Keleti Ujság, 1944. április (27. évfolyam, 75-97. szám)

1944-04-13 / 82. szám

KuetiUjsXG 2 1944. AFlfclLlS 1*. •ellenség túlsúlyban levő gyalogsági, pán­célos és légierőkkel támad, a német és ro­mán csapatok továbbra is súlyos elhárító harcban állanak. Odesszától nyugatra a német ée a román erők az ellenségnek nagy veszteségeket okozva, tervszerűen szakadtak el. Köaép-Besszarábiában semmi jelentősebb esemény nem történt Észak-Bukovinában a xnéniet gépesített egységek román csapattestekkel együtt ol­dalba támadták as ellenséges támadó éke­­ketj. szétverték azokat, vagy nagy veszte­ségeket okozva visszavetették. Podul Ilosei és Frumos városokat visszafoglalták. A Szovjet tömegesen végezteti ki a „lengyel földalatti mozgalom“ tagjait Genf, április 12. (MTI) A Német Táv­irati iroda közli: Igen nyugtalanító jelentések érkeznek ar­ról, hogy o Szovjet tömegével végezteti, ki az úgynevezett lengyel földalatti mozgalom vezetőit — Írja a Tablet cimü angol hetilap. Ezekben a lengyelekben — Írja a továb­biakban — a bolsevisták a moszkvai len­gyel kommunisták tevékenységének hatal­mas akadályát látják, akik márts lengyel munkáspártnak nevezik magukat. Kedden és szerdán százötvennél több repülőgépet veszítettek az angolszászok Berlin, április 12. (MTI.) A német véderő főparancsnoksága jelenti: A Közép- és Észak-Németország ellen kedden intézett nappali támadások során az északamerikai bombázók újból súlyos veszteségeket szenvedtek. Heves légihar­cok ban és a légvédelmi tüzérség tözében 129 ellenséges repülőgépet, közülük 105 négymotoros bombázó gépet lőttünk le. Sok megtámadott helységben, különösen Stettin város területén károk, a lakosság körében pedig veszteségek keletkeztek. Brit bombázók a szerdára virradó éjszaka a zárt felhőzet védelme alatt terrortáma­dást hajtottak végre Aachen városa ellen. A város területén kár keletkezett és a la­kosságnak veszteségei voltak. A nehéz el­hárítási viszonyok ellenére mind »inéi a támadásnál, mind a megszállt nyugati terü­let eilen intézett támadások során összesen 22 ellenséges repülőgépet semmisitettiini meg. Néhány brit ■ repülőgép még Hanno­ver területére dobott bombát. Gyors német harcirepülőgépek a szer­dára virradó éjszaka hatásosan támadtak keletangliai célpontokat. Egy német hajőkaraván biztositó jármü­vei a Loire torkolatánál négy brit vadász­bombázót kényszeritettek leszállásra. Tengeralattjáróink öt, összesen 87.000 tonnányi hajót, valamint két rombolót és egy aknaszedő hajót süllyesztettek el. Szerdán is heves légiharcok voltak Németország felett Berlin, április 12. (MTI.) A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti; Április 12-én a déli órákban egy kisebb amerikai repülögépkötelék berepült a Birodalom dél­nyugati területére. Wiesbaden—Mainz tér­ségében és Majna-frankfurttól északkeletre heves légiharcokra került sor német va­dász- és lombolőkötelékekkel. Számos gép lelövését figyelték meg. Ugyanabban az időben Amerikai repülőgépek égy gyöngébb köteléke Közép-Németország fölé repült be. Itt is harcba keveredtek a német lég­védelem érőivel. Eddig 31 amerikai bombavető végzett kényszerleszállást Svédországban Stockholm, ápr. 12. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Kiegészítésül közlik, hogy kedden további 9 amerikai négymotoros gép volt kénytelen les tállá ni Svédországban. Mind a 9 gép sértetlen. Az egyiken az egyik pilota halott volt. A legtöbb gépből a legénység ejtőer­nyővel leugrott. A „Morgen Tidningen' azzal a kérdéssel foglalkozik, miért szállt földre Svédország­ban olyan sok amerikai bombavető repülő­gép — eddig 31 esetben történt — ellentét­ben azzal, hogy az angol gépek Igen ritka esetben voltak kénytelenek svéd földön le­­szállni. A lap véleménye szerint ennek okát nehéz megállapítani. A „Dagens Nyheter* katonai munkatársa megjegyzi, hogy ezúttal nem hibás tájéko­zódás vezette az amerikai repülőket svéd te­rületre. A kényszerleszállást végző bombá­zók egyrésze erősen sérült volt, a hazare­pülést nem kockáztathatták meg, másrésze sértetlen maradt, viszont benzinhiány miatt voltak kénytelenek leszállói. Páriából jelentik: A párisi rádió a ieg­utóbb Pária ellen intézett légitámadással kapcsolatban adatokat közöl arról, hogyan töltötték az angol—amerikai repülők husvét­­jukat. Parisban 93, Liliében 120 halott, Pá­riában 220, Liliében 300 sebesült, egyedül Seine megyében 178 elpusztított lakóház és kereken ezer hajléktalan: Franciaországban ezek a rádió adatai szerint az angol—ameri­kai repülök húsvéti utjának eredményei. . A hétfőre virradó éjszaka Párts környéke ellen intézett angol—amerikai légitámadás halálos áldozatainak szánta a legutóbbi szá­mítások alapján 177, a sebesülteké 179. Amerika pénzzel akar fizetni Schaffhausen elpusztításáért Bem, ápr. 12. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Mint hivatalosan közük, az Egyesült Álla­mok berni követe április 10-én a svájci kül­ügyminisztérium vezetőjének a Schaff hau­sen bombázásával keletkezett kár jóvátéte­lének első részleteként egymillió dollárról szóló utalványt nyújtott át. Sok ellenséges támaszpontot robbantottak fel a németek a déioíaszország! arcvonalon Berti«, április 12. (MTI). A német véd­erő főparancsnoksága jelenti: A délolaszországi arcvonalon rohamcsa­pataink a keddi nap folyamán is sok ellen­séges támaszpontot és erődöt repítettek a levegőbe legénységestől együtt. Nettunó területén messzehordó ütegeink az ellenség anyagraktárait lőtték és nagy robbanáso­kat. valamint sokáig tartó- tüzeket okoztak. Német harci- és torpedóvetö repülőgépek a szerdára virradó éjjel támadást intéztek a Földközi-tengeren folyó brit-északameri­­kat utánpótló forgalom ellen. A harcok so­rén Algir előtt az erős ellenséges elhárítás ellenére is egy rombolót pusztítottak el, egy hajókaravánból pedig bomba- és tor­pedótalálatokkal hat, Összesen 42.000 tonna ürtartalmu teherhajót rongáltak meg olyan súlyosan, hogy e hajók egyrészének elsüly­­lyedésével lehet számolni. Badogiio kegyelmi rendelete 30.000 olasz kommunista visszatérését teszi lehetővé Velence, áprils 12. (MTI) A Német Táv­irati Iroda közli: A borii rádió közlése szerint Badogiio husvétkor törvényt bocsátott ki, amelynek értelmében visszatérést engedélyezett mind azoknak az olaszoknak, akik a fasizmus idejében kivándoroltak, elmenekültek, vagy elbujdostak. Ugyanakkor Viktor Emanuel olasz király közkegyelmet adott a fasizmus idején elkövetett politikai bűncselekmények tetteseinek. Azt hiszik, hogy egyedül a Szovjetunióból S0.000, annakidején elmene­kült kommunista fog xnsszatémi Délolasz­­or szagba. A Kői valók l\éiiielorS)Zághoc kötötték sor* ukaf Berlin, ápr. 12. (MTI) A Nemet Távirati Iroda jelenti: A „Deutsche Allgemeine Zeitung*' szerda: szamában közli Pavelics horvát államfő nyi­latkozatát. Többek között beszélt Horvátor­szág kül- és belpolitikájáról, amelynek végső célkitűzése a győzelem kivívása Németor­szág oldalán. Ez a legfelsőbb célkitűzés min­den mást háttérbe szőrit. Ezekután azt mon­dotta: Sorsunkat Németország sorsához kö­töttük. A hűség a horvát nép legbüszkébb jellemvonása. Sohasem fogjuk tűrni, hogy a hűtlenség szégyenfoltja piszkitsa be a hor­vát nép becsületét. Horvátország és a többi európai népek közötti viszonyról megjegyez­te, hogy ezt a viszonyt a közös európai harc gondolata alakítja ki. Partízánharcok Horvátországban Zágráb, április 12. (MTI) A horvát sajtó csak most ir arrój, hogy március 24-én Zág­rábtól keletre a partizánok meggyilkolták Urcics volt horvát paraszt párti képviselőt, akit a Poglavnik nagyzsupánná nevezett ki. A paraszt származású idősebb férfi a hor­vát parasztmozgalomban játszott szerepet. A horvát állam megalakítása után az usztasa mozgalomhoz csatlakozott. Mint hivatalosan közlik, kedden nagyobb harcok folytak a partizánokkal .falcától dél­keletre, továbbá Nyugat-Bosznlában. Mint ismeretes jaice volt télen a partizánok fő­városa. 103 partizán elesett, 37 pedig fog­ságba került. A kedden lefolyt második küz­delemben további 140 partizán vesztette éle­tét, 43 pedig fogságba jutott. A Szovjet érdeke t szolgálja az algíri francia bizottság Vichy, ápr. 12. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti'. Azoknak a franciáknak, akik régebben félre hagyták magukat vezetni a szakadár mozgalom álhazafiságával, be kell látniuk, hogy a szakad Arság rossz üzlet Franciaor­­ságnak, mert elrabolta legnagyobb kincsét, a birodalmát és kizárólag a, szovjet érdekelt szolgálja — hangzik a hivatalos francia nyi­latkozat. Az algíri francia bizottság a szov­jet egyeduralmi szándékainak cinkosává vált. Ezekre a szándékokra célzott már az 1924 es bakul értekezleten Zinovjev, midőn kijelentette, hogy Európa forradalmasítása a világforradalom első állomása. Nyugalomba vonult Éiiássy Sándor, Budapest rendőrfőkapitánya A* uj főlrwpiláfiY > PütrónTi Gyilroy • N Budapest, április 12. (MOT) Éliássy Sándor, a rendőrség budapesti főkapi­tánya szolgálati idejének elteltével a belügyminisztertől nyugdíjazását k^rte. A miniszter a kérést elfogadta és a fő­kapitányt teendőinek ellátása alól fel­mentette. Egyúttal Petrányi György rendőrfőkapitány helyettest, a vidéki rendőrség" szombathelyi körzetének szemlélőjét bizta meg á budapesti főka­pitányság vezetésével. ÚTKÖZBEN Ahogyan megyek a Főtéren végig el­gondolkozva, egyszeresük előttem áll valaki s azt mondja: — Szerusz, te, hát meg .se látod az embert? Na, add ide a kezed, ne félj, nem harapom le. Adom én, hogyne adnám. Már ott is a kezében a kezem, csak egy baj van: nem tudom, hogy ki ez a kedves, köz- * vetlen ismerős. Nőnek nő. Legalább is öltözetéről ítélve. Igenám, csakhogy a lábán meg csizma van s a fején bá­ránybőr kucsma s most már az se biz­tos, hogy az illető csakugyan nő ... Hát még a hangja. Olyan hangja van, mint egy hajdani világbéli zupásörmester­­nek. De bajusza, szakálla, még sincs neki s ezért gondolom, hogy nő ■.. Jó termetes, vidéki asszonyság. Vájjon minek tegez s honnan ismer engemt Zavaromat 6 is észreveszi s azt mondja: — Te, úgy látom, hogy nem ismersz. Hát Tinka volnék. Tinka nénéd. Ha tá­voli rokonod is, de szegtől-végről mégis rokonod s nénéd... — Tinka nénérrt, — lelkendezem, — hát maga hogy került Kolozsvárraf Nahát, erre nem is gondoltam volna. Hogy mi igy összetalálkozzunk. Hát mi járatban van? — A közjegyzőhöz jöttem, hagyatéki ügyben, — mondja Tinka néném, — tudsz te itt egy jó, megbízható közjegy­zőtt — Tudok, — mondom, — hogyne tud­nék. Miről volna szó? — Majd elmondom, csak előbb szusz­­szanjak egyet — mindja Tinka néném. — Gyere üljünk be valahová egy ku­pica italra .., Már látom, hogy gyanusriak tűnik ■maguk előtt ez a Tinka néni eset, hát engedélyezzenek egy kis kitérőt nekem, mindjárt elmondom én, ki is az a Tin­ka nénit Még a román megszállás ide­jén történt, hogy egyszer elvetödtem Kolozsvártól jó távolra s ott találkoz­tam én Tinka nénivel. A faluban rám­­szállott az este s valahol csak meg kel­lett szállani. Nem volt itt se Vendéglő, se szálloda s bizony már előre aggód­tam, hogy mi lesz vélem éjjel? Hol töl­töm el a hosszú téli éjszakát? Miután a postán elvégeztem a dolgomat, a pos­tamesternőtől is megkérdeztem, hogy nem tudna-e nekem valami éjjeli szál­lást ajánlani? — Menjen Tinka nagysámhöz, — mondta. — Egyébként is ő az egyedüli magyar a faluban s ur is. Birtokos. Kicsit különcködő természet, de azt is meg lehet szokni. Elvégre csak egy éj­szakáról van szó s a vén kisasszonynak akkora kastélya van, hogy abban elfér maga is. így kopogtattam be azon az estén Tinka nénihez s előadtam neki, hogy ki vagyok, mi vagyok s mi járatban va­gyok? Szívesen fogadott, csupán egy baj történt. Még pedig az, hogy még hajnali háromkor sem tudtam nyugo­vóra térni Tinka 'nénitől, mert kisü­tötte, hogy mi tulajdonképen rokonok vagyunk. Meg is magyarázta, hogy miért vagyunk rokonok, de én bizony már elfelejtettenh. De nem úgy Tinka néni, sőt Tinka néném, mert ő továbbra is fenntartotta és ápolta a barátságot. Időnként leveleket hozott Tinka néném­­től a posta, sőt egy karácsonykor még sonkát is. Ez még boldogult legényko­romban volt s bizony megörvendiem neki. Tinka néném őkkoriban m.ár lehe­tett agy jó ötven esztendős. Valaha öt­száz holdja volt a családjának, de a ro­mán földreform csupán száz holdat ha­gyott meg neki a kastély körül. Hát ezen gazdálkodott. Volt egy csomó bé­rese, éppen annyi, mint régen az ötszáz holdon, mert nem volt lelke egyet sem elküldeni akkor sem, amikor a főidet kihúzták a lába alól. De erre a nagy, könyörületes jóságára rá is fizetett az én Tinka néném, mert habár ő úgy bánt a cselédeivel, mintha azok neki testvérei lettek volna, a cselédek — az a vad férfinépség — úgy bánt véle, mintha ő lett volna a cseléd. — Meguntam én ezt a cudar állapotot — irta egyszer elkeseredésében Tinka néném. — Férfi kell ide, ha azt akarom, hogy ne jussak vénségemre koldusbot­ra, mert ezek a herámok mindent szét­hurcolnak. Elhatároztam, hogy férjhez megyek. A szomszéd faluban ott van Jóska, aki segédjegyző vylt a régi vi­lágban s most nincs neki semmi dolga, , izentem neki, ha kedve van, jöjjön és vegyen feleségül... Azt irta, hogy szí­vesen megteszi, merthogy én kérem s neki úgyse lett volna bátorsága ezt megtenni. Csák azt akarom mondani te­hát, hogy rövidesen férjhez megyek. Később csakugyan megtörtént Tinka néném férjhezmenetele, de ezt már más­tól tudtam meg, a szomszéd falusi föld­­birtokostól, aki elmondotta volt, hogy soha életében nem kacagott akkorát, mint amikor megtudta Tinka néném szándékát... És most itt ülünk Tinka nénémmel ebben a kis vendéglőben. Ö rendelt két pohár „erőset“ s azt szopogatjuk szó nélkül, mert úgy látszik, hogy már soha nem akar megszólalni s én pedig mit mondhatnék nekif... Ejnye, jó, hogy eszembejutott, meg is kérdem tőle: — ügy tudom, hogy közben férjhez is ment Tinka néném, hát hogy sikerült a házasságf Na, úgy látszik, hogy Tinka néném se várt egyébre, mert rögtön megeredt a nyelve: — Ó, hogy a jó Isten felejtette volna a el férfit teremteni. Hát még az a Jóska is férfi volt? Az... Te, tudod, hogy jár­tam véle? Valami trágyahordó kalákát rendeztem s összehívtam az összes sze­keres falusi gazdákat. A kaláka végén pálinkával akartam megkínálni őket s akkor vettem észre, hogy a háznál egy harmatcseppnyi pálinka sincs. Persze, mert Jóska ráakadt s elszÜQcsölte. El­küldöm egy ezer pénzessel a korcsmá­ba, hogy hozzon vagy öt liter gabona­pálinkát: Várok egy félórát rá, még mindig nem jön. Várok egy órát, akkor se. Ott állok az ablakban s nézem, hogy mikor jön már elő a korcsmából, mig végre csakugyan látom közeledni. Vándlizott a szerencsétlen, hogy majd kidől' alóla a lába. Szerencsére a csend­őrökkel, a román csendőrökkel találko­zott össze s azok hozták haza. Ketten, karonfogva. Elébe megyek, gondolom istenesen összepirongatom. Szidom is, mint a bokrot, hogy miért jön olyan későn, mert a kalákás emberek türel­­metlénkednek, mire ő azt mondja: — Nem volt a korcsmárosnak aprója. Nem tudott visszaadni az ezer pénzből. Ha tudni akarod, hát azért jöttem olyan későn. v. — Te, te, — hajolok hozzá — hiszen te csak úgy fújod a nehéz pdlihkabüzt, te Jóska■ — Fújom hát, — mondta Jóska — per­sze, hogy fújom a pálinkabüzt, hiszen láthatod, hogy a román csendőrök hoz­tak haza s a magyar himnuszt csak nem fujhatom ... — Hát ez volt az én Jóskám — mond­ja elkeseredetten Tinka néném. S mert az én poharam még mindig %. tele volt, kért magának egy uj pohár erős pálinkát. Mielőtt azt is felhajtotta volna, egy olyan mélyet sóhajtott, hogy ha nem villany, hanem peröleumlámpa égett volna a kisvendéglőben, talán ki is aludt volna a lángja. BÍRÓ JANOS *

Next

/
Oldalképek
Tartalom