Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)
1944-05-05 / 101. szám
Ára 16 fillér P é n t e 2c 1Ü4A, május ő. ELŐFIZETÉSI AKAR: 1 HöRA 4.30, NEGYEDÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ HTTSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 101. S Z A M ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYXARSASAG PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASS AI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA a fáklya Mester Miklós kultuszállamtitkár mondotta hivatalhalépésekor, ezelőtt két nappal, hogy a magyar művelődés politikának számtalan megoldatlan feladata van. Ezek a feladatok között említette meg, mint sürgősen megoldandót: a magyar tanitók és tanárok szociális és anyagi helyzetének megjavítását. Ugyancsak két nappal ezelőtt fejeződtek be a kolozsvári állami tanítóképző intézetekben a képesítő vizsgálatok. Ebből az alkalomból szemelvényeket mutattunk be az uj tanitók és tanítónők dolgozataiból. A dolgozatok arról tanúskodnak, hogy az életbe induló uj tanítók és tanítónők is teljes mértékig tisztában \ annak feladatuk súlyával s azt a feladatot öntudatos magyar lélekkel vállalják is. Fáklyák akarnak lenni a magyar falvakban, mint ahogy évszázadokon keresztül minden igaz tanitó az volt. Az uj knltuszállamtitkár nyilatkozatának és az uj tanitók hivatástudatának azonos szelleme a legszerencsésebb alkalom arra, hogy mérlegre tegyük a magyar tanítóság helyzetét. Itt az alkalom arra, hogy mindé- magyar szív a nemzet sokszor elfelejtet napszámosai felé dobbanjon. Mert, ha vai a magyar éietjjen társadalmi réteg, amelyről következetesen elfelejtkeztek, amelynél sem szociális, sem anyagi helyzetével kellő képpé rí soha nem foglalkoztak s éppen ezér. telve van sebekkel és fájdalmakkal, akko: a magyar tanítóság elsősorban ilyen. És he van társadalmi réteg, amelyiket méltatlant ért ez a bánásmód, akkor a tanítóságot ért, legméltatlanabbul. Valaki mondotta egyszer: sziute minder nélkül el tudom képzelni az emberi életei de tanitó nélkül nem. Egész életünknek, kul túránknak, művelődésünknek sorsa és kul csa végeredményében az a tanitó kezéber van. Annyira szükségesek az életben, min a matematikában az egyszeregy, az Írásban a betű. A kultúra csodálatos építménye, r műszaki civilizáció átfoghatatlan fejlődése az erkölcsi élet tisztasága, a szellemi ét testi épség mind-mind arra az alapra épül. amit az ő dolgos kezük, csendes munkájuk rak le észrevétlenül a gyermekek leikébe. A tanitó az élet Kőmives Kelemennéje, akinek szellemi és erkölcsi önfeláldozása nélkül semmiképpen fel nem rakható az élet „magas Dévavára“. A sorsuk Is olyan, mint Kö- mives Kelemennéé: valóságukkal vérüket, életüket épitik bele az emberi élet roppant katedrálisába. Ki gondol arra, mikor a matematika bonyolult útvesztőiben bolyong, hogy az a négy alapművelet nélkül, amit öreg tanítója tanított neld, soha cl nem igazodhatna. Ki gondol Platón, Arisztotelész eszméinek olvasása, Dante Isteni Színjátéknak gyönyörűségei, Petőfi és Ady verseinek szépségei között a betűre, amit valahol egy rozzant falusi iskola táblájára egy kopott tanitó rajzolgatott elébe? A ^Jó és a rossz útvesztőiben még ma is egy rég elfelejtett tanitói kéz mutatja az utat. A könny, amely hazánk, nemzetünk sorsán aggódva szemünkbe szökik, ma Is a lélek mélyén szerényen meghúzódó remegő tanítói hang mozdítására indul. Igen, észrevétlenül, de kipusztithatatlanul életünk utolsó órájáig ők irányitgat.ják lépteinket, gondolatainkat és tetteinket. És mégis! És mégis ők azok, akikre soha senki nem gondol, akiknek sorsa felől soha senki sem érdeklődik. Magukra hagyva és lenézetten, a feledés szürke homályában élnek, szenvednek és dolgoznak, fontos könyökkel, kitérdesedett nadrággal. Társadalmilag sehová nem tartoznak. A nép úri embernek mondja és nem veszi be sorai közé. A középosztály meg nem találja eléggé uraknak, eléggé müveiteknek. Csak tanítóknak, ők azok, akik 30—40 évi szolgálattal sem keresnek any- nyit, mint egy-egy szakmunkás. Mert ők csak tanitók! És ők azok, akiknek keze- munkája után megszépülnek a falvak, veteményes kertekké, gyümölcsösökké lesznek a lihalegelők, nemesedik a magyar gazda állatállománya s a legsötétebb éjszakában is lágyulnak a kultúra mécsei. Aldk katonákat, orvosokat, költőket, politikusokat, kereskedőket és munkásokat küldenek a magyar életben a nép egyszerű fiai közül. És mégis ők azok, akik még a falvak életében is „csak A szerethmentí csatában a Szovjet minden erőfeszítése meghiúsul a német ellenálláson Áz Északi-tengeren nyo’c torpedóromboíót és öt kereskedelmi hajót süllyesztettek el a német tengeralattjárók Nt/oUezredik légigyőzelntéf a MöSders-repülőezred (»erikában iivea százalékra becsülik az Invázió sikerének lehetőségeit \z angol aisóházban méltatták Törökország és Spanyolország, élesen birálták Svédország és Portugália magatartását Szlovákia a leghatározottabban visszautasítja Benes terveit A KELETI HARCTÉR TSEMÍWE'f KÖZÜL a csütörtöki hivatalos jelentés a Szereth folyótól keletre megindított szovjet támadással foglalkozik részletesebben s megállapítja, hogy a német állások áttörésére irányuló minden kísérletet, heves harcokban meghiúsítottak a német csapatok. A földi 'erők és a repülőgépek összesen 95 ellenséges páncélost semmisítettek meg. A harcokban továbbra is különösen fontos szerepet játszik a német légierő. A szovjet támadás hadászati jelentőségéről német illetékes körökben egyelőre nem tesznek különösebb megjegyzéseket. A berlini kommentárok tartózkodóak, a támadást azonban a keleti nyári offonziva bevezetőjének tartják. Általános az a megállapitás, hogy az elhárítás és a német csapatok ellenakciói rendkívül eredményesek voltaic, A szovjet erők sehol sem tudtak teret nyerni fcs rendkívül nagy veszteségeket szenvedtek. Az olasz arcvonalon tovább tart az angolszász csapatok felvonulása, továbbá nagymennyiségű hadianyag és harci eszköz gy űjtése az arcvonal mögött, mégpedig mind Gariglianónál, mind a partmenti hegyvidék és Casslno térsége között s attól északra Is. Kétségtelenül támadásra készülnek tehát az ellenséges oldalon. Megnövekedett az 5. amerikai hadsereg tüzérségi tüzének hevessége és a gránátvetö tevékenység is. Az ellenséges támadásokat a német csapatok visszaverték. A német nehézfegyverek egyáltalában nem maradtak adósak az invázió 3 csapatok belövési kísérleteire. Mintumónál és Castalfortónál és a hegyi állásokban magasabb elhelyezkedésük következtében sikerült az angolok és amerikaiak több ütegét elhallgattatni. Az olasz arcvonalon különösen eredményesen kerültek bevetésre a messziről irányig tott német csodapáncélosok, a Góliátok. Günther Weber haditudósító Írja le ennek az uj német fegyvernek működését. A G6- B Hatok a nettunói arcvonalon rémévé lettek ■ az angol és amerikai támaszpontok legény- I ségének. Mint valami óriási macskák, úgy ■ csúsznak ezek a veszélyes törpepáncélosok a terjpen ellökném hangtalanul. Rendkívül erejű és nagymennyiségű robbanó anyagot visznek magukkal. Egy GóUát elég ahhoz, hogy egy hatalmas betonbunkert, vagy egy kétemeletes házat romba- döntsön. Meglátogattam a német Góliát-csapatokat, Írja a tudósitő. A katonák éppen több amerikai támaszpont ellen végrehajtott Góliát- páncélost Indítottak útnak egy támaszponttá kiépített házcsoport ellen. Azok a német katonák, akik a mellükön hordott kis készülékkel irányítják a páncélosokat, kúszva, néhányszáz méterre közeUtették meg az amerikai támaszpontot, hogy az eredményt jobban megfigyelhessék. A négy Góliát a távolból irányítva különböző irányokból nyomult be a házcsoportba és ott azután borzalmas erővel robbant. A házak egyszerre összeomlottak. Egy német rohamcsapat, amely még az éjszaka folyamán megkerülte az amerikai támaszpontot, a robbanás után benyomult a törmelékek közé, de ott már csak néhány amerikait talált. Ezek azonnal megadták magukat, a többi egész felszerelésével együtt elpusztult. •* A NÉMET BUVARNASZÁDOK ÚJABB HARCMÓDJA, amint ismeretes az, hogy elsősorban az ellenséges hajókaravánokat kísérő hadihajókat támadják s csak másodsorban választják célpontjukul magukat a kereskedelmi hajókat. A legutóbbi napokban az Északi-tengeren támadtak meg egy Anglia felé tartó karavánt s annak kísérő hajóiból 8 rombolót süllyesztettek el, majd megtorpedóztak 30.000 tonnányi ót kereskedelmi hajót is. A német légi haderő ismét eredményesen vette ki részét nemcsak a keleti harctér küzdelmeiből, hanem a Nyugateurópa fölötti harcokból is. Közép-Franciaország felett 51 négymotoros bombázót lőttek le a csütörtökre virradó éjjel. A Mölders vadászrepülőezred jelentette, hogy a háború kezdete óta nyolcezredik légi győzelmét aratta. INVÁZIÓI! LAZBAN QGNEK hetek óta az angol szigetek. A brit hadügyminisztérium közölte, hogy nagy partraszállási gyakorlatok folynak egész Angliában. Áprilisban ezeknek a gyakorlatoknak során az angol légi haderő gépei 30.000 repülöórát tettek meg. A svéd lapok londoni tudósítói élénk színekkel vázolják azt az izgalmat, ami egész Angliát áthatja az inváziós előkészületekkel kapcsolatban. A „Göteborgsposten“ szerint a feszültség csaknem elviselhetetlen. Egyetlen beszédtéma Európa elözönlésének terve, noha bizonyos mértékben már kezdenek óvatosak lenni. Visszaemlékeznek Churchill márciusi beszédére, amely egész közeli időpontra jelezte a nagy eseményt s azóta már egy hónapnál több telt él. Az angol sajtó Is már gyakran bejelentette, hogy a német légi haderő jóformán megsemmisült s azután következett London többszöri bombázása és a nagy angolszász repülőgépveszteségek. És végül jön a legnagyobb kérdés: vájjon az angol katonák közül hányán fognak visszatérni Európa megrohanása után. Nagyon jól tudják a csatornán túl, hogy óriási kockázatot vállalnak. A ,John Bull“ cimü angol hetilap élénk és tragikus színekkel vázolja az invázió várható fejleményeit. Különösen az angolszász erők első csapatai kerülnek majd —- Írja — a leg- gyilkosabb német kereszttűzbe s előreláthatólag a szövetséges légierő egész ereje sem lesz elegendő ahhoz — ami az invázió áttörő sikeréhez szükséges volna, — hogy néhány óra alatt megsemmistr«• azt, amit a németek évek alait felépítettek Nevetséges azt is föltételezni, hogy az Anglia ellen intézett német légitámadások aránylag csekély száma a német légierő gyengeségét jelentené. Csak az inváziós hadművelet fogja majd igazán megmutatni,1 hogy milyen erős a német légierő és az is nyilvánvaló, hagy a németek efcstw nemcsak az inváziós csapatokat és azok utánpótlásait, hanem az angol városokat is fokozott érövéi fogják bombázni. * a tercet fújják“. Az első a jegyző, a második a pap s esetleg harmadik a — tanitó. Pedig, ha mástól nemi, legalább a szomszédos népektől tanulhattunk volna. Ezek a kicsi, elmaradott népecskék épp a „dászká- lok“ megbecsülésével szereztek országot, kultúrát és himevet maguknak. Mit tanultunk mi ebből? Mit tanultunk a kisebbségi élet nyomasztó kínjából? A mi tanítóink még ma is ott vergődnek a nép és a közép- osztály határmesgyéjén. Negyven esztendős szolgálattal Is csak kis százalékban és elvétve juthatnak be a VIL fizetési osztályba! És csodálkozunk azon ezek után, hogy csak Erdélyben több, mint 5000 tanítóra volna szükség. Hogy a mai ifjúság nem szívesen megy a tanitói pályára! Hát ki vállalja, ki meri vállalni ezt a felemás, elhagyatott és nehéz felelősséggel teljes életet? Hiszen ha géplakatos, borbély, üzemi munkás, vagy bármi lesz belőle, akkor is jobban él. Mert egy tanitó kezdő fizetése ma is csak 120 pengő! Neki ebből kell élni, ruházkodni, gyermeket nevelni, könyveket vásárolni és ebből kell világoinia is, betöltve a fáklya szerepéti Ezek jutottak eszünkbe Mester Miklós államtitkár nyilatkozata és az uj tanítóság életbeindulásakor. 8 ezért örvendünk az Ígéretnek, amely a tanítóság szociális és anyagi helyzetének mielőbbi megváltoztatását Ígéri. A tizenkettedik órában hangzott el ez az Ígéret. Mert, ha most sem segítünk, ha most sem oldjuk meg ezt a mélyen fájdalmas problémát, akkor néhány év múlva tanítók nélkül maradunk s akkor őszinte, nyugodt lélekkel aligha beszélhetünk megujhodott magyar életről, M. gy-