Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)

1944-06-22 / 139. szám

IS«. JTCWTÜS

$

KELETI MAGYAR ÚJSÁG

BBSS

Három S'w

Fontra«ii káron esztendővel ezelőtt, 19*1 június 3?-én dördültek eí a íegyverek a német—szovjet határon. Három esztendő nem nagy Hő a világtörténetemben, de ezt a napot egyszer majd ngy fogják emlegetni a történelemben, mint az európai szabadságharc megindulásának a napját. Ebben az időben már vérzett Európa teste s már két esztendeje múlott annak, hogy az angolszász garanciákkal bábomba lépő Lengyelország sorsa beteljesedett s hogy Franciaország és Anglia megüzente a háborút Németországnak. A nemae ti szocialista Németország vezetői tisztában voltak a szovjet ismeretlen nagyságú hadereje ellen meginduló háború jelentőségével s tudták, hogy sokkal nehezebb két fronton harcolni, mint egyen. De a szovjet ellen mégis meg kellett Indítani a háborút, mert a határokon orosz tankcsordák sorakoztak s az Ázsia felé nyúló európai perifériák népsöpredékeinek felfegyverzett milliói vártak Sztálin parancsára. A vörös hadsereg 1941 júniusában ugrásra készen állott s a német hadvezetőség számolva az óriási áldozatokkal, ezt az ugrást akadályozta meg, midőn elindította a német katonákat a szovjet hadsereg ellen. Hogy mennyire igaza volt Hitler Adolfnak és a német badvezetőségnek, azt az azóta eltelt három esztendő bizonyította be a legjobban. Sokan lebecsülték a vörös hadsereg erejét, de még többen voltak olyanok, akik a bol- sevizmust az orosz nép belügyémek tekintették. Ezek a jámbor széplelkek talán nem ismerték, vagy nem is akarták megismerni a kommunista intemacionálé célkitűzéseit és nem hitték, hogy a bolsevizrous végső célja az egész világ bolsovizálása. Az azóta megszűnt európai liberális sajtó majd két évtizeden át leplezte az igazságot és azt irta és hirdette, hogy Európában teljesen felesleges a bolsevizmus szörnyű veszélyéről beszélni. Tény és való, hogy a szovjet urai teljesen elzárták a szovjetet és az ott uralkodó állapotokat Európától és nagyon kevesen voltak olyanok, akik betekintést nyertek a szovjet belügyeibe. A Kreml által kibocsátott röpiratok Oroszországot úgy állították be, mint a munkásság és a parasztság paradicsomát, de ma már tudjuk, hogy ez olyan blöff volt, amilyenre még nem volt példa a világtörténelemben. A bolsevizmus nem csak a régi orosz nagybirtokokat szüntette meg, hanem véres és kegyetlen eszközzel nyomta el az orosz parasztság természetes vágyait, amely minden nemzet parasztságában él. A nemzetiszocializmus azt hirdeti, hogy a föld azé, aki megdolgozta, tehát elsősorban a nemzetfenntartó paraszté. Ezzel szemben a bolsevizmus tagadja a parasztságmik a földhöz való jogát, mert a bolsevizmus tanai szerint nem csak a gyárak, hanem a föld is az államé s a parasztot épp olyan dolgozó proletárnak tekintik, mint a szovjet hadiüzemek munkásságát. Ebből az elvből kiindulva Sztalinék megszüntették a legkisebb parasztgazdaságokat is és az orosz parasztságot valóban proletárrá tették. Az elvett parasztbirtokokból kolhoszokat szerveztek, ahol a parasztok bérházakban élnek és mindössze annyit kapnak, amennyi megélhetésükhöz feltétlenül szükséges. Saját földje senkinek sincs, még kevésbé háza, vagy egyéb birtoka és zsidó termelési biztosok Irányítják az ilyen kol- hoszgazdaságok életét és munkásságát.

Az orosz parasztság természetesen megpróbált tiltakozni az ilyen erőszakoskodások ellen, de a Moszkvából kiküldött terrorcsapatok véresen elfojtották ezeket a parasztmozgalmakat, olyannyira, hogy annakidején még a kommunista párt jobbszámya is tiltakozott az orosz parasztság ilyen nagymérvű megtizedelése ellen. A német hadsereg által felszabadított ukrán területeken élő parasztság megmentöként fogadta a bevonuló német hadsereget, mert ekkor látta először a bolsevizmus és a nemzetiszocializmus közötti különbséget.

De hasonló a helyzet a munkásság és az értelmiség kérdéseiben is. A szovjetben mindenki proletár és mindenki alá van vetve az állam és a különböző terrorszervezetek feltétlen akaratának. A Kreml célja nem az orosz nép felszabadítása, hanem a vi'ág bol- sevizáiása és ezért kell szenvednie az orosz népnek, hogy verejtékével és életévei áldozzon Moszkva megőrült urainak.

A bolsevizmus az európai kuliura és civilizáció legnagyobb ellensége s ma már tudjuk, hogy hazánk sorsa a keleti fronton dúló harcok kimé. léteiét öl függ. Magyarország is három esztendő óta harcol a bolsevizmus ellen és német szövetségeseinkkel egyetértésben vívjuk a harcot azért, hogy egyszer mégis csak eltapossuk a vörös nemzetköziség csiráit és utána — fegyverek győzelme után — hozzáfogjunk az uj Európa és az uj Magyarország felépítéséhez.

J tlo áru és jé hirdetés— alapja a jó í^Ieímt uetHeiVitéz Járass being*miniszter Marosvásárheipn

Marosvásárhely, junius 21, (MTI) v’ftéz Jarass Andor belügyminiszter kséretével héttőn délután gépkocsin MArosvásárhelyre érkezett. A helyi hatósági* vezetőinek Jelentkezése után megkoszorúzta az ország- zászlót, majd meglátogatta Jaross Béla pápai prelátus apétplébánoat Este a Közművelődés Házában részt vett a törvényhatósági bizottság ülésén és ott beszédet mondott. Hangoztatta, hogy mint miniszter nemcsak a budapesti Íróasztal mellől akarja intézni a magyar közigazgatás vezetését. Az a felfogásom — mondotta —, hogy a magyar közigazgatás legfőbb vezetőjének rajta kell tartania kezét a magyar élet ütőerén. A belügyminiszter ne csak az iratokon át érintkezzék a magyarsággal, hanem a helyszínen győződjék meg a kérdések megoldásának lehetőségéről. Amit a kormány eddig végzett, csak kezdetnek számit. Még nagy ut áll előttünk. Mint belügyminiszter azt kívánom a közigazgatás hatóságainak minden vezetőjétől, hogy a minisztériumba küldött jelentéseikben ne egyéni véleményt és felfogást fejezzenek ki, hanem a nép széles rétegeinek érzését és kívánságait.

— Az előző kormány hintapolitikája — mondotta beszédében — ki akarta játszani azt a barátot, akinek segítségéül a Felm- dék, Erdély és a Délvidék visszatért. Támogathatta volna-e becsületes magyar törvényalkotó azt a politikát, amely az álszent szólamok alatt mindenhol a rombolás mérgét hintette él és amelynek az volt az elgondolása, hogy a magyar állam területi épségét majdan az angolszászok biztosítják. Egyesek tálén azt hitték, hogy Tito és a vörös hadsereg között majd meg lehet teremteni a béke paradicsomát.

— A Székelyföldön az igaz magyar helytállás örökbecsű példáit láttam. Komoly mnnka folyik és a munkának az eszményképe a magyar honvéd.

Az ülés a Himnusz hangjaival fejezdött be.

Solvblith az egyetlen fog.pép, amely természetes karlsbadi forrássót tartalmaz.

MiofUiia

e

&Q4HA/&S

Veszedelmei ellenség támadta meg és pusztítja a fogait i a fogkő. Bárkit érdet ez a veszély. Semmiféle fájdalom nem jelzi a a fogkő pusztító munkáját. Ezen csak a keltő időben történt megelőzés segít. A A fogkő elleni védekezésben két előnye van a Solvolitfinak:

1. A So Ivót it fi eltávolítja a foglepedéket, meggátolja a fogkő lerakódást.

2. A Solvolitfi feloldja a már meglévő fogkövet.

Mérgezett szénát és itfabaaémlakal dobtak te az angolszász terrorrepűlbk Zalainegye felett

E9Y tíuaántBii fiúcskát megölt a mezőit talált fémrúd, ütőt súlyosan

megsebesített

Zalaegerszeg, junius 20. (MTI.) A Za- lamegye felett átvonult ellenséges repülők röpcédulákat, mérgezett szénát és különböző más tárgyadat dobták le. Zalaegerszeg külső térségében a ledobott foszforos széna meggyüllt, azonban a gyorsan iávomdt leventék eloltották, még mielőtt kárt okozott volna. A Tapolca melletti Şzent-Gyorgy hegy lejtőjén két elemista fiú röbbantótöltésü ce-.

azonnal értesítették a csendőröket.

A Pécsvárad melletti Püspöknádasd község felett több angolszász repülőgép szállt el. Két nappal később Amrein Ferenc 10 éves gyermek a legelőn fényes fémrudat teáéit. Odahivta többi játszótársát. A kis Amrein csavarni kezdte a fémrudat, amely felrobbant és megölte a kisfiút, öt játszótársát pedig súlyosan megsebesítette.

EGYETEM- MOZGO

Ma premier! Á legújabb magyar vígjátékszenzáció:

y K

Vígjáték, operett, burleszk egyszóval minden, amire a mai embernek szüksége van. Főszereplők:

Szíiassy, Pelsőczy, Tupay, Latabár, Csorlos

és Bárki Lili

*

Letette a hivatali esküt Külley János drv

Kolozsvár uj pofgármesterhefyeftese

Kolozsvár, junius 21. Kolozsvár város újonnan kinevezett polgármesterhe’ycttese, Külley János dr. kedden a déli órákban érkezett Kolozsvárra s szerdán délelőtt le is tette a hivatali esküt Vásárhelyi László dr. polgármester előtt.

Szerdán a déli órákban a Keleti Magyar Újság munkatársa felkereste hivatalában Külley János dr. helyettes polgármestert. Feltett kérdésre a polgármesterheiyettes a következőket válaszolta:

— Kolozsvárra történt kinevezésen és polgárin est erhelyettessé való megbízatásom egészen váratlanul ért. Azt hiszem, már értesültek arról, hogy megelőzően Pécsen teljesítettem szolgálatot. Voltaképpen közigazgatási működésemet is ott kezdtem meg 1928-ban. Akkor kerültem a városhoz s egészen 1938-ig a gazdasági ügyosztályon dolgoztam, 193S-baa Makai polgármesternek

lettem titkára, majd 1940-ben a pénzügyi osztályhoz kerültem. Amikor 1942-ben Pécsett is megszervezte a város a közellátási ügyosztályt, ennek élére neveztek ki s ott dolgoztam egészen mostanáig. Mint • már említettem, váratlanul ért a kitüntetés, de azért meg kell vallanom, örömmel jöttem Kolozsvárra, s remélem, hogy munkámmal hasznára lehetek ennek az ősi magyar városnak, Erdély fővárosának.

— Munkaterve? — kérdezzük,

— Programomat talán annyiban foglalhatom össze, hogy erömhöz és tehetségemhez mérten mindent megteszek ennek a városnak és a város lakosságának érdekében. Meg kell még ismerkednünk egymással, ßs remélem, hogy ez az ismerkedés rövidesen a megértés jegyében fog bekövetkezni. Én szeretettel és munkakészséggel köszön vöm Kelecevar csfüdea lékwát és bére«», hogy s

inai nehéz időkben felelősségteljes munkánk ban legyenek segítségünkre s fogadják megértéssel a város vezetőségének intéskcdáSdR

— fejezte be nyilatkozatát Külley János dr., Kolozsvár uj pelgármeSterhelyetteee.

Külley János dr. egyébként a szaéatuuane- gyei Kiráiydaróc községben született, középfokú iskoláit Szatmárnémetiben végezte, itt tett érettségit is 1928-ban. Egyetemi tamá- mányait Pesten és Pécsett végezte — >w- ma cam lauda“. Ma mindössze 38 éves, de máris szép közigazgatási karrier áll a háta mögött és ee biztosíték arra, hogy munkásságától sokat várhat Kolozsvár közönsége.

Kétheti fogház a 44 pengős csirkékért

Kolozsvár, junius 21. Mészáros Limán nádaokóródi gazdálkodó szerdám kft pár csirkét hozott fel Kolozsvárra, fos a£g másfél kilogramm; kitevő csirkék párjáért a gazdálkodó 44 pengőt kért, a hatóságilag megszabott 14.50 pengő helyett. A vásárfeliigyelöeég ellenőrző közegei rendőri segédlettel, MeaaSrost nyomban bekísérték, a rendőrség pedig gyorsított eljárással még az nap cMüSfc- tatta az éppen tárgyaló uzsoráégyesbiró elé.

A kolozsvári törvény széken működő uzsorabiróság egyes bírája, Vitos Pál d*. törvényszéki tanácselnök, a vádat képviselő Nagy Tibor. dr. királyi ügyész felszólalása után 15 napi fogházbüntetést és egyévi jogvesztést szabott ki a vádlottra, akinek hatósági áron ki kellett szolgáltatnia közfogyasztásra az uzsora kereskedelemre behozott baromfiakat.

Mészáros Lászlót azonnal elvezettették büntetése megkezdésére.

A kolozsvári gazdák gyűlése. A kolozsvári

gazdák igazgatóválasztmánya Török Báünt elnöklete alatt rendkívüli gyűlést tartott, amelyen a munkáshiányon való segítés módosításait beszélték meg. Az ügy érdekébe» a Gazdasági Felügyelőséghez és a hadtesthez fordul az egyesület. Hadimunkásokat és munkásnőket fognak kérni a gazdasági munkák idejében való elvégeztetése céljából. Elhatározta az egyesület, hogy az Idén a gyümölcsfeldolgozó üzemét is megindítja és meghatalmazást adott az elnökségnek arra, hogy a szükséges lépéseket az üzem míe’öbbi megindítása érdekében megtegye. Tudomásul vette a gazdaközönség, hogy a Felösön árverés alá kerülő ukrán lóanyag a szombati árverésen igen gyenge minőségű volt, ug-yannyira, hogy azokra árverezni nem volt érdemes. Az egyesület a bombaítá- rosult gazdák részére, mig a készlet tart, melegágy! ablakokat ad 28x32 cm. méretben. TObb keW ügy efiötézéas után a gyűlés véget éri.