egész harccsoportot -darabokra szaggatták Egy másik ellenséges zászicalj újabb rohamokat intézett az elesettek holttestein keresztül. Amikor át akartak jutni az egyik drótakadálymezön, a géppuskák tüze elkapta és néhány ember kivételével szintén íelmr rzsclta őket. Általában megállapítható, hogy a nemei csapatok töretlenül fenntartották reteszállásaikat. Arromanche és Porte en Desin német támaszpontok, noha minden oldalról rohamozzák őket, épsYgben vaunak és tovább folytatják tűzharcukat. Az újabban leszabott ejtőernyős csoportoknak is ugyanaz lett a sorsa, mint a megelőzőknek. A német rohamcsapatok egy- csapásra körülvették és teljesen elszigetelték őket. Azok a kétségbeesett kísérleteik, hogy kitörjenek és más ejtőernyős csoportokkal érintkezésbe jussanak, mind meghiúsullak. Berlinben megállapítják, hogy a meglepetések szakasza minden esetre már elmúlt az lnváziós hadszíntéren. Mindkét fél uj erőket vonultatott fel, a már világosan kialakult súlypontokra. Az angolszászok újabb csapatokat szállítottak partra hídfőállásaik megerősítésére, ez alkalommal azonban csupán tengeri utón. A német vonalak mögött légiuton szállított egységek harcba vetésére most nem kerül sor. A németek ellenintézkedéseiket szintén folytatják és főképpen Caen töl északra, valamint Bayeuxtól délkeletre fejtenek ki erős nyomást. Az angolszászok 15 kilométeres mélységben Trivie- renél, illetve ennek irányában jutottak legtávolabb a partraszállás helyétől. Az eddig elért csekély angolszász térnyerést német katonai körökben nyugodtan Ítélik meg és Ismételten hangsúlyozzák, hogy a megindított ellenintézkedések nem jelentik minden rendelkezésre álló erő harcbavetését, hiszen a németek érdekükben állónak tartják az Invázió kibontakozását. A német külügyminisztériumban megemlékeznek arról, hogy az ellenség a legnagyobb politikai tőkét szeretnék kovácsolni a nor- , mandiai part keskeny szakaszának megszállásából és azt a benyomást szeretné kelteni a világ közvéleményében, mintha a francia lakosság felszabadítóként üdvözölné a partraszálló csapatokat. Az egyik angol hírszolgálati Iroda tudósítója azt irta, hogy Bayeux városának lakosai az angolszászokat örömkitöréssel fogadták. A Wiiftelm- strassén megállapítják, hogy ezt a jelentést nyugodtan lehet a mesék honába sorolni. Éppen Normandia lakossága rendkívül jó viszonyban van a német csapatokkal. A franc*» ia&oesóg önKáhtábóí támogatja a német hatóságokat. Azonnal jelentette AZ ellenséges gépek közeledését s adatokkal szolgált a légi utón szállított csapatokról. Nem volt semmi hatása azoknak a röpcéduláknak sem, amelyeken a lakosságot rombolásra és kémkedésre szólították fel. A normandiai lakosság a talált tárgyakat bezol gáltatta a német véderő szerveinek. A zavaró hirek sorába tartozik a „Daily Mail“- nek az a cikke is, amely szerint Páriában 500 partizánt végeztek volna ki. A finn lapok, amint az MTI He 1 süljeiből jelenti, foglalkoznak a francia nép magatartásával s megállapítják, hogy a sokat emlegetett „titkos francia hadsereg“ Eisenhower felhívása ellenére sem mutat fel olyan eredményeket, amelyek azt bizonyítanák, hegy valóban fontos tényezője a Franciaországért folyó harcnak. Finn politikai körökben tartózkodnak a találgatásoktól, csupán azt állapítják meg, hogy a normandiai harcok rendkívül elkeseredettek lesznek, mert mindkét fél tisztában van azzal, hogy ennél nagyobb tét még nem forgott kockán a jelenlegi háborúban. Egyfelől a német nemzet szívós győzelmi akarata, valamint a komoly veszély tudata a sarkalló tényező, másfelől az angolszászokat bizonyosn az a meggondolás hatja át, hogy a beözönlés kudarca esetén a legnagyobb csalódás érzése válna orrá Oroszországban, I valamint a kisebb szövetségesek táboráé, egyaránt. Marcel Déat munkaügyi miniszter szerdán délután Crammerrel, a Német Távirati Iroda párisi tudósítójával folytatott beszélgetése során az angol—amerikai partraszállás első benyomásáról nyilatkozva hangsúlyozta, véleménye szerint Franciaország nem nézheti tovább közömbösen a dolgok fejlődését. Nem arról van szó, hogy Franciaország, mint Németország szövetségese lépjen fel, mivel erre nincs módja, ellenben Franciaországnak saját érdekében fel kell lépnie a francia asszonyok és gyermekek legyilkolása eilen és a francia gyarmatbirodalom elrablói ellen. A miniszter hangsúlyozta, hogy Churchill és Roosevelt a partraszállási kalandba Moszkva nyomására bocsátkoztak bele. Véleménye szerint fel kell hagyni azzal a gondolattal, hogy Washingtonban és Londonban még önálló politikát folytatnak. Churchill és Roosevelt foglya az őket körülvevő zsidó klikknek és egyikük sem tudja saját elhatározását dűlőre vinni. Mind a ketten a katonák millióit kergetik kalandba és mind a két ország százezreit vetik prédául, csak azért, mert Moszkva így kivan ja. A távolkeleti fegyvertárs, a japán nemzet a legnagyobb figyelemmel kiséri a normandiai csatát. Toz8o japán miniszterelnök Hitter vezérhez, Sighemttzn külügyminiszter
