Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)

1944-05-05 / 101. szám

Ára 16 fillér P é n t e 2c 1Ü4A, május ő. ELŐFIZETÉSI AKAR: 1 HöRA 4.30, NE­GYEDÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ HTTSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 101. S Z A M ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYXARSASAG PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASS AI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA a fáklya Mester Miklós kultuszállamtitkár mon­dotta hivatalhalépésekor, ezelőtt két nappal, hogy a magyar művelődés politikának szám­talan megoldatlan feladata van. Ezek a fel­adatok között említette meg, mint sürgősen megoldandót: a magyar tanitók és tanárok szociális és anyagi helyzetének megjavítá­sát. Ugyancsak két nappal ezelőtt fejeződtek be a kolozsvári állami tanítóképző intézetek­ben a képesítő vizsgálatok. Ebből az alka­lomból szemelvényeket mutattunk be az uj tanitók és tanítónők dolgozataiból. A dolgo­zatok arról tanúskodnak, hogy az életbe induló uj tanítók és tanítónők is teljes mér­tékig tisztában \ annak feladatuk súlyával s azt a feladatot öntudatos magyar lélekkel vállalják is. Fáklyák akarnak lenni a ma­gyar falvakban, mint ahogy évszázadokon keresztül minden igaz tanitó az volt. Az uj knltuszállamtitkár nyilatkozatának és az uj tanitók hivatástudatának azonos szelleme a legszerencsésebb alkalom arra, hogy mérlegre tegyük a magyar tanítóság helyzetét. Itt az alkalom arra, hogy mindé- magyar szív a nemzet sokszor elfelejtet napszámosai felé dobbanjon. Mert, ha vai a magyar éietjjen társadalmi réteg, amely­ről következetesen elfelejtkeztek, amelynél sem szociális, sem anyagi helyzetével kellő képpé rí soha nem foglalkoztak s éppen ezér. telve van sebekkel és fájdalmakkal, akko: a magyar tanítóság elsősorban ilyen. És he van társadalmi réteg, amelyiket méltatlant ért ez a bánásmód, akkor a tanítóságot ért, legméltatlanabbul. Valaki mondotta egyszer: sziute minder nélkül el tudom képzelni az emberi életei de tanitó nélkül nem. Egész életünknek, kul túránknak, művelődésünknek sorsa és kul csa végeredményében az a tanitó kezéber van. Annyira szükségesek az életben, min a matematikában az egyszeregy, az Írásban a betű. A kultúra csodálatos építménye, r műszaki civilizáció átfoghatatlan fejlődése az erkölcsi élet tisztasága, a szellemi ét testi épség mind-mind arra az alapra épül. amit az ő dolgos kezük, csendes munkájuk rak le észrevétlenül a gyermekek leikébe. A tanitó az élet Kőmives Kelemennéje, aki­nek szellemi és erkölcsi önfeláldozása nélkül semmiképpen fel nem rakható az élet „ma­gas Dévavára“. A sorsuk Is olyan, mint Kö- mives Kelemennéé: valóságukkal vérüket, életüket épitik bele az emberi élet roppant katedrálisába. Ki gondol arra, mikor a ma­tematika bonyolult útvesztőiben bolyong, hogy az a négy alapművelet nélkül, amit öreg tanítója tanított neld, soha cl nem iga­zodhatna. Ki gondol Platón, Arisztotelész eszméinek olvasása, Dante Isteni Színjáték­nak gyönyörűségei, Petőfi és Ady verseinek szépségei között a betűre, amit valahol egy rozzant falusi iskola táblájára egy kopott tanitó rajzolgatott elébe? A ^Jó és a rossz útvesztőiben még ma is egy rég elfelejtett tanitói kéz mutatja az utat. A könny, amely hazánk, nemzetünk sorsán aggódva szemünkbe szökik, ma Is a lélek mélyén szerényen meghúzódó remegő tanítói hang mozdítására indul. Igen, észre­vétlenül, de kipusztithatatlanul életünk utol­só órájáig ők irányitgat.ják lépteinket, gon­dolatainkat és tetteinket. És mégis! És mégis ők azok, akikre soha senki nem gon­dol, akiknek sorsa felől soha senki sem ér­deklődik. Magukra hagyva és lenézetten, a feledés szürke homályában élnek, szenved­nek és dolgoznak, fontos könyökkel, kitér­desedett nadrággal. Társadalmilag sehová nem tartoznak. A nép úri embernek mondja és nem veszi be sorai közé. A középosztály meg nem találja eléggé uraknak, eléggé mü­veiteknek. Csak tanítóknak, ők azok, akik 30—40 évi szolgálattal sem keresnek any- nyit, mint egy-egy szakmunkás. Mert ők csak tanitók! És ők azok, akiknek keze- munkája után megszépülnek a falvak, vete­ményes kertekké, gyümölcsösökké lesznek a lihalegelők, nemesedik a magyar gazda állat­állománya s a legsötétebb éjszakában is lá­gyulnak a kultúra mécsei. Aldk katonákat, orvosokat, költőket, politikusokat, kereske­dőket és munkásokat küldenek a magyar életben a nép egyszerű fiai közül. És mégis ők azok, akik még a falvak életében is „csak A szerethmentí csatában a Szovjet minden erőfeszítése meghiúsul a német ellenálláson Áz Északi-tengeren nyo’c torpedóromboíót és öt kereskedelmi hajót süllyesztettek el a német tengeralattjárók Nt/oUezredik légigyőzelntéf a MöSders-repülőezred (»erikában iivea százalékra becsülik az Invázió sikerének lehetőségeit \z angol aisóházban méltatták Törökország és Spanyolország, élesen birálták Svédország és Portugália magatartását Szlovákia a leghatározottabban visszautasítja Benes terveit A KELETI HARCTÉR TSEMÍWE'f KÖZÜL a csütörtöki hivatalos jelentés a Szereth folyótól keletre megindított szovjet támadással foglalkozik részletesebben s megállapítja, hogy a német állások áttöré­sére irányuló minden kísérletet, heves har­cokban meghiúsítottak a német csapatok. A földi 'erők és a repülőgépek összesen 95 el­lenséges páncélost semmisítettek meg. A harcokban továbbra is különösen fontos sze­repet játszik a német légierő. A szovjet támadás hadászati jelentőségé­ről német illetékes körökben egyelőre nem tesznek különösebb megjegyzéseket. A ber­lini kommentárok tartózkodóak, a támadást azonban a keleti nyári offonziva bevezetőjé­nek tartják. Általános az a megállapitás, hogy az elhárítás és a német csapatok el­lenakciói rendkívül eredményesek voltaic, A szovjet erők sehol sem tudtak teret nyerni fcs rendkívül nagy veszteségeket szenvedtek. Az olasz arcvonalon tovább tart az angol­szász csapatok felvonulása, továbbá nagy­mennyiségű hadianyag és harci eszköz gy űj­tése az arcvonal mögött, mégpedig mind Gariglianónál, mind a partmenti hegyvidék és Casslno térsége között s attól északra Is. Kétségtelenül támadásra készülnek tehát az ellenséges oldalon. Megnövekedett az 5. amerikai hadsereg tüzérségi tüzének heves­sége és a gránátvetö tevékenység is. Az el­lenséges támadásokat a német csapatok visszaverték. A német nehézfegyverek egy­általában nem maradtak adósak az invázió 3 csapatok belövési kísérleteire. Mintumónál és Castalfortónál és a hegyi állásokban ma­gasabb elhelyezkedésük következtében sike­rült az angolok és amerikaiak több ütegét elhallgattatni. Az olasz arcvonalon különösen eredménye­sen kerültek bevetésre a messziről irányi­g tott német csodapáncélosok, a Góliátok. Günther Weber haditudósító Írja le ennek az uj német fegyvernek működését. A G6- B Hatok a nettunói arcvonalon rémévé lettek ■ az angol és amerikai támaszpontok legény- I ségének. Mint valami óriási macskák, úgy ■ csúsznak ezek a veszélyes törpepáncélosok a terjpen ellökném hangtalanul. Rendkívül erejű és nagymennyiségű rob­banó anyagot visznek magukkal. Egy GóUát elég ahhoz, hogy egy hatalmas betonbun­kert, vagy egy kétemeletes házat romba- döntsön. Meglátogattam a német Góliát-csapatokat, Írja a tudósitő. A katonák éppen több ame­rikai támaszpont ellen végrehajtott Góliát- páncélost Indítottak útnak egy támasz­ponttá kiépített házcsoport ellen. Azok a né­met katonák, akik a mellükön hordott kis készülékkel irányítják a páncélosokat, kúsz­va, néhányszáz méterre közeUtették meg az amerikai támaszpontot, hogy az eredményt jobban megfigyelhessék. A négy Góliát a távolból irányítva különböző irányokból nyo­mult be a házcsoportba és ott azután bor­zalmas erővel robbant. A házak egyszerre összeomlottak. Egy német rohamcsapat, amely még az éjszaka folyamán megkerülte az amerikai támaszpontot, a robbanás után benyomult a törmelékek közé, de ott már csak néhány amerikait talált. Ezek azonnal megadták magukat, a többi egész felszerelé­sével együtt elpusztult. •* A NÉMET BUVARNASZÁDOK ÚJABB HARCMÓDJA, amint ismeretes az, hogy elsősorban az ellenséges hajókaravánokat kísérő hadihajókat támadják s csak másod­sorban választják célpontjukul magukat a kereskedelmi hajókat. A legutóbbi napok­ban az Északi-tengeren támadtak meg egy Anglia felé tartó karavánt s annak kísérő hajóiból 8 rombolót süllyesztettek el, majd megtorpedóztak 30.000 tonnányi ót keres­kedelmi hajót is. A német légi haderő ismét eredményesen vette ki részét nemcsak a keleti harctér küzdelmeiből, hanem a Nyugateurópa fö­lötti harcokból is. Közép-Franciaország fe­lett 51 négymotoros bombázót lőttek le a csütörtökre virradó éjjel. A Mölders va­dászrepülőezred jelentette, hogy a háború kezdete óta nyolcezredik légi győzelmét aratta. INVÁZIÓI! LAZBAN QGNEK hetek óta az angol szigetek. A brit hadügyminiszté­rium közölte, hogy nagy partraszállási gya­korlatok folynak egész Angliában. Április­ban ezeknek a gyakorlatoknak során az angol légi haderő gépei 30.000 repülöórát tettek meg. A svéd lapok londoni tudósítói élénk szí­nekkel vázolják azt az izgalmat, ami egész Angliát áthatja az inváziós előkészületekkel kapcsolatban. A „Göteborgsposten“ szerint a feszültség csaknem elviselhetetlen. Egyet­len beszédtéma Európa elözönlésének terve, noha bizonyos mértékben már kezdenek óvatosak lenni. Visszaemlékeznek Churchill márciusi beszédére, amely egész közeli idő­pontra jelezte a nagy eseményt s azóta már egy hónapnál több telt él. Az angol sajtó Is már gyakran bejelentette, hogy a német légi haderő jóformán megsemmisült s az­után következett London többszöri bombá­zása és a nagy angolszász repülőgépvesz­teségek. És végül jön a legnagyobb kérdés: vájjon az angol katonák közül hányán fog­nak visszatérni Európa megrohanása után. Nagyon jól tudják a csatornán túl, hogy óriási kockázatot vállalnak. A ,John Bull“ cimü angol hetilap élénk és tragikus szí­nekkel vázolja az invázió várható fejlemé­nyeit. Különösen az angolszász erők első csapatai kerülnek majd —- Írja — a leg- gyilkosabb német kereszttűzbe s előrelátha­tólag a szövetséges légierő egész ereje sem lesz elegendő ahhoz — ami az invázió át­törő sikeréhez szükséges volna, — hogy néhány óra alatt megsemmistr«• azt, amit a németek évek alait felépítettek Nevetsé­ges azt is föltételezni, hogy az Anglia el­len intézett német légitámadások aránylag csekély száma a német légierő gyengeségét jelentené. Csak az inváziós hadművelet fog­ja majd igazán megmutatni,1 hogy milyen erős a német légierő és az is nyilvánvaló, hagy a németek efcstw nemcsak az inváziós csapatokat és azok utánpótlásait, hanem az angol városokat is fokozott érövéi fogják bombázni. * a tercet fújják“. Az első a jegyző, a máso­dik a pap s esetleg harmadik a — tanitó. Pedig, ha mástól nemi, legalább a szom­szédos népektől tanulhattunk volna. Ezek a kicsi, elmaradott népecskék épp a „dászká- lok“ megbecsülésével szereztek országot, kultúrát és himevet maguknak. Mit tanul­tunk mi ebből? Mit tanultunk a kisebbségi élet nyomasztó kínjából? A mi tanítóink még ma is ott vergődnek a nép és a közép- osztály határmesgyéjén. Negyven esztendős szolgálattal Is csak kis százalékban és el­vétve juthatnak be a VIL fizetési osztályba! És csodálkozunk azon ezek után, hogy csak Erdélyben több, mint 5000 tanítóra volna szükség. Hogy a mai ifjúság nem szívesen megy a tanitói pályára! Hát ki vállalja, ki meri vállalni ezt a felemás, elhagyatott és nehéz felelősséggel teljes életet? Hiszen ha géplakatos, borbély, üzemi munkás, vagy bármi lesz belőle, akkor is jobban él. Mert egy tanitó kezdő fizetése ma is csak 120 pengő! Neki ebből kell élni, ruházkodni, gyermeket nevelni, könyveket vásárolni és ebből kell világoinia is, betöltve a fáklya szerepéti Ezek jutottak eszünkbe Mester Miklós államtitkár nyilatkozata és az uj tanítóság életbeindulásakor. 8 ezért örvendünk az Ígéretnek, amely a tanítóság szociális és anyagi helyzetének mielőbbi megváltoztatását Ígéri. A tizenket­tedik órában hangzott el ez az Ígéret. Mert, ha most sem segítünk, ha most sem oldjuk meg ezt a mélyen fájdalmas problémát, ak­kor néhány év múlva tanítók nélkül mara­dunk s akkor őszinte, nyugodt lélekkel aligha beszélhetünk megujhodott magyar életről, M. gy-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom