Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-11 / 33. szám

1344. FEBRUAR 11. nu 5 KntiiÜJSKG AGYAR. ONAL Kontinuitás minden vonalon... mfi fi, 'tünetek A napokban egyik barátom igy dicsekc delt: — Nézd, — mondta s tárcájából vagy tiz különféle jegyet húzott elő —• erre a hét-rc el vagyok látva. Csodálkozva néztem rá, hiszen álig egy fél év előtt színházba „elvből“ nem járt moziba is csak nagy ritkán. Most jár. És boldogtalan, ha valahonvn- „lemarad“. A könyvkiadók úgy elszaporodtak, mint eső után a gombé. Pesten már plakáton hirdetnek egy-egy könyvet, vagy könyve rozatot, ami eddig szokatlan volt a könyv kiadás terén. A könyv jó üzlet lett, pedig a manapság megjelenő könyvek se nem olcsók, se nem szépek. Mégis kiadják s talán veszik, sőt talál olvassák is a könyveket. ■ A színházak és mozik előadásaira v < h tckkel előbb minden jegyet eladnak. Mégis mindenki színházba megy és mo­ziba jár. A vendéglők, kávéházak, cukrászdák, grillek, kristály paloták, espresszók gasz­tronómiai és „művészeti“ gyönyöreit sem adják ingyen. Mégis mindenki — inár aki! törzsvendég. A vendéglők, esti szórakozóhelyek min­denütt tömve vannak, a magas étel- és ital­árak mitsem számítanak. Van pénz. Tegnap este ezeken a jelenségeken tűnöd ve bandukoltam haza. —- Mi ezf — kérdeztem magamtól. — Szórakozási láz? Divat? Kulturszomj? Gyerekkoromban édesanyám mondogatta mindig, ha túlságosan jókedvű és rakoncát­lan voltam: a vesztedet érzed! Az emberek a vesztüket érzik ? S most ki akarják hasz­nálni az utolsó pillanatokat ? Ki akarják venni mindenből a részüket, amig lehet? Tdbbezer év Írott történelme mutatja, hogy nagy megrázkódtatások előtt az emberek tettek helyett az önfelejtkeeéshez, a szóra­kozáshoz menekültek. Az ember nem ta­nult? Most is felejteni, szórakozni akar, ahelyett, hogy szembe nézne k tényekk-l és a jövővel f * Bocsánat, kissé messzire elragadott ag­godalmaim pegazusa. Mindez a, bünlista még mindig jobb, mintha mindnyájan, akik ma színházba, moziba, könyvbe, muzsikába és a többibe felejtkeznek, egyenként és összesen elkez­denének ugyanilyen hévvel — politizálni! h. f. Szolgá latos gyógyszertárak Egyszarvú-gyógyszertár, Mátyás király­tér 10. Távbeszélő: 32-23. Kereszt-gyógy­szertár, MussoHnJ-tit 2. Távbeszélő: 13-49. Harglta-gyógyszertár, Horthy Miklós-ut 1. Távbeszélő: 21-55. Pádnál Szent Antal gyógy szertár, Hitter-tér 13. Távbeszélő 31.10. — Lakás-tüz a Jókai-utcában. Csütörtö­kön délelőtt a Jókai-utca 2. számú ház I. .emeletének 3-as számú szobájában — a kályha túlfűtése miatt — tűz ütött ki. A tüzet hamarosan eloltották a házbeliek. A tüzet szerencsére még idejében felfedezték s csak a parkett égett el. A kár 600 pengő. — Ma Ioíz a Mária, Valéria második tea­délutánja. A Mária Valéria Arvaleánynevelő Egyesület második teadélutánját folyó hó 11-én, pénteken délután 5 órai kezdettel rendezi meg az Unitárius Nöszövetség Kossuth Lajos-u. 7. szám alatti helyiségei­ben. A műsorra! egybekötött teadélutánon énekszámmal szerepel Sigmond Lajos zene- konzervatóriumi tanár, szaval Hahn Eta, hegedűn játszik Zsurka Péter. A második teadélután háziasszonyai: Andrásofszky Dá- nielné, Balázs Béláné, géresi Balogh Vil- mosné, Beck Albertné, v. Benkö Bé'áné, v. dr. Beide Károlyné, gr. Bethlen Györgyné, v. Bojtár Ferencné, Derecskéi Károlyné, Fónagy Jánosné, Glnzeri Józsefné, Hahn Elekné, Hartay Lajosné, dr. Hintz György­né, dr. HoUósv-Kuthy Lajosné, v. Kékessy Lőrincné, dr. Kerner Lajosné, dr. Koleszár Lászlóné, dr. Kopár Geröné. Kovács Lász- lóné, dr. Kovrig Béláné, br. Mansberg Mar­git, altorjai Mike Elekné, Rimanóczy Kál- mánné, dr. Szecsey Istvánná, Szentiványi Döméné, dr. Szentkerényi Róbertné, dr. Tar­ján Pálné, Vaj dk Károlyné, Vattay Ferenc- | né, dr. Vékás Lajosné, dalnoki Veress La- * josné. Az e'ső teadélután szép sikere szé- les körben keltett városszerte érdeklődést a második teadélután iránt, mely előrelátha­tólag a jótékony cél érdekében még foko­zottabb sikerrel fog zárulni. Nehéz eligazodni abban a zűrzavarban, i mely a román propaganda alaptételei kö­rül uralkodik. De csak nekünk. A bukaresti hírverés nem ennyire aggodalmaskodó. Sőt, az a helyes meghatározás, hogy aggályai és lelkiismereti szempontjai nem voltak s ma sincsenek. Hiába, cél szentesíti az esz- !■ "zt! Itt van például az „Universul“ 1944 ja­nuár 27-i számában Tzepelea lendületes ve­zércikke. Iskolapéldája annak, hogy miként lehet két egymásnak homlokegyenest ellent­mondó tételt közös nevezőre hozni, s mind­kettőt aranyigazságként a világ elé tálalni. Holott sem az egyik, sem a másik nem jutott el odáig, hogy a tudományos bizonyí­tás fémjelzését megkapja. Nos, mit számit az Tzepelea urnái és az „Universul“ ber­keiben? Nyilvánvaló, hogy ha két hamis tételt egy kalap alá vesznek és összeadnak, az egyenkint nullát érő fantazmagóriákból nem két nulla lesz, hanem a valóságot és igazságot kifejező bűvös képlet. No, de adjuk át a szót az „Universul“ cikkírójának- Hallgassuk meg, nagyon fi­gyelemreméltó dolgokat mond: „Az erdélyi románságnak az önmaguk­ra legbüszkébb és túlzásokban és öntöm­jénezésben leggazdagabb néppel, a ma­gyarral kellett állandóan harcot folytat­nia. A bozontos bajusz alól a románok felé a következő kérdés hangzott el: „Tulajdonképpen kik vagytok ti? Nem más, mint szegény oláh jövevények.“ A kérdésre a románok válasza a kö­vetkező volt: ,Jtómaiak vagyunk, akik itt születtünk és akik sohasem hagytuk el egy pilla­natra sem ezt a földet.. Rómaiabbak va­gyunk minden rómainál, tekintve, hogy a dákok mind egy szálig elpusztultak a Kolozsvár, február 10. A rádióban minden este nyolc óra előtt felhangzik a figyelmeztető: — Hölgyeim és uraim, ne feledjék el, az elsötétítés tiz per<^ múlva kezdő­dik ... Alig hangzik el a bemondó figyelmez­tetője, pillanatok alatt koromsötétségbe budkolózik a város. Az ablakokra felke­rülnek a „légoltalmi roletták“, az utcá­kon csak egy-egy iránylámpa mutatja az irányt. Mintha kihalt volna minden élet, olyan a város az elsötétítés után. Európában alig van ország, ahol ne volna elsötétítés. Minden ország ilyen módon igyekszik védekezni a légitáma­dások ellen. Magyarországon s igy Kolozsváron is, 1942 decemberében léptették életbe a védekezésnek ezt az újszerű formáját. Azóta különös érzék fejlődött ki ben­nünk a sötét utcákon való közlekedés­ben. Szemünk, idegeink megszokták a sötétséget, csalhatatlan biztonsággal ke­rüljük ki a sötét utcákon közlekedőket. Sohase panaszkodunk, .ha ennyivel megúszhatjuk a háború rémségeit... De mit jelent az elsötétítés a villa- mosmünek, amely végeredményben az áramfogyasztás utáni dijakból tartja > fenn üzemét s a munkások, tisztviselők ) és alkalmazottak százainak nyújt ke­nyérkereseti lehetőséget? Megtalálja-e számítását a csökkentett áramfogyasz­tás mellett is, mert kétségtelen, hogy az elsötétítés és a korai záróra kihatással lehet a villamosmüvek bevételére is. Amikor végignézzük a kolozsvári vil- lamosinüvek multévi fogyasztási mérle­gét és összehasonlítást teszünk az előző évek mérlegével, nagy meglepetésre ta­pasztalhatjuk, hogy as áramfogyasztás — dacára a korlátozásoknak — nem csökkent, hanem jelentősen emelkedett. Négy év alatt az évi áramfogyasztás 11.5 millió kilowattról 14.0 millió kilo­wattra emelkedett. Mi ennek a magyarázata? Ha átnézzük a villamosmüvek évi áramfogyasztásának mérlegeit, megál­lapíthatjuk, hogy a legutolsó két évben egyedül a közvilágítás áramfogyasztása A magyarok' részéről a románok felé újabb megállapítás hangzott el: „A ti nyelvetek nem képes tudományos vizsgálatokra, mert az fejletlen pásztor- nyelv." A román válasz azonnal kész volt erre is: ,JSöt, ellenkezőleg, a mi nyelvünk az igazi latin nyelv, a leglatinabb az összes római nyelvek közül. A mi nyelvünk a lattin nyelv szülőanyja. „Nekünk itt missziót, a szentistváni ko­rona civilizáló misszióját kell betöltstik“, — mondották a magyarok. ,yA mi missziónk még a tiéteknél is fenségesebb — válaszolták a románok, — nekünk missziónk újra feltámasztani Tra- ján birodalmát.“ A magyar túlzásokra tehát a románok mindig újabb latin túlzásokkal válaszol­tak, de harcuk jellege kizárólag védelmi volt. Nagyon le voltak alázva abban az időben a románok, túlságos mélyre haj­tották le fejüket, a latinisták azonban „fel a fejjel“ jelszót hangoztatták, azt mondván a románoknak, hogy tt neme­sebbek vagytok a titeket kihasználó ösz- szes grófoknál és kegyelmes uraknál, mert ti Róma egyenes leszármazottjai vagytok. A latlnisták tehát a román népnek nemcsak önbizalmat adtak, hanem meg­tanították ara is, hogy legyen büszke ro­mán voltára.“ * Tzepelea büszke válaszára a tények az alábbi helyreigazítást adják: Valótlan, hogy a románság harca a „ma­gyar túlzásokra“ mindig önvédelmi volt. Valóság az, hogy a román törekvések min­dig élesen offenzív jellegűek voltak a ma­gyarság életérdekei ellen. Ezt a történelem tényei igazolják. Vagy az is békés defen­zíva volt, amikor 1916-ban hátbatámadták, csökkent. Amig 1942-ben 497.009 kilowatt volt a közvilágítás áramfogyasztása, addig 1943-ban majdnem felére csök­kent: mindössze 293.478 kilowatt áramot emésztett fel az utcai világítás. A különböző intézmények, kis- és nagyipari üzemek áramfogyasztása a mult esztendőben az előző évhez viszo­nyítva, emelkedett. De emelkedést mu­tat a magánosok áramfogyasztása is. A mult évben körülbelül félmillió kilo­wattal több áramot fogyasztottak a ma­gánosok, noha miniszteri rendelet a leg­szigorúbb takarékosságot irta elő. Az áramfogyasztás emelkedése azzal magyarázható, hogy igen sok uj üzem és magánfogyasztó kapcsolódott be a fogy ászt ászba. Hogy mit jelentett a vil- lamosmünek az uj fogyasztók bekap­csolódása, mi sem bizonyítja jobban, mint a két utolsó év mérlege: 1942-ben 10.501.464 kilowatt, 1943-ban pedig 11.439.511 kilowatt volt az áramfogyasz­tás. Ha nem lenne érvényben áramfo­gyasztási korlátozó rendelkezés s az el­sötétítést feloldanak, Kolozsvár villa­mosáramfogyasztása valószínűleg két­szeresére emelkednék. A kolozsvári villamosmü ezidőzerint nem érzi a háborús korlátozás hátrá­nyait ... (V.) — A kassai fogházból vezettek Kolozs­várra egy veszedelmes tolvaj clgánylányt. Varga Mária kisbácsi illetőségi! 23 éves ci­gánylány még az elmúlt év nyarán betört Csorna Zoltán detektív, Majális-utca 33. szám a’atti lakására és ellopott 5000 pengő értékű fehérneműt. Az akkor bevezetett nyomozás eredménytelenül járt, mert a tol­vaj cigánylány eltűnt Kolozsvárról s nem sikerült nyomára akadni. Nemrégiben azon­ban Kassán is lopásokat követett el, ahol e’fogták s fogházra Ítélték. A tárgyalás so­rán ismerte be, hogy ő tört be Cserna Zol­tán detektív kolozsvári lakására is. A rend­őrség megkeresésére, illetőleg a helyszíni nyomozás lefolytatására a kassai fogházból Kolozsvárra hozták a tolvaj cigánylányt. hadüzenet nélkül, Magyarországot? S per­sze az is a békés, jámbor defenzíva iskola­példája, amikor 1918-ban megrohanták Erdélyt? Hol kezdődik akkor az offenziva Tzepelea ur különös etimológiai szótára szerint? De vigyázzunk, ne adjunk fel kér­désekét, mert Tzepelea ur Írásban adta, hogy „a román válasz azonnal kész van“ mindenre. Kérdés helyett inkább mélyedjünk el az „Universul“ vezércikkének két jellemző állításában. Tzepelea a „bozontos bajusz“ alól „elhangzott“ kérdésekre egyszer Így felel: A románok ,dióma egyenes leszár­mazottjai!“ Ezt már hallottuk jő néhányszor. Tudjuk, hogy ez mit jelent: a dákó-román kontinui­tás elméletéhez való hűséges ragaszkodást. Jelenti azt, hogy Tzepelea ország-világ színe előtt állitja, miszerint a római gyai- matosok és legionisták Dácia földjén nem haltak ki, mert azoknak utódai a mai erdé­lyi románok. Az európai tudomány ezt a mithoszt még ma sem fogadta el történelmi igazságnak. Mindegy. Tzepelea ma is kitart mulette. Nos, tegyük félre kételyeinket s fogad­juk el öt percre, hogy valóban ez a szín­tiszta igazság. Megnyugszunk abban, hogy a románok a rómaiak egyenes leszárma­zottjai. De maga Tzepelea ur az, aki szakit ezzel a tétellel. Ott áll a cikkében Írva, hogy a román nyelv „a latin nyelv sziUőanyja“. Ez pedig azt jelenti igy tömören és hatá­sosan megfogalmazva, amit Lupu dr. kissé hosszadalmasabban fejtett ki: nem a romá­nok származtak a rómaiaktól, hanem .Jlen- kezöleg: a mai románok ősei voltak azok, akik Rómát meghódították és kolonizálták. Amiből kiderülnek az alábbi tiszta és mindenki által érthető leszármazási össze­függések:' A románok egyenes leszármazottjai azok­nak a rómaiaknak, akiket a románok hó­dítottak meg és gyarmatosítottak! Tzepelea ur, gratulálunk! Az ön népe roppant tehetséges nép! Attól származtatja magát, akinek 6 adott életet! S ezek után nem merjük megkérdezni: származtak-e egyáltalán a románok, vagy pedig... Nem, neon. Mellőzzük a kérdést. A vá­lasz azonnal, kapásból úgyis készen'von! Itt aztán nincs hiba a kontinuitásban! — KözokiraUianiisitás az ökörborjura váltott marha jártat miatt. Varga János mérai gazdálkodó — hogy a vágási tilalom alá eső üszőborjuján túladhasson, ökörbor­jura kért níarhajárlatot a községházán. El­adáskor kiderült a megtévesztés és Varga Jánost • közokirathamisitás vétsége miatt bíróság elé állították. Az ügyet tárgyaló kolozsvári törvényszék büntető hármastaná­csa egyhavi fogházbüntetésre ítélte Varga Jánost. Az Ítélet jogerős. * A Kolozsvári Villamos Müvek R. T. értesíti i. t. fogyasztó közönségét, hogy nagyfeszültségű hálózatán végzendő ha­laszthatatlan javitási munkálatok miatt, folyó hó 13-án vasárnap d. e. 7-től d. u. 14 óráig a Kajántói-ut, Nádas-p v'akon tuli szakaszán áramszünetet tart. — Megtévesztő adatokat jelentett be az anyakönyvvezetőnek. Ifjú Tóth József ko­lozsvári gépkocsivezető a hónapokkal ez­előtt megkötött második házassága alkal­mával nőtlen embernek vallotta magát az anyakönyvvezetőnél, holott elvált volt. Ifjú Tóth Józsefet közokirat hamisítás vétsége miatt a törvényszék büntető hármas taná­csa vonta felelősségre. Az anyakönyvelést végző Endes Lajos anyakönyvvezető tanú­vallomása után a biróság megállapította a vádlott vétkességét és 600 pengő pénzbün­tetést szabott ki reá. Az Ítélet jogerős. * Zuhany-közfürdő megnyitása. Fürdőkö­zönségünk tudomására hozzuk, hogy a veze­tésünk alatt álló Városi Gőz- lés Kádfürdő, Apáczai Cseri János-utca 1. szám alatti für- döüzemét, zuhanyfürdövel kibővítve és kizá­rólag férfiak részére: f. hó 12-iki (szombat) kezdettel megnyitjuk. Zuhanyfürdőnk hétfő kivéte’ével, hétköznapokon reggel 8 órától este 6 óráig, vasárnap reggel 6 órától déli 12 óráig áll a közönség rendelkezésére. Egy­ben, fürdőközönségünk tudomására hozzuk, Jiogy fürdöruhanemü hiányért csak törülkö­zővel tudjuk ellátni — s igy is csak külön dij ellenében és korlátolt számban — miért is a fürdó'ruhanemüekről való feltétlen gon­doskodását kérjük. Városi Gőz- és Kádfürdő igazgatósága. — Osendó'rt akart megvesztegetni a tet- tenért fatolvaj. A feketetói Tripán László fát lopott a községi erdőből. A járőrszolgá­latot végző csendőrök e művelet közben rajtakapták. Tripán László — jő román szokás szerint — pénz Ígéretével akarta reábirnl a csendőröket, hogy álljanak el bo- kisérésétől. A megvesztegetési kísérlet miatt, a lopásért már külön elitéit Tripán László 10 napi fogházat. 300 pengő pénz- büntetést és egyévi jogvesztést kapott. harcodban.“ Négy é alatt hárommillió kilowattal emelkedett Kolozsvár áramfogyasztása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom