Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-11 / 33. szám

Killt llÎJSUG 6 1944. FEBRUAR 11. — Rőzsegyüjtés közben elfogták a ro­mán határőrök. A magyar határterületen lakó Fenesan Demeter 1943 telén rozsét gyűjtögetni Járt a határmenti erdőségbe. Eközben, február 10-én román területre té­vedt és a granicsárok bekísérték Tordára. Ott kémgyanusnak találták s emiatt a nagyszebeni hadbíróság elé került, mely azonban többhetes vizsgálati fogság után, 1943 március 3-án szabadlábra helyezte, majd visszatoloncoltatta Magyarországra. A kolozsvári törvényszék Szabó András dr. elnöklésével ülésező büntető hármastaná­csa Fenesán Demetert 400 pengő pénzbün­tetésre Ítélte tiltott határátlépés miatt. A kiszabott büntetés jogerős. — ősy-Oberding József dr. könyvet irt a „Mezőgazdasági szövetkezeti ismeretekéről. A földmivelésügyi minisztérium erdélyi ki- rendeltségét is áthatotta az a tudat, hogy a falun és a gazdatársada'mon az érdekkép­viseleti szervezeten kivül, elsősorban a szö­vetkezeti hálózat nagyobbmérvü kiépítésé­vel lehet segíteni. Ennek érdekében műkö­désének már első esztendejében minden esz­közt megragad arra, hogy a szövetkezeti mozgalmat megerősítse. Most újabban is népszerű kiadványsorozatában kiadta dr. Ösv-Oberding József egyetemi m. tanár „Mezőgazdasági szövetkezeti ismeretek" c. munkáját. A könyv Írója munkájában rész­letesen ismerteti a mezőgazdaság helyzetét a kapitalista gazdasági rendszerben, a szö­vetkezeti gondolatot, az újszerű szövetke- zati mozgalom kialakulását és annak tör­téneti előzményeit. ösy-Oberding József dr., aki a kolozsvári egyetem közgazdaságtudo­mányi karán a Szövetkezettudományi Inté­zet vezetője, — könyvében részletesen fog­lalkozik a magyar szövetkezeti mozgalom történetével, majd több fejezetben bemu­tatja a szövetkezetek vá’fajalt, úgy mint a fogyasztási, termelő, a hitel, a mezőgazda- sági beszerző és áruelhelyezö szövetkezete­ket. A „Mezőgazdasági szövetkezeti isme­retek" c. kiadvány, mely a falusi szövetke­zetvezetőknek és gazdaköröknek hasznos Útmutatóul szolgál, a kirendeltség kiadásá­ban és dr. Solty Ernő miniszteri osztá’yta- náesos szerkesztésében megjelenő kiadvány- sorozat 20. száma. — Inzultálta mámorában a rajta segíteni akaró éjjeli őrt. Kozma Traján alsófüldi le­gény az elmúlt, év egyik októberi éjszaká­ján mámorosán tartott hazafelé. Közben ta’álkozott Pap Tivadar éjjeli őrrel. Az idős ember még segédkezett is az italtól düiöngözö legény haza igyekvésében. Koz­ma az éjszakai csendben hangoskodni kez­dett. amire kísérője többször leintette. Erre a legény nekitámadt jóakaratu támogató­jának és megütötte. Az éjjeli őr panaszára — hatósági közeg elleni erőszak miatt — Kozma Traján bíróság elé került. Az ügyet tálgyaló büntető egyesbiró 50 pengő pénz- büntetést szabott ki a hetvenkedő legényre. — Helybenhagyta az Ítélőtábla a szál­lásadóját kifosztó rovott-múltú asztaíossegéd fegyházbüntetését. A büntetett előéletű Izsák Zoltán munkanélküli asztaiossegéd tavaly ősszel Müller Ferenc, Szántó-u. 22. szám alatti kolozsvári lakosnál bérelt szál­lást. Néhány napi ott-tartózkodás után, szállásadója távollétében az egész lakást kifosztotta. A rendőrség hamarosan kézre- keritette a rovottmultu lakásfosztogatót, akit a törvényszék november 9-én kétesz- tendei fegyházbüntetésre és ötévi jogvesz­tésre ité’t el. Az elitéit enyhítésért felleb­bezett. A büntetést elsőtökön kiszabó Deh­ner Richárd dr. törvényszéki tanácselnök, büntető egyesbiró csütörtökön hirdette ki az előzetes letartóztatásban lévő Izsák Zol­tán előtt a tábla döntését, melynek értel­mében a büntető egyesbiró által kiszabott kétesztendei fegyházbüntetést és ötévi jog­vesztést jóváhagyták. Az Ítélet jogerős. * Szolnok-Dobóira Vármegye Közigazga­tási Bizottsága. 41/1944. Kb. szám. Hirdet­mény. Az 1881. évi XLI. t. c. 34. §-a értel­mében közhírré tesszük, hogy a m. kir. Kereskedelem- és Közlekedésügyi miniszter Ur a dési m. kir. államépitészeti hivatal ál­tal elkészített kisajátítási terv- ' alapján a m. kir. államkincstár részére a kisnyiresi telek jegyzőkönyv 1857. és 1858. hrsz. alatt felvett ingatlanok megszerzésére kisajátí­tást az 1881. évi XLI. t. c. 1. p-ának 1. és 12. pontja illetőleg u. e. t. c. 11. §-a érte’- mében az 5. §. alapján a 172.294/XI.—1943; számú rendeltével engedélyezte. A 7.890/ 1930. M. E. számú rendelet alapján kikül­dött Kisajátítási Küldöttség Kisnyires köz­ségházán 1944. évi ‘február hó 24. napján d. e. 10 órakor, majd fo'ytatölag a helyszí­nen tárgyalást tart s a kisajátítási terv fe­lett érdemben akkor is határoz, ha az érde­keltek közül senki sem jelenik meg. A m. kir. Kereskedelem- és Közlekedésügyi Mi­niszter Ur fennti számú rendeletével a fennforgó honvédelmi érdekekre tekintettel a fennti hivatkozott törvény 86. 5-a alapján egyúttal engedélyt adott arra, hogy a fent- emlitett ingatlan a kisajátítási eljárás le­folytatását megelőzően, haladéktalanul igénybe vehető és e’foglalható legyen. Dés, 3941. február 5-én. Dr. gróf Bethlen, s. k., tő . pán, elnök. A kiadmány hiteléül: Olvas­hatatlan aláírás, vra. tU. irodaigazgató. R BIOSz Kolozsvári vándorgyűlésén Kovrig Béla dt. hatalmas előadásban ismertette a biztosítás országépitő fontosságát Kolozsvár, február 10. A Magyar Biz- i tositástudományi Társulat (Budapest) tegnap, csütörtökön d. u. 5 órakor a Mátyás Király Diákház Zenetermében hatalmas érdeklődés közepette tartotta meg vándorgyűlését. A vándorgyűlésen mind a fővárosból, mind Kolozsvárról nagyszámú előkelő közönség vett részt. Ott láttuk többek között Hans von Strack, kolozsvári német konzult, Pietro Tromben kolozsvári olasz konzult, Be- reczky Ernő miniszteri biztos, kereske­delmi és iparkamarai főtitkárt, Török Bálintot, a KGE elnökét, a fővárosból Gebhardt Domonkost, a BIOSZ elnökét, Erhardt Dezsőt, az Adria vezérigazga­tója, Tassy-Betz Gábor műegyetemi ta­nársegéd, Kápolnás Ödön, a Gazdák igazgatója. Vüszter Ernő, a Duna Kon­kordia igazgatója, Szőnyi Józsefet és Kőriisy Józsefet, fővárosi vállalkozások igazgátóit. illetve cégvezetőit s még so­kan másokat. A vándrogyiilést Gebhardt Domonkos, a BIOSZ elnökének megnyitó beszéde vezette be, aki néhány meleg mondattal köszöntötte az egy begy ült szépszámú érdeklődő közönséget. Utána Kovrig Béla dr. egyetemi tanár tartotta meg hatalmas előadását „A biztosítás társa­dalomét alakitó ereje" címmel. Kovrig dr. professzor előadásának gondolatmenetét az alábbiakban tömő­id thetj ük: — A magyar nemzet nagy társadalmi kérdése a nemzeti jövedelem arányta­lansága a nemzeti művelődés színvona­lához képest, a magyar kultur for mához és történelmi hivatásunkhoz viszonyít­ja. A magyar munka termelékenységét korlátozza az a nyomasztó tőkehiány, mely iparosodásunk kibontakozását hát­ráltatja. Két aránytalanságot kell meg­szűntetnünk: Az egyik a nemzeti tőke­szükséglet és az országos tőkeképződés között, a másik a társadalom munka­erejében rejlő nemzeti vagyon és a do­logi javakban rejlő nemzeti vagyon kö­zött mutatkozik. Az áthidalás csak olyan gazdasági rendszer segítségével történhetik, amelyben érvényesül az emberek hétköznapi szabadsága és en­nek keretében a megtakarítások befek­tetésének szabadsága. A kollektivizmus birodalmának közelségében a magyar­ság legkeletibb végvárában hitet te­szünk a közjóval összeegyeztethető sza­badabb piaci verseny gazdálkodás mel­lett. Vagy fenntartjuk a közjónak meg­felelő formában ezt a szisztémát, vagy parancsuralmi gazdasági rendszer vár reánk. Harmadik megoldás nincs. Az emberi méltóságnak az előbbi a meg­felelő gazdasági forma, csak ez vált­hatja ki azt az egyéni kezdeményezést és azt a közérdekű takarékosságot, melynek alapja a felelősségérzet, csalá­dunk jövője a reánk bízott értékek ará­nyában. A biztosítás az az intézmény, amely vem ötletszerű , nem kiszámít ha­tatlan, hanem önfegyelmezésen, valóban önkormányzaton alapuló rendszeres ta­karékosság. Amikor a magántulajdonon és a köztulajdonon alapuló társadalom­ban gazdasági rendszerek küzdenek egy­mással, a biztosítási intézmény hatá­lyosságától függ a magántulajdonban közvetlenül érdekeltek elsokasitása és ezzel ama társadalmi rétegek erősítése, amelyek közvetlenül érdekeltek a magán- tulajdoni gazdasági rendszerben. Ma c társadalmi és egyéni biztonság az elő­térbe nyomuló gondolat. A nemzetnek biztosítási értelemben vett kockázat- közösséggé szervezés hatékonyan hozzá­járul a nemzeti összetartás gyakorlati álérzéséhez. Ehhez természetesen általá­nos társadalombiztosítás kell, de mi­helyt ez egyetemessé válik, máris feles­leges biztosítási és szervezeti formában való fenntartása. Nem a Beveridge-terv megvalósitására gondolunk, nem a tár- g sadalom tömegesüléséhez vezető meg- S osztásokra, hanem az ember alap-élet- 1 szükségleteit fedező állampolgári ellá- \ fásra, melyet tervszerűen egészítsen ki a magasabb teljesítményűek, az értéke­sebb szolgálatot nyújtók, az erősebb te­herviselők fokozottabb szükségleteinek kielégítésére alkalmas magánbiztosítás. A magyar biztosítás történetében neve­zetes ponthoz érkeztünk azzal, hogy most januárban a társadalombiztosítási díjtartalékok összege először haladta meg az egymilliárd pengőt. Egymillió­hatszázezer az ebben a magyar viszo­nyok között hatalmas összegben közvet­lenül érdekelt magánalkalmazottak és munkások száma. Széles rétegek meg­nyugvása, nagy érdekek fűződnek ah­hoz, hogy ennek a tőkérlek gyümölcsöző kihasználásánál a szociális és a gazda­sági szempontok maradéktalanul érvé­nyesüljenek és elháríthassanak azok az akadályok, melyek a magyar dolgozók közös tőkéjének leggazdaságosabb gyü- mölcsöztetését ma még hátráltatja. Az előadó részletesen foglalkozott va- lemennyj magyar család közös gondjá­val, a légitámadások okozta károk el­hárításának, illetőleg egyetemes meg­osztásának intézményes megoldásával. Erre- vonatkozó javaslatait a biztosilás- tudományi társulat az illetékes ténye­zők elé juttatja. Az értékes előadást a közönség uosz- szantartó tapssal ünnepelte. Ezután Fóris László dr. miniszteri ta­nácsos mondotta el „Biztosítási egyesü­letek és egyesületek a biztosításban“ ci- mü, mindvégig lebilincselő előadását. A harmadik előadást vitéz Násfay Zoltán dr. tartotta „Birtokpolitika és életbiztosítás“ cimmel. a} ■ Az előadásokat vita követte. A vita során elsőnek Vaska Rezső kereskedel­mi iskolai igazgató szólalt fel, aki egyes olyan körülményekre hivta fel az ér­deklődést, melyeket az előadók nem lát­szottak eléggé mérlegelni. Ágoston Béla dr. igen érdekes felszólalására Fóris László miniszteri tanácsos válaszolt. Török Bálint felszólalása pedig a kis­gazdatársadalom szempontjából világí­tott rá egyes biztosítási kérdésekre. Fel­szólalására vitéz Násfay Zoltán dr. vá­laszolt. Amikor az „előzékenyséq' rossz üzletet jelent Kolozsvár, febr. 10. A kolozsvári Egye­tem-utcai I ng József-féle füszerüzletben az elmúlt év nyarán többszáz kilógram kenyér-, cukor- és rizshiányt állapítottak meg egy közellátási ellenőrzés alkalmával. A keres­kedő erre feljelentést tett „ismeretlen tet­tes" ellen. A megindult vizsgálat során ki­hallgatták a kereskedés alkalmazottait is. Dini book István kereskedösegéd ez alkalom­mal bevallotta, hogy gyakran szolgált ki jegy nélkül kenyeret, sőt olykor cukrot Is az uzsonnázni odajáró fogyasztóknak. A jelenleg katonai szolgálatát teljesítő Dinibeck Istvánt közszükségleti cikkek jog­ellenes elvonása miatt a honvédelmi tör­vénybe ütköző vétségért vonta fe’elösségre a kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróság egyesbirája, Sebessy Gábor dr. törvényszéki biró. A vádlott azzal véde­kezett, hogy főnöke az ellenőrzés alkalmával megállapított 510 kilógram kenyér, 309 kilő- giam cukor, 211 kilógram 'tszt és nagyobb- , mennyiségű rizshiányt teljes egészében az ő I terhére rótta, holott az üzlet valamennyi al­kalmazottja szolgált ki belőlük jegy nélkül az állandó vevőknek és az uzsonnázni be­járóknak. A kiszo'gá)ás rendszerint főnökük utasítására történt. Ilyenkor megesett az is hogy egy-egy levágott jegyre két adagot szolgáltattak ki. A felsorakoztatott tanuk közül azonban egyik sem ismerte be, hogy hasonló kedvez­ményben részesült. A tanúként kihallgatott üzlettulajdonos szintén tagadott. Szerinte legfeljebb a jegy utólagos beszolgáltatására előlegeztek néhány esetben egypár ismert vevőjüknek. Karda. Csaba dr. királyi ügyész vádbeszéde után az uzsorabiró azzal az indokolással, hogy a szóbanforgó hiányt nem lehet teljes egészében a vádlott terhére róni, mert az üz leiben mások is kiszolgáltak jegy nélkül, mindössze 200 pengő pénzbüntetésre Ítélte Dirnbeek Istvánt. Az ítélet jogerős. — Szerencsés számok. Az Osztálysorsjá­ték mai húzásán 5000 pengőt nyert a 82240-es, 4000 pengőt a 8597, a 32470-os, 3000 pengőt a 88563-as, 2000 pengőt a 3000, az 50960, az 55410, a 69882, a 82730 és a 97627-es számú sorsjegy. (Felelősség nél­kül.) — őrizetbe veit a rendőrség egy gazdál­kodót hatósági közeg elleni erőszak miatt. A kolozsvári rendőrség örizefbe vette Lu­kács György 29 éves válaszút! gazdálkodót hatósági közeg elleni erőszak cimén. Lu­kács György a kolozsvári heti állatvásáron alkudozás közben összeszólalkozott egy fa­lusi emberrel, majd ölre Is ment vele. A baromvásártéren szolgálatot te’jesitö rendőr szét charta választani őket, mire Lukács a rendőrnek ugrott és arculverte. Gyorsított eljárással Ítélkeznek fölötte. Könyvek között BÁLLÁ PÉTER: A MAGYAR NÉPDAL KISTÜKRE — Magyar Élet kiadása, 1911 — A magyarság korunkban ugyanúgy hajlik vissza szellemi élete ősforrásai­hoz, mint száz esztendővel ezelőtt. Mai zenei életünk a magyar népdalból ujult meg Bartók, Kodály teremtő munkája révén. Nyomukban a magyar dal apos­tolainak serege jár. Lelkesen veszik fel a harcot az elhatalmasodott álmagyar, népies müzene ellen, s fokonként veze­tik vissza a magyarságot ősi dalaihoz, a sajátos magyar népzenéhez. Ma már csaknem minden zenekedvelő ember tudja, hogy nem minden dallam, amit magyar szövegre szólaltatunk meg, magyar dallam is- A mi népda­lainknak ősi, sajátos törvényei, megszó- laltatási formái vannak. Ezeket a for­mákat kell felkutatnunk, megismer­nünk és elterjesztenünk. Az igazi ma­gyar népdal apostolai között előkelő hely illeti meg Bállá Pétert. Kitűnő ne­velői készséggel fáradhatatlanul dolgo­zik a magyar dal népszerűsítésén, az idegenség leküzdésén. Könyve tanulságos és élvezetes út­mutató a magyar népdal minden fontos kérdésében. Ügyesen, szemléletesen mu­tat :a be a különböző népdaltipusokat, azok lelőhelyeit, dallamtörvényeit és formáit. Népdalokon és játékokon szem­lélteti, mi az igazi magyar dal, s ho­gyan kell azt tanítani. A kis könyvben egész sereg dalszöveget és kottát talál az olvasó. A könyvet Csikós Tóth And­rás magyar stilusu rajzai diszitik. * Hirdetmény. P. 5475/3. 1943. szám. A kolozsvári kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Kolozs vármegye közönsége kisajátí­tónak Zbucse Arslntye marótlaki lakos el­leni kisajátítási ' ügyében az 1881. évi XLI. te. 46. §-ában foglalt rendelkezések alapján a kisajátítási és birói megállapítása végett a tárgyalás helyszínére Remete-dűlőben, on­nan Marótlakán, kőbánya Irodájában 1944. évi február hó 26. napjának d. e. 10 órá­jára tűzte ki. Az érdekelteket azzal Idézi meg, hogy elmu'asztásuk a kártalanítás fe­lett hozandó érdemleges határozatot nem gátolja. Ko'ozsvár, 1944. évi január hó 26. napján. Dr. Lakatos Imre, s. k., kir. tvszéki biró. Kiadmány hiteléül: Szilágyi, főtiszt. A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Febr. 11. Péntek 5 órakor: Aida. Laczó István a m. kir. Operaház tagjának vendégfellépésével. Napi bérlet A. 15. szám. Mérsékelten emelt helyárak. Febr. 12. Szombat 6 órakor,: örökmozgó. Bemutató bérlet 15 szám. Bemutató helyárak. Febr. 13. Vasárnap %3 órakor: Az árnyék. Tasnády Fekete Mária és Szakács Mik­lós vendégíellépésével. Bemutató hely­árak. Febr. 13. Vasárnap 6 órakor; örökmozgó. Bérletszünet. Rendes helyárak. A SZÍNKÖR MŰSORA: Febr. 12. Szombat 6 órakor: János vitéz; Rendes hely árak. Népművelési és bér­letszelvény kedvezmények érvényesek. Febr. 13. Vasárnap %3 órakor: Mária Iá- hadnagy. Rendes helyárak. Febr. 13. Vasárnap 6 órakor: A mosoly or­szága. Rendes he’yárak. M07.I-M «SOROK ARPAD-filmszinház: Tiszavirág. Főszerep­ben: Tolnay, Lehotay, Simó Margit, Ró­zsahegyi, Greguss. EGYETEM: Kalotaszegi Madonna. (Vasár­nap d. e. 11-kor és d. u. %2-kor is: Ka­lotaszegi Madonna.) CORVIN: Aranypáva. Szereplők: Páger, Somlay, Sulyok Mária, Szellay Alice, Makláry, Vaszary, Mihályffy, Fethes Sándor. Csak 16 éven felülieknek. Minden vasárnap délelőtt 11 és déli 1 órakor matiné. ERDÉLY: Bercsényi huszárok. Főszerep­ben: Csortos Gyula, Makkay Margit, Sze- leczky Zita, Szilassy László, Makláry Zoltán, Mihályfi Béla. Előadások kezdete: 3, 5, 7. MÁTYÁS: Kölcsönadott élet. Fősz.: Muráti Lili, Borsovay Lengyel László, Ilosvay Katalin, Mihályffy Béla. — Magyar és Ufa vllághiradók. — Előadások: 3, 5, 7. Vasárnap és ünnepek d. e. 11 órakor. RÁKÓCZI filmszínház: Tosca. Fősz.: Imperi Argentina, Michel Simon, Rossano Brazi. Legújabb híradók.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom