Keleti Ujság, 1944. március (27. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-22 / 66. szám

1944. MÁRCIUS 22, " 3 KeletiQjsxg Nagykároly» napló KÖLCSEY SZOBRÁT Ismét felállítják a város kispartijában. A terv szerint a Himnusz halhatatlan költöd jének szobra, pontos mása lesz annak a bronzból öntött Kölcsey-szobomak, ame­lyet az Idegen aralom alatt megcsonkí­tottak és elvittek. A most készülő szobrot bőből készítik el. A szobor negyvenezer pengőbe kerül. A szobrot az egykori grófi kastély, jelenleg tiszti fiúnevelő intézet előtti kispartiban helyezik el, amelyet erre a célra, a tavasz folyamán parkíroznak. A város képviselőtestülete egyhangú lel­kesedéssel vette tudomásul a szobor fel­állításának tervét. * VILÁGNÉZETI ELŐADÁSOKAT tartott Nagykárolyban az iskolánkivüli népművelés. A kétnapos előadássorozaton számos vendégelőadó is megjelent. Veress András nagybányai munkás saját költemé­nyeit adta elő, Búzás Oerő dr. kapnikbányai katolikus lelkész a szabadkőművességről és Uberálizmusról beszélt, Lőrincsy Géza uni­tárius lelkész, teológiai magántanár Tria­nonról tartott előadást. Beszédet mondott még Gönczy Sándor református lelkész és Sándorfi István csegöldi római kcutolikus plébános. A helyi előadók ugyancsak érté­kes beszédeket és művészi előadásokat tar­tottak. A vendégek ünnepélyesen megko­szorúzták a hősi halottak emléktábláját. Az előadásokon, amelyeket a városi színházban tartottak meg, Bchusteritsch Béla 'dr. pol­gármesterrel az élén, a város összes hiva­talainak és társadalmi egyesületeinek kép­viselői megjelentek. * A BAJTÁRSI SZOLGALAT beszámolót adott fennállása óta folytatott munkájáról. A terjedelmes beszámoló, né­hány adata ékesszólóan bizonyltja a vá­ros asszonytársadalmának áldozatos mun­káját. A Bajtársi Szolgálat napközi ott­hont létesített és ott 6482 ebédet és 4196 reggelit osztott W, további 1220 panaszt intézett el. Ugyancsak a Napközi Otthon gyermekeinek karácsonyi ajándékul 21 téUkabátot, 28 cipőt, 11 téli fehérneműt adtak, más alkalmakkor 18 nyári, 12 téli leányka és ugyanennyi fiuruhát, 12 kö­tényt és 12 fluinget osztottak ki. Ezenkí­vül a város rászorultjait nagymennyiségű ruhaszövettel, flanellel, fehémemtivászon- nal, tűzifával és mosószappannal látták eL * KÖZGYŰLÉST tartott Nagykároly és Vidéke Ipartestülete Olasz Vilmos dr. nagyváradi iparkamarai főtitkár, Ortutay László dr. városi tanács­nok, Vargha Ferenc dr. szolgabiró, valamint nagyszámú iparosság részvételével. A köz­gyűlésen felolvasták a mult évi működés jelentését. A műit évben 394 munkaköny­vét adtak ki, SOS iparostanoncot szegödtet- tek, 134 tanuló tett segédvizsgát. Három­szor tartottak mestervizsgát. Kilencven je­lentkező vizsgázott eredményesen. Két al­kalommal ipari tanfolyamot is tartottak, cséplő- és vetőmagtisztító gépkezelők ré­szére. A hadíbavonult iparosok hozzátarto­zóinak 1580 pengő segélyt juttatott a műit évben a Bajtársi Szolgálat. A kimutatás szerint Nagykároly és Vidéke Ipartestüle­tének jelenleg 859 tagja van, s ezek 310 segédet és 408 tanoncot foglalkoztatnak. Vitéz Kovács Katona Félix ipartestületi el­nök köszöntője és Zlcher Jenő jegyző be­számolója után Olasz Vilmos főtitkár be­szédével zárult az évi közgyűlés. * A PIACTÉR ujjárendezésének terveiben komoly szere­pet kapott a felépítendő OTT székház. Az épület felépítése olyan biztosnak látszott, hogy erre a célra a város már egy igen szép telket is jelölt ki. Á város közönsége most meglepetéssel értesült arról, hogy az OT1 közeljövőben! terveiben a nagyká­rolyi OTI-székház egyáltalában nem sze­repel. A közönség mégis reméli, hogy a nagy károlyi OTI-épltkezések ügye nem jut véglegesen kátyúba. * MALOMÉPITö VÁLLALAT alakult a városban Király József malom­szakértő vezetésével. Király, az európahirü Schermann malomépitö-cég alkalmazottja volt és most önállósította magát. Számos, hadigazdálkodási szempontból fontos malom- szakmai újítása van, részben szabadalmaz­va, részben szabadalmazás alatt. Ezeket a terveket kívánja megvalósítani Nagyká­rolyban, egyelőre csak félszáz munkást fog­lalkoztató üzemében. Kirakat!oszt ogatás je. iatt halálra ítéll ek Budapesten egy borbélysegédei Budapest, március 21. (MTI) A. buda­pesti törvényszék rögtönitélő tanácsa kedden délelőtt vonta felelősségre Paul Pál Ferenc 53 éves borbélysegédet. A vád szerint a légoltalmi elsötétités'ideje alatt egy budapesti textilüzlet kirakatát kirabolta. Vault lopás miatt már több­ször megbüntették. A rögtönitélő bíró­ság előtt a vádlott azzal védekezett, hogy még az elsötétítés előtt törte be a kirakatot. A bíróság elsötétítés ideje alatt elkövetett lopás bűntettében mon­dotta ki bűnösnek és ezért halálraítélté, PUCHEU Ma még «ok homály fedi Franciaország történetének azt a részét, amely az észak­franciaországi gyarmatok elvesztését ered­ményezte. Franciaország leggazdagabb és legjövedelmezőbb tengerentúli birtokai vol­tak ezek, joggal lehet azt la mondani, hogy az anyaország jóléte és háboruutánl bősége innen származott. Talán csak évek, vagy hosszú évtizedek múlva kerülhetnek a nyil­vánosságra az összes kulisszatitkok, ame­lyeknek ma még nem lehet nyomába jutni. Ma még csak az látható és mérhető fel tel­jes bizonyossággal, milyen kérlelhetetlen következetességgel csapott le a sors keze azokra a férfiakra, akik a francia sors ne­héz óráiban, ahelyett, hogy minden igyeke­zetükkel a francia gyarmatok védelmére keltek volna, hátat fordítottak hazájuknak és az ellenséghez pártoltak, hogy aztán adott pillanatban az ellenség mondja ki fe­lettük a történelem kérlelhetetlen Ítéletét. Amikor 1942 november 8-án amerikai csapatok szállták meg Algírt, hatalmas fel­fordulás és bizonytalanság lett úrrá az Északafrikába vezényelt francia tisztek fe­lett, akikre a gyarmatok védelmét bízták. Erős francia csapatok és egységek állomá­soztak Itt. A csapatok, elsősorban a legény­ség szelleme és erkölcsi ellenálló ereje első­rendű volt, csakhamar azonban bizonyos­sággá vált az a körülmény, hogy a legfel­sőbb francia hadvezetésben nincsen meg a hajlandóság arra, hogy az ellenállást kellő­képpen megszervezze. Egyes egységek pa­rancsnokai, akik tüzelési parancsokat adtak ki, váratlanul bizonytalan és homályos ren­delkezéseket kaptak, olyanokat, amelyek akadályozták a katonai erő kifejtését. Egyes helyeken makacs ellenállásba ütköz­tek az amerikaiak, más helyeken azonban puskalövés nélkül engedték be őket. A bi­zonytalanság rövid Ideig tartott, adott pil­lanatban Darlan tábornagy azt a parancsot adta, hogy az ellenállást meg kell szüntetni. Francia-Északaírika sorsa ezzel meg volt pecsételve. „Véletlenül“ ugyanakkor Darlan Is éppen fiszakafrlkában tartózkodott, súlyosan be­teg fiát ment meglátogatni, Így rövidesen az események középpontjába került. Ml mehetett végbe ekkor ennek a férfiúnak a lelkében? Egy uj francia mozgalomnak kí­vánt élére állni? Úgy gondolta vájjon, hogy az amerikai haditengerészet mennyi­ségi fölénye rövidesen képes lenne arra, hogy eldöntse a háború kimenetelét? Annyi tény, hogy számos alkalommal találkozott addig is az amerikai nagykövettel. Már előzőleg megegyezett volna az egyes feltéte­lek ügyében? Olyan kérdések, melyekre ma még nem kapunk választ. Darlan nem élvezte sokáig tettének kö­vetkezményeit. Elsenhower ugyan kinevezte az északafrikai francia haderők főparancs­nokává. De már az első napokban kényte­len azt tapasztalni, hogy elszánt és kérlel­hetetlen ellenféllel: de Gaulle tábornokkal kell megbirkóznia. De Gaulle már két év­vel azelőtt menekült el a hadszíntérré vált Franciaországból, Anglia pártfogásával ke­rült az északafrikai francia mozgalom élére. Darlan hét hétig volt katonai pa­rancsnoka az angolszász csapatok által megszállt francia gyarmatoknak. A két férfiú között napirenden voltak a kino3 és kiélezett vitatkozások és nézeteltérések. így került aztán 1942 karácsony estjén arra a merényletre a sor, amely Darlan életét ki­oltotta. Utolsó szaval állítólag ezek voltak: „Anglia elérte célját...“ A tettest letartóztatták... Bonnier de Chapelle volt a neve a merénylőnek. A me­rénylő a legutolsó pillanatig a legnagyobb nyugalommal vette tudomásul a halálos íté­letet, biztos volt abban, hogy felbujtói meg­mentik, az egész ítélkezés csak színjáték... De a megbízók ugylátszik nem Így gondol­koztak: Bonnier de Chapelle-t kivégezték. Darlan halála után még valaki Igyekezett volt rohamléptekkel a magasba kerülni: Henry Giraud. Glraud tábornokot a németek még 1940-ben foglyul ejtették, de ő becsü­letszavát adta nekik, hogy nem szökik meg. A németek a kardját is meghagyták s bár lakhelyet jelöltek ki neki, de viszonylag szabadon élhetett. Glraud megszegte becsü­letszavát, megszökött és Vichyben tűnt fel. Itt Bétáin marsall helyezte felügyelet alá, de sikerült onnan Is megmenekülnie és Al­gírban jelent meg. Glraud nem egyszer már győztesnek képzelhette magát, a fiatalabb és erőteljesebb ■ lmperlállzmus volt mögötte: az Egyesült Államok. De csakhamar azt Is tapasztalhatta, hogy egyenlőtlen erőkkel harcol de Gaulle ellen, aki meglepő és me­rész fordulattal Moszkva felé tapozatózott és Sztálin kegyeltje előtt a mohó amerikai diplomáciai is tanácsosnak tartotta megha­jolni. Giraud napról-napra háttérbe szorult, napjainkban már édeskevés a beleszólása az északafrikai ügyekbe. 1942 kritikus napjaiban nem csak ők ket­ten, Darlan és Giraud siettek Északafrikába. Ma már ezek közül, kevesen vannak szabad­lábon, az angolszászok maguk tartóztatták le őket. Az algíri katonai bíróság vádlottak padjára került Flandin, egykori francia mi­niszterelnök, Boisson, Algír volt kormány­zója, Peyrouton, egykori nagykövet, Berge- ret tábornok, Berrier tengernagy s a férfiú, akit alig egy-két nappal ezelőtt végeztek ki Algírban, Pierre Puclieu. Puchen, egy kisiparos fia, negyvennégy évvel ezelőtt született. Pucheu nagymüvelt- ségü, elsőrendű képzettségű ember volt, aki hamar magára vonta az állam vezetőinek figyelmét. Az élre került. Szegénysorán gyermek volt, a tanítóképzőt Is magánszor­galomból végezte el. Harmincéves korában megvált; tanítói állásától és hatalmas Jtgg, ríert futott be: a francia vaskartellek veze­tője lett, újjászervezte a vasnagyipart.; nagy­szerű pénzügyi sikereket ért el. Néhány év múlva a francia vasnagyiparosok elnöke. Vagyonra, hírnévre tesz szert. A francia ka­tonai összeomlás után, amikor Pétain mar­sall kutatva keres megfelelő emberek után, akiknek a segítségével megindíthatja az el­esett Franciaország újjáépítését, Pucheu-ra terelődik Ismét a figyelem. Államtitkár lesz. 1941-ben pedig kinevezik belügyminiszterré. Pétain marsall alatt Pucheu mindig a „harmadik nemzedék“ képviselőjének val­lotta magát. A világ közvéleménye úgy gon­dolta, hogy senki sem odaadóbb mun­katársa az ősz marsallnak, mint éppen Pnsheu és hogy éppen ő képviseli legtelje­sebben Laval politikáját. Pucheu beszédei­ben mindenkor a nemzeti érzést szólaltatta meg, a bolsevista vészé1 yröl szónokolt és ki­emelte annak a szükségességét, hogy Fran­ciaországnak Németország oldalán kell áll­nia, a kontinensen kívüli törekvések ellensú­lyozására. Azonban, — később tudódott ki — hogy az amerikai követtel Is szívesen bo­csátkozott eszmecserébe, ügyeit és fontos hivatalát úgy Intézte, hogy adott pillanatban megkönnyítse az angolszászok bevonulását Észak-Afrikába. Algír nem is gyarmat tu- 1 lajdonképpen, hanem szerves részd az anya- £ országnak, amely a belügyminiszter hatás- | körébe tartozik és nem a gyarmatügyi ml- 8 niszter alá. Pucheu minden intézkedésével I Lava! célkitűzéseit és irányelveit Igyekezett I hátráltatni. Csakhamar olyan embereket ne- | vezeti ki maga köré, akikkel uj elképzeléseit } végre tudta hajtani és hangtalanul, anélkül, J hogy valaki is sejthette volna, belügyminisz- sí teri hatáskörében készítette elő az Észak- 1 Afrikai gyarmatok átadását az angolszász ! hatalmaknak. Nem csak az angolszászokkal vette föl a | legmélyebb barátság szálait, közeledést ke- | resett a kommunistákkal Is. Pucheu a mély- i röl jött s most felfedezte, hogy kommunista jj mederben tudna a leghatásosabban dolgozni. Amikor a francia kommunisták sorozatos szabotázscselekményeket kezdtek végrehaj­tani a francia vasútvonalak ellen, amikor francia vagyon ment tönkre, értékek pusz­tultak el és franciák tömegei haltak meg a kisiklatott vonatokban, Puchen nagy dillema elé került, a tetteseket bár immel-ámmal, mégis kinyomoztatta és letartóztatta. Ami­kor az angolszág légierők borzalmas táma­dásokat kezdtek indítani a francia városok és a francia kulturklncsek ellen, Pucheu egy alkalommal megható táviratot küldött az | államfőnek. Mégis 1942 novemberében, ami- 1 kor az angolok és amerikaiak Algírban | partra szálltak Pucheu úgy találta, hogy a I legmegfelelőbb, ha most ott terem ő is. Előbb Madridba ment 8 onnan Giraud tábornok­nak könyörgő hangulevelet Irt, amelyben be­fogadását kérte. Glraud válaszát meg sem várva, néhány nappal ezután Algírba uta­zott, ahol azonban őrizet alá helyezték. Úgy gondolta, hogy eddigi kétarcú és kétélű po­litikájára bünbocsánatot sikerül szereznie s barâţaira gondolt, akiknek mindent meg akarta magyarázni elsősorban azt, hogy miért dolgozott mégis együtt Pétainnal és Lavallal. Pucheu a szabad Amerikára, a sza­bad Angliára gondolt és nem látta, hogy fiszakfranclaországban egészen más szelle­miség és erkölcsiség lett most már úrrá, nem tüdta, hogy Algírban egy harmadik sö­tét hatalom is megkezdte diadalutját: a Szovjetunió. A katonai bíróság elé került Pucheu. Mindvégig védekezett, az életéért küzdött, bizonyítgatott és az igazát erösitgette. Azt állította, hogy Vichíben csak a kétarcúság Jánus-politikája volt az egyedüli lehetséges. Azt kérte, hogy Pétain marsallt is hallgas­sák ki az ö ügyében, annak a bizonyítására, hogy sohasem volt a németek barátja. Né­hány bírónak a szemébe vágta: „önök is felesküdtek a marsallra!" De a tárgyalóte­remben senkisem akadt, aki a pártjára ál­lott volna. Senkisem akadt az Észak-Afríkaí francia életben, aki védelmére kelt volna Pucheunak. Pucheu könyörgött a tárgyaló­teremben, kért és megalázkodott, majd ha­talmas beszédeket tartott a francia forrada­lomról, a nehéz idők kényszerűségéről, mind­hiába. A halálos Ítéletet nem tudta elkerülni. A bíróság élesen és megalkuvás nélkül emel­te ki az ítélet megokolásában, hogy Pucheu, Vlchy belügyminisztere adta ki a parancsot a szabotálők letartóztatására, hogy Pucheu részvéttáviratot intézett a terrortámadások után. Pucheu Giraud tábornokot is kérte megidéztetni a tárgyalásra. Glraud hűvösen és ridegen beszélt a tárgyaláson, úgy kezelte a vádlottat, mint akinek semmi köze sincs hozzá. Talán Glraud is félt, barátságos szín­ben tüntetni fel Pucheut? Lehet. A biróság árulást olvasott Pucheu fejere. Ez mind már a muité. Pucheut kivégez­ték. Kivégzéséről lapunk tegnapi számában meg Is emlékeztünk. Állítólag az volt az utolsó kívánsága, hogy ö maga vezényel­hesse a kivégzésére rendelt katonákat Kérését teljesítették. „ „ Hirdetések, apróhirdetések feladhatók Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben "ii1"1*«'«" I ............. njwmmmm BERLINI MOíARTKÓRUS hangversenyét ma, márc. 22-én fél 7 óra­kor pontosan megtartjuk a Mátyás Király Diákhéiban Jegyek délelőtt 9—Vs3-ig az Ibusznál, délután 5 tői a Diákház pénztáránál kaphatók. A VILÁG TÜKRE A Német Távirati Iroda jelenti Géni­ből: Mint Londonból jelentik, a „Daily Telegraph“ szerint Stokes alsóházi kép­viselő' az alsóházban panaszkodott a brit harckocsihelyzetre és e tekintetben hi­vatkozott az alsóháznak az állami szer­ződések megvizsgálására kiküldött kü­lönbizottsága bizalmas jelentésére. Azt a kérdést intézte Churchill miniszter­elnökhöz, mit szándékszik tenni, hogy segítsenek a brit harckocsik fogyatékos­ságán, illetve a termelés hiányain. Brit katonák ezrei estek el amiatt, mert a kormány ezen a téren tehetetlen. Kije­lentéseiben Északafrikából és az Anzió- hidfőből brit tisztektől kapott tájékoz­tatásokra támaszkodott. \ * Madridból jelenti a Magyar Távirati Iroda: A Vierray Clavigo spanyol posta- és utasszállító hajó vasárnap éjszaka elin­dult Santa-Cruz Teneriffábói Los Pal- masba. Mintegy 2 órai ut után egy is­meretlen nemzetiségű hajó nekifutott és súlyosan megrongálta. Utasai közül csu­pán hat sebesült meg. * A brit hírszolgálat jelenti Nápolybőlí A szövetséges hatóságok hétfőn letar­tóztatták egy jelentős délolaszországi szövőgyár két igazgatóját, két másikat pedig elmozdítottak állásából. A letar­tóztatásra vonatkozó parancs aszal okol­ja meg az intézkedést, hogy az illetők szoros kapcsolatban voltak a fasiszta kormánnyal. -Ä­Mint Londonból közük, a ,jtews Chro­nicle“ szerint az indiai pénzfelhigitáa a brit birodalom egyik legválságosabb pénzügyi kérdése. Az angol és az ameri­kai kormány nagy pénzösszegeket ad ki és nemcsak a kelleténél jobban megnö­veli a bankjegyforgalmat, hanem egy­idejűleg csökkenti Indiában a rendelke­zésére álló áruforgalmat is. * Saint Etienne környékén egy terro­rista csoport elsáncolta magát egy ma­jorban. A francia rendőrség megostro­molta a majort. Négy fegyveres embert lelőttek, ötöt pedia elfogtak. Két csend­őr meghalt. A táborban sok fegyvert, lőszert és robbanóanyagot találtak. Né­hány terrorista Roanne vidékére mene­kült. Az ütközet alatt még kettőt fogtak el. A tisztogatást erélyesen folytatják. Rión környékén hat felfegyverzett ter­roristát fogtak el. köztük két asszonyt és egy lengyelzsidót. * Amszterdamból jelenti a Német Táv­irati Iroda: Mint a brit hírszolgálat jelenti, az úgynevezett független francia hírszol­gálati iroda londoni vezérigazgatója le­mondott. Mint vasárnap hajnalban kö­zölték, a független francia ügynökség előző vezérigazgatója szintén lemondott állásáról. űr A francia légió megyefőnökéi öt na­pig üléseztek Mont d’Ore helységben. A hétfői záróülósen felolvasták Pétain ál­lamfőnek a légió számára készült üze­netét, amelyben felhívja a légió tagjait, hogy az általa megjelölt irányelvek szel­lemében és a francia eszmények azem- előtt tartásával dolgozzanak. Ezt a mun­kát a nemzeti együttérzés és egység gondolatának és harcias szellemének kell áthatnia. Ez az az ut, amelyen ha­ladva Franciaország ismét feltámadhat, mondja az ősz államfő üzenetében«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom