Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-12 / 34. szám
S st o m b at 1944. február 12 MÄ: TELJES HETI RÁDlÓ-MÜSOR Ára m m:ér SZERKESZTŐSÉG, KIADöHTV ATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-C, f. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA ELŐFIZETÉSI GYED ÉVRE ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. i) >' I n I. Bornemisza Géza iparügyi min'szter Kolozsvárra érkezett Á miniszter Egeresen részfvett a viücmosmüvek munkásházainak felavatásán — Kolozsváron meglátogatta a nagy ipari üzemeket és meghallgatta a gyáripar és a kézműipar kívánságait A kolozsvári Iparosok a Kárpátok őrének szobormasoiatát ajánlották fel Bornemisza miniszternek Kolozsvár, február 11. Gyönyörű reggel. Hideg, fagyos az idő, zuzmarásak a fák, csendesség mindenütt. Messze, amig a szem ellát, hatalmas fehér palásttal borított a föld. Az egeres! állomáson várakozunk, az iparügyi miniszter látogatásával tiszteli meg Egerest. Már egymagában az a tény, hogy ilyen sokoldalú feladatokkal tornyosuló, komoly időkben látogat a kormány egyik tagja Erdélybe, különös hangsúlyt ad annak a ténynek, hogy .a kormányzat az erdélyi kérdéseket mindenkor az ország legelső ügyeiként kezeli. Az iparügyi miniszter látogatása azt jelképezi, hogy az erdélyi iparosítás meggyorsításának ügye nemcsak Erdély gazdasági fellendülésének legégetőbb feladata és ez a kérdés a kormányzatot a legmesszebtumenöen foglalkoztatja. ság melege hozott minket ide. A rombolásnak ebben a borzalmas időszakában olyan szociális eredménynek lehetünk tanúi, mely párját ritkítja az egész országban. Ilyen házakat, ilyen gyönyörű épületeket és munkáslakásokat nem akármelyik munkaadó építhet. Ez a tett a magyar munkás megbecsülését jelenti, jelenti azt, hogy a magyar vállalkozó nem a kizsákmányolható alanyt keresi a munkásban, hanem az embert, akit meg kell becsülni és fel kell emelni. Bállá Mihály református lelkész szivböl- jövő, meleg szavai és imája után Török István római katolikus esperes áldotta meg az uj munkáslakásokat. Rövid beszédében a mindenható áldását kérte az uj munkásházakra és lakóira. Ezután Bornemisza Géza iparügyi miniszter szólott az egybegyűltekhez. A miniszler fogadValasa Egeresen „Jelképet látok ebben a találkozásban !' Egeres, Kolozs-vármegyének egyik legfejlettebb ipartelepének állomása, csakhamar benépesül. A miniszter fogadására a megyei gazdasági élet vezetőin kívül nagy- LüdmBan jelentek meg az geresi munkások és hatalmas csoport érdeklődő közönség. A peronon már felsorakozik Szász Ferenc dr. Kolozs-vármegye alispánja, Be- reczky Ernő dr., a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara miniszteri biztosa, Rlmanó- czy Kálmán, az EGyOSz elnöke, Somodi András dr., a Mezőgazdasági Bank és Takarékpénztár alelnök-vezérigazgatója, Csornai Jenő dr., a nádasmenti járás főszolgabírója, Somlyai Rudolf tb. főszolgabíró, Somfay Lajos, az államépitészeti hivatal vezetője, Kiss Ödön iparfelügyelö, Sándor Béla igazgató, Zolnay Béla, Szentkirályi Samu és Horváth Béla egyetemi tanárok. Bauma Viktor, az egeresi kőszénbánya igazgatója, Kompanek János, a villamosmüvek vezérigazgatója, Cortazzi Richard, a villa mosmü volt elnöke, vitéz Nagy László dr., a villamosmüvek Igazgatóságának elnöke. Kertész Jenó ezredes, Abrahám Gergely százados, hadiüzeml parancsnokok, gróf Károlyi Ferenc, Sombori László, Tusa László, Halász Iván, Polonyi István, Kovács József bíró, Kuncz Elek főjegyző. A katolikus egyházat. Török István római katolikus esperes, a református egyházat Bállá Mihály református lelkész képviselte. A miniszter különvonata pontosan nyolc ólakor érkezett meg az egeresi állomásra. Pillanat alatt elhalt minden szó, a megjelentek hosszú sorba igazodtak, Bornemisza Géza iparügyi miniszter megjelent a szalonkocsi ajtajánál, hatalmas éljenzés fogadta, a kivezényelt kakastollas csendőrök tisztelegtek. A miniszter frissen szállt, le kocsijából és Szász Ferenc dr. alispán ele lépett, aki őt Kolozs-vármegye törvényhatósága nevében néhány meleg szóval üdvözölte. A miniszter kíséretében volt Gouthfálvy Zoltán dr. miniszteri osztályfőnök, Tóbiás Kornél dr. miniszteri tanácsos, Kara Zoltán dr. miniszteri osztálytanácsos, Rassay Gyula, a Rimamurányi müvek vezérigazgatója és Várady Bála kormány-főtanácsos, az IMI elnöke. A fogadás után a meghívott vendégek autóba ültek és az egyik újonnan felépiteti munkáslakáshoz hajtattak, ahol reggelé várta őket. A rövid reggeli alatt a miniszter kedélyesen elbeszélgetett az erdélyi urakkal, majd gépkocsival az egeres“! villamosmüvek üzemeit és irodahelyiségeit tekintette meg. Innen a Calcit müvek területére ment át kíséretével, ahol Somodi András dr. és Somíbory László vezetéséve megtekintette az üzem berendezéseit és hivatali helyiségeit. A Calcit müvek telepeinek udvarán a munkások nagy csoportja ‘várta rendben felsorakozva a minisztert, hatalmas éljenzésben törve ki megjelenésekor. Itt a miniszter szívélyesen elbeszélgetett a bogártelki fiatalság küldöttségével. A villamosmüvek által emelt munkáslakások felavatása következett. Bemegyünk az uj épületekbe Telegdy József építész kalauzolása mellett. Erős, téglaépületek ezek, kétszobás, konyhás, fürdőszobás lakások, villanyvilágítással. Kis kert Is tartozik mindegyik lakáshoz. Az uj lakók mindnyájan sokgyermekes családok, magyar munkások. Jegyezzük fel nevüket: Keserű Mihály munkás, Spielhaupter János munkavezető, Magyarosi György munkás, Zsfzs- nyovszky Aladár munkás, Bácsi Rudolf munkás és Albert Lajos munkás. Az első négy északerdélyi származású, a két utóbbi délerdélyi menekült. Csak a közelmúltban kellett otthagyniok kényszerítő körülmények miatt otthonaikat, a magyar haza befogadta őket és uj otthont adott nekik az elvesztett helyébe... —- Hálát adok Istennek, hogy erdélyi utam első állomásán ilyen lélekemelő ünnepségen vehettem részt. Jelképet látok ebben a találkozásban. Alkalmam volt ennek a szép vidéknek gyáripari üzemelt ‘ -ígt'vkínteni: ezekben a gyárakban, üzemekben a munka üteme lüktet, itt pedig a munkának az eredményét, áldását ünneplem. Magyar testvéreim! A munkának és a munka megbecsülésének ez a szerencsés összetalálkozása jelenti a mi magyarságunk jövőjét. Dolgozzunk, hogy megtartsuk ezt a földet és gondoskodjunk arról, hogy mindenki, aki becsülettel végzi munkáját, teljesíti kötelességét, azt ilyen szép hajlékkal Az egeresi ünnepség után Bornemisza Géza dr. Iparügyi miniszter és a kíséretében megjelent előkelőségek különvonaton Kolozsvárra utaztak. A kolozsvári pályaudvaron hivatalos fogadtatásban részesítették a minisztert és kíséretének tagjait. A város nevében Keledy Tibor dr. polgármester köszöntötte a magas vendéget, majd sorra bemutatta a fogadtatásra megjelenteket a minszternek. Az ünnepélyes fogadtatás után Bornemisza Géza dr. iparügyi miniszter az előzetes programnak megfelelően a három legnagyobb ipari üzemet látogatta meg. Előbb a Fermeta fémárugyárat kereste fel kíséretének tagjaival együtt. A minisztert és kíséretét Warga András vezérigazgató fogadta és kalauzolta végig a gyártelepen. A Fermeta-gyár megtekintése után a gyufagyárban tett látogatást a miniszter, végül a Dermata-müvek gyártelepét kereste fel. A minisztert és kíséretének tagjait itt Zu- dor János vezérigazgató és Gáli Zsigmond "dr. ügyvezető-igazgató fogadták, ök vezették végig a minisztert a hatalmas gyártelepen. A gyár megtekintése után a miniszter és kíséretének tagjai a gyár étkezdéjécsaládi otthonnál jutalmazzuk. Kivánom, hogy Egeres község lakossága, ezeknek az ipartelepeknek alkalmazottal és munkásai a jövőben is becsületes munkájukkal Ilyen szép hajlékokat nyerhessenek családjuk számára. Azok pedig, akik. már most hpjţrp- töznek ezekbe a hajlékokba, éljenek boldog, megelégedett életet. Kívánom, hogy a számuk a jövőben gyarapodjék és mindenki megtalálja boldogulását. Az egyszerűségében is lélekemelő ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget. Bornemisza miniszter és kísérete ezután a gipszgyár üzemeit tekintette meg, majd különvonaton folytatta útját Kolozsvárra. ben megebédelt, majd délután fél 4 órakor a Szieszta-szállóbeli szállására hajtatott. Bornemisza miniszter rövid pihenő után, délután 4 órakor megjelent az Erdélyi Gyáriparosok Szövetségének a Kereskedelmi és Iparkamarában tartott ülésén, amelyen Rimanóczy Kálmán dr. elnökölt. A miniszter meghallgatta a gyáripar kívánságait a nyersanyag- és hitelellátás kérdéseiben. Nagy érdeklődéssel kisérte a gyáripar legaprólékosabb kívánságait is és válaszolt a felszólalásokra. A gyáriparosok ülése este 7 óra után ért véget s utána a miniszter Keledy Tibor dr. polgármester, valamint kísérete tagjainak társaságában az Ipartestület székházába ment, ahol az ipartestületi elöljáróság panasznapot tartott. A testületi székház dísztermében egybegyült elöljárósági tagok, valamint a vidéki ipartestületi elnökök képviselői a terembe lépő miniszter kitörő lelkesedéssel fogadták. A meleg ünneplés befejeztével Demeter Ferenc testületi elnök meleg szavakkal üdvözölte a minisztert, aki elsöizben jelent meg a kolozsvári kézmüipa- rosság körében. A rrunkáslakások felavatásán Ünnepélyes fofjödlöfás Ko"oz&yáron „A kézmüíparosság érdeme, hogy Kolozsvár magyar maradt!" A házak felavatására hatalmas munkástömeg gyülekezett az egyik épület előtt. Munkásasszonyok, munkáslányok külön csoportokban állottak, mindnyájan megilletö- dött arccal, a pillanat nagyságát érezve. Az ünnepség megkezdéséig néhány pillanat telik el, figyeljük, mit beszélnek ezek az emberek egymás között. Kérgeskezü, komoly, okosarcu emberek. Magyarok. Egykét román 'szót is hallunk. Ezek is vagy a Villamosmüvek, vagy a Calcit-müvek alkalmazottai. Egymásközt románul, de magyar munkástársaikkal magyarul beszélnek. Figyeljük, hogyan ejtik ki a magyar szót? Tisztán, egyszerűen, helyesen. Erdély. Egeres körül magyar és román falvak szegélyezik az utat egészen Kolozsvárig. A férfiak a falvakból az ipartelepekre járnak dolgozni, nemzetiségi különbség nélkül. Vájjon igy van-e ez a feleki határon túl is? Alig hisszük. Bácsi Rudolf és Albert Lajos különben nem menekült volna el onnan a magyar állam oltalma alá, hanem odaát maradt volna, ahol apja, nagyapja és annak az apja is élt... Az avatáson bensőséges, meleg hangulat lett úrrá a megjelenteken. Kalaplevéve állott mindenki, úgy hallgatta meg a lelki- pásztorok imáját. Elsőnek Bállá Mihály református lelkész lépett az uj ház tornácára, mélyenszántó, szivböljövö beszédet mondott. — Nem mindennapi alkalom, amiért Ösz- szegyültünk ide testvéreim — mondotta. — A szeretet összetartozandósága, a családias— A kézmüíparosság — mondotta Demeter elnök — mindig és mindenütt és minden időben a magyarságnak egyik legerősebb bástyája volt és marad. A roman megszállás idején a magyar kézmüiparos- ság függetlenül minden elnyomó törekvéstől, harcolt és küzdött magyarságáért és büszkén jelenthetjük ki, hogy a kézmüipa- rosságnak jelentékeny szerepe van abban, hogy Kolozsvár magyar jellegét minden erőszakossággal szemben meg tudta őrizni. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a magyar kézmüíparosság egymást támogatva, egymást biztatva, a közösségi szellemet kifejlesztve, őrt állott a magyarság bástya ján. Ezt a közösségi szellemet hoztuk i visszatérés alkalmával, amit bizonyít az hogy sehol az országban annyira nem fejlődött ki a bajtárslasság, az összetartás mint itt, Kolozsvárt, ahol IpartestUlctünt bajtársi szolgálata közel százezer pengői tudott összegyűjteni másfél év alatt a had- bavonultak részére és ahol a női bajtárs' szolgálat meg tudott alakulni s annyi köny- nyet törölt le. Demeter elnök a továbbiakban igy folytatta: Lehet, hogy a visszatérés óta érték
