Keleti Ujság, 1944. április (27. évfolyam, 75-97. szám)
1944-04-09 / 80. szám
Ku£?ißj$m 1944. ÁPRILIS 9. Kis népek a nagytérben Az .1 tény, hogy a háborús ellenfeifck mindkét oldalún szinte ugyanazzal a szilárdsággal, szakembereiknek szinte azonos okfejtés! alapján hirdetik a nagytér-gazdálkodás feltétlen bekövetkezését, máris eléggé bizonyltja, hogy valódi közgazdasági kareszmével állunk szemben. Mind az angolszász, mind a német oldalon ugyanis határozottan leszögezik, hogy az elzárkózó, autarchiára törekvő kis államok kora lejárt, a fejlődést nem lehet erőszakkal, természetellenesen megakadályozni. A. jövő gazdasági életformája a kis és középállamok számára a „nagytér“, vagyis egy olyan geopolitikailag, de legalább is gazdaságilag egybefoglalható földterület, melyen több állam szuverénltása osztozkodik ugyan, ezek azonban egy „rendezd“ nagyhatalom veztése, illetőleg „kezdeményezése“ alapján egységes terv szerint gazdálkodnak. Ez főként azt jelenti, hogy minden táj a nagytérben olyan gazdasági szükségletek kielégítéséről fog majd gondoskodni, melyekre nyersanyag, energia- és munkaerő viszonya* a leginkább képessé teszik, ennek folytán gazdasági termelvényei viszonylag a legolcsóbbak és a legjobbalis. Egy-egy táj természetesen nemcsak a saját, de a többi nagytérbe!! állam azonos szükségleteiről 4s gondoskodni fog és viszont. Természetes, hogy ez a „munkamegosztás“ azt eredményezi, hogy bizonyos termelési ágak, mind az ipar, mind pedig a, mezőgazdaság területein egy-egy nagytérbeli államban egyrészt összezsugorodni, másrészt hatalmasan megnövekedni fognak. Ez tehát lényegileg a termelés bizonyos fokú cjjoido'usitását eredményezi, melynek során minden államban a főként mesterségesen életrehivott „üvegházi“ termelési ágak fognak elsorvadni, hogy helyette az igazán életerős ágak teljes képessegeikkel kifejlődhessenek. A gazdasági feladatoknak nagyobb térre való és a természeti és társadalmi adottságoknak megfelelő elosztása elsősorban es legfőképpen az árak nagymérvű csökkenésében kell, hogy jelentkezzék. A termelt áruk jobbak és olcsóbbak lesznek, ezzel az életszinvoiíal emelkedni, a művelődés és kultúra gazdasági előfeltételei pedig erősödni fognák. Az elmondottak nyilvánvalóvá teszik, hogy a nagytérben való gazdálkodó» alapjaiban változtatná meg a belföldi ás nemzetközi árucsere-forgalmat. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy a nagytérben a nyersanyagok fogalma nagymértékben csökkennit a készáruk forgalma pedig óriási mértékben növekedni fog. Az áruforgalom irányait nezve pedig azt látjuk, hogy a nagytér egy-egy államának belső áruforgalma le kell, hogy csökkenjék, hogy helyt adjon a nagyobbarányu, a nagytér más államai felé irányuló forgalomnak. Mindebből az következik, hogy kereskedelmi és áruszállítási tevékenység lehetőségei erős eltolódásoknak lesznek kitéve. Ezen a téren döntő szerepe lesz a geopolitikai helyzernek, melyet egy-egy állam a nagytérben elfoglal s igy g természetes helyzeti előnyök kihasználása ' mellett egy-egy nemzet hatalmas kereskedelmi és szállítási tevékenység-többlet folytán jelentékeny 'gazdasági előnyökre tehet majd, szert.. Az, eddig felvázoltak a nagytérnek természetesen csak a gazdasági és közlekedési pioblémáit érintették. Emellett, sőt ezek előtt, a nagytérben igen sok más: nemzetközi jogi, alkotmányjogi, szervezési, kulturális, stb. probléma merült fel, melyeknek mikénti megoldása azután a gazdaság! életre is döntő hatással lehet. Á kis népek sorsa A nagytér ideológiájának kifejtei igén plasztikusan szokták bemutatni az előnyöket, amelyek annak megvalósításával a kiá népekre várnak, Az általános életszínvonalemelkedés és jólét a nagytér minden népének minden fiára ki fog hatni —; s amit ezért áldozni kell, azt e kis népek jogi füg getlenségéből, szuverenitásából kell meg fizetni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a nagytér közösségének tagja alá kell, hogy vesse magát először egy irányitó nagyhatalom aka rátának, másrészt érdekeit, szándékait és elhatározásait össze kell egyeztetnie a nagytér többi tagállamáéval. Hogy ez az alá-, illetve mellérendelés milyen méretű legyen, arra nézve igen sok változatot képzelhetünk el: kezdve a legalacsonyabb fokú gyarmati alárendeltségtől, a „kormányzóságé és a- „protektorátus“ fogalmán át az allamszövetségí, illetve szövetséges állami kapcsolatig. Leglazább és szuverén államok számára legelviselhetőbb az utóbbi két fokozat volna. Bármilyen le- í gyen is azonban ez a kapcsolat, a „szuve- 'j rénítás“ mai fogalmát ezzel a viszonnyal J nehezen lehet összeegyeztetni. Ha az eddig elmondottakat most már Magyarország helyzetére és .jövőnk várható alakulására akarjuk ap'ikálni, úgy mindenekelőtt ismernünk kellene azokat a külső politikái tényezőket, melyek közt a háború után élni fogunk. Természetesen, erre ma még jjem felelhetünk. Az” azonban kétségtelen, hogy a szemben ál’ó felek között a Német Birodalomnak épp úgy tervei vannak Közép-Európában, mint a Szovjetuniónak, vagy az angolszász államoknak. ' A dunai nagytér“ gondolata lehat nagyon is időszerű és va’ószerü, mégha nem tudjuk is ma még előre, kik lesznek benne á partnereink. Épp ezért nemcsak érthető érdeklődés, de jövőnk és fajtánk iránti kötelességünk, hogy a nagytér minden szóbajöhetö változatára szellemileg és lelkűt g egyaránt elökészüljünk. Mindezekhez természetesen ma még hiányoznak — különösen térbeli vonatkozásokban — a konkrét a apok. Ennek ellenére azonban már ma is elképzelhetjük, hogy milyen fejlődést fog igénybe venni a magyar nemzetgazdaságtól egy ilyen nagytér-gazdálkodásba való beilleszkedésünk. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy hazánk főként agrárállam és gazdasági adottságai nálunk elsősorban a mezőgazdasági iparágak nagyobbfokn fejlesztését viza- és légiutak csomópontjainak területén fekszik, jogossá teszik azt a következtetésünket, hogy egy eljövendő nagytér- gazdái - kodásban — helyzeti előnyeink megfelelő kihasználása mellett — Magyarország területe a legnagyobbfoku kontinentális közlekedési kultúra színhelye lehet. Ez pedig azt jelenti, hogy a magyarság számára megnyíló uj kereskedelmi és szállítási tevékenységgel olyan gazdasági előnyökhöz juthatunk, melyekért évszázadok óta hiába küzdöttek fajtánk legjobbjai. Végezetül csak arra szeretnénk rámutatni, hogy jövö helyzetünk alakulását sok változatban s azokon belül is számos variációban képzelhetjük el. A külső körülmények alakulását jórészt nem mi fogjuk megszabni, hanem készen fogjuk kapni azokat a történelemből. Hogy azonban e megszabott kereteket milyín tartalommal töltjük majd ki, a kínálkozó lehetőségeket mennyire tudjuk majd kihasználni — ez jórészt rajtunk ál! és ezen főidül a magyar élet és a magyar jövő. Erre gondolni és erre készülni tehát ma igaz magyar kötelességünk. EZÉ RE BÉLA DK. iHRgerth-flrnélby Mihály a külügyminiszter állandó helyettese Uj államtitkárokat nevezett ki Kormányzó Urunk Budapest, április 8. (MTI.) A m. kir. külügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök a külügyminiszter állandó helyettesítésével Junyerlh- Arnóthy Mihály rendkivüli követ meghatalmazott minisztert bizta meg. Az uj államtitkárok A Kormányzó Ur a m. kir. miniszterelnök előterjesztésére dr. vitéz thuriki és komjáthnai Thuránszky László felsőházi tag _ miniszterelnökségi államtitkárt ettől az állásától buzgó odaadással teljesített szolgálatának elismerése mellett saját kérelmére felmentette és dr. Uuszovszky Lajos m. kir. kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselőt miniszterelnökségi államtitkárrá nevezte ki. A Kormányzó Ur öfőméltósága a belügyminiszter elöterjestésére vitéz Endre László dr.-t, Pest-Piljs-Solt-Riskun vármegye alispánját államtitkárrá kinevezte. K@ledy liba? dr. lett Budapest székesfőváros főpolgármestere BUDAPEST, április 8. (MTL) A Kormányzó Ur öfőméltósága a beltigyndnlsxte? előterjesztésére, Homonnay Tivadar dr.-t, Budapest székesfőváros főpolgármesterét ettől az állásától buzgó odaadással teljesített szolgálatának elismerése mellett, saját kérelmére felmentette, és Keledy Tibor dr.-t, Kolozsvár szab, kir. váró* polgármesterét Budapest székesfőváros főpolgármesterének kinevezte. Keledy Tibor dr., Budapest uj főpolgármestere 1895-ben született Losoncon. Iskolai tanulmányait Budapesten végezte, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1915-ben lépett a székesfőváros szolgálatába. A világháborúban három évig teljesített katonai' szolgálatot, amelynek során több kitüntetést szerzett. * Tagja volt. a nemzeti hadseregnek Is, amely Szegedről kiindulva elindította, a nemzeti ellenállás mozgalmát. " Katonai szolgálata után gyorsan haladt előre a ranglétrán a rövidesen tanácsnokká nevezték ki. Ebben a minőségben dolgozott Északerdély felszabadulásáig. Kolozsvár hazatérése után a belügyminiszter a város polgármesterévé nevezte ki ideiglenes hatállyal. Keledy Tibor dr. töbh mint hároméves működése alatt a legteljesebb elismerést és megbecsülést érdemelte ki mindig és mindenben példamutató magatartásával. Távozását Kolozsvár társadalma őszintén fájlalja, mert benne tetterös, alkotó vezető emberét vesztette el. Betiltják az olyan időszaki lapok megjelenését, amelyekre közérdekből nincs szükség BUDAPEST, április 8. (MTI.) A Budapest! Közlöny pénteki száma közli a ni. kir. minisztérium rendeletét az időszaki lapok és hiriaptudósitó újságok tovább! megjelenésének szabályozása tárgyában. Eszerint a m kir. miniszterelnök az állam rend megóvása érdekében megtilthatja az olyan időszaki lap, vagy hiriaptudósitó újság további kiadását, amely már az 1944. évi március hó 18, napján fennállt. Ilyen rendelkezést csak az 1944. évi május hé SÍ. napjáig lehet tenni, A m. kir. miniszterelnök határozatát a Budapesti Közlönyben közzé kell tenni. A m, kir. miniszterelnök a papiros anyaggal való okszerű gazdálkodás érdekében elrendelheti az olyan időszak! lap, vagy hiriaptudósitó újság megjelenésének szüneteltetését, amelynek megjelenésére közérdekből szükség nincs. A jelen rendelet első, vagy 2. paragrafusa alapján megszüntetett, illetve szüneteltetett időszaki lap, vagy hiriaptudósitó újság kiadója köteles a lap szerkesztőségében és kiadóhivatalában alkalmazott személyek törvényes felmondás! Időre járó összes Illetményeit kifizetni, még abban az esetben is, ha a felmondás idejét korlátozza. N ' W Szünetel a postai csomagfelvétel április 10, 11 és 12. napján Budapest, április 8. (MTI) A postai cső- i magforgalomban beállt átmeneti torlódás I miatt, illetve a felgyülemlett csomagok feldolgozásának és kézbesítésének zavar- I alan lebonyolítása végett a postai csomag- I Pénteken is tanácsol tartottak a Sztő|ay-k ormány tagjai BUDAPEST, április 8. (MTI.) A kormány tágjai pénteken délelőtt 10 órakor Sztéjav Döme miniszterelnök elnökletével minisztertanácsra ültek össze. Időszerű kormányzati kérdésekkel foglalkoztak délután 3 óráig. Kis Itatták i x okiéi expresszvonaloft Lisszabon, ápr. 8. (MTI) Mint a brit hir.iroda jelenti, a Cincinnátiból Newyork felé haladó ohiói expresszi pénteken kisiklatták. Az eleő jelentések szerint a szerencsétlenség igen komoly. Részletes tudósítások még hiányoznak. Tizenkét carabinierii gyilkoltak meg a kommunisták Trieszt, április 8. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: ‘ Udine közelében most találták meg 12 carabinieri holttestét. A carabinieriket bolsevista banditák támadták meg és csákányukkal szörnyű kegyetlenséggel meggyükoltá,k őket. A szerkesztésért és kiadásért felel s JESEY LÁSZLÓ Szerkesztőség, kiadóhivatal é® nyomdai Brassai-utca T. ss. Telefon: 15-08. Postatakarékpénztár! csekkszámla száma: 72148. Fostaíiók: 71. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Gazdálkodós a nagytérben ■ felvétel április 10., 11. és 12. napján az I ország összes postai hivatalainál szünetel, I E rendelkezés alól kivétel a gyógyszertar- I talmu és a hivatalos csomag. Ez azonban a problémának csak jogi megítélésé. A tényleges helyzet ezzel szemben az, hogy a kis államok abszolút szuverenitása, illetve ennek érvényesithetése a múltban is csak elmélet volt. A különféle nemzetközi szerződések ma is és a múltban is sok olyan jogilag „szuverén" államot hoztak nagyfokú tényleges függőségi viszonyba, melyek egy eljövendő „nagytérében semmivel sem kell, hogy nagyobbíoku alárendeltséget vállaljanak, mint amennyit ma, vagy a múltban el kellet*: viselniök. fentiekből nemcsak az tűnik ki, hogy a szuverenitás ma már meglehetősen elavult fogalmát újra kell értékelnünk, de az is nyilvánvaló hogy a nagytéren belül igensok fokozatát képzelhetjük el az alá-, illetve mellérendelésnek. Ez utóbbi pedig eleggé indokolja azt a megallapitásunkat, hogy az eljövendő nagytérben az a nép, amely nemzeti és fajt önállóságát és saját területén saját akaratának túlnyomó érvényesithetését meg akarja őrizni és nem ■ akar eltűnni a népeket felolvasztó törtéj nelmi kohóban, annak a legfokozottabb Í kulturális és gazdasági tevékenység útjait kell majd járnia. Moavarorsz^q a „nagytérben'' tennék indokolttá. Ezzel szemben néhány iparágunk, melyek számára lehetőségeink mostohák, a szükséges nyersanyagaink hiányoznak és igy külföldi behozatalra szorulunk. észszerű csökkentésre szói ulna. Ennek az alapelvnek érvényesítése mellett fejlődési lehetőség kínálkozik nálunk a kifejezetten mezőgazdasági iparágakon felül a miirost, kender és cellu'ózeipamak, továbbá az alumínium, magra zit, valamint a cink és aníimon gyártásnak, és a vegyipar néhány ágának. Azt látjuk tehát, hogy ipari termelésünk átállításokra, uj iparágak létesítésére, illetve megerősítésére, egyes meglévők pedig visszafejlesztésre fognak szorulni a nagytér-gazdálkodásba va’ö beilleszkedésünkkor. Ha azután a kereskedelem és a közlekedés szempontjából vizsgáljuk helyzetünket, úgy mindenek előtt azt kell leszögeznünk, hogy Magyorország a Közép-Eurónában elképzelhető és megvalósítható bármiféle nagy lér-gazdálkcdás központi helyén fekszik. E földrajzi előnyénél fogva bizonyosra vehetjük, hogy okszerű közlekedési elrendezés mellett nem lesz majd lehetséges, hogy a nemzetközi áruforgalom útirányai hazánk területét politikai vagy versenyokokbé! elkerüljék. Az áruforgalomnak fentebbvázolt alakulása és annak a ténynek ismerete, hogy hazánk a középeurópai szárazföldi, vasúti, A „Fiatalok“ c. folyóirat legfrissebb számából vettük át. az alábbi- érdekes cikket: A fegyveres küzdelem felett lebegő eszmei és világnézeti zűrzavar letisztulásától még messze vagyunk. A köd még erősem gomolyog, az ideg- és Iélekháboru Ideológiai ágyúi javában puffognak, a levegő tele van ígéretek és fenyegetések robbanó szikráival: a nagy zűrzavarban valódi és talmi igazságok szinte szétbonthatatlan kuszaságában kavarognak. De mégis: a nagy gomolygás mintha itt-ott. szilárdabb formát kezdene ölteni, a homályon keresztül mintha lassan át lehetne tekinteni — legalább i* annyira, hogy egy-két táj körvonalait ma már fel tudja ismerni vizsgálódó szemünk. Ha a liaboru utáni gazdasági élet oldaláról nézzük az eszmék kavargását, úgy ma már kétségtelenül felismerhetünk három olyan gondolatot, melyek az eljövendő béke életének minden bizonnyal elhatározóan fontos kialakítói és vezető eszmél lesznek. Ezek: a tömegek intézményes felemelésére irányuló Szociális gondolat, az irányított gazdálkodás is a nagytér-életforma eszméi. E három vezető gondolat közi)! ezúttal vegyük bonckés alá a nagytér-életforma, vagy, ha úgy tetszik, — a lényegre mutató kifejezést használva — a nagytér-gazdálkodás ideológiáját, v
