Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)

1944-06-25 / 142. szám

1944. JUNTO'S 25. MAGYAR UJSjXC, 7 Bocskor József vasmunkás jogi doktorátusra készül és az u? magyar élet legértékesebb tényezőjével: a főiskolát végzett munkással, ciWi meg is marad a munkánál Kolozsvár, június 24. Az egyik munka­ügyi hivatal előszobájában találkoztunk össze Bocskor József vasmunkással. Szeré­nyen, illedelmesen várt velünk együtt, hogy bejuthasson a felügyelő úrhoz, aki éppen az egyik hadiüzem parancsnokával folytatott megbeszélést. — Régóta vár? — kérdezi tőlem nehány perccel az előszobába való belépése után. — Nem. Csak az .előbb érkeztem. Elhallgatunk. Közben telik az idő. Szem­ben ülünk egymással s bámuljuk a félho­mályt. Fiatal ember, látszik az arcvoní i- ról, de halántékán mintha már deresednék a haj. Keze ke», ény, munkához szokott, arca szelid, de a szemében valami fölényes ma­gabiztosság csillog. Nehéz így egymással szemben ülni és hallgatni. Zavarja az em­bert. — Milyen ügyben keresi a felügyelő urat ? — kérdezem rövid habozás után. — Munkástársaim ügyében. Valahogy szabadságot kellene nekik biztosítani, csalá­di bajok, betegség miatt, A felügyelő urnák módjában áll közbejárni és igazságosan dönteni. Régóta ismerem őket, hét éve dol­goznak egy üzemben. Rövid életrajz — On megbízott, az érdekképviselet ki­küldötte? — Nem. Én magam is vasmunkás va­gyok, csak jártasabb a hivatalokban, mint ők. Lámpalázam sincs, megszoktam már. Igaz, hogy a felügyelő úr előtt nem is lehet. Ha jogos a kérés, mindig igazságosan dönt. S amellett szívélyes ember is. „ Szakszervezeti embernek néztük, annyira nyugodt, határozott, mint aki örök életében mindig ilyesmivel foglalkozik. A szakszer­vezeteknek voltak Ilyen megbízottjaik. Igaz, hogy azok legtöbbször nem voltak munká­sok, de magyarok se. Bocskor József azon­ban nem szakszervezeti megbízott. Mint ki­derül; magyar és munkás, gyakorlata és nyugodtsága pedig egészen máshonnan van: a középiskolából és az egyetemről, ahol bi­zony sokszor meleg percei voltak a diáknak. Mert Bocskor József vasmunkás szigorló jogász is, aki éppen most készül doktorálni. — Magánúton végezte tanulmányait? — kérdeztük arra a pécsi villamos kalauzra gondolva, aki magánúton jogi és államtudo­mányi doktorátust szerzett s most fogal­mazó a városnál. — Nem egészen. Apám. taníttatott, amíg bírta. Ide Íratott be annak idején a kolozs­vári piarista gimnáziumba, de mint volt ma­gyar csendőrörmester, alig kapott nyugdi­jat. öreg is volt már, hiszen tudja, hogy a csendőrök nem akkor nősülnek, amikor akarnak, hanem amikor megengedik. így ő is későn nősült s én későn születtem, ifire gimnáziumba kerültem, már öreg ember volt, ereje fogytán, nem tudott annyit ke­resni, hogy engem taníttasson. Még az alsó osztályokat valahogy kihúztam. Felsős ko­romban azonban, ha tanulni akartm, ma- oamrMk kellett megszerezni a szükséges pénzfedezetet. Mit tehettem mást: vakáció­mat arra használtam fel, hogy pénzt keres­sek. Voltam napszámos, favágó, téglagyári majd vasgyári munkás. így végeztem el a gimnáziumot s tettem érettségit. Érettségi után bevonultam katonának. Ez a katonás­kodás döntö hatással volt é’stem további útjára. Volt időm gondolkozni. Ete még a kisebbségi évek alatt történt. Mondom, ott a katonaságnál jöttem rá arra. hogy mint tanult embernek, nem sok jövőm van a ki­sebbségi sorsban. Azt viszont csakhamar felismertem, hogy a munkás ember nem olyan nagy gerenda a szemükben, mint az értelmiségi. Akkor a kisebbségi evekben úgy láttam, hogy itt Erdélyben magyar | ember számára az egyetlen menedék a 1 munka. S ma is úgy látom, hogy akkori fel­ismerésem helyes volt. A.munkást meg kel­lett becsüljék, ha akarták, ha nem. Éppen - esért elhatároztam, hogy katonaság után is tovább folytatom ott, ahol abba hagytam: munkás maradok. Leszerelésem után haza­jöttem, beiratkoztam a jogra s ugyanakkor az egyik üzembe beszegődtem inasnak. 1937- ben szabadultam fel s azóta mint szakkép­zett vasmunkás dolgozom. , Bolondnak tartottak — S hogy fogadták a munkások a jo­gászt? — Bolondnak tartottak. Hátam mögött összesúgtak s azt mondották, ha nekik my­nyi végzettségük volna, mint nekem, senki kutyája nem lenné.iek. — Nem érezte némelykor, hogy igazuk van? — Nem. Már csak az előbbi szempontból sem. De ezen kívül még célom is volt s más meggondolás is vezetett. Volt alkalmam megismerni a munkásság helyzetét. Csak­hamar észrevettem, hogy nem sokat törőd­nek velük s akik törődnek, azok sem a n.'tn- kásságért teszik. Egyéni céljaikat akarják megvalósítani a munkásságon keresztül. Akik meg jdszánúékkal közelednek feléjük, nem ismerik sem a munkásságot, sem va­lóságos helyzetét. Ezt nem is lehet megsze­rezni másként csak úgy, ha valaki velük él és velük dolgozik. Hát ezért maradtam az .üzemnél. . . — És most mi a célj" ? Ha doktorál Is. ott marad? —- Egyelőre igen — S később? Ügyvéd É*i íppros maradik — A munkásságtól nem akarok elszakad- j ni Sok tapasztalatot szereztem, sok min- , dent láttam, szeretném hasznosítani az 6 | javukra s a mindnyájunk javára Azért nem maradok örökre az üzembe. % • - Értem, mint ügyvéd a munkásság ügyvédje kíván lenni. — Dehogy! Jogi ismereteimet nem azért szereztem meg, hogy iigyvédeskedjem. Ügy­véd van elég. Ezt is a cél szolgd'g.tába akarom állítani. Később nem irodát akarok nyitani, hanem műhelyt, önállósítom ma­gamat. — Mi szükség van erre? — Ezt nem könnyű megmagyarázni. Ta­pasztalataim azt mutatják, hogy az üzemi munkás élete jelen körülmények között még. mindig a körhöz, az önmagába vissza­térő görbéhez hasonlít. Ezalatt azt értem, hogy kétszer kerül gyermeki állapotba. Mint fiatal legényke nagyon alacsony bérrel kezdi a munkát. Ez későbben emelkedik, de ereje fogytán, ahogy öregedik, megint zu­han. Végül már csak annyit keres s ugyan úgy él, ha nem rosszabbul, mint gyerek ko­rdban. — De hiszen van biztosítás s ha jól tu­dom öregségi és rokkantsági táppénz is. — Van. Csakhogy az mai formájában még nem változtat ezen a helyzeten. Ez az egyik ok, amiért önállósítani akarom magam. A másik meg az, hogy az önálló iparos nem­zetgazdasági szempontból is. sokat jelent.. Teherbíró és plkotóképesebb, mint az üzemi munkásság legnagyobb része. Ez természe­tes is. Az üzem előbb tönkreteszi az em­bert. Nem csak testileg, szellemileg is. Üzemben csak bizonyos ideig volna szabad dolgozni, ha csak meg nem -változik az üzemi élet. Közben a kilincs megmozdul. Az Üzemi parancsnok végzett. Mi kerülhetünk sorra. Mi a imtnkásszervezkedés lényege? — Még egy kérdést, mielőtt elválnánk. Ml a véleménye a munkás szervezetekről? — A munkás szervezkedés nálunk ma­gyaroknál az 1850 körüli években kezdő­dött. Ekkor'-alakultak az első szakszerve­zetek. Ma érthetően idegenkednek ettől a névtől. De akkortájt nem az volt a szak- szervezet, mint később és mint ma. Az első szakszervezetek a munka propagálására jöttek létre. A reunVjWr-t tanították, ne­velték, elsősorban szakmájukban, másé ’ sorban pedig kulturális ismeretekre oktat­ták. Amolyan nevelő szervezetek Voltak. Később, főleg idegen befolyás alatt, letér­tek erről az útról s kimondottan munkabér­harcokkal és osztályellentét szitásával fog­lalkoztak. Közben nemzetközi sikra tolták át az egész szervezkedést. Kiölték az egyén­ből a hitet, az egyéni hit meggyengülésével együtt járt a nemzeti hit megkrsuldsa is. Lassan odajutottunk, hogy nem volt, amibe többé megfogőzni. A munkás gyökértelen lett, proletár a sző Igazi értelmében. A mun- 1 kásszervezetek pedig ezt az állapotot hasz­nálták ki nemzetközi céljaik megvalósttd- g săra. i — De történtek más intézkedések is, hoz- » tak létre újabb szervezeteket IC. — Ez igaz. Csak az a haj, hogy ma meg odajutottunk, hogy túlságosan is sok szer­vezetűnk van. Es amellett még mindig a bérharc köti le elsősorban a figyelmet. Nem azt mondom, hogy erre nincs szükség. Fel­tétlent!1 t-zí'kséc van, legalább ts a mai rend­szer mellett. De ez nem elég. A munkás szervezeteknek elsősorban nevelő szerveze­teknek k°n tr-m<ők. Voltaképpen ez n több és nagyobb bérnek is az alapja. Mert ki kanion több bárt? A jő munkás. Ki a jó munkást Aki többet tud és szakszerűbben végzi munkáját. — A mai munkásszervezetek közül mely­ben látja leginkább megvalósultnak ezeket az elveket? Egy pillanatig elgondolkozó', mintha la­tolgatná, hot- 'Vrk^ j en hogyan is állunk. ^ ,:u nem eiég! — Ma többé-kevésbbé mindegyik szerve­zet. rájött, kivéve a szociáldemokrata szak- szervezeteket, amelyeket most úgyis alapos felügyelet alá helyeztek, hogy ha csakugyan cs munkásság érdekeit akarja szolgálni, nem elégséges csak bérharcot folytatnia Az ideá­éba .helyzettől azonban még ma is n.essze vagyunk. Legtöbbet talán a Hivatásszér ií- zeltöl várhatunk. Általános baj, hogy túlsá­gosan sok ma is a szervezet. Végleges meg­oldást csak akkor várhatunk, amikor egyet­len egy érdekképviselete lesz a munkásság­nak s az a munkásság mini in probléma já­Deutsch@§ Lektorai Klausenbyrg, Jókai utca 2, Nyelvtanfolyamok kezdete július 3-án dsU.@-kor S- A levelez* si tanfolyamra a be­iratkozás még folytatódik val foglalkozik, bérharccal épp úgy, mint a lelki és szellemi kívánalmak kielégítésével.- Parancsoljanak uraim — szól ki az ajtón l. ''‘»ügyelő ur. Vége eze. -d a beszélgetésnek. Reméljük, hogy nem örökre. Bocskor József szigorló jogász és vasmun­kás érdekes és er+ékes jelenség a magyar munkáséletben. Arról nem tudunk, hogy rajta kívül még volna más vasmunkás is, aki jogot végzett volna. Legalább is Ma- gya rországon. Mert azokban az országokban, ahol a szo­ciális fejlődést nem zavarta annyi baj, any- nyi felelőtlenség és nemtörődömség, mint nálunk, nem szokatlan az ilyesmi. Épp any- nyira nem, mint mondjuk Flnnorszá» ban az egyetemet végzett földműves. S ha ma még egyedül is rójja ezt a nehéz és felelősségtel­jes utat, lassan talán még is csak társakra akad. Az uj magyar ember arcéle villant felénk Bocskor József arcáról. Azé a magyar em­beré, akikre a magyar jövendő kiépítésében a legnagyobb szükségünk van. SZÉKELY GYULA. Ez államkincstár előlegezi bombázás következtében megrongálódott épületek javítási költségeit Kolozsvár, június 24. A város polgár- mesteri hivatala közli: Az 1200/1943. M. E., illetve a 280/1943. B. M. sz. rendelőt értelmében a bomba­karok helyreállítása az olyan épületek- fjét, 'melyek szerkezeti részei még épen maradtak, hatósági utón történik, ha azt a károsult a fenti számú rendele­tekre hivatkozással, f. évi szeptember 1-én 24 óráig Írásban külön kérelmezi a polgármesternél. A hatósági helyreállítás költségét az államkincstár előlegezi ugyan, azonban az előlegezett összeg az ingatlant a fe- í lülépitményekkel együtt az államkincs­tár javára telekkönyvi bejegyzés nélkül is dologi teherként közvetlenül terheli. Fényüzési és különleges kényelmet szolgáló, valamint' olyan berendezések, illetőleg felszerelések helyreállítása, melyek a használatban az érdekelt sze­mélyek méltányos igényeit meghalad­ják, hatósági utón nem hajtható végre. Kártalanításra irányuló bejelentést a megszabott határidőig az olyan épület­károknál is kell tenni, melyek hatósági helyreállítása iránt már intézkedés tör- tént. Hétfőn u| aa'^^nszmeoetrend lép é*e*he Kof03&sv^roi* Több járat mepsriinih Kolozsvár, juníus 24. A polgármesteri hivatal közlekedési ügyosztálya közli: Az au tó buszforgalomban 1944 jnnins hó 26-ától, hétfőtől kezdve újabb korlá­tozások lépnek életbe. Egyes vonalakon teljesen, más vonalak egyes részein a közlekedés további intézkedésig szüne­tel. A munkásság közlekedési igényeinek figyelembevételével az alábbi vonalakon és időben fognak autóbuszjáratok köz­lekedni: fi óra 30-tól 9 óráig Dónáth-utról (Zichy-utea sarkától) a Mátyás király­téren keresztül a Korvin-térig (közvet­len vonal) az 5-Ös Számú kocsik. Az 5-ös vonalhoz következő csatla­kozó vonalakon közlekednek autóbuszok ugyancsak 6 óra 30-tól 9 óráig. Monostori-uton a régi vámtól a Má­tyás király-térig 1/a számú és a Pata- utcai eredeti kiinduló állomástól a Má­tyás király-téren át a Vasútállomásig a 3-as számú kocsik. Fgyanezek a járatok ugyanezeken a vonalakon közlekednek szombat kivéte­lével minden nap 14 és 17 óra között is, «r^mbaton pedig 13 és 16 óra között. Ezenkívül hétköznapokon 9-től 14 óráig (szombaton 13 óráig) 1-es jelzés­sel a Monostori-uti régi Vámtól a Má­tyás király-téren keresztül közvetlen ko­csik közlekednek a vasútállomásig és vissza. 17 órától 20 óráig 5/a jelzéssel a Dó- náth-ütról a Zichy-u. sarkától a Má­tyás király-térig és a 3/a jelzéssel a Pata-utcai Endre király-uti végállo­mástól a Mátyás király-térig és végül 1-es jelzéssel 17 órától 20 Óra 30-ig (szombaton 16 órától 16 óra 30-ig) a Mussolini-utról a régi vámtól a Má­tyás király-téren keresztül a vasútállo­másig közlekednek autóbuszok. A fentiek szerint június 26-án, hétfőn reggeltől kezdve további intézkedésig teljesen szünetel a forgalom a Mátyás király-tér és Holdvilág-u., a Mátyás király-tér és Hősök tere, a Mátyás ki­rály-tér és Szentpíteri templom, a Má­tyás király-tér és Három püspök-tér, a Horthy Miklós-ut és Fr-sébet-ut teteje közötti eddigi útvonalakon. Értesülésünk szerint szó van arról, hogy a közeljövőben a forgalomból ki­esett kocsik pótlására fagázgencrá'oros hajtású kocsikat állítanak be. I E stockholmi mao^r demokrata klub Ullein-Rev'czkv fntalról Stockholm, junius 24. (MTI.) A stock­holmi magyar kolónia soraiban bizonyos szakadás figyelhető meg, — Írja a Da­gens Nyheter. Ez kitűnik a magyar de­mokrata klub egyik jegyzékéből is, me]v- ben utalnak a Pest cimü budapesti lap egyik jelentésére. A Pest ugyanis azt állította, hogy a klub Ullein-Reviczky Antal kezdeményezésére alakult meg. A klub részéről most kijelentik, hogy a klub sohasem fogadta el UZlein-Reviczky Antal irányítását és sohasem fektetett arra súlyt, hogy őt felvegye a klub tag­jai sorába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom