Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)
1944-06-18 / 136. szám
KELETI MAGYAK TTSSAG 1*44. JUNTOS 18 , Milyen vastag föld- vagy téglaréteg véd a szilánkoktól és hogyan készítsük el a vészátjárékat? A. honvédelmi minisztérium légoltalmi és légvédelmi csoportfőnökségé rádióelőadásban a következőkre hívta fel a figyelmet: A robbanótöltettel ellátott bomba köpenye a robbanás után nagy sebességgel szerterepülő darabokra, úgynevezett repeszekre, bombaszilánkokra szakad szét, melyek találat esetén az élő szervezetben nemcsak súlyos és nehezen gyógyuló roncsolásokat, hanem 300 méter távolságon belül rendszerint halálos sérüléseket okoznak. A repeszek veszélyességének -ka nagy sebes&ÍSük, mely sebesség másodpercenként eléri az 1000 métert is, t hát a puskalövedék sebességét jóval meghaladja és Így komoly átütő erőt képvisel. A repeszek súlya nehány dekától több kilogrammig terjedhet. Az ember testi épségét veszélyeztető szilánkok nemcsak az ellenség által ledobott bombáktól származhatnak, hanem a saját légvédelmi tüzérségünk lövedékeitől is. Sok sebesülést okozhatnak még az épületbe, vagy kemény talajba becsapott bomba által szétvetett épületromok, kövek és göröngyök Is. Akit szabadban ér légitámaiás és nincs alkalma óvóhelyre menekülni, húzódjék lehetőleg valamilyen kapualjba, keritésfal vagy vastagabb fatörzs mögé, végső esetben a legkisebb földhányás, mely mellett a földre fekszünk, is megsegíthet, mert a repeszek « 20—30 fokos szög alatt röpülnek felfelé. A repeszek elleni legbiztosabb védelmet természetesen az elöirások gondos betartásával készült óvóhely nyújtja. Ezért vizsgáljuk meg alaposan óvóhelyünket és szükség esetén hívjuk fel a háztulajdonos figyelmét a hiányosságok sürgős pótlására. Mindenkinek tudnia kell, hogy a repeszek kivédésére legalább 100 cm. vastag földrétegre, 51 cm. vsatag téglafalazásra, 35—40 cm. vastag betonra vagy 25 cm. vastag vasbetonfalra van szükség. SÚLYOS HIBÁK AZ ÓVÓHELYEK AJTAJAINAK ®S ABLAKAINAK ELZÁRÁSÁNÁL Az óvóhelyek fala ezeket a méreteket legtöbbször ' már csak azért Is meghaladja, mort a légnyomás elleni védelem miatt sokszor a megadottaknál lényegesen nagyobb vastagság szükséges. A szilánkhatás szempontjából így a veszélyes helyek elsősorban’ a nyílászárók, bejárati ajtók, szellőzők és vészkijáratok. Legtöbb hiba a nyílászárók kiépítésénél adódik. Csodálatos módon az egész országban elterjedt az a babona, hogy a két darab keresztberakott 5 centimétere« pallóból ké- g szitett, összesen 10 centiméteres vastag ajtó J vagy ablaktábla megfelel. Ez végzetes téve- | dés. Ilyen szerkezet lehet szükségszerűen I gázbiztos, de a repeszek ellen kellő védelmet nem nyújt! Ehhez legalább 40 centiméter vastag hasábokat kellene felhasználni. A fának egyébként igen nagy hátránya, hogy tűzveszélyes és igy a gyujööbomba kőny- nyen meggyujtja. Nem használnak semmit á helytelenül készült homokládák sem. A házak igen sokszor látni vékony deszkából készített 25—30 centiméteres vastag düledező ládákat, amelyeket a benne levő csekély homok is már szétnyom Nem 1« szólva arról, hogy a légnyomás ezeket feltétlenül teljesen tönkreteszt. A homokládának legalább 70 centiméter vastagnak kell lennie és úgy kell elhelyezni, hogy a nyílás káváit minden irányban legalább 50 centiméterrel haladja meg. A szívóhatás ellensúlyozására a ládákat a falba kell horgonyozni. A G. S. ACÉLAJTÓK MEGERŐSÍTÉSE ES BETON SZILANKVfiDÖ AJTÓ Annakidején sok óvóhelytulajdonos szerzett be G. S acélnyilzáró ajtót vagy ablakot. Ezek a su*yos. 8 milliméter vastag szerkezetek a támadófegyverek fejlődése következtében ma már nem felelnek meg a ren- \ deltetésüknek, ezért csak belső, szilánktól >' vedelt helyiségekben mint gázbiztos elzárások használhatók. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy most már dobjak ki azokat, mert megfelelő vastag előfalazással, úgynevezett épített szilánk védelemmel ellátva Ismét teljes értékűvé tehetők. A szilánkvédö- falat legalább 60 és legfeljebb 100 centiméterre építsük a faltól, és annyival vezessük túl az ajtó vagv ablak vészkljáró szélein, hogy az oldalról jövő szilánkokat is felfogia. Szükségszerűen homoki Adókkal a falnvilás- ba helyezett homokzsákokkal vagy dugókkal Is segíthetünk. Sok gyakorlati példát tartalmaznak a Honvédelmi minisztérium által kiadott és az óvóhelyek korszerűsítésére vonatkozó irányelvek, melyek beszerezhetők a Riadó szerkesztőségében: Mussoliní-tér 1. szám alatt. A vészkijáratok acélszárnyal utólag rászerelt 10 centiméter vastag vasbetonlapokkal is megerőslthetök. Ilyeneket' jelenleg egyedül a budapesti Pregitzer-féle gyár hoz forgalomba. Ugyanitt készülnek a vasbeton szilánkvédő ajtók is. Ezek 15 centiméter vastagok. A gázmentesség biztosításáról azonban külön kell gondoskodni. A VUkorn eementárugyár szétszedhető idomdsrshókból összeállítható és természetesen szellőzőcsatornával ellátott betonszilánkvédő betéteket készit. Ezek sem gázblztosak. A felsorolt szerkezeteket az Országos Légoltalmi Tntézet kikisér’etez+e és p-yírtá«”Vat is ellenőrzi. A szilánkhatás ellen feltétlen védelmet nyújtanak. Természetesen az óvóhely belső, a szabaddal nem érintkező részében már sokkal könnyebb ajtókat szerelhetünk fel. mert itt csak gázbiztonságról kell gondoskodnunk. legkönnyebben úgy védjük az óvóhelyeket a szilánkok ellen, ha minden felesleges ablakot befalazunk. A szellőzést ,,Z“ alakban beépített és gázblztos dugóval elzárható (tizszer-tiz centiméter keresztmetszetű) szellözönytlásokkal, a kijárat! lehetőséget vészátjárókkal, kisebb 15—20 személyt befogadó óvóhelyeknél pedig az óvóhelyen ki- vül létesített kibuvónyilással biztosíthatjuk. Ilyenkor azonban mindig köve^.imény, hogy a vészkijárat az óvóhelyből bedülésmentes útvonalon legyen elérhető. A nyitott árokóvóhely nem Véd a repesz és 'törmelék ellen, ezért azt mindig megfelelő lefedéssel és 40—50 centiméter földfeltöltéssel kell ellátni, mert a sziánkvédelmet csak Így biztosíthatjuk. összegezve a .szilánkvédelemröl mondottakat, megállapíthatjuk, hogy akit a kötelesség nem szólít máshová, győzze le kíváncsiságát és tartózkodjék az óvóhelyen mlndad- d'9\ am*«' robbanásokét 'övéiket hall very vegye igénybe erre a célra készített óvófülkét, melynek 5—8 milliméter keskeny kém- lövésein figyelheti az esetleges károkat. A tapasztalat szerint a fülkében tartózkodót kisebb sérülésektől eltekintve, sokszor még akkor sem éri komoly baj, ha a légnyomás a fülkét felborítja. Még megjegyezzük, hogy a szárazon rakott téglafal Is véd a szilánkok ellen. Ez igaz, mert a szilánkoknak nagyobb a sebességük, mint a légnyomásé, igy a fal először felfogja a szilánkokat és csak azután omlik össze a légnyomás hatására. Ezen tulajdonsága miatt azonban csak gépek védelmére alkalmas, életvédelemre nem. Minél több vészkijárót és vészátfárót! Már említettük a vészkijáró fontosságát. Kétségtelen, hogy az óvóhelyektől való idegenkedés egyik lélektani oka az élve eltemetés borzalmaitól való félelem, abban a rttka esetben, amikor az óvóhely telitalálatot kap, beomlik és a bentlevők nagyrészét maga alá temeti, még ilyenkor is elég nagy azoknak a szerencséseknek a száma, akik a beomlott óvóhelyekről kimenthetők, amint azt az eddigi városainkat ért légitámadások tapasztalatai is bebizonyították. Az óvóhely azonban nem omlik be akkor, ha csak a háztömb dűl rá, vagy pedig a bomba valamelyik magasabb emeletsoron robban. Éppen ezért óriási annak a tervezőnek és vállalkozónak * felelőssége, aki az előírások környelmü figyelmen kívül hagyásával esetleg gondatlan munkát végez és a megerősítéseket hanyagul készíti, vagy azé a ház- tu;ajdonosé, aki nem építteti meg az összes lehető irányokba a menekülési utakat: vészkijáratokat és vészátjárókat. Megfelelő kivitelezésű és számú vésvhijárási lehetőség esetében az élve eltemetés veszélye nagymértékben lecsökken. Az idevonatkozó rendeletek a vészkljá- rók létesítését a szomszédok felé minden irányban előírják, ezeket akkor is el kell készíteni, ha a szomszédos épületben határos óvóhely nincs. A vészkijáró nagyság«, legalább 50—70 cm. méretű legyen. A vész- j átjárókat a két külső falslk mentén, fél- tégla vastagságú fallal kell falazni. Arra v-ió figyelemmel, hogy használat esetén a kibontás az óvóhelyen elhelyezett szerszámokkal könnyen elvégezhessük, a falazáshoz csak mészhabarcsot vagy agyagpépet szabad használni. A habarcsba cementet keverni szigorúan tilos! Az Így elfalazott vész- átjárót a falon sárga-vörös-sárga keretezéssel kell megjelölni! A vészátjárók jelentősége óriási A kívánatos cél az volna, hogy egy-egy háztömbön | belül a« összes óvóhelyek bedülésbtztos ősz- f szekötöfolyosókkal és vészátjárókkal len- ‘ nének összekötve. Előfordult, hogy a bete- j met ettek négy ház alatt mentek keresztül, j amíg napfényre tudtak jutni. Utasításaink * mimica óvóhely részére legalább egy bedülésmentes ki jutási lehetőséget Írnak elő. A Vészktjáró létesítése ellen egyedüli komoly kifogás lehet, hogy a betörés veszélye növekszik, mert az könnyen kibontható és így azon keresztül kevés fáradsággal be lehet jutni a szomszéd pincébe. Ez igaz, ezzel eremben azonban nem szabad azt elfelejteni, hogy a jelenlegi időben végrehajtott betörés igen súlyos megtorlást von maga után. A vészátjárók fontosságát a fővárost ért légitámadások tapasztalatai iS igazolták, mikor is sokan ezeknek köszönhették gyors megmenekülésüket. Jól nyaralnak s híznak Méhes-utcai elemi iskola falura telepített növendékei ■ Kolozsvár, .nini us 17. Á késő délutáni órákban érkezünk meg M. fainba. Szép nyári nap van. A közeli domboldalon szorgalmas munkások sokasága végzi a napi mnnkát. Megkérdezzük egy arra haladé menyecskétől, merre van a gyermeknyaraló. — Ott fenn a kastélyban — válaszol készségesen. — Tessék ezen az úton menni. Ez éppen odavisz. Aztán ott a bidná.1 tessék bemenni a nagy parkba. Megyünk a megadott irányba. Néhány száz méter után el is érjük a ía- hidat s bemegyünk a mellette lévő kapun. Hatalmas parkban kanyarog az ösvény. A hatalmas fenyőfák sejtelmesen susognál a szép nyári délutánon. Az ösvény elvezet a nagy ősi kastélyhoz, amelynek terraszos főbejárata az ut felé né®. A terméskőlépcső végén hatalmas, gyönyörű faragásokkal díszített, tárt tölgyfaajtó vezet a hallba. Onnan még három üres helyiségen megyünk . át, amig megtaláljuk, akiket tu!aidonkéoen keresünk: a nyaraló gyermekeket. Éppen vacsorához ültek. Amikor benyitunk a narry’ a’’tón. a vezetőnő hangja fogad: — Imádkozzunk. A gyermekek felállnak, de ugyanakkor VerdAlpţy n '■;r\"t ránk, mivel ó r z- revettp1'" óvVezpaiinkét ós wm +udiák, rnegkezd jók-p *z imádságot. TnfHnV. hogy csak kezdek meg nvugod^nn. Elmondják az imát és nekifognak a vacsorának. Szemmellátható boldogsággal és étvággyal eszik a finom békebeli te- jesnuliszkát. Még hozzá bivalytejjel. Beaaélgetni kezdünk a gyermekekkel. Mind egészséges, barnabőrü, jóltáplált vasgyuró. Meglátszik rajtuk a szabad- levegőn való tartózkodás. — Szeretitek a napfürdőtI — kérdezzük rápillantva egészséges barna hátukra. * — Szeretjük — felelik többen is egyszerre. — Hát melyik közületek a legfeketébb! — „Cigó“ — kiáltják egyszerre mind. Egyik gyerek a mellette ülő lesütött szemű kisfiút kezdi ráncigálni. — Fz a „Cigó“, né: Tessék, me ffnézni! A kisfiú szégyelli magát, hogy éppen ő a „Cigó“, de meg kell állapítanunk, bogy a név nagyon is ráillik. A gyerek olyan, mint egy szerecsen. — Ki kapott ma hazulról levelet! — kérdezzük tovább. — Én is, én is — kiabálnak Összevissza. Amikor a zaj csillapul, egy síén, moan] váró szemű barna leányka fordul felénk: — fin is kaptam apukától, a frontról. A frontot még alig tudja kimondani, de látszik, hogy a szó jelentőségével tisztában van. — Hát mit irt édesapád! — Azt irta. hagy jól Von és v hogy lőtte n nnskával az ellenséget és hogy kér nettek ny elfensénet — mondja boldogan. — ő is kergette. Közben a vacsora véget ért. A gyermekek imádkoznak és felállnak az asztaltól. Körénk gyűlnek és bátran felelnék kérdéseinkre: — Jót laktatok-*! — kördputtk. —- Nagyon jól! — sznszogja egyik csóréi* átu kisfiú. — Melyiketek hizott itt a legtöbbet” — Mind híztunk — válaszolják, — de ,/Ngó“ hizott a legtöbbet. Erre már a kis „Cigó“ i« büszkén kihúzza magát és bátran mondja: — Én híztam a legtöbbet. Aztán, alnikor úgy véli, hogy senki nem látja, félrefordul. Kifesziti tömött kis hasát és nagy szakértelemmel tapogatja, hogy váljon eleget hizott-e. Úgy látszik, ő a tábor kedvence. Megérkezik a tábor vezetője is: Antal fin Endre tanító. Hátramegyünk a veteményes kertbe. Megtekintjük. Ott az ágyások szén rendben fekiisznek egymás mellett. A kertet maguk ,& gyermekek munkálják még És hogy ezt szívesen teszik, kitűnik abból, hogy amikor a tanító ur kéA gyermeket kért vacsora utánra a kertbe, hatan jelentkeztek. Megnézzük az ősi kastélyt is. Egy régi Idők igényeit kielégítő ódon épület. Hatásában nomnás, szén és fenséges. Attól és ablakai gyönyörűen faragott tölgyfából. Ä szabókban értékes nagy csempekályhák. A két legvilágosabb szobát rendeztek bé hálószobának. Egyiket a fink. irmaikat a lányok részére. Mind a kÄt helyen a falon függ a napirend. Elolvassuk: Felkelts reggel 7 órakor, mosakodás, reggeli, napi munka, játék, kézmosás, ebéd, szabad- fogTalkozás. játék, vacsora és este kilencre lefekvés. — Persze — mondia a vezető tanító _ ezt a beosztást o körül mén vekhez és az időjáráshoz alkalmazva változtatjuk. Ha nagy a hős''g, csoportosan megyünk fürdeni. TTa esik az eső, benn keresünk valami elf oal alt sápot, vagy játszunk. Egyik gyerek például beállott liba-pásztornak, s igy pénzt keres. — Szokott-e itt légiriadó lenni! — Ne' * kérem, itt semilyen riadó nem szokott lenni. A gyermekek nem ismerik a riadót, esetleg csak hírből, Ok nyjigpcltak nappal és békésen alusznak éjjel. — Melyik iskolából vannak á gyere- kek! _ Mindanwiün a kolozsvári Méhesutcai iskolából. Visszamegyünk a kastély öreg szobáiból az étkezőbe. Ott a gyermekek megint esznek, mindenkinél egy marék cseresznye. Megkínálnak. Azután elköszönünk, mert a gyerekek készülnek lefeküdni. .Elindulunk a fák között kanyargó utón. A közkedvelt fekete „Cigó“ megszökik a többiektől és utánunk R7,alnd. — Bácsi — húzza a nadrágomat, hogy hajoljak közelebb hozzá — aztán abból az vásáriból, amelyikben én is benne leszek, tessék küldeni egyet — mondja a fülembe súgva. — Jó, küldök — válaszolok. —; De honnan gondolod, bogy benne leszel valamelyik újságban! — Tudom, mert a bácsi újságíró. Azért kérdezett a tanító bácsitól mindent. • • Már is szalad vissza. A sarkon m*“’ megfordul és visszakiált: — De ne tessék e1 felejteni! Aztán eltűnik a fák között. P. I. A KOLOZSVÁRT NEMZETI SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Junius 18. Vasárnap d. u. fél 3-kor: Pillangó kisasszony. Junius 18. Vasárnap este 6-kor: Díszelőadás vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Urunk öfÖméltóságának születésnapja alkabnáló. I. Himnusz. It. Szózat, szavalja Bodő György. Itt. Úrhatnám polgár. Junius 19. Hétfő 5 órakor: Az ördög nem alszik. A Tizes Szervezet előadása. Jegyeket a pénztár nem árusít. Junius 20. Kedd 4-kor: Tannhauser. Lacaö István a M. Kir. Operaház tagjának ven- dégfel*epésével. Napi bérlet B. 32. sz. és Opera bérlet 20. sz. Mérsékelten emelt helyárak. Junius 21. Szerda 5-kor: Az Úrhatnám polgár, Bérletszünet. Rendes helyárak. Junius 22. Csütörtök 5-kor: Tosca. Megyést Pál vendégfellépésével. Bérletszflnet. Opera helyárak. Junius 23. Péntek 5-kor: I. Parasztbeeettlet. Kecskés Keller Stefánia és Megyesi Pál vendégfellépésével. II. Fából faragott kirá’vfi. Harangozó Gyula a M. Kir. Operaház balettmesterének vendégfellépésével. Bérletszünet. Opera helyárak. Junius 24. Szombat 5-kor: Egy nap a világ. Págér Antal vendégfellépésével. Bérletszünet Mérsékelten emelt helyárak. Junius 25. Vasárnap d. U. fél 3 órakor: Egy nap a világ. Págpr Antal vendégfellépö- sével. Mérsékelten emelt helyárak. Jumua 25. Vasárnap 6-kor: Egy nap a világ. Pág*r Antal Vendégfellépésével, Bérlet- szünet Mérsékelten emelt hely árak.
