Keleti Ujság, 1944. május (27. évfolyam, 98-121. szám)
1944-05-24 / 116. szám
1944. MÂJTJS 24. 3 KultiUjsxú Nyíregyháza, május 23. (MTI.) Szabolcs vármegye törvényhatósági bizottságának rendkívüli közgyűlésén hétfőn iktatták be hivatalába Thuránszky Pált, az uj főispánt. A beiktatáson a kormány képviseletében Szász Lajos iparügyi miniszter jelent meg és mondott nagy beszédet.-— Ezen a föispáni beiktatáson — mondotta a miniszter — hiányzik a hagyományos fény és pompa. Az ősi vármegye főispánja fény és pompa mellőzésével nemcsak a lhai idők komolyságát akarta hang- sulyozni, hanem azt is, hogy e négy méltóságnak nem a díszét, a terhét vállalta. Azért jöttünk 'Ide, hogy kifejezésre juttassuk nemcsak a köteles tiszteletet, hanem azt is, hogy a közös munkában és elvhü- ségben kikristályosodott őszinte barátság jegyében kívánunk az uj főispánnak szerencsét és eredményes munkát. — Ma a magyarságnak két kötelessége van: harcolni és dolgozni. Nekünk dolgoznunk kell. Ebben az országban dübörögnie kell a munkának, nehogy honvédeink harca meddő, hiábavaló legyen. Nem lehet kifogást emelni, azt mondani, hogy a többet termelésnek akadályai vannak. Minél kevesebb van valamiből, annál jobban kell felhasználni Lehet és kell fokozni ennek az országnak a term-'ését, elsősorban a szervezés utján. — Nem vagyok hajlandó elisnierifi egyenlőségnek a javakból való egyforma részesedést. Az egyenlőség felfogásom szerint azt jelenti, hogy ahol nagyobb a szükség, oda kell többet juttatni és akiknek volt módjuk, hogy jobb viszonyok között tartalékot gyűjtsenek, azoknak semmisem jár. Csák egyet lehet ma követelni, azt, hogy, akik kint harcolnak, kapjanak meg mindent, ami harcukhoz szükséges és idebent az országban biztosittassék a rend. Nem lehet fenntartani azt, hogy mindenki tetszése szerint azt termel és fagyaszt, amit akar. Nem szabad, mert nem tudunk fenntartani olyan üzemeket, amelyek, ha talán nem is egészen a fényűzést szolgálják, de olyan árukat állítanak elő, amelyeknek ma nincsen fontosságuk. Nem elég a vállalatok összhangzatos működését biztosítani, hanem meg kell szervezni a munkásságot, a munkaerőgazdáJkodást. A munkaerőgazdálkodás másként, naint magának a munkaerőnek a szervezésével megoldani nem lehet. Csak ez teszi lehet vé, hogy minden munkáskezet számontarthassunk. Tehát ne maradjon egy munkáskéz sem munka nélkül. Ha pedig munka nélkül akar maradni, akkor kényszeritsük a munkára, mert, aki nem dolgozik, az nem fog enni *em. Aki nem dolgozik, ne várja a kormány gondoskodását. Ennek a szervezésnek azonban c:~.„k akkor lehet eredménye, ha abba a napipolitika és a pártpolitika nem szólhat bele. (Kitörő taps.) Sem jobboldali, Sem baloldali pártpolitikának a munkássághoz férkőzni nem szabad. Ez a szervezet legyen a munkásság érdekképviselete, de ne szolgálja egy politikai párt érdekeit. Természete«, hogy' kapcsolatot kell teremteni a munkás és munkaadó szervezetek között, hogy kiegyenlíthessük az elkerülhetetlenül felmerülő ellentéteket. A termelő munkások közül sokan azt hiszik, nagy jelentősége van a zsidókérdés most folyó megoldásának. Ne túlozzuk el a zsidóknak a termelő munkában fennálló jelentőségét, mert ez nem annyira a termelő munkában, mint inkább üzleti oldalon jelentkezik, aminek ma kétségkívül sokkal kisebb a fontossága, mint volt békében, a Uberálizmns gazdasági rendszerében. A zsidókérdés végleges rendezése a magvar gazdasági életben nem okoz zavarokat, mert a kormány a termelés szempontjait és a termelés folytonosságát még a. zsidókérdés megoldásánál is fontosabbnak tartja. Általában a zsidókérdés megoldásában legyünk tisztában azzal, hogy senkisem célozza a zsidóság kiirtását és sanyargatását. A kormány eddig egyetlen olyan rendelkezést sem tett, amelyből ez vo'na következtethető. A zsidókérdés megoldásában nem lehet irányadó a gyűlölettől fűtött antiszemitizmus, hanem kizáróan a szeretettől áthatott faj- védelem. (Nagy tops.) Senkisem akarja a zsidóságot a világból kiirtani, csak a fajtánkat szeretnők megmenteni káros befolyásától. Azt hiszem, mindnyájan, akik a fajvédelmi gondolatnak harcosai vagyunk, nagyon boldogok volnánk és nagyon boldogok lennénk, ha az Ahasvéreknek szerencsétlen népe ezen a földön tudna valahol hazái találni és utí .»-.’.-Wteni állami életét. messze a mi hazánktól, (Nagy taps.) De azért is nyugalomra és, komolyságra van szükség a zsidókérdés megoldásában, mert senkinek sem lehet célja, hogy népünk részvétét és szánalmát ébressze fel a zsidóság iránt. A zsidókérdés megoldása azonban nem azt jelenti, hogy fel kell váltani a zsidókat keresztényekkel. Sajnos a .írottban jórészt ilyen felületi kezelés történt, pedig ezzel nem érünk el mást, mint azt, hogy a zsidó befolyást nem közvetlenül ok. hanem a régi keresztény családok ivadékai érvényesítik, akik hajlandók voltak őseik által rájukhagyott tisztes családi nevüket odaadni hitvány pénzért ennek a célnak szolgálatában. A zsidóügyek - .megoldása még nem* jelenti tehát a zsidókérdés megoldását. A zsidók után el kell tüntetni a zsidóbujtatókat is, akiket szeretünk stróh- manoknak nevezni. Csak ezek kijárása, vagyis a magyar gazdasági életben a keresztény erkölcs és magyar tisztesség jelenti a zsidókérdés teljes elintézését. Nagyon súlyos és nehéz kérdések ezek, ameBUDAPEST, május 33 (MTI) A ni. kír. honvéd vezérkar főnöke közli: Ezidőszerint Kárpátalja, továbbá Ung, Be- rég, l’gooa és Máramaros vármegyék, végül Ungvár és Munkács törvényhatóságit jogú városok területére polgári személyek csak utazási igazolvány birtokában utazhatnak. Más területre utazási igazolvány nem szükséges. Sztójay Döme miniszterelnök vasárnap este a rádió hullámain a következő beszédet intézte az amerikai magyarsághoz: — Amerikai magyar testvéreim! — Amikor először szólok hozzátok, szeretném.. ha szavaim nem a messzeségből jövő beszédként hatnának, hanem érezzétek belőlük az anyaország aggódásának és szere tétének közvetlen hangját- Idegenben távol éltek és ina nem csak az Óceán választ iá bennünket egymástól, hanem a szörnyű világégés, amely házakat, értékeket, ember - ^életet pusztát és lángja már az emberiség örök eszményéit is kikezdi. Más-más földrészen élünk és ezért most, amikor az érintkezés köztünk szinte teljesen megszűnt, kétszeresen vigyáznunk kell arra, nehogy széttagoltságunk lelki szakadást okozzon az óhazában és az Amerikában élő magyarok között. Ezért szólok hozzátok. — A Magyar nemzet ma ismét a maga élet-halálküzdelmét vívja abban az európai szabadságharcban, amely a szovjet bólse- vizmus halálos ölelésétől akarja megvédeni civilizációnkat és eszményeinket. Ezt a küzdelmet határainkért és a magyar élet megvédéséért vállaltuk és vállaljuk fegyvertársi közösségben a Német Birodalommal, amely a történelem folyamán «ly sokszor védte velünk együtt Európát Kelet veszedelmeivel szemben. Azzal a Harmadik Birodalommal, amely kivezetett bennünket a V’anorü esztendők gyászából és hozzásegítette nemzetünket a magyarságot én igazságtalanságok jóvátételéhoz. Most, amikor a magyar honvéd felvonult a Kárpátokra és szembeszáll a vörös hadsereggel, gondoljatok arra, hogy ez a szovjet sereg nem csak a magyar földet, apáitok földjét akarja hatalmába keríteni, de el akarja rabolni lelkünket is, megmételyezni és kiirtani akarja mindazt, amit ezer éven keresztül a magyar géniusz a keresztény és európai civilizáció szellemében a Kárpátok tövében alkotott. Ezeknek az örök magyar és európai értékeiének pusztulása pedig nem csak az óhaza magyarságának, de a magyar nemzet sz.erte e világon élő minden fiának eszményeit is megsemmisítené. — Nein agyrém ez, hiszen a spanyol nemzeten kivül a magyar volt az egyetlen európai nép, amely átélte a bolsevizmus véres valóságát. Kun Béla uralma 1919-ben egy és fél hónapon keresztül örök leckét adott a lyekről igy beszélni sokkal könnyebb, mint megoldani. De éppen ezért, mert ilyen nehéz kérdés előtt állunk és Ilyen súlyos időben kell megoldanunk, kell mindnyájunknak összefogni. Aki ma sem tud a másiknak kezetnyujtani, aki ma Is azt keresi, hogy mi élezi ki a helyzetet, hogy mi az ami elválaszt bennünket, nem pedig az, ami összefog, az szörnyen vétkezik a magyarság ellen. Aki személyi érdekeit nem tudja háttérbe szr ritani a közérdekkel szemben, , az ma a világ egyik legnagyobb bűnöse. De, ha bárki mégis azt érezné. hogy nem tud kezetnyujtani a másiknak, az legalább álljon félre, mert azokat, akik nem tudják megérteni az Idők szavát, akik még- egySzer mohácsi vészt akarnak felidézni, azokat eltiporja a világ és mi tovább haladunk azon az utón. amely hitünk, meggyőződésünk szerint egyedül célravezető és amelyről letérni nem vagyunk hajlandók. A miniszter általános tetszéssel fogadott beszéde után Borbély Sándor alispán bere- kész .ette a rendkívüli közgyűlést. Az utazási igazolvány kiállítására vonatkozó megfelelően megindokolt kérvényeket vidéken az alispám hivatalnál, illetőleg tör- vényhatóságu jogú városokban a m kir. rendőrkapitányságnál kell benyújtani. Uyentáigyu kéréssel tehát katonai parancsnokhoz. vagy katonai hatóságokhoz senkisem forduljon, mert ezzel feleslegesen késlelteti saját ügyének elintézését. magyarságnak és megtanított, bennünket arra, hogy lelkünket ás nemzeti létünket csak úgy tarthatjuk meg, ka késhegyik menő harcot folytatunk a tőlünk idegen világ ellen. Ezért küzdünk fegyverrel a szovjet sereg ellen és ezért távoíitjuk el a Poiseviz- mus sz&iiáscsinálőit, a zsidókat a magyar közéletből a nemzctgazdaságoói és a magyar föld birtoklásálló!. Keserű tapasztalatokat szereztünk erre 1918—19-ben, amikor az ő mételyező befolyásuk meg tudta, törni a nemzet lelkét és megásta trianoni sírunkat. — De nem csak a trianoni sors vádolja őket, vádolja őket a tengerentúl élő magyarság milliós tömege is, amelynek rátermettsége, munkakészsége és vállalkozási kedve semmivel sem maradt a zsidóké mögött és mégsem tudta boldogulását ősei földjén megtalálni. hanem uj életet volt kénytelen kezKaposvár, május 23. (MTI) Történelmi fénnyel és a népi rétegek felvonulásával iktatták be Somogy vármegye . föispáni székébe dr. Szathmáry Lajost. Begedy Péter vármegyei főjegyző nyitotta meg az ünnepi közgyűlést, amelyen felolvasta gróf Széchenyi Endre főispán felmentéséről és Szathmáry Lajos dr. főispán kinevezéséről szóló leiratokat. Ezután hatalmas éljenzés közben lépett a terembe az uj föi pán. aki beszédében többek között a következőket mondotta: — Nemzetünket az évszázados viszontagságok alatt azok a magyarok tartották fenn, akik fanatikuson hittek a nemzet erejében, jövőjében és a Gondviselésben. A kishitűség és a kétkedés nem teszi uaggyá a népet, hanem csak a törhetetlen kitartás és a bit az igazság végső győzelmében. Uj Európa van kialakulóban és ebben az uj Európában uj, népi és szociális alapon nyugvó uj Magyarországot akarunk felépíteni. Az üdvözlések után Kádár Levente dr. belügyi államtitkár tolmácsolta a belügynafaiszier üdvözletét. deni tűi a tengeren. A Székelyföld, & Tiszántúl, az Alföld és a Dunántúl magyar népe szerteszöródott a világban, helyére pedig betört a kelet zsidósága. Csak a magyar laj ősi jogait védelmezzük és akarjuk visszaállítani, tehát amikor kiszorítjuk a zsidókat azokról a területekről, ahová beszü- remlettek és azt akarjuk, hogy a magyar föld, a magyar bánya, a magyar üzem magyarok kezélien, magyar érdekeket szolgáljon, fiaink pedig ne legyenek kénytelenek a jövőben külföldön keresni boldogulásukat. Azt akarjuk, hogy a megujhodott és a bol- sevizniustól felszabadított Európában megtisztult és szociális Magyarország várja vissza fiait. — Ezért küzdünk mi és ezért keli a tengerentúli magyarságnak is legalább lelkileg résztvennie ebben a harcban. A magyarság küzdelme azt kívánja tőletek, hogy vértezzétek fel magatokat a Benes szolgálatában álló propaganda rágalmaival szemben, amelyek ócsárolják és becsrnérlik Magyar- ország Kormányzóját, a magyár kormányt, a magyar közállapotokat és ezen keresztül’ mindazt, ami magyar. . — Ne engedjétek leíketekhez férkőzni azokat a világmegváltó uj eszméket sem, amelyekkel az angolszász propaganda voltaképpen a szovjetnek akarja kiszolgáltatni Európát és Magyarországot is. Mert, amíg lB18-ban a wilsoni elvek Magyarország megcsonkítását jelentették, úgy ma az Atlanti- charta, lia megvalósulna, Magyarországnak még a tíianoninál is keserűbb sorsot, a szovjet érdekszférájában a megsemmisülését j|o/ná. — A magyar sora e súlyos óráiban arra kérlek benneteket amerikai magyar testvéreim, hogy a magyar érdekeit ne idegen szemmel nézzétek, hanem magyar lelkiismeretetek szerint Ítéljétek meg, legyetek ve- limk lelkileg abban a harcban, amelyet hazánk és nemzetünk jobb és igazságosabb jövendőjéért folytatunk. Árkost Barabás István hősi halála Kolozsvár, május 23. Most érkezett meg árkosi Barabás István tartalékos zászlós, banktisztviselő hősi haláláról hivatalos értesítés marosvásárhelyi hozzátartozóihoz. Barabás István zászlós Kolozsvár szülötte volt. A szovjet elleni hadműveletek során már részt vett volt egy Ízben és mái’ két alkalommal kapott kitüntetést kimagasló fegyvertényeiért. A mostani tavaszi hadműveletek során ugyanazzal a hősi elszántsággal és magyar bátorsággal vett részt a Kárpátok előterében dúló harcokban, ahogy közvetlen hozzátartozói is már az első világháború idején resztvettek az oroszok elleni harcokban. Barabás István fia volt Barabás Vilmos alezredesnek, aki szintén hosszú esztendőket töltött a fronton, unokája volt csÍKmindszenti dr. Tamás Istvánnak, az első világháború ugyancsak többszörösen kitüntetett orvosezredesének., Marosvásárhely egykori kórházparancsnokának. Mostohaatyja Okoiicsá- nyi Pál dr. székesfővárosi tisztviselő, szintén kitüntetett tartalékos hadnagy. Édesanyja született Tamásy Stefánia Barabás Istvánt a kemény székely katonaösökhöz méltóan katonás szellemben nevelte. Április 27-én, huszonhét esztendős korában áldozta fiatal életét hazájáért, családjáért, Erdélyéit, honvédségünknek az ivanoncenél dtcsösége- sen megvívott harcaiban. — A háborúban való részvétel — mondotta. többek között — ősi kötelessége volt a vármegyének. Mindig ki kellett t bből vennie a részét. Csak a részvétel lakja változott, a lényege soha. Egyesíteni kell a vármegyének mindazokat az erőit, amelyek az egészséges magyar társadalmat álkotják, elsősorban az. egyházakat, az iskolákat és a vármegye tisztikarát. Az államtitkár beszéde után íncze Antal országgvülési képviselő felolvasta vitéz Imrédy Bélának a főispánhoz intézett levelét. A továbbiak során azt hangoztatta, hogy a szabotörök hagyjanak fel minden reménnyel, mert so* rainkat nem lehet megbontani. Egyik kezürkben a kardot tartjuk, a másikban a munkaeszközt, amellyel a® aj Magyarországot épitjük. Incze Antal beszéde után Szatféatáry Lajos dr. meleg szavakkal köszöntötte a teremben tartózkodó vitéz Imrédy Bé- lánét, akit a közgyűlés résztvevői boez- szasan ünnepeltek. Csak n alispán, vagy a rendőrség ?d . utazási igazolványt a kárpátaljai területekre Szózat az amerikai magyarokhoz fi szabotörök hagyjanak fel minden reménnyel, mert sorainkat nem lehet megbontani Szász Lajos iparügyi miniszter : Azokat, akik nem tudják megérteni az idők szavát, eltiporja a világ A szabolcsi főispán beiktatásán Szász Lajos miniszter kijelentette a munkaerőgazdáikodás megszervezését A 7sidek »tán cl kell tüntetni a zsidc bujfafőkai í«?
