Keleti Ujság, 1944. április (27. évfolyam, 75-97. szám)
1944-04-13 / 82. szám
1944. ÁPRILIS 13 5 KiimUjsm ET! Fegvház és teljes vagyonelkobzás vár a visszaeső árdrágítókra Vékás Lajos dr. Ítélőtáblái elnök nyilatkozott a nemzeti gazdálkodás rendiét zavaró cselekmények szigorúbb büntetéséről szóló törvény rendelkezéseiről Kolozsvár, április 18. Az ország belső rendjének, gazdasági kiegyensúlyozottságának megbontására különösen alkalmas árdrágítás és ehhez hasonló üzelmek ellen a hatóságok eddig meglehetősen meddő küzdelmet folytattak. Az áruelosztást korlátozó rendelkezések árnyékában vidáman virágzott a feketepiac s azt a nemzettesttöl idegen elemek nemcsak kitűnő kereseti forrásnak, de egyben a legközvetlenebb eszköznek találták céljaik elérésére. Az előző kormányok ismételten tettek ugyan lépéseket ennek a mind veszedelmesebb arányokat öltő visszás helyzetnek a felszámolására, de kevés eredménnyel. Éppen ezért hamarosan belátta, hogy csak gyökeres intézkedésekkel változtathat az áldatlan helyzeten. Ez ép, februárjára azonban elkészült az újabb célkitűzéseinek megfelelő törvényrendelkesés a nemzeti gazdálkodás rendjét zavaró cselekmények szigorú büntetéséről. Életbeléptetésére azonban még hetek múltán sem került sor. A közben bekövetkezett belpolitikai változás egyszerre előtérbe helyezte ennek a már-már akuttá váló kérdésnek is a mielőbbi megoldását. A cselekvés politikáját követő uj kormányzat legsürgősebb feladatai közé sorozta a belső gazdasági életünk egészséges összhangjának megteremtését is. A gazdasági életünkben minden nemzeti érdeket mellőző idegen elemek kiküszöbölésé után olyan intézkedéseket foganatosított, amelyek egyszersmindenkorra véget vetnek az erkölcsi alapot nélkülöző kereskedelmi kilengéseknek. Április 20-a után ... Ezek közé az intézkedések közé tartozott az előbb idézett törvény hatálybahelyezése is. A nemzeti gazdálkodás rendjét zavaró egyes cselekmények szigorúbb büntetéséről szóló 1944. évi VI. törvénycikk a minisztérium 1280/1944, M. E. számú rendelete szerint 19H április 20-án, tehát a következő hét csütörtökén lép hatályba. Minthogy a különböző szaklapokban már közölt törvény olyan szigorú és radikális intézkedéseket tartalmaz az árdrágítókra és a nemzeti gazdálkodás rendjét zavarókra, szükségesnek láttuk, hogy a törvény egyes fontosabb rendelkezéseinek a sajtó utján való megismertetése céljából, mint arra leg illet ékesebbhez, Vékás Lajos dr.-hoz, a kolozsvári Ítélőtábla elnökéhez forduljunk. Eképpen a tájékozatlanok és a szóbanforgó rendelkezéseket felületesen szemlélők is tájékozást nyerhetnek cselekményük súlyos következményeiről s igy talán sikerül legtöbbjükét jobb belátásra bírva, visszatartani a bűncselekmények elkövetésétől. Kérésünkre Vékás Lajos dr. Ítélőtáblái elnök készséggel szolgált felvlágositással s az alábbiakban foglalta össze az uj törvény rendelkezéseinek értelmezését: — A szóbanforgó törvény küszöbönálló életbeléptetése elsősorban az eddigi hasonló rendelkezések megszigorítására irányul. Hymódon számolhatunk azzal, hogy a közeljövőben jóval több sikert várhatunk az árdrágítás és hasonló egyéb üzelmek ellen ezideig kellő eredményt felmutatni nem tudó küzdelemtől. A fennti törvény részben az eddig fennálló jogszabályokat módosítja, részben olyan rendelkezésekkel egészíti ki, amelyek alkalmasaknak látszanak megfelelő eredmény elérésére. — A törvénynek egyik szembeötlő szigorítása az, hogy aki már árdrágító vétség nviatt akár szabadságvesztéssel, akár csak pénzbüntetéssel büntetve volt és a büntetés kiállásától újabb cselekményének elkövetéséig öt év még nem telt él, amennyiben újabb árdrágítást követ el, cselekménye bűntettet képez és ennek büntetése öt évig terjedhető börtön. Eszerint az első Ízben alkalmazott legkisebb összegű pénzbüntetésnek is súlyos jogi hatása és komoly figyelmeztető ereje lesz, mert a vádlott ezután egyátalán nem számíthat arra, hogy másodízben is csupán pénzbüntetésben részesül majd. A törvény ugyanis börtönbüntetéssel büntetendő cselekménynek minősiti a visszaeső árdrágítást, s igy még az enyhítő körülmények legszélesebbkörü alkalmazása esetén sem szabhat ki pénzbüntetést a bíróság, hanem minden körülményék között szábadságvesztéses büntetést alkalmaz. — A szabadságvestés maximuma meddig terjedhet ilyen ügyekben? Vékás dr. táblai elnök a következőkben válaszolt; —j— Azokra a bűnözőkre nézve, akik árdrágító visszaélés vagy hasonló természetű cselekmények büntette miatt már büntetve voltak, vagy, ha a vádlott a cselekménnyel 20.000 pengőt meghaladó illetéktelen nyereséget ért el, illetve törekedett elérni, úgyszintén azok számára is, akik üzletszerűen követték el a cselekményt, öt évig terjedhető fegyházbüntetést állapit meg az uj törvény. Ugyanilyen büntetés jár annak is, aki a hatóságot az ármegállapításnál valamely lényeges körülményre vonatkozólag tévedésbe ejtő célzattal, akár a hatóság tévedésben tartásárat tudatosan hamls( vagy hamisított adatokat tartalmazó okiratot használ. Arénák pedig, aki fenti cselekményével még súlyosan veszélyezteti is a közellátás érdekét, a törvény 10 évig terjedhető fegyházbüntetést ir elő cselekményére, — Láttuk, fontos újítása a törvénynek, hogy a bűntettben visszaeső bűntettes agesz vagyonának elkobzását el lehet, azaz el kell rendelni, — jegyeztük meg. — A vagyonelkobzás kimondása tulajdonképpen szintén már fennálló intézkedés volt — hangsúlyozta erre Vékás Lajos dr. —• Tény azonban, hogy ilyesmire a kolozsvári Ítélőtábla területén ezideig még soha sem került sor, sőt dalán országos viszonylatban is alig egy-két esetben. — A törvény uj intézkedésének értelmében mik a vagyonelkobzás alkalmazásának feltételei ?' — A teljes vagyonelkobzás kimondásának előfeltétele az, hogy a vádlottat egy ízben bűntett miatt már elitéljék és ilyen minőségben váljék visszaesővé az első alkalommal kiszabott büntetésének kiállását követő S éven belül. Még egy további lényeges előfeltétele a feltétel nélküli vagyonelkobzásnak az Is, hogy a bíróság részéről a köteles figyelmeztetés megtörténjék. E tekintetben ugyanis az a törvény előírása, hogy a bűntettre szóló Ítélet kihirdetése során a bíróság figyelmeztesse az elítéltet arra, amennyiben 5 éven belül megint árdrágító visszaélést követ el, a bíróság elrendeli majd egész vagyonának elkobzását. A sulyosabb árdrágító cselekmények e különösen érzékeny megtorlásában a törvényhozó eme rendelkezésével egyben valószínűleg hatásos eszközét látja az ilyen cselekményektől való elriasztásnak. — A vagyonelkobzás lehetősége, amint friár említettem, az eddigi törvények szerint is fennállott. A lényeg abban áll, hogy az új törvény bizonyos feltételek fennforgása esetében, ahogyan vázoltam, kötelezően Írja elő az elkobzást, nem enged tehát kivételt. Eleként a bűnözőnek semmi reménye sem lehet a jövőben, hogy a bíróság megkönyöriilhet rajta, mert ennek lehetőségét eleve kizárja a törvény imperativ rendelkezése. A mellékbüntetések — A kötelező vagyonelkobzás azonban nem azt jelenti, hogy ez a rendelkezés csak a felsorolt esetekben mondható ki Üzletszerű bűntett, úgyszintén a mértéktelen nyereség miatt bűntetté minősülő cselekmények eseteiben, valamint akkor is, amikor a bíróság az előírás szerint köteles figyelmeztetést elmulasztotta, — joga van a bíróságnak szabad mérlegelése alapján a vádlott egész vagyonának elkobzásáig terjedő mértékben megállapítani a vagyoni elégtételt. A súlyos beszámítás alá eső visszaesők mellékbüntetése tehát minden alkalommal a teljes vagyonelkobzás lesz és ugyanezzel a büntetéssel kell számolnia mindazon vádlottnak, akinek cselekménye a vonatkozó törvény második cikkelye alapján bűntetté minősül. — Lényeges sulyoebbitást jelent az uj törvény még abban Is, hogy ezután büntettek «setében feltétlenül ki kell szabni mindazokat a mellékbüntetéseket is, melyeket az 1920-as XV. t. c. első és az 1920-as XXVI. t. c. 7. cikkelyei felsorolnak. E mellékbüntetések: a hivatalvesztés, a politikai jog gyakorlásának felfüggesztése, a kérdéses árucikk elkobzása, az ipariga/.olványnnk, vagy iparengedélynek elvesztése, a kereskedéstől való eltiltás, stb., melyeket — habár nem Ily súlyos kötelezettséggel — eddig is, legalább részint, alkalmaztak. — Az uj törvény rendelkezései mennyiben érintik a vevőközönséget? Budapest, április 12. (MTI.) A kormány tagjai Sztójay Döme miniszterelnök elnöklésével szerdán délelőtt 10 órakor minisztertanácsot tartottak. Vitéz Jaross Andor belügyminiszter napirend előtt tájékoztatást adott a minisztertanácsnak a fővárost és környékét ért legutóbbi légitámadások áldozatairól. A hivatalos megáuapitasoK szerint a halálos áldozatok száma 1078, a sebesülteké 526. A kormány tagjai mély részvéttel vették tudomásul a belügymi— Az 1920-as XV. t. c. a hatóságilag megállapított legmagasabb árnál drágábban vásárolót csak akkor büntette, ha a vétel nyereséget célzó továbbeladás végett történt. Az uj törvény azonban már akkor is bünteti a vásárlót, ha a jogszabály tilalma ellenére, vagy a hatóság által megszabott legmagasabb ár túllépésével történik a vásárlás és a beszerzés indokolatlan kászletgyüjtés, vagy pazarlás céljából, mégpedig o yan mennyiségben, amely a házi, gazdasági, vagy üzemi szükségleteket aránytalanul rfiegltaJadja és e cselekmény áruinség előidézésére, vagy fokozására alkalmas. Ezek szerint, ha bárki jegyhez, hatósági utalványhoz vagy más feltételhez kötött beszerzési előírás esetén ezek igénybevétele nélkül akár az általuk kijáró mennyiségen felül igyekszik áruhoz jutni s a normális készletet meghaladó mennyiségben halmoz árut, az uj törvény szerint vétséget követ ti és ennek megfelelően büntetés alá esik. — Ezek azok a lényegesebb pontok, amelyeknek figyelembevétele mindenkire nézve igein jelentős, — jegyezte meg nyilatkozata végén Vékás Lajos dr Ítélőtáblái elnök. — Tudomásvételük annál inkább közérdekű, mert az uj törvény szellemében sem az a feladatunk, hogy a jelenleg már amugyis csaknem kizárólag keresztény ízbe került kereskedelmünk és iparunk, szóval gazdasági életünk bármelyik ágazatában györeket verő egzisztenciák megsemmisítésére törekedjünk, amihez a kimondott vagyonelkobzás feltétlenül vezetne, hanem elsősorban az, hogy a megszigorított rcndnllter.ések rendelkezésekre utalással mindenkit már eleve óva intsünk hasonló cselekmények elkövetésétől. Aki mindezek ellenére mégis vétkezik, annak természetesen számolnia kell a törvény teljes szigorával, -— fűzte hozzá befejezésül Vékás Lajos dr. . <r. 1.) niszter bejelentését. Áttérve a napirendre, a minisztertanács rendeletet fogadott el a légitámadás elhárításával kapcsolatban személyi, vagy dologi veszteséget szenvedők gyors segélyezéséről és kártalanításáról. Hozzájárult a belügyminiszternek a zsidók gyógyszertári jogosítványainak elvételéről szóló rendeletéhez, majd több más időszeiű kormányzati kérdés tárgyalása után, 3 órakor ért véget. A VILÁG TÜKRE Bemből jelenti a Német Távirati Iroda: Amerikai repülök a német vadászokkal vívott elkeseredett légiharcok után igyekeztek a semleges Svájc területere menekülni. Az ott lezuhant, vagy kényszerleszállást végzett gépeiknek azonban annyi embere járt szerencsétlenül, hogy az amerikaiak Münslngenben „amerikai temetőt“ létesítettek,-* A MTI: jelenti Lisszabonból: Amint a brit hirszolgálat Medikó Cityböl jelenti, Jose Antonion Lama Rojes hadnagyot, Camacho tülök merénylőjét — amikor a fogságból akart menekülni — lelőtték. A hadnagy gyomorlövést kapott. * A zágrábi rendőrség felszólította a háztulajdonosokat, hogy azokat a telkükön elraktárolt árukat, amelyek kereskedői forgalomban vannak, azonnal jelentsék be. Nemcsak az üzletekben és a raktárakban lévő árukra vonatkozik ez a rendelet, hanem mindenféle más helyiségben tárolt árura is. A bejelentést meg kell tenni tekintet nélkül arra, hogy ki a tulajdonos. * A Német Távirati Iroda jelenti Géniből: Mint Londonból jelentik, egy angol szakszervezet és a munkáspárt J6 helyi csoportja azt követeli, hogy az “goi munkásmozgalomnak Londonban május 29-én kezdődő évi nagygyűlésén vonják vissza a pártok közötti béke felbontását. A „Manchester Guardian“ közlése szerint a megfelelő határozati javaslatot már benyújtották. Egy ilyen javaslatban többek között ez van; Elérkezett a kedvező pillanat, hogy a munkásmozgalom vezetői a kormányból kiváljanak és az eddiginél nagyobb erővel dolgozzanak a munkásmozgalom szocialista céljainak megvalósításáért. Géniből jelenti a Német Távirati Iroda: A szövetségesek rendelkezésének végrehajtása során újabb erőszakos intézkedés történt, hogy Írországot elvágják a világtól. A semleges államok kezelésében a biztonságnak minden áron való megőrzése szempontjait követelni. Noha kormánykörök a legközelebbi lépésről hallgatnak, mégis valószínű, hagy Anglia és Írország között az amugyis összezsugorodott személyforgalmat még korlátozzák. Rómából közli a Német Távirati Iroda: Mint a római lapok jelentik, Anzio és Nettimo kikötökben az olasz munkásokat kényszerűik kirakodó műveletek elvégzésére. Az angolszász megszállók parancsára a munkálatot az olasz hatóságnak kell ellenőriznie. * Stocliholmból jelenti a MTI: Herbert Lehmannak, az UNRRA vezetőjének főhadnagy fia a hivatalos jelentés szerint repülőgépével lezuhant és szörnyethalt. JÓ ABU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Jávor Pált eltiltották a színjátszástól a fegyelmi ügyében hozandó jogerős ítélet elhangzásáig A budapesti légitámadások áldozatainak száma: 1073 halott, 526 sebesült fl minisztertanács rendeieiet hozott a légiümzdások károsultjainak segélyezéséről Megvonják a zsidó gyógyszertártulajdoncsek engedélyéi Budapest, április 12. A Budapesti Ér- i tesitő jelenti: A Színművészeti és Filmművészeti Kamara fegyelmi bírósága I Jávor Pál színművészt, a Nemzeti Színház tagját az ellene folyó fegyelmi ügy- I I ben április 12-én hozott Ítéletében ka- I marai tagsághoz kötött hivatása gyakorlásától a fegyelmi ügyben hozott Ítélet jogerőre emelkedéséig . azonnali I hatállyal felfüggesztette.
