Keleti Ujság, 1944. június (27. évfolyam, 122-144. szám)

1944-06-18 / 136. szám

KELETI MAGYAK TTSSAG 1*44. JUNTOS 18 , Milyen vastag föld- vagy téglaréteg véd a szilánkoktól és hogyan készítsük el a vészátjárékat? A. honvédelmi minisztérium légoltalmi és légvédelmi csoportfőnökségé rádióelőadás­ban a következőkre hívta fel a figyelmet: A robbanótöltettel ellátott bomba köpe­nye a robbanás után nagy sebességgel szer­terepülő darabokra, úgynevezett repeszekre, bombaszilánkokra szakad szét, melyek talá­lat esetén az élő szervezetben nemcsak sú­lyos és nehezen gyógyuló roncsolásokat, hanem 300 méter távolságon belül rendsze­rint halálos sérüléseket okoznak. A repeszek veszélyességének -ka nagy sebes&ÍSük, mely sebesség másodpercenként eléri az 1000 mé­tert is, t hát a puskalövedék sebességét jó­val meghaladja és Így komoly átütő erőt képvisel. A repeszek súlya nehány dekától több ki­logrammig terjedhet. Az ember testi épsé­gét veszélyeztető szilánkok nemcsak az el­lenség által ledobott bombáktól származ­hatnak, hanem a saját légvédelmi tüzérsé­günk lövedékeitől is. Sok sebesülést okoz­hatnak még az épületbe, vagy kemény ta­lajba becsapott bomba által szétvetett épü­letromok, kövek és göröngyök Is. Akit szabadban ér légitámaiás és nincs alkalma óvóhelyre menekülni, húzódjék le­hetőleg valamilyen kapualjba, keritésfal vagy vastagabb fatörzs mögé, végső esetben a legkisebb földhányás, mely mellett a föld­re fekszünk, is megsegíthet, mert a repeszek « 20—30 fokos szög alatt röpülnek felfelé. A repeszek elleni legbiztosabb védelmet természetesen az elöirások gondos betartásá­val készült óvóhely nyújtja. Ezért vizsgál­juk meg alaposan óvóhelyünket és szükség esetén hívjuk fel a háztulajdonos figyelmét a hiányosságok sürgős pótlására. Mindenkinek tudnia kell, hogy a repeszek kivédésére legalább 100 cm. vastag földré­tegre, 51 cm. vsatag téglafalazásra, 35—40 cm. vastag betonra vagy 25 cm. vastag vas­betonfalra van szükség. SÚLYOS HIBÁK AZ ÓVÓHELYEK AJTAJAINAK ®S ABLAKAINAK ELZÁRÁSÁNÁL Az óvóhelyek fala ezeket a méreteket leg­többször ' már csak azért Is meghaladja, mort a légnyomás elleni védelem miatt sok­szor a megadottaknál lényegesen nagyobb vastagság szükséges. A szilánkhatás szem­pontjából így a veszélyes helyek elsősorban’ a nyílászárók, bejárati ajtók, szellőzők és vészkijáratok. Legtöbb hiba a nyílászárók kiépítésénél adódik. Csodálatos módon az egész ország­ban elterjedt az a babona, hogy a két darab keresztberakott 5 centimétere« pallóból ké- g szitett, összesen 10 centiméteres vastag ajtó J vagy ablaktábla megfelel. Ez végzetes téve- | dés. Ilyen szerkezet lehet szükségszerűen I gázbiztos, de a repeszek ellen kellő védelmet nem nyújt! Ehhez legalább 40 centiméter vastag hasábokat kellene felhasználni. A fának egyébként igen nagy hátránya, hogy tűzveszélyes és igy a gyujööbomba kőny- nyen meggyujtja. Nem használnak semmit á helytelenül ké­szült homokládák sem. A házak igen sok­szor látni vékony deszkából készített 25—30 centiméteres vastag düledező ládákat, ame­lyeket a benne levő csekély homok is már szétnyom Nem 1« szólva arról, hogy a lég­nyomás ezeket feltétlenül teljesen tönkre­teszt. A homokládának legalább 70 centiméter vastagnak kell lennie és úgy kell elhelyez­ni, hogy a nyílás káváit minden irányban legalább 50 centiméterrel haladja meg. A szívóhatás ellensúlyozására a ládákat a fal­ba kell horgonyozni. A G. S. ACÉLAJTÓK MEGERŐSÍTÉSE ES BETON SZILANKVfiDÖ AJTÓ Annakidején sok óvóhelytulajdonos szer­zett be G. S acélnyilzáró ajtót vagy abla­kot. Ezek a su*yos. 8 milliméter vastag szer­kezetek a támadófegyverek fejlődése követ­keztében ma már nem felelnek meg a ren- \ deltetésüknek, ezért csak belső, szilánktól >' vedelt helyiségekben mint gázbiztos elzárá­sok használhatók. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy most már dobjak ki azokat, mert megfelelő vastag előfalazással, úgyne­vezett épített szilánk védelemmel ellátva Is­mét teljes értékűvé tehetők. A szilánkvédö- falat legalább 60 és legfeljebb 100 centimé­terre építsük a faltól, és annyival vezessük túl az ajtó vagv ablak vészkljáró szélein, hogy az oldalról jövő szilánkokat is felfogia. Szükségszerűen homoki Adókkal a falnvilás- ba helyezett homokzsákokkal vagy dugók­kal Is segíthetünk. Sok gyakorlati példát tartalmaznak a Honvédelmi minisztérium ál­tal kiadott és az óvóhelyek korszerűsítésére vonatkozó irányelvek, melyek beszerezhetők a Riadó szerkesztőségében: Mussoliní-tér 1. szám alatt. A vészkijáratok acélszárnyal utólag rá­szerelt 10 centiméter vastag vasbetonlapok­kal is megerőslthetök. Ilyeneket' jelenleg egyedül a budapesti Pregitzer-féle gyár hoz forgalomba. Ugyanitt készülnek a vasbeton szilánkvédő ajtók is. Ezek 15 centiméter vastagok. A gázmentesség biztosításáról azonban külön kell gondoskodni. A VUkorn eementárugyár szétszedhető idomdsrshók­ból összeállítható és természetesen szellőző­csatornával ellátott betonszilánkvédő beté­teket készit. Ezek sem gázblztosak. A fel­sorolt szerkezeteket az Országos Légoltal­mi Tntézet kikisér’etez+e és p-yírtá«”Vat is ellenőrzi. A szilánkhatás ellen feltétlen vé­delmet nyújtanak. Természetesen az óvóhely belső, a szabad­dal nem érintkező részében már sokkal könnyebb ajtókat szerelhetünk fel. mert itt csak gázbiztonságról kell gondoskodnunk. legkönnyebben úgy védjük az óvóhelye­ket a szilánkok ellen, ha minden felesleges ablakot befalazunk. A szellőzést ,,Z“ alak­ban beépített és gázblztos dugóval elzár­ható (tizszer-tiz centiméter keresztmetszetű) szellözönytlásokkal, a kijárat! lehetőséget vészátjárókkal, kisebb 15—20 személyt be­fogadó óvóhelyeknél pedig az óvóhelyen ki- vül létesített kibuvónyilással biztosíthatjuk. Ilyenkor azonban mindig köve^.imény, hogy a vészkijárat az óvóhelyből bedülésmentes útvonalon legyen elérhető. A nyitott árokóvóhely nem Véd a repesz és 'törmelék ellen, ezért azt mindig megfe­lelő lefedéssel és 40—50 centiméter földfel­töltéssel kell ellátni, mert a sziánkvédelmet csak Így biztosíthatjuk. összegezve a .szilánkvédelemröl mondotta­kat, megállapíthatjuk, hogy akit a köteles­ség nem szólít máshová, győzze le kíváncsi­ságát és tartózkodjék az óvóhelyen mlndad- d'9\ am*«' robbanásokét 'övéiket hall very vegye igénybe erre a célra készített óvófül­két, melynek 5—8 milliméter keskeny kém- lövésein figyelheti az esetleges károkat. A tapasztalat szerint a fülkében tartózkodót kisebb sérülésektől eltekintve, sokszor még akkor sem éri komoly baj, ha a légnyomás a fülkét felborítja. Még megjegyezzük, hogy a szárazon ra­kott téglafal Is véd a szilánkok ellen. Ez igaz, mert a szilánkoknak nagyobb a se­bességük, mint a légnyomásé, igy a fal elő­ször felfogja a szilánkokat és csak azután omlik össze a légnyomás hatására. Ezen tu­lajdonsága miatt azonban csak gépek védel­mére alkalmas, életvédelemre nem. Minél több vészkijárót és vészátfárót! Már említettük a vészkijáró fontosságát. Kétségtelen, hogy az óvóhelyektől való ide­genkedés egyik lélektani oka az élve elte­metés borzalmaitól való félelem, abban a rttka esetben, amikor az óvóhely telitalála­tot kap, beomlik és a bentlevők nagyrészét maga alá temeti, még ilyenkor is elég nagy azoknak a szerencséseknek a száma, akik a beomlott óvóhelyekről kimenthetők, amint azt az eddigi városainkat ért légitámadások tapasztalatai is bebizonyították. Az óvó­hely azonban nem omlik be akkor, ha csak a háztömb dűl rá, vagy pedig a bomba va­lamelyik magasabb emeletsoron robban. Ép­pen ezért óriási annak a tervezőnek és vál­lalkozónak * felelőssége, aki az előírások környelmü figyelmen kívül hagyásával eset­leg gondatlan munkát végez és a megerő­sítéseket hanyagul készíti, vagy azé a ház- tu;ajdonosé, aki nem építteti meg az összes lehető irányokba a menekülési utakat: vész­kijáratokat és vészátjárókat. Megfelelő ki­vitelezésű és számú vésvhijárási lehetőség esetében az élve eltemetés veszélye nagy­mértékben lecsökken. Az idevonatkozó rendeletek a vészkljá- rók létesítését a szomszédok felé minden irányban előírják, ezeket akkor is el kell készíteni, ha a szomszédos épületben hatá­ros óvóhely nincs. A vészkijáró nagyság«, legalább 50—70 cm. méretű legyen. A vész- j átjárókat a két külső falslk mentén, fél- tégla vastagságú fallal kell falazni. Arra v-ió figyelemmel, hogy használat esetén a kibontás az óvóhelyen elhelyezett szerszá­mokkal könnyen elvégezhessük, a falazás­hoz csak mészhabarcsot vagy agyagpépet szabad használni. A habarcsba cementet ke­verni szigorúan tilos! Az Így elfalazott vész- átjárót a falon sárga-vörös-sárga keretezés­sel kell megjelölni! A vészátjárók jelentősége óriási A kívá­natos cél az volna, hogy egy-egy háztömbön | belül a« összes óvóhelyek bedülésbtztos ősz- f szekötöfolyosókkal és vészátjárókkal len- ‘ nének összekötve. Előfordult, hogy a bete- j met ettek négy ház alatt mentek keresztül, j amíg napfényre tudtak jutni. Utasításaink * mimica óvóhely részére legalább egy bedü­lésmentes ki jutási lehetőséget Írnak elő. A Vészktjáró létesítése ellen egyedüli ko­moly kifogás lehet, hogy a betörés veszélye növekszik, mert az könnyen kibontható és így azon keresztül kevés fáradsággal be le­het jutni a szomszéd pincébe. Ez igaz, ez­zel eremben azonban nem szabad azt elfe­lejteni, hogy a jelenlegi időben végrehajtott betörés igen súlyos megtorlást von maga után. A vészátjárók fontosságát a fővárost ért légitámadások tapasztalatai iS igazolták, mikor is sokan ezeknek köszönhették gyors megmenekülésüket. Jól nyaralnak s híznak Méhes-utcai elemi iskola falura telepített növendékei ■ Kolozsvár, .nini us 17. Á késő délutáni órákban érkezünk meg M. fainba. Szép nyári nap van. A közeli domboldalon szorgalmas munkások sokasága végzi a napi mnnkát. Megkérdezzük egy arra haladé menyecskétől, merre van a gyermeknyaraló. — Ott fenn a kastélyban — válaszol készségesen. — Tessék ezen az úton menni. Ez éppen odavisz. Aztán ott a bidná.1 tessék bemenni a nagy parkba. Megyünk a megadott irányba. Né­hány száz méter után el is érjük a ía- hidat s bemegyünk a mellette lévő ka­pun. Hatalmas parkban kanyarog az ös­vény. A hatalmas fenyőfák sejtelmesen susognál a szép nyári délutánon. Az ösvény elvezet a nagy ősi kastélyhoz, amelynek terraszos főbejárata az ut felé né®. A terméskőlépcső végén hatalmas, gyönyörű faragásokkal díszített, tárt tölgyfaajtó vezet a hallba. Onnan még három üres helyiségen megyünk . át, amig megtaláljuk, akiket tu!aidonkéoen keresünk: a nyaraló gyermekeket. Ép­pen vacsorához ültek. Amikor benyi­tunk a narry’ a’’tón. a vezetőnő hangja fogad: — Imádkozzunk. A gyermekek felállnak, de ugyan­akkor VerdAlpţy n '■;r\"t ránk, mivel ó r z- revettp1'" óvVezpaiinkét ós wm +udiák, rnegkezd jók-p *z imádságot. TnfHnV. hogy csak kezdek meg nvugod^nn. El­mondják az imát és nekifognak a va­csorának. Szemmellátható boldogsággal és étvággyal eszik a finom békebeli te- jesnuliszkát. Még hozzá bivalytejjel. Beaaélgetni kezdünk a gyermekekkel. Mind egészséges, barnabőrü, jóltáplált vasgyuró. Meglátszik rajtuk a szabad- levegőn való tartózkodás. — Szeretitek a napfürdőtI — kérdez­zük rápillantva egészséges barna há­tukra. * — Szeretjük — felelik többen is egy­szerre. — Hát melyik közületek a legfeke­tébb! — „Cigó“ — kiáltják egyszerre mind. Egyik gyerek a mellette ülő lesütött szemű kisfiút kezdi ráncigálni. — Fz a „Cigó“, né: Tessék, me ffnézni! A kisfiú szégyelli magát, hogy éppen ő a „Cigó“, de meg kell állapítanunk, bogy a név nagyon is ráillik. A gyerek olyan, mint egy szerecsen. — Ki kapott ma hazulról levelet! — kérdezzük tovább. — Én is, én is — kiabálnak Össze­vissza. Amikor a zaj csillapul, egy síén, mo­an] váró szemű barna leányka fordul fe­lénk: — fin is kaptam apukától, a frontról. A frontot még alig tudja kimondani, de látszik, hogy a szó jelentőségével tisztában van. — Hát mit irt édesapád! — Azt irta. hagy jól Von és v hogy lőtte n nnskával az ellenséget és hogy kér nettek ny elfensénet — mondja bol­dogan. — ő is kergette. Közben a vacsora véget ért. A gyer­mekek imádkoznak és felállnak az asz­taltól. Körénk gyűlnek és bátran felel­nék kérdéseinkre: — Jót laktatok-*! — kördputtk. —- Nagyon jól! — sznszogja egyik csóréi* átu kisfiú. — Melyiketek hizott itt a legtöbbet” — Mind híztunk — válaszolják, — de ,/Ngó“ hizott a legtöbbet. Erre már a kis „Cigó“ i« büszkén ki­húzza magát és bátran mondja: — Én híztam a legtöbbet. Aztán, alnikor úgy véli, hogy senki nem látja, félrefordul. Kifesziti tömött kis hasát és nagy szakértelemmel tapo­gatja, hogy váljon eleget hizott-e. Úgy látszik, ő a tábor kedvence. Megérkezik a tábor vezetője is: An­tal fin Endre tanító. Hátramegyünk a veteményes kertbe. Megtekintjük. Ott az ágyások szén rendben fekiisznek egy­más mellett. A kertet maguk ,& gyer­mekek munkálják még És hogy ezt szí­vesen teszik, kitűnik abból, hogy ami­kor a tanító ur kéA gyermeket kért va­csora utánra a kertbe, hatan jelentkez­tek. Megnézzük az ősi kastélyt is. Egy régi Idők igényeit kielégítő ódon épü­let. Hatásában nomnás, szén és fensé­ges. Attól és ablakai gyönyörűen fara­gott tölgyfából. Ä szabókban értékes nagy csempekályhák. A két legvilágo­sabb szobát rendeztek bé hálószobának. Egyiket a fink. irmaikat a lányok ré­szére. Mind a kÄt helyen a falon függ a napirend. Elolvassuk: Felkelts reg­gel 7 órakor, mosakodás, reggeli, napi munka, játék, kézmosás, ebéd, szabad- fogTalkozás. játék, vacsora és este ki­lencre lefekvés. — Persze — mondia a vezető tanító _ ezt a beosztást o körül mén vekhez és az időjáráshoz alkalmazva változtatjuk. Ha nagy a hős''g, csoportosan megyünk fürdeni. TTa esik az eső, benn keresünk valami elf oal alt sápot, vagy játszunk. Egyik gyerek például beállott liba-pász­tornak, s igy pénzt keres. — Szokott-e itt légiriadó lenni! — Ne' * kérem, itt semilyen riadó nem szokott lenni. A gyermekek nem isme­rik a riadót, esetleg csak hírből, Ok nyjigpcltak nappal és békésen alusznak éjjel. — Melyik iskolából vannak á gyere- kek! _ Mindanwiün a kolozsvári Méhes­utcai iskolából. Visszamegyünk a kastély öreg szo­báiból az étkezőbe. Ott a gyermekek megint esznek, mindenkinél egy marék cseresznye. Megkínálnak. Azután elköszönünk, mert a gyerekek készülnek lefeküdni. .Elindulunk a fák között kanyargó utón. A közkedvelt fe­kete „Cigó“ megszökik a többiektől és utánunk R7,alnd. — Bácsi — húzza a nadrágomat, hogy hajoljak közelebb hozzá — aztán abból az vásáriból, amelyikben én is benne leszek, tessék küldeni egyet — mondja a fülembe súgva. — Jó, küldök — válaszolok. —; De honnan gondolod, bogy benne leszel va­lamelyik újságban! — Tudom, mert a bácsi újságíró. Azért kérdezett a tanító bácsitól min­dent. • • Már is szalad vissza. A sarkon m*“’ megfordul és visszakiált: — De ne tessék e1 felejteni! Aztán eltűnik a fák között. P. I. A KOLOZSVÁRT NEMZETI SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Junius 18. Vasárnap d. u. fél 3-kor: Pillangó kisasszony. Junius 18. Vasárnap este 6-kor: Díszelőadás vitéz nagybányai Horthy Miklós Kor­mányzó Urunk öfÖméltóságának szüle­tésnapja alkabnáló. I. Himnusz. It. Szózat, szavalja Bodő György. Itt. Úr­hatnám polgár. Junius 19. Hétfő 5 órakor: Az ördög nem alszik. A Tizes Szervezet előadása. Je­gyeket a pénztár nem árusít. Junius 20. Kedd 4-kor: Tannhauser. Lacaö István a M. Kir. Operaház tagjának ven- dégfel*epésével. Napi bérlet B. 32. sz. és Opera bérlet 20. sz. Mérsékelten emelt helyárak. Junius 21. Szerda 5-kor: Az Úrhatnám pol­gár, Bérletszünet. Rendes helyárak. Junius 22. Csütörtök 5-kor: Tosca. Megyést Pál vendégfellépésével. Bérletszflnet. Opera helyárak. Junius 23. Péntek 5-kor: I. Parasztbeeettlet. Kecskés Keller Stefánia és Megyesi Pál vendégfellépésével. II. Fából faragott kirá’vfi. Harangozó Gyula a M. Kir. Operaház balettmesterének vendégfel­lépésével. Bérletszünet. Opera helyárak. Junius 24. Szombat 5-kor: Egy nap a világ. Págér Antal vendégfellépésével. Bérlet­szünet Mérsékelten emelt helyárak. Junius 25. Vasárnap d. U. fél 3 órakor: Egy nap a világ. Págpr Antal vendégfellépö- sével. Mérsékelten emelt helyárak. Jumua 25. Vasárnap 6-kor: Egy nap a világ. Pág*r Antal Vendégfellépésével, Bérlet- szünet Mérsékelten emelt hely árak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom