Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)
1944-05-12 / 107. szám
ffttiTlffjSÄG X ÍM4. MÄJCS 12. KERESZTMEtSZET Aa időnek rendszeres kihasználásával es Kurmöníonlaágfgal dolgozott a zsidóság és H szabadkőművesség — utóbbi a leg- megveszlegetbetőbb jelszavak mellett — a magyarság tönkretét°'An a múltban! Mi pedig mfíyeu szenvedőleges közöuy- nyel néztük pusztulásunkat ahelyett, hogy hasonló eréllyel és felkészültséggel védtük volna magunkat. Minden védekezésünk kimerült a „forró agy, szalma- láng és csigavér“, főként e két utóbbi nagyon is kétes értékű cselekő elvének kapkodó alkalmazás'ban. Pedig milyen hatásos ellenrendszabályokat alkalmazhattunk volna a Zrínyi, a Kisfaludy Sándor és a Széchenyi ajánlotta ősi katonai erények, továbbá a hazafiasság, hősiesség és férfias erkölcsösséghez visszatérés következetes gyakorlásában. Ezekben a nemzet életébe mélyen belevágó, sőt azt meghatározó nagy kérdésekben bizonyára nem lebet a pillanatnyi felhevülés közvetlen elhatározásával és erélyével, valamint a cs-gavér közönyös lassúságával dolgozni. Hát nem éppen az ellenkezőjét látjuk mind ennek Németország jelenlegi világháborús példájában, t. i. a hűvös agy, az alaposan megfontolt és jól előkészített tervek, valamint azok gyors és erélyes végrehajtásában? És milyen világot rengető és ? tiszteletet gerjesztő eredményekkel?! Nagy nemzeti érdekeket felölelő kérdésekben mindenkor alapos felkészültséggel, mély kötelességérzettel, kitartó és erélyes tettrekészséggel kell eljárnunk. Azért elengedhetetleu, hogy még nagy nemzeti kérdéseink megoldása körül is bizonyos derűlátást tanúsítsunk, ami önbizalmunkat csak növeli. A derűlátás még korántsem vall áttüzesedett agyra és annak tettben megnyilatkozó hirteleni fellángolóimra, ellenkezően, képességeink elfogulatlan megítéléséből származó prős bitre a siker és eredmény iránt. A forró agy, szalmaláng és csiga- vér ellenben többnyire szűk látókörre valló és önös érdekünket szolgáló elhatározásoknak a kiváltója. Önnevelésünkhöz tartozik, hogy a nagy nemzeti közösség szellemében e háromtól minél jobban tartózkodjunk. (Magyar Tartalékos Tisztek Lapja) * Nagyon jellemző tünet, hogy a közösségi eszme és a nemzeti fegyelem uj etikája éppen a visszacsatolt területek magyarságának lelkében talált a legnagyobb helyeslésre. Ez természetes dolog, mert hiszen a nemzetnek ezek a részei, a felvidéki és az erdélyi magyarok már Fehér.. . fehér... és minden fehér most Kolozsvár határában... A barackfák már elvénült virágai, a most kinyílott kökényes dombo'dalak, a kertekben a cseresznye- és meggyfa virágok dús csomói, a ligetekben a sajmeggy, mfjuafa hófehér fürtjei... És peregnek, hullanak alá a már kötött virágok fehér szirmai... Hírmondó, fehér szemfedői a keletkező Életnek, a boldog fogamzásnak. .. Érett gyümölcs lészen belőlük. . Nem sokan vagyunk már élő tanúi egyetemünk huszonöt év előtti (1919. V. 12) gyásznapjának. A békeszerződések aláírása előtt követelte tölünk a nagyszebeni Consiliul Dirigent a hüségeskü letételét. Akkor már át- zudult Erdély felett a mindent elseprő végzet áradata. Vártuk mi is a kikerülhe- tetlent, bár bíztunk a keleti részek legfőbb francia tábornokának parolájában. .. Május 11-én feketébe öltözött minden tanár; ekkor tartotta mind a négy fakultás kari ülését. Dékánjaink felolvasták a román hatóság átiratát, majd személyenként, egyenként szólítottak fel bennünket a hüségeskü letételére. Déli 12 óráig kellett az akkori prefektusnak átküldeni válaszunkat, ötvenketten voltunk. ötvenkét professzor közül egyetlenegy sem volt hajlandó letenni a kért hü- ségesküt. Másnap, május 12-én d. e. gépfegyveres katonaság fogta körül egyetemünket és átvették tőlünk katonai erőszak alkalmazásával intézményeinket. „A tudományegyetemet átvettnek nyilvánítom“ — mondotta a Consiliul Dirigent megbízottja, aláírva a jegyzőkönyvet. — «-Az „egyetemet“ igen, — de a „tudományt“ — nem — riposztozott e kalapácsütésre az eziist- fejü, de tántoríthatatlan acélfarként azfkkijaríák a közösségi élet nagy iskoláját. Vérükké vált a közösségi szemlélet. Nem pártokban, hanem uemzetegyt>égben gondolkoznak- A kényszerhelyzet rászorította őket. a pártok helyett az egységes nemzetszervezet megalkotására. A Felvidék most is elsőnek hallatja szavát a korszerűvé vált közösségi gondolat és a nemzeti egység fegyelme mellett. És így gondolkozik Erdély is. / Az egység és a közösség eszméje azonban az akadályok ellenére tovább érik és előrehalad. Tovább érik nemcsak a Felvidéken és Erdélyben, hanem feltar- tózhatatlanul győz mindazoknak a szivében, akik az uj idők nj szükségleteit átérzik. A közösségi szellem és nz egység vágya nő a tömegekben. Annyira nő, hogy tuluő a pártokon. A magyar miniszterelnök és legközelebbi munkatársai, akik az uj idők szellemét hirdetik, biztosak lehetnek abban, hogy az egységtábor több, nagyobb, hatalmasabb az egyes pártoknál. Mert ez a tábor maga a nemzet, CM agyar ország) * FontoR politikai nyilatkozatok egész sora hangzott el a tegnapi főispánbeiktatáson. A tekintetes vármegyékben is megindult az elkeriilbetet'en és üdvös átalakulás folyamata s nem végződik he, amíg az idők elsikkasztott követelményei be nem teljesednek a nemzeti C'jok határozott, bátor és értelmes szolgálatában. Nyoma sem maradt a miniszteri, államtitkári és főispán? beszédekben' az elmúlott évek verinctelen. lan gyos és undorító szónoklati semmitmondó sa inak. Vagyunk jónébány milliónyian, akik szivünk mélyéből köszön tjük az uj nyers és világos férfibeszédet, mert szilárd meggyőződésünk, hogyha becsületes hitvallásuk nyomán magyar front támad a legjobbak óriás seregéből: leverho tetten front, amely kiveri soraiból az álarcos bolsevizmus és az uj jelszavak alatt meglapuló reakciós törekvések honi partizánjait. Hiába próbál hazudni bárki önmagának, hiába tologat iák a renyhék másokra a felelősséget, hiába próbálják lebecsülni a megindult, uj építést azok, akik még soha életükben nem építettek, mert az uj vezetőférfiak megnyilatkozásaiból az a nagy igazság világít a milliók felé, hogy Magyarország jövendő sorsa önmagunk akaraterejéből és önzetlen tiszta szándékaitól függ!... (Esti Újság) rát verő rectorunk: Schneller István... Csak huszonkét hosszú év múlva került Ősi székhelyére vissza egyetemünk. Peregnek a fehér sziromlevelek most is, akkor is és mindig, amíg Élet lesz e Földön. .. A nagy tragédia bizonyára sok olyan kartársunkat lesodorta az élet fájáról, akik nyugodalmas időkben bizonyára tovább éltek volna. Hosszú sori Harminc kartársunk halt meg. Időbeli sorrendben hagytak itt bennünket: Somló Bódog, Réz Mihály, Boákkor Mihály, Kovács Gábor, Fabinyi Rudolf, Lechner Károly, Apáthy István, Schilling La joe, Demeter György, Veszprémy Dezső, Lukács Adolf, Hevesi Imre, Genersieh Gusztáv, Márki Sándor, Reinhop, Béla, Tóth Károly, Davida Leo, Jancsó Miklós, Rigler Gusztáv, Moldován Gergely, Dézsi Lajos, Hor- nyánszky Gyula, Haar Alfréd, Imre József, Szádeczky-Kardoss Gyula és Lajos, Löte József, Schneller István, Kossutány Ignác, Menyhárth Gáspár. Többen nyugalomba vonultak, többen Budapest és Szeged egyeteméin működnek ma is. Amikor Szegedről visszatért egyetemünk, az 52 eskütagadó professzorból csupán kettő tért vissza a „kincses városba“. Énmagam, mint I. Ferenc József király kinevezettje tarsolyomban és Bartók György, mint Károly királyunk kinevezettje __ De nemcsak a fehér szirmok peregnek alá és hintik tele a fák alját fehér szemfedővel, hanem eltűnnek az emlékek is... Jól esik visszagondolni a múltra, amikor volt: kolozsvári hagyomány, amikor meg Is volt annak tisztelete, igaz megbecsülése. Volt egy kialakult egyetemi felfogás, megvoltak a hagyományos szokások... Sim«k tuhk ezekhez önkéntelenül Is szeretettel, odaadással. Pedig régen sem állott tisztán Erdély szülötteiből egyetemünk tanártestülete. De a Királyhágón tűiről jöttékét egybeolvasztotta itt, 6 keleti bástyán: « magyar fajiságunknak mindenek elé és elö- térbehelyezése. A fehér szirmok leperegnek a fákról, a földön hamar megsemmisülnek, eltűnnek nyom nélkül. De emlékük él örökké, mert tiszták voltak, fehérek, eszmékért mindent feláldozni tudók. Ha gyásznap Is a mágus 12, mégis: ffchér, pompás; fehér virágköntösbe öltöztetett, mert a Becsület, a Helytállás, az Elvi- szilárdság, Fajtánkért mindent feláldozni készség, az Elszántság, Kitartás, a Koldusbot-kézbevevés, mind-mind egy-egy fehér sziromlevél, amely díszítette egyetemünk fáját s mindegyik eskü-tagadó homlokát. BERLIN, május 11. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Miután a török kormány röviddel ezelőtt szerződésileg vállalt kötelezettségei ellenére beszüntette a Németország felé iráHelsihki, május 11. (MTI) Loudoni jelentés újabb értelmezést adott a ,JJaily Sketch“ ama állításának, hogy Oroszország részt kivárt venni Norvégia megszállásában Nagybritánniával és az Egyesült Államokkal együtt. Moszkva valójában azt kívánja, — közli a luf- vudskatbladed“ londoni forrás alapján, — hogy a norvég menekült kormánnyal kötött megállapodás® értelmében folytathassa a harcot a német csapatok ellen Norvégia területén is. Természetesen, ha Észak-Norvégia területe hadszíntérré válnék, a norvégek közigazgatásilag is a vörös hadsereg hatáskörébe kerülnének. A hif ilyen formájában is További intézkedésig nem adhatók fel csomagok tábori postára Kolozsvár, május 11. A Kolozsvári m, kir. 1. számú Postahivatal közli az érdekeltekkel, hogy további intézkedésig a postán tábori postai csomag nem adható fel. A tábori csomagforgalom uj felvételének időpontját a m. kir. Postavezérigazgatóság később közölni fogja. Miniszteri biztos vette át a Tűzharcos Szövetség ügyeinek vezetését Budapest, május 11. (MTI) A belügyminiszter a Magyar Tűzharcos Szövetség alapszabály szerű működésének ellenőrzésére miniszteri biztosként vitéz- Kiss Kálmán nyugállományú altábornagyot küldte ki, aki a szövetség működését ellenőrzi Az egyesület egyes tagjainak viselkedéséből ugyanis joggal lehetett arra következtetni, hogy a szövetség működését olyan irányban kívánja befolyásolni, amely az alapszabályokban megállapított célokkal nincs szoros összhangban és ezáltal az egyesület belső békéjét veszélyeztetik. Nyilatkozat A ,,Keleti Újság“ 1944. május 10-i számában „A mérgezett borotvapengék legendája“ cim alatt megjelent tudósítással kapcsolatban Hagy József dr., a kolozsvári bőrgyógyászati klinika tanársegéde a szerkesztőséget a következők közlésére kérte fel: A tudósítás írója a cikkben arra hivatkozott, hogy a Budapestről Kolozsvárra szétküldött borotvapengék által okozott állítólagos fertőzésekkel kapcsolatban bizonyos értesüléseket tőlem kapott. Kötelességemnek tartom leszögezni, hogy én a „Keleti Újság“ cikkíró munkatársának a klinika nevében semmiféle nyilatkozatot nem tettem. Azt a baráti és teljesen magánjellegű beszélgető*, amejyet a „Köteti Újságé «aerfcesBtőÉs ha le is hullottak a fáról, a porba estek, ott is fehérek maradtak... és megmaradt drága emlékűit fehéren örökké. L földi életből eltávozott kartársatnk felé is száll fájó emlékezetünk, de egyben hálánk: is, hogy ö rajtuk is múlott egyetemünk fájának a fehér virágköntösbe való öltöztetése... Mint még itt ténfergő két kivert ősbölény a régiekből, talán eme negyedszázados fordulókor visszasőhajthatunk Bartók Györggyel együtt az erősen megváltozott életkörnyezetből a fehér-virág-pompás időkre i3; de a nagy szomorú napunkra, a 25 év előtti tragédiára is, — amelyből mégiscsak szintén érett gyümölcs lett a végén! Ezt feljegyezni kötelességének tartotta: Oyörffy István (Kolozsvár) nyúló kromérc-ldvitelét, a birodalmi kormány von Papén nagykövet utján a török kormány tudomására hozta a szerződés szeges következtében előállt helyzettel kapcsolatos állásfoglalását. A Míaeiva. ÎWjdate»? és Nyomdai Mőjotsset Bt* nmeé&L ft %£ Major íóssst §£Ovfetorc$7ország Eszak-Skaadísáviái ál utat akar biztosítani magárak az Atlanti-óceánhoz felszólalásra késztette a finn sajtót- A „Eel- sinke Sanomal“ megállapítja, .lényegében mégiscsak arról van szó, hogy a szovjet előkészíti csapatainak skandináv területre való behatolását. Mindaz, amit a háború kitörése óta a szovjet politika törekvéseiről és problémáiról meg lehetett állapítani, azt bizonyította, — Írja a lap, — hogy Oroszország Észak-Skan- dinávián át utat akar biztosítani magának az Atlanti-óceánhoz. Moszkva terve 1939 őszén a Finnország ellen indított hadjárattal alapjában véve ugyanezt h célt szolgálta. Az orosz csapatok, megjelenése Norvégiában egészen uj hadászati helyzetet teremthet északon. jével még a mult hét végén (április 5-éa) folytattam, egyáltalán nem szántam a nyilvánosságnak. Akkori beszélgetésünk utaO maga a lap szerkesztője is agy határozott, hogy nem szándékszik a „mérgezett borotvapengék“ ügyével a nyilvánosság előtt foglalkozni. Ha ennek a baráti jellegű beszélgetésnek anyagából egyes vonatkozások napokkal később mégis nyilvánosságra kerültek, az teljesen tudtom és akaratomon kívül történt.. Kolozsvár, 1944. május hó 11-én. Dr. Nagy József bőrklinikát tanársegéd. — Vásárhelyi János püspök igehirdetése, A felsővárosi gyülekezet Mussolini-uti templomában május hó 14-én, vasárnap délelőtt 10 órakor Vásárhelyi János püspök, hirdeti az Igét. — A konzervatórium negyedik növendékhangversenye. A Kolozsvári Zenekonzervatő- rium május 14-én, vasárnap délelőtt 11 órakor az intézet dísztermében rendezi meg negyedik növendékhangversenyét. A hangversenyen az alábbi tanárok növendékei vesznek részt: Lebeda Gyula tanítványa: Busz- lay Ibolya (hegedű), Mihályffy Irén tanítványai: Horváth Etelka (III. ah.), Szabó Gizella (n. ak.), Szabó Györgyné dr. (HL ak.) és Bencsik Jolán (Hl. ak.) Bálint Dezső tanítványa: Diezi László (I. ak.), Pas- qualia Liana tanítványa: Lázár Mária (I. ak.) B. Fehér Miklós tanítványai: Mátyás Mátyás (II. ak.) és Lovász Éva (HL ak. Zsembery Elvira tanítványai: Derecskey Judit (HI. ak.), B. Sándor Irén (IV. ak.) és Herédy Éva (IV. ak.) S. Kouba Paula tanítványa: Gerzon Béla (IV. ak.) és Szád! László tanítványa: Feczisin János (I. ak.) A műsoron főképpen Liszt, Mozárt, Paganini, Kodály, Brahms, stb. müvek szerepelnek. Zongorán kísér: Marcali Gabriella. , A szerkesztésért és kiadásért felet: JENEV LÁSZLÓ Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda; Brassai-utca 7. se. Telefon: (S-08. Pwtatakarékpenztári csekkszámla szánna; 7214& Postaiidk: IX. szám. Kéziratokat sem adónk vissza. 1919 május 12 1914 május 12 Fm’ékezés a ko’ozsvári Tudómatty- egi,etem huszonöt évvel ezelőtti gyásznapjára Papén nagyköve! átnyújtotta a birodalmi kormány állásfoglalása? a tőrök krómére- szállítások beszüntetésére vonatkozólag
