Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-11 / 33. szám
KuetiUjsxg ß 1944. FEBRUÁR 11. Arcok az idő sodrában ROOSEVELT Aki az utóbbi időkben az északamerikai Egyesült-Áliamok külpolitikáját érdeklődéssel figyelte, az sokszor lehetett olyan eseményeknek a tanúja, melyek az európai szemlélő előtt érthetetleneknek és megfog- hatatlanoknak látszanak. Olyan intézkedések is történtek, melyek eiső pillanatban elárulták azt, hogy az amerikai nép életérdekei ellen irányultak. Roosevelt elnök személyével sokat foglalkozott az európai, Így a magyar sajtó is, itt most már csupán egyes olyan körül- • ményeket óhajtunk különös hangsúllyal kiemelni, melyek talán kevésbbé ismeretesek Az elnök ősei valamikor Hollandiából ván doroltak ki Amerikába és ott angol családok utódaival házasodtak. Ezek a főnemesi angol családok a tengeren túl sem felejtették el az angol anyaországot és az angol szokásokat s hagyományokat szorgalmasan ápolták és ápolják ma is. Roosevelt gyermekkorába n német iskolába járt és liagyszerUén beszél németül ma is. A politikai Irodalom iránt való érdeklődése már kora Ifjúságában felébredt és különösen az angol tengeri uralom kifejlődésének és növekedésének okaival foglalkozott behatóan, amint ezt életrajzírói is megállapítják. Csakhamar a tengerészeti ügyek szakembere iett és Wilson elnök ten- gerészetügyi államtitkárrá nevezte ki. Roosevelt, amint ismeretes, — gyermekkorában bénulásos gyermekbetegségen esett át. Hatalmas akaraterejének tulajdonítható, hogy betegsége ellenére sem szenvedett hátrányt tanulmányainak folytatásában. Lábait ma sem képes használni, mankóval jár és csupán személyzete segítségével tejlet néhány lépést Roosevelt egyéni- ség'e — Írásaiban és beszédeiben egyaránt — érdekesnek mondható. Meggyőződése, hogy az amerikai 'demokrácia eszméinek uralkodniok kell az egész világon, fellépésében bizonyos messziánlsta küldetésszerüség tapasztalható, csodálója mindannak, ami amerikai, lenézi és alacsonyabbrendunek tartja mindazt, unt — néni amerikai. Fellépése első időiben Rooseveltet Amerika belpolitikai kérdései foglalkoztatták. Programját azonban, bár abban modern és szociális gondolatok is voltak, nem tndtn megvalósítani. 1933-ban lett az U8A elnöke. Amerika akkor ugyanazok előtt a problémák . előtt állott, akárcsak Európa legtöbb állama: a gazdasági válságot és a munkanélküliséget kellett volna megoldani. A százharminc milliós lakosságú államnak tizennégymillió munkanélkülije volt, körülbelül ugyanannyi, mint Németországnak, az eteti világháború vesztesének, Amerika megnyerte az első világháborút, a trösztök és a konszernek kerestek is az üzleteken, a munkanélküliséget azonban mégsem voltak képesek megszüntetni. A munkanélküliek helyzete sokkul rosszabb volt, mint az európai államokban, annyira, hogy a munkanélküliek csupán elenyésző csekély töredéke részesült segélyekben. Roosevelt ezt a kérdést úgy akarta megoldani, hogy még ellenségei is csak azt állapíthatták meg, hogy szociális gondolatait csupán az egyéni hasznot szem előtt tartó pénzügyi vezető- réteg ellenállása miatt nem tudta megvalósítani. A liberális-demokrata Egyesült-Államokban akkor még nem volt főszempont munkaalkalmak nyújtásával egy uj fogyasztó- réteget is beállítani a gazdasági élet vérkeringésébe, a mindenek fölött uralkodó szempont: az árszínvonal megtartása, hogy esetleges árfe’esleg miatt a börzén alacso- nabban ne jegyezzék az árfolyamokat. A nagytőke érdekeinek megvédése céljából a felesleges árut legtöbbször megsemmisítették, ugyanakkor, amikor az amerikai nép nagyrésze a legnagyobb nélkülözések közepette tengette életét. Pontosan tíz esztendővel ezelőtt. 1934 tavaszán megtörtént Amerikában, hogy hatmillió sertést és négymillió marhát vágtak le és a leölt állatokat, megfelelő vasnehezékekkel ellátva Csiliágótól északra a" Mi- chigan-tóba süllyesztették. Ez az eset sokat foglalkoztatta akkoriban az amerikai és az európai sajtót. Az_ is példa né’küt álló esemény volt az emberiség történetében, hogy ezeknek az állatoknak a bőrét a használhatatlanságig összevagdosták és megsemmisítették, hogy az áruböség a piaci árakat ne befolyásosa ... A gabona- és gyapjufelesleg megsemmisítése is szinte napirenden volt ugyanakkor, amikor a munkanélküliek milliót lerongyolódva ál’dogál- tak a népkonyhák előtt, ingyenebédre várakozva. Roosevelt mindent megkísérelt a munkanélkü’iség csökkentésére, ami csak hatalmában állott, de még lUSÍl-’ben is min dig kilencmillió munkanélkülije volt a demokrácia és a szabadság vívmányaira gyakran hivatkozó államnak. Ma az amerikai propaganda az amerikai munkástömegek előtt azzal okolja meg a háborúban való részvételt, hogy — úgymond, — azért kell megakadályozni Európát a győzelemhez vezető útjában, mert győzelem esetén gazdasági vezetöszerephez juthat Európa a világpiacokon, ez pedig az amerikai áru értékének esését jelentené és újabb münkáselbocsájtást vonna maga után. Az amerikai sajtó sokszor emlegeti a munkásság életstandardját is, amit az olcsóbban előállított német iparcikk állítólag lerontana. Az amerikai munkásság nagyrésze el Is hiszi, hogy ezért kellett beavatkozni a háborúba, Csupán azt nem szabad ezzel kapcsolatban szem elől téveszteni, hogy az amerikai statisztikák adatai szerint 1939-ben az USA százbarmlncinlllló emberéből pontosan húszmillió ember csupán öt centet költhetett elrédjére és további húszmillió ember csupán hét centet. Kétségtelen, hogy az USA a fegyverkezés meggyorsításával a munkanélküliséget teljes egészében megszüntette, annyira, hogy ma már munkaerői!láriy van a tengerentúli' kontinens ve/ctő államában. Az öszszes munkanélkü<ieke| a hadiiparban helyezték eL Már Roosevelt elnökké való megválasztása után kétségtelen volt az is, hogy az elnök sem indítja meg a gazdasági kihasználó munkát belföldön, hanem imperiálisz- tikus céljai vannak. Amerika nyersanyaglelőhelyeinek nagyrészét Japán elleni háborújában vesztette el, a veszteséget pedig a Délamerikára gyakorolt gazdasági nyomással akarta áthidalni. Amerika az északafrikai francia gyarmatokra is rátette a kezét, most már a Közelkélet ügyeibe is belenyúl, talán nincsen már messze az az idő sem, mikor a kanadai kérdést is a saját javára fordíthatja. Roosevelt imperlálizmusa minden vonalon az angol és orosz világuralmi törekvések irányvonalával ütközik össze .. . Az Egyesült-Államok ismét választások előtt állanak. Az elnökválasztások előtt az amerikai sajtó és a propaganda bizonyára ismét Roosevelt Világmegváltó terveit és elméleteit fogja a választók szeme elé csillogtatni, de a tisztánlátő rétegek a tengerentúl is jól tudják, hogy .nem a nagytömegek. nem a munkásság, nem a nép érdekeiért avatkozott bele a világ leggazdagabb állama a háborúba, hanem: a nagytőke nyereségéért. IC ét jómadár e8lof*la s% sí pacíora^át Kolozsvár, február 10. A rendőrség elfogta és gyorsított eljárással átkisérte a királyi ügyészségre Mészáros Zoltán 36 éves, Cimbalom-utca 21. szám alatti lakost és Mohlován Elemér lakás és foglalkozás nélküli fiatalembert lopás büntette miatt. Mészáros Zoltán es Moldovan Elemér, amint a nyomozás kiderítette, egy idő óta - rendszerint éjjel _ betörés utján behatoltak n Bvthlenbástya belsejébe és elloplak a bástya padozatát, továbbá egyéb faberendezését. A két lelkiismeretlen tolvajnak talán eszébe se jutott, bogy műemléket rongálnak meg. A rendőrség egyébként éppen tetten- érte őket, s így nem is próbálták tagadni bűnüket. Beismerték, hogy a Beth- len-bástya padozatdeszkáinak egy részét eltüzelték, de 850 pengőért több orgazdánál is „értékesítettek“ a bástya berendezéséből. A. rendőrség egyébként az orgazdák ellen is eljárást indit. A magyar ctijészmester és M»w po ! Beszélgetés a Cipészkisiparosok Közmunkavállaló Műhelyének vezetőiével Kolozsvár, február 1Ó. 1944 telén, a háború ötödik évében, lehet-e időszerűbb kérdés, mint az; hogyan fedezi ma a pólyáé a cipösziikséglet ét f Ezekben a súlyos időkben a gazdasági átszervezést és átállítást rendkívül nehéz zökkenő nélkül megoldani és átvészelni. A nehézségeket még a nagy nyugati . ipari államok is nagy erővel érzik. Magyarország agrárállamból csak most, néhány évtizede indult meg rohamléptekkel a nyugati értelemben vett iparosodás utján. Ezekkel a gondolatokkal indulunk útnak, hogy megtudjunk néhány adV.it a kolozs vári polgár cipőellátásáiól. Utunk ezúttal nem a hivatalokba vezet, ahol bizonyára mindent nagyon jól íud- IIak a kérdésről — hanem a közönség után legjobban érdekelt félhez: a cipészhez. Lássuk, mit mond a kolozsvári cipészmester * A Karolina-téren van a Kolozsvári Cipészkisiparosok Közmunkavállaió Műhelye. Belépünk a műhelybe. Hatalmas kopácso- lás, kalapálás fogad. Itt egy kisfiúnak vesznek mértéket, árrább csinos hölgyecske tájékozódik valami javitás érdekében. Sokallja az árat, a mester természetesen kevesli. ölök téma.. . — Mi az Iparosok Országos Központ; Szövetkezetének vagyunk tagja. — mondja a fiatal mester, . akit még a megszállás időiből ismerünk. Magánrendeléseket is elfogadunk, bár elsősorban köziiletek. testületek megrendeléseit vesszük figyelembe. — Mikor alakult ez a műhely? — Közvetlenül a visszacsatolás után. Olyan szövetkezet-féle vagyunk. Már megalakulásunk után azonnal átiratban kértük a polgármester és a kereskedelmi és iparkamara támogatását. 1942-ben készítettünk is 1000 pár katonabakancsot. Vt.fo bakancsot pedig kijavítottunk. Azokat a több- gyermekes családok és a gazdák között Osztották szét. A központi ruhatárnak ezenkívül 500 pár cipőt készítettünk. A közellá- 1 ásügyi miniszter is felhívta a hatóságokat és a népjóléti szövetkezeteket, hogy vásárolják fel a hadsereg selejtes vagy ócska lábbelijeit és osszák szét az arra rászorultak között. Ezeket az ócska cipőket nagyrészt ez a szövetkezet javította ki. — ■ Milyen most a cipésziparosok helyzete ? — Kétségtelen, hogy a nagyobb megrendeléseket elsősorban a gyárak kapják, azok a hadiüzemek, amelyek a hadseregnek dolgoznak. A közszükséglet céljaira a közellátási minisztérium éppen csak a legszükségesebb mennyiséget utalja ki, ezt aztán az elosztó hivatalok a legkörültekintőbb takarékosság jegyében osztják szét. Tudnunk kell. hogy a közellátási hatóságok a honvédség ellátása után főképpen a falusi lakosság cipöszükségletét igyekszenek minden erejükkel biztosítani, de cipész körökben úgy tudják, hogy az országnak nagy bőr- tartalékok állanak rendelkezésre, de azokhoz csak szükség esetén nyúlnak. Min dolgoznak jelen pillanatban ? — A kolozsvári vízmüvek részére készl tünk húsz pár bakancsot. Az IOKSz budapesti központja 300 pár bakancs elkészítésével bízott meg. — Hány cipésziparos él most Kolozsváron ? — Háromszázhatvan. Az is kétségtelen azonban, hogy amíg a cipésziparosok a korlátozott anyagkiutalások miatt inkább javítások elvégzéséből élnek, még hozzá igen szerény körülmények között, addig a cipőkereskedöknek igazán nincs okuk panaszra, A gyáripar, főképpen a fővárosi, mindent olcsóbban tud előállítani, mint mi, még akkor is, ha ez az olcsóság sokszor a minőség hátrányára van is. Mennyit keres mostanában egy cipész- segéd? — Az én alkalmazottaim, mindnyájan szakemberek, megkeresik a heti S150 pengőt — Hogyan látja a kolozsvári közönség helyzetét a cipöellátás szempontjából? — Nézetem szerint a mai helyzet teljesen kielégítő. Az kétségtelen, hogy aki csak azért kér cipöutalványt, mert mondjuk az uj ruhájához szüksége van megfelelő szrnü cipőre is, (ej, ej hölgyeim! ...) az nem kap utalványt, de csupán azért, hogy az, akinek égetően szüksége van cipőre, annak jusson. Megrendelőim inkább éppen ezért a szegényebb réteg tagjaiból kerülnek ki. — Mi a véleménye a cipésziparosok politikai magatartását illetően ? Általában milyen politikai pártokba iratkoznak be a kolozsvári cipészek ? — Vannak olyanok is, akik engednek egyes mézes-mázos csábításoknak, a többség azonban általában viszavonul a politikától és egyese gyedül a munkának él. Magam részéről csak annyit, hogy nem vagyok egye len. egy pártnak sem a tagja, illetve a magyar pártnak vagyok a tagja, A többit a történelemre kívánom bízni. — Olvasmányai? — Elsősorban napilapokat olvasok. Ezek közül leginkább a '„Keleti Újság“ és a „Magyar Újság“ szelleme nyerte meg tetszésemet, előfizetője vagyok mindkét lapnak már a megszállás ideje óta. Könyvek olvasására nincsen időm, — mondja nyilatkozatában Péter Lajos cipészmester. m. Bombatámadás áldozatául esett Lina Cavallieri, a leghíresebb olasz énekesnő Milánó, február 10. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: A Firenze ellen intézett legutóbbi angol-amerikai légitámadás alkalmával egy bomba találta el Lina Cavallieri énekmü- vésznő villáját. A bomba mind az énekesnőt, mind pedig tiszttartóját és egyik háztartási alkalmazottját megölte. Lina Cavallieri az első világháború előtti idők egyik légiinnepeltebb énekművész- nője volt. Szilágysomlyői napló AZ „ORSZÁG BOKRÉTÁJA“ Nagyvárad, Margittá után egy napra Szt- lágysomlyóra 1« ellátogatott, hogy elbűvölően kedves, felejthetetlen élményben részesítse a magurai város lakosságát. A pályaudvaron ünnepi küldöttség fogadta a bokrétásokat. A katonai hatóságok nevében Tarr Károly százados, a város nevében pedig Sztrányay György dr. aljegyző és Örkényi Sándor városi adóhivatali főnök üdvözölték őket. Az utifáradalma- kat ki sem pihenő bokrétások már a délelőtt folyamán előadást tartottak a hon-r védség számára s előadás után megkoszorúzták a Bem-téren lévő országzászlót. Kz- alkalomkor vitéz Simonfáy Lakatos László, a honvédelmi minisztérium kiküldötte nagyhatású beszédet mondott. Délután S órakor a különböző iskolák növendékei gyönyörködtek a százhúsz tagú Bokréta szlnpompás játékában, este 1 órakor pedig a nagyközönség tapsolta végig a hosz- szuhetényl, galambodi, uszódi, sióagárdi, szeremlei, kalotaszentklrályi, ököritói, csi- menasági bök rétások játékától elragadtatva. Vitéz Simonfáy Lakatos László, a honvédelmi minisztérium kiküldötte rövid szép beszédben ismertette a bokrétások fáradtságot nem Ismerő, lelkes, szép magyar munkáját. Udvari József dr. polgár- mester a bokrétásokat köszöntötte fel, elismeréssel adózva a „Bokréta“ megteremtőjéről, PauUni Béla konnányfőtanácsos- ról, a Magyar Bokréta Szövetség elnökéről, aki a polgármester beszédének elhangzása után maga is a közönség elé lépett, üdvözölte a megjelenteket s megköszönte a városnak, elsősorban a honvédségnek azt a szives, szeretetteljes vendéglátást, amellyel a „Magyar Bokrétát“ fogadták. A bokrétások Szilágysomlyóról Nagykárolyba, útitervük utolsó állomáshelyére utaztak. * A NÉPMŰVELÉSI BIZOTTSÁG szép miisor keletében nemrég „Magyar Hon- védnapot“ rendezett, a katolikus kultúrteremben, az állami polgári iskolai növendékek s- a Ka’ot népfőiskolások közreműködésével. A népművelési előadások mindig nagy közönséget vonzanak, jeléül annak, hogy .alóban szellemi szükségletet jelentenek. E hó 13-án, vasárnap délután „Mátyás király emléknapot“ rendez a bizottság s azon Bras- say Károly tanár tart előadást, a kisérő műsorban pedig az e’emi iskolai tanitók és növendékeik szerepelnek.-* A TESTNEVELÉSI FŐISKOLA ötven kitűnő növendékét hozza le a közel jövőben Szilágysomlyóra Varga Jenő, az Országos Sport Központ IX. kerületének vezetője. A Testnevelési Főiskola növendékei tornász bemutatót fognak tartani. A hónap végére beígért sportünnepély iránt máris nagy az érdeklődés. * V LÉGOLTALMI LIGA befejezte nyolc napos házcsoport parancsnok kiképző tanfolyamát. Az elméleti és gyakorlati e'öadók Handlery Kálmán, Tötős János és Szilágyi Sándor voltak. * AZ 4N\ AKÖNYVI STATISÍTlKA SZERINT Szllágysoinlyón az elmúlt 1943. évben a , születések száma 22 százalékkal multa felül a halálozás számát. A születési statisztika érdekessége még, hogy tíz százalékkal több a fiú gyermek, mint a lány és feltűnően nagy a házasságon kivül született gyermekek szi.—. Dacára a háborús évnek, a házasságkötések száma is emelkedett, vegyes házasság sokkal kisebb számban történt az előző é viekáél, a vallásváltoztatások száma azonban most is jelentékeny. Az utóbbi évek anyakönyvi statisztikáját összehasonlítva, ama örvendetes tény állapítható meg, hogy a város szaparodása emelkedőben van, amennyiben ez évben is kevesebben haltak meg, mint amennyien születtek.
