Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-12 / 34. szám

KtlttlUJSKG * 1944. FEBBÜAÄ 12. sérelmeit Eideiy kézmüiparosságát, lehet, hogy voltak panaszok és vannak bajok, de Erdély ké/.iniüparossaga tudja, hogy há­ború van, amelyben minden kockán forog. Éppen ezért kétszeres erővel áll a bástyán a magyar kézmüiparosság a belső fronton és nem akarja, hogy ismét elkövetkezzék 1918 karácsonya. Itt áll és Itt fog állani őrt «rindig magyar becsülettel a kézmüiparos­ság, mint ahogy állott 1914—1918-ban be­csülettel a Kárpátok őre a határokon, aki­nek képmását mintázta meg egy kolozs­vári szobrászművész és magyar iparos ké­szítette fel a szobrát, A vak gyűlölet a Kár­pátok őrének szobrát ledöntötte Kolozsvár főteréről, de magyar iparos volt az, aki ezt a Kárpátok őrét ismét elkészítette kisebb alakban. Ezt a nehéz tölgyfából elkészült szobrot Kolozsvár város kézmüiparossága nevében mély tisztelettel adjuk át Nagy­méltóságodnak és kérjük: fogadja azzal a szeretettel, amilyen szeretettel azt Kolozs­vár kézmüiparossága adja. Ez a szobor Jel­képezze az erdélyi magyar kézmüipaiossag törhetetlen akaratát és erejét arra, hogy minden viharban, minden megpróbáltatás között ki fog tartani a magyar haza és » magyar eszme szolgálatában. Az elnök ezután átadta a díszes szobrot a miniszternek, aki meghatódottan köszönte meg az értékes, művészi ajándékot. Demeter Ferenc üdvözlőbeszéde után Be- reczky Ernő dr. miniszteri biztos, a Keres- kelmi és Iparkamara főtitkára terjesztette elő a kolozsvári kézmüiparosság kívánságait a miniszternek. A kísiparosságf anyagellátásának kérdése Demeter Ferenc előterjesztése után álta­lános figyelem és érdeklődés mellett emel­kedett szólásra Bornemisza. Géza dr. ipar­ügyi miniszter. Megköszönte a kolozsvári kézniüiparosság értékes ajándékát, a ma­gyar helytállás és áldozatkészség szimbólu­mát, majd részletesen válaszolt az előter­jesztett kívánságokra. A miniszter minden részletre kiterjedő vá­laszát a jelenlévők nagy tapssal és lelkes éljenzéssel fogadák és beszéde végén lelkes ovációban részesítették a minisztert. Az iparügyi miniszter beszédét a kolozs­vári kézniüiparosság nevében Demeter Fe­renc testületi elnök köszönte meg. Az ülés a Hiszekegy elmondásával fejező­dött be. Az ülés után a miniszter és kísérete a Központi szálló különtermében rendezett vacsorán vett részt. BORNEMISZA MINISZTER SZOMBATI PROGRAMJA Bornemisza Géza őr. iparügyi miniszter szombaton délelőtt megtekinti a kolozsvári asztalos- és fémmegmunkáló iparosok közös műhelyeit, majd a Magyar Acélárugyár ipartelepét kérési fel. Sorralátogatja ezután a felekezelek tanoncotthonait, majd délben küldöttségeket fogad az iparkamara minisz­teri biztosának dolgozószobájában s ennek során fogadja a kolozsvári sajtó képviselőit is. A fogadások után az Erdélyi Párt ko­lozsvári tagozatában tesz látogatást a mi­niszter, majd résztvesz a Központi-szálló­ban tiszteletére rendezett diszebéden, ame­lyen a pohárköszöntöt Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán mondja. Délután a Gazdasági Tanács ülésén jele­nik meg a miniszter, majd a mérnökegye- sületben és a fém- és villamosipari középis­kolában tesz látogatást. Este a Nemzeti Szinház előadását tekinti meg. A Kolozsváron tartózkodó Bornemisza Géza iparügyi miniszter szombaton déli fo­gadásai során meghallgatja az Erdélyrészi Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkaf* mazottak Egyesületének s a Hivatásszerve­zet helyi tagozatának előterjesztéseit is. A Magántisztviselők és Kereskedelmi Al­kalmazottak 20 tagú küldöttségét Biasini Sándor elnök, Kröbl Lajos alelnök és Király József egyesületi titkár, a Hivatásszervezet kiküldötteit Pálffy Tibor tagozati titkár vezetik. A két szervezet küldöttségei előter­jesztik mindazokat a kérdéseket, amelyek­ben a miniszter közvetlenül vagy közvetve intézkedhetik, hogy a nyersanyag fokozot­tabb ellátásával az iparvállalatok munkatel­jesítményét és ezzel a foglalkoztatott alkal­mazottak és munkások számát, illetve java­dalmazásukat növeljék. Felvetik a munka­kamarák azonnali felállításának szükséges­ségét, a családi pótlék kiterjesztésének kér­dését és szorgalmazzák Kolozsvár elsöosz- tiílyu várossá való nyilvánítását, amelyet annakidején elsőnek a Hivatásszervezet ve­zetősége vetett fel. Kolozsvár, február 11. Az unitárius teológia falusi gazdái Íjak részére ebben az évben is népfőiskolái tanfolyamokat rendez. A népfőiskolái tanfolyam feb­ruár 13-tól február 27-ig tart és azon résztvesz harmincöt- egyházközség egy egy 18—21 éves gazdaifja. Az ünnepé­lyes megnyitó vasárnap délelőtt fél 12 órakor lesz az unitárius kollégium dísz­termében. Az ünnepség fíenczédi Pál teológiai tanár imájával kezdődik, ez­után az unitárius főiskolások dalárdája énekel Markos Albert tanár vezényleté­vel. Megnyitó beszédet mond Abrvdhá- njjay János dr. teológiai dékán, a vá­ros részéről pedig a polgármester, vagy megbízottja üdvözli a gazdaifjakat. Az egyház részéről Géléi József dr. főgond­nok köszönti a népfőiskola hallgatóit, bezáró szavakat Józan Miklós püspök mond. A-z ünnepélyes megnyitó után az if jak megkoszorúzzák Mátyás király szobrát és az unitárius nagyok sírjait. A népfőiskola előadásai hétfőn dél­előtt 8 órakor kezdődnek. A népfőiskola előadói Géléi József dr. egyetemi tanár, főgoTulnok, Kiss Károly igazgató-taní­tó, Kelemen Lajos levéltári főigazgató, Mórion Samu, Uadházy Sándor, Feren- czi Sándor dv., P, Szeutmártom Kál­mán Körös István, Markos Albert, Lő- rinczy Zoltán, az unitárius főgimná­zium tanárai, továbbá Szathmáry Já­nos dr. egyházi jogtanácsos, Símén Dá­niel, Kovács Lajos dr., Benczédi Pál, Abrvdbányay János dr. teológiai taná­rok, Nagy Zoltán dr. főorvos, ürtnösi József püspöki titkár, teol. magánta­nár, Kozma Ferenc vk. százados, Ajta% József igazgató-tanító, az EMKE, az KM OK, a Nemzetvédelmi minisztérium kiküldöttjei, Kiss Elek dr. egyházi fő­jegyző püspökhelyettes. Az ifjak a tanfolyam tartama alatt állandóan a teológia akadémia igazga­tósága felügyelete alatt vannak és bel­ső életük rendjét közvetlen érintkezés­ben állanak a teológia akadémia hall­gatóival, a gimnáziumi tanulókkal, egyetemi hallgatókkal, továbbá a. kol­légium épületében levő iparos és keres­kedőtanonc növendékeivel is. U I leniiell s* (l»l«I /\ »»» ' ól»** f>4ll Ankara, febr. 11. (MTI) Az anatóliai Bolu városban és környékén csütörtökön reggel két újabb földrengés volt. A „Beyoglu“ című török lap elismeréssel méltatja a magyar földbirtok politika eredményeit Isztanbul, február 11. (MTI) A „Be- yoglu“ eimii török lap hosszabb buda­pesti tudósítást közöl a magyar földre­formról. Megállapítja, hogy a munká­latok nagy lépésekkel haladnak. Ma- j gyavorszúgon ma összehasonlithatatla- ■, nul kevesebb a nagybirtok, mint húsz l évvel ezelőtt. Különböző gazdaságtech- I nikai szempontok azonbau bizonyos óvatosságra intenek. A magyar kor­mányzat »\indenesetre arra törekszik, hogy a földbirtokelosztásban olyan helyzetei teremtsen, amely leginkább biztosítja a földmivelö társadalom anyagi és szellemi fejlődését. Gyermek, Szülő, Isk^' a flz osztályvezető tanár Az ellenőrzőkönyvvel kapcsolatosan sokat emlegetik az osztályvezető tanárt. Nem véletlenül történik az, hogy a kap­csolatok kiépítésekor folytonosan róla van szó. Az elemi iskolában, mélyet ma kibővített formájában hivatalosan nép­iskolának neveznek, egy osztályt egy tanító vezet. Sajnos ez a középiskolá- ban nem valósítható meg. Mégis szük­ség van egy olyan tanárra, aki az osz­tályt vezeti, gondozza — ez az osztály­vezető tanár. Munkáját nem lehet paragrafusokba foglalni. A Rendtartás ugyan előírja kötelességeit, de ezen túlmenően olyan kapcsolatok fűzik osztályához, melyet nehéz írásba foglalni. S ha munkakörét csak a szabályzat határozná meg, rideg tisztviselő lenne, aki a rengeteg munka között gépiesen engedi utjokra a fel­merülő aktákat, kérdéseket. Vagy ugyanúgy végezné dolgát, mint a futó­szalag mellett dolgozó munkás, kinek arra sincs ideje, alkalma, hogy bele­nézzen a szaladó géprészbe, hanem csak éppen a kijelölt alkatrészt illeszti he­lyére s már megy is tovább a szalag. Eszünkbe jut egy megtörtént eset: az egyik I. gimnazista gyermek hat hétig volt beteg. Amikor újra, eljött az isko­lába és meglátta, hogy mennyire elma­radt társaitól a tanulásban, kétségbe­esetten sirvafakadt. A szünetek zaja el­ragadta figyelmét nagy bánatáról, de azután újra és újra erőt vett rajta a kedvetlenség. Az osztályvezető pedig bátorító szavakkal közeledett hozzá: — Nézd, kisfiam, most elmaradtál a tanulásban. Sokat mulasztottál ugyan, de együttesen pótolni fogunk mindent. Pár napig nem fognak feleltetni a ta­nár urak. Ök is segíteni fognak. Ki vállalja az osztálytársak közül, hogy megmutatja, amit számtanból tanulta­tok? (Kettő-három is jelentkezett.) A gyermek megnyugodott. Valóban * alig egy hét eltelte után már semmi ne­hézséget sem érzett s vígan folytatta munkáját. Az osztályvezető másképen is elintéz­hette volna ezt a kérdést. így: — Mit bőgsz? Menj helyre és pótold, amit elmulasztottál. És a gyermek fájó szívvel, keserűség­gel tele teljesen visszaesett volna. Nem lett volna ereje leküzdeni azt a közöm­bösséget, ami osztályvezetőjének sza­vaiból kicsendült. Valóban nem lehet Írásban lefektetni azt, ami az osztályvezető kötelessége. S ba le is fektetnek, akkor sem jelen­tene megoldást. Ha valahol igaz, ngy itt elmondhatjuk: A betű megöl, a lélek az, ami megelevenít. A fent elmondott esetben az osztály- vezető is jól járt, mert egy megnyugo­dott gyermek hálás szeretete volt a kö­szönet. A szülő ne sajnálja az időt. Ha gyer­mekével valami történik, értesítse az osztályvezetőt. Szükség van erre, mert az iskolai falak között az apát az osz­tályvezető helyettesíti. Ö védelmezi, ő buzdítja s ha kell, ő dorgálja meg a gyermeket. S hogy ezt megtehesse, any- nyira ismernie kell a gyermeket — leg­alább inint az apának. Kíméljük meg attól a gyermeket, hogy ártatlanul szenvedjen büntetést. ,Ha otthon — ami ma elég gyakran megtörténik — szükség van a gyer­mekre s amiatt nem tudta elvegezni dolgot, akkor adjunk kezébe igazolást. Szükséges az, hogy a tanárok lássák, nem a gyermek hanyagságán múlott készül ellen sége. A gyermek lelke s egész lénye elkép­zelhetetlenül érzékeny. Elég egy gyer­meknek, ha otthon egyetlen egyszer durván bántják, elég. ha egyszer a szü­lők között háborúskodást lát, mély, fájó sebek maradnak lelkén. Azt n szülőt, aki az osztályvezető ta­nárt felkeresi, egyetlen gondolat vezé­relheti: Minket a gyermek kapcsol ősz-* sze s mindketten a gyermek javát akarjuk szolgálni. Mennyivel eredmé­nyesebb lehet ez, a munka, ha együtt- végezzük! így termékenyek, eredménye­sek lesznek a találkozások. Egyébként a szülő és osztályvezető együttes munkájára az alábbi esetben is jó példát adott az élet. Az egyik gyermek veszedelmesen visszaesett a tanulásban. Az apa aggodalmakkal tel­ve kereste fel az osztályvezetőt és kér­te tanácsát. Igen egyszerű megoldást kapott: amíg szükségesnek látszik, pár hétig, minden héten legalább egyszer keresse fel az osztályvezetőt az iskolá­ban, de a szünetben jöjjön, hogy a gyermek is lássa. Nem szükséges be­szélni a tanárokkal. Az apa megfogad­ta a tauácsot. A gyermek pedig már valósággal leste, hogy jön-e az apja- Jött, elég gyakran jött, de látogatásai­ról sem otthon, sem az iskolában nem beszélt a gyermekkel, — ngy, ahogyan ezt az osztályvezetővel megbeszélték. Egy hónap múlva eltűntek a székun- dák. Most pedig vegyük számba azt is, hogy mivel kell az osztály vezetőhöz for­dulnunk hivatalosan is. Á Rendtartás szerint Ő gondoskodik a gondjaira bí­zott osztály fegyelmezéséről, a nevelés és tanitás egységes szelleméről. Ö fi­gyeli meg a tanulókat legközvetleneb­bül, legalaposabban s ba egyes tanu­lóknak egyéni fogyatkozásaik vannak, ő figyelmezteti erre az osztályban ta­nító tanárokat. Az osztályvezető kezeli az ellenörzőbönyvet, ebben az igazolá­sokat, engedélyeket, vezeti az osztály szülői értekezletét, kiadja az intőket, bizonyítványokat, ő intézi el a gyermek apró kis , dolgait a tanulótársaívai szemben, figyeli tisztaságukat, a tan­eszközök megkimélését, rendbentartását — és ezer meg ezer apió dolgot — akár csak otthon a szülők. Jól gondoljuk meg — mert a tanár is meggondolja — ezt a munkát nem le­het pénzzel megfizetni. És mégis meg­fizet az a szülő s az a gyermek, akinek részéről a tanár jóindulatot érez, ha érzi azt, hogy munkáját megbecsülik. A gyemnek szeretete — ez a legnagyobb fizetség s ezért képes is dolgozni a ta­nár. Akár többet is, mint amennyi kí­vülről látszik. Erzsébet hercegnő megkaM a „walesi hercegnő“ címet? Amszterdam, febr. 11. (MTI) A brit hir- szolgá’at jelenti Londonból, hogy Erzsébet hercegnő április 21-én tölti be 18-ik életévét. A walesi parlamenti párt Lloyd George ve­zetésével mozgalmat indított, hogy a her­cegnő megkapja a „walesi hercegnő“ elmet. Javaslatát a parlament minden pártjának tagjai, valamint Wales hivatalos és nem hi­vatalos rétegei is támogatják. dörqensen Erik kolozsvári dalestie Kolozsvár, febr vár 11. Jorgensen Erik, a müncheni állami zenefőiskola baritonistája február 16-án este 7 órai kezdettel tartja a német lektorátus (Jó- kai-u. 4.) termében Dommes Werner zongoraművész kísérete mellett dalesté- lyét. Az estélyt a szereplő művészek fő­ként a romantikus daloknak szentelik. Hallani fogjuk Hans Schubert, Robert Bi'humann, Car] Löwe, Johannes Brahms és Hugo Wolf szerzeményeit. Nem véletlen, hogy a dalok szerzői kö­zött két német romantikus, névszerint Eieheudorff és MÖrike is többszörösen szerepel- Azonkívül a művészek két élő zeneszerzőnek, nevezetesen Richard Trunk és Richard Strauss dalait is elő­adják. A művészek már másodszor sze­repeinek Magyarországon és Kolozsvá­ron kívül az ország más helyiségeiben is fellépnek. Minden zenekedvelőnek a legmelegebben ajánljuk a dalşstely lá­togatását. A niini§z!er >ála»za az «lőtcrfeszlett kÍTán»ágol<ra Vasárnap nyílik meg az unitárius teológia népfőiskolái tanfolyama A miniszteri biztos mindenekelőtt az anyagellátás kérdését tette szóvá. Kéite. hogy az anyagelosztásnál ne csak a meste­rek, illetőleg a segédek számát vegyék te­kintetbe, hanem a város lakosságának lélek­számút is tartsák szem előtt, mert ezen az alapon lehet a szükségleteket kielégíteni. Bereczky dr. a továbbiakban ismertette az egyes szakmák nyersanyagellátásának kér­dését. Sorravette szakmánként a közmüipa- ) osság helyzetét, feltárta az anyagellátás körüli panaszokat, amelyeknek megszünte­tését, illetőleg orvoslását kérte a miniszter­től. A nyersanyagellátás kérdésének ismerte­tése után a régóta fefezJnen lévő kontárker- désben tett előterjesztést. Kérte, szigorúb­ban bírálják el a kontárkodást, mert csak erélyes fellépéssel lehet a kérdést gyökere­sen megoldani. A miniszteri biztos ezután az újabban lábrakapott munkauzsora kérdését veteite fel. Egyes vállalkozók nem respektálják a kormány munkbérrögzitö rendeletét: sokkal magasabb béreket kiná'nak fel a munká­soknak s ezzel elvonják a kézmüiparosok segítségét. Szóvá tette ezután a román társadalom­biztosító intézetnél jogokat szerzett iparo­sok helyzetét. Kérte: a tagdíjbefizetéseket ismerjék el, illetőleg Írják a kézmüipuroS- ság javára. Bereczky dr. miniszteri biztos végül a szabadiparok képesítéshez kötésére tett elő­terjesztést. Ezután Demeter Ferenc elnök az ipartes­tületi székház tulajdonjogi helyzetének tisz­tázását kérte a minisztertől. A megszállás alatt az Ipartestületi székházat a munka­kamara javára telekkönyvezték s bár a munkamara a székházat az Ipartestület ren­delkezésére bocsátotta, a telekkönyvi átírás még mindig nem történhetett meg. Kérte a tulajdonjogi* helyzet végleges tisztázását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom