Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-27 / 47. szám
V. KUZTtlfoSKG 8 a ÎM4. PKBKTTAft St Tavaszi kosztümök és ruhát Olajos Éva rajzai és tervei Bár időnként még komor a februári ég 9 a magasból olykor hópelyhek szállingóznak alá, Budapesten a divatközpont már ineg- tartotta tavaszi bemutatóját. Anélkül, hogy a részletekre kitérnénk, elárulhatunk any- nyit, hogy sok változás nem történt. A kosztümök kabátja valamivel megrövidült t a kosztüm-szoknyák is szükebbek lettek. A ruhák öv-nélküliek. Ami az ujjakat illeti könyökig érő és hosszú sonkaujjak a leggyakoribbak. Mint ruhadiss többszínűre festett, egyszerű, közönséges parasztcsipke tűnt fel. Az alábbiakban néhány eredeti tavaszi ruhatervet mutatunk be hölgyközönségünk' nek. Első rajzunkon eiegáns délutáni ruha látható, ' gőzölt szegőkkel. Második rajzunkon farkasfogazássál díszített sötétkék dél utáni ruhát mutatunk be. Harmadik rajzunkon elegáns tavaszi kosztüm, negyedik rajzunkon pepita csikbedolgozással díszített délelőtti ruha látható, ötödik rajzunk éle- gáns, türkiszkék látogató ruhát ábrázol. Osztalékemelés, és 26Vos betétemelkedés a Magyar Bank jelentésében Budapest, február 26. A Magyar Bank és Kereskedelmi R. T. igazgatósága most tartott ülésében megállapította az 1943. (öt- venharmadik) üzletév mérlegét.- A Bank nyugdíjpénztára és a nyugdíjalapok céljaira a lefolyt üzletév nyereségéből mérlegen belül történt jelentős összegű juttatás után a' mérleg a multévi nyereségáthozat betudásával 2,820.063.35 pengő nyereségegyeMSggél zárult (az előző évi 2,152.194.45 pengővel szemben), A nyereség felosztására nézve az igazgatóság a március Í6-ra egybehívandó évi rendes Közgyűlésnek azt az indítványt terjeszti elő, hogy- osztalékra a tavalyi 2 pengővel szemben — a 60/Í944. M. E. sz. rendelet 8. §-ában foglaltak alapján adott pénzügyminiszteri engedéllyel — részvényénként 2.50 pehgö (5%), azaz 750.000 pengő, a rendes tartalék növelésére 600.000 pengő és az Elismert Vállalati Nyugdíjpénztár dotálására 750.Ó0Ó pengő fordittassék, mig az igazgatósági jutalék levonása után fennmaradó 640.669.81 pengő' az 1944. Uzletév számlájára vitessék át. A út rószám adásokban elsősorban kifejezésre jut' ü betétállománynak igen jelentékeny emelkedése. A takarékbetétkönyvekre elhelyezett betétek állománya 17.3 millió pengővel 97.6 millió pengőre, a folyószámla- betétek összege pedig 27.8 millióval 121.í millió pengőre, az együttes betétállomány eszerint 173.6 millióról 218.7 millió pengőre szaporodott,, A hitelezők tételénél a belföldi hitelezők összege az előző évi 25.4. millióról 13 millió pengőre, a külföldi hitelezők tétele 28.4 millióról 22.6 millióra csökkent. A Zárószámadásokból kitűnik még, hogy a bank fokozott mértékben elégítette ki régi és üágyhzámu uj ügyfeleinek növekvő hiteligényeit. A pénztári készletek, gUfee&mlán fennálló' követelések, továbbá a pénzintézeteknél fennálló követelések jelentékenyen emelkedtek. A váltótárca 201.4 millióról Kolozsvár, febr. 26. A „Közellátási Érte-, sftő'Sböl vettük át az .alábbi ,cikket: A magyar; textilgyártásnak igen nehéz feladatokkal kellett megbirkóznia a háborús termelési és ellátási szükségletek biztosítására. -Amikor a tengerentúli behozatal végleg , Kiesett a háború következtében, előbb európai külföldről . igyekeztek, megfele’ö mennyiségű inüszálíonalat és müselyemfo- nalat biztosjtan' A hábtíru kiterjedésének az ,lett. az G.töménye, hogy ezekből a textil? nyűgökből egyre kevesebbet tudtunk behozni, végül azután az olaszországi események következtében — leküzdhetet en nehézségek állottak. \ Irina elő, hogyha az illetékes tényezők és a magyar textilipar együttes munkája . révén megteremtett magyar kotoninter inelés hiányzott volna. A háborús ruházkodásban a magyar kotonizálás már olyan jelentős eredményeket ért el, hogy a legszükségesebb textil anyagokat illetően nagyobb .fennakadást mmdezideig sikerült elkerülni. Az illetékes tényezők mindent elkövettek, hogy_ a magyar kotonizálás megteremtése 358.8 millió- pengőre emelkedett: ebből a magángazdaságé jellegű tárcaváltók tétele 111.9 millióról 140.7 millió pengőre szaporodott, mig az állam hltellgénybevétele folytán az állami kincstárjegyek és kincstári utalványok tétele 89.5 millióról 218.1 millió pengőbe emelkedett. Ennek megfelelően a viBzontleszámitolás összege 109 millióról 259.3 millió pengőre növekedett. Az adósok tétele együttesen 102.1 millióról 131.6 millió pengőre emelkedtek. Itt megemlítendő, hogy a Futura Rt.-nak a termésértéke- şitâssel kapeijdi&tbs közérdekű tevékenysége pénzügyilebonyplitá^ának . előmozdítására! a budapesti pénzintézetek által nyújtott :mintegy Ämilliard pengő-.összegű hitelkérfettén a barik megfelelő részesedést vállait. , . f A kül.önféle passzívák 17.8 millió paíigö- nyi tételében , átmenető követelőszámláS. és jelentős összeg^ 1[n>tartalékiall6gü şi számlák Szeredéinek. v < A mérleg .főösszege , $87.9 müliőről 586.4 millió pengőre (tehát '51%-kai) emelkedett. Messzemenő skóciális gondoskodásról ,tanúskodnak azok a jelentékeny juttatások, amelyekkel ,a Nyugdíjpénztár vagyona-iä.6 millió pengőre, gyarapodott. A folyóüzlet élénkülésének megfelelőéin a tiszta, kamatjövedélem 6,1 millióról 8.6 jml- lióra, a jutalék-, a., deviza- és egyéb nyereség . pedig '4 rliiiliórór 4.8 millió pengőre emelkedett. A személyzeti kiadások 1.4 millióval, a dologi kiadások pedig 183.000 pengővel emelkedtek. A jótékony és kulturális célú adományok 212.000 pengőre szaporodtak. Az adók és illetékek tétele az előző évi Î.4 millióról 2.3 millió pengőre növekedett. , A bank érdekkörébe tartozó vállalatok hálózata a kulai Eterna Bőrgyárral és a békéscsabai . Hubertus Kötött- és Szövött- árugyárral bővült. A bank 12 fővárosi és 10 vidéki fiókjánál, valamint 16 vidéki affi- liáciöjánál a betét- és üzleti állomány jelentősen fejlődött. után megindulhasson a magyar müselyem- gyártás is. Erre azért volt szükség, mert a müSélymet már a békeesztendökhen is a textilgyártás rengeteg területén alkalmazták s használták. Amikor a gazdasági né- hézségek jelentkezni kezdtek, már épülőben volt az a hatalmas gyári üzem, amelynek egyedüli feladatává a magyar müselyem- gyávtást tűzték ki. A gyártó vállalat létrehozásával egyidöben a textiitechnikusok ál- andóart figyelemmel kisérték a müselyem- fónál; gyártás terén elért külföldi tapasztalatokat és eredményeket, mert a cél az volt, hogy: mire A gyártás megindul, már a leg- kifogástaianabb minőségű fonalat állithas- éáii elő. . Az Anyaghivatal texti osztályán most mutatták be 3 magyar müselyemfonalgyár első gyártmányait, két nagy orsót, amelyen különböző sz8>vas tagságú fonalak vannak. Már első-ránézésre, is meg'lehet állapítani, hogy a magyar müselyemszál fonal rendkívül gondos munka eredménye. A szálak végig finom, egyenletes vastagságúak, nagyon szép, ragyogó fénytirk, tapintásuk teljesen selyemszerü. Az elkészült első- fonalakat az illetékes tényezők a szükségszerű vizsgálatnak vetik alá. Ezek az ellenőrző vizsgálatok fizikai és kémiai szempontból állapítják meg a müselyemanyag tulajdonságait, majd pedig a fonalak erősségét, szakítószilárdságát ellenőrzik. A gyártás eddigi menetéről mindenkor részletesen tájékoztatták az ellenőrző szerveket, ezek a tájékoztatások már előre biztosítják, hogy a magyar müselyem- szálfonál minősége kifogástalan. ‘ t Az- ellenőrző vizsgálatok, rövidesen befejeződnek, utána gyors intézkedésekkel teszik lehetővé, hogy a magyar rnüselyem- szálat előállító vállalat legnagyobb termelési képességgel dolgozhasson. Már most folyamatban vannak azok az intézkedések, amelyekkel biztosítják majd a jelentős mennyiségű magyar müselyemfonal szétosztását a feldolgozó textiliparágak között. Elsősorban a selyemipar ellátását biztosítják, de gondoskodnak a harisnyaipar szükségleteinek fedezéséről is. Ez azt jelenti, hogy rövidesen elkészülhetnek és forgalomba juthatnak majd a magyar müselyemfonálból készített ruhaanyagok — főleg női ruhaanyagokról van szó — bélésanyagok, harisnyák. Emellett azonban gondoskodás történik arról is, hogy az eddig hulladékanyagokból készült 'gyengébb minö~Cgü különböző fonalakat magyar müselyemszál fonal al keverve, megerősíthessék. A magyar müselyemgyártás megindulása tehát azt jelenti, hogy a háborús ruházkodási nehézségek jelentős részét elhárítják, Tejgazdasági értekezlet Désen Kolozsvár, febr. 26. A Szolnok-Doboka Vármegyei tej értékesítő hálózat kiépítésével, kapcsolatban Désen az alispáni hivatalban értekezletet tartottak, melyen Balogh Vilmos dr. miniszteri osztályfőnök, a földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltségének*' vezetője elnökölt. Az értekezleten íésztvettek Schilling János dr. alispán. Kárász József gazdasági felügyelő, a miniszteri kirendeltség osztályvezetője, báró Kemény Ferenc, az Erdélyi Tejgazdasági és Tejér- tékesitő Szövetkezet ügyvezető alelnöke, Szundy Károly dr., a Tejforgalmi Központ marosvávárhelyi kirendeltségének igazgatója, a vármegyei gazdasági felügyelőség és a vármegyei közjóléti szövetkezet vezetői. Az értekezlet megvizsgálta, mi az oka annak, hogy bér Szolnok-Doboka vármegye az ország legnagyobb tehénsürüségü vármegyéje, mégsem jut a közfogyasztásra megfelelő mennyiségűi tej és tejtermék. Az értekezleten elhángzott felszólalások alapján megállapítást nyert, hogy a terme’ök egyéb táplálék híján aránytalanul sok tejterméket fogyasztanák, az ut- és szállítási viszonyok rosszak, a tehenek- tejtermelő képessége az erős igázás következtében csekély és meg- állapittatott az is, hogy a tej és tejtermékek megállapított mai ára már nem fedezi a termelési költségeket. Az értekezlet kívánatosnak tartja a forgalomba kerülő tejmennyiség emelése érdekében, hogy a hatóságok érvényt szerezzenek a kötelező tejbeszolgáltatási rendeletnek, Az Erdélyi Tejgazdásági és Tejértéke- sitő Szövetkezet hajlandó az értékesítési szervezet kiépítésére s ebből a célból átveszi a közjóléti szövetkezei dési tejüzemét I Typograf B szetíőgéphez kérésé var mond, es tieg borgi matricát román szöveghez. I Aj;:n!atokai nyomásmintával Gu- tenber r grafikai szak üzlet, Buda pest, VI., Dessewííy-u, 26/a címre kére1:. Elkészült a magyar A müselveiBszá! fincm, egyenletes, szép fényű, selyemtapintásu és a vármegye területén tejgyüjtő állomé sokat létesít. Az értekezlet állást foglalt abban aj irányban is, hogy minden anyajuh után ké< söbb megállapítandó mennyiségű juhgomo lya beszolgáltatását tegyék kötelezővé. Az értekezleten elhangzott felszólalásokra Balogh Vilmos dr. miniszteri osztályfőnök válaszolt és kilátásba helyezte, hogy i földművelésügyi kormány a tejtermelők érdekeinek előmozdítására mindent el fog. követni s szorgalmazni fogja a gazdák abrak- takarmánnyal való ellátását is. Engedély kell a szálas mezőgazdasági termény behordására Kolozsvár, febr. 26. Kolozsvár polgármestere felhívja az érdekelt gazdák figyelmét, a 180.000—1936. Bl M. sz. rendelet 126 paragrafusára, amelynek értelmében szálas mezőgazdasági terményt községnek, városnak belső. területére (belsőségre) kis- és nagyközségben a községi elöljáróság, városban az elsőfokú tűzrendészeid ^atóság engedélye alapján szabad behordani. Az engedélyt évenként legkésőbb április lőréig kell kérni. ' A kötött mellény íélrend felső ruházatnak számit. -A közellátásügyi, miniszter 13.085— 1944. szám alatt leiratot bocsátott ki, mely szerint a férfi, női és gyermek kötött'-, hurkolt mellények (ujjas és ujjatlan pullóve- rek.) az egy-egy személy által 1944-ben; vásárolható textiláruk mennyiségének korláta», zására kiadott 67.4Ö0—1943. K. M. számú rendelet alkalmazása szempontjából, pamutból, műszálból, vagy ezek keverékeiből készült félrend felső ruházatnak számítanak. , Megszűnt a béreserzési eljárás, életbelépett a „váltóbőr-rendszer“. A bőranyaggazdálkodás kormánybiztosa a szarvasmarha-, ló-, sertés dögbörök, valamint a nyu- zási kötelezettség alá nem eső sertések bőrének beszolgáltatásáról rendeletet adott ki. A rendelet lényege, hogy a bércserzési eljárás eddigi rendszere megszűnik s helyette az úgynevezett „váltóbőr-rendszer“ lép. Az uj eljárás bárány-, birka-, juh- és keeskebőr- re nem alkalmazható. A rendelet megállapítja, hogy aZ a személy, aki saját tulajdonát képező elhullott szarvasmarhának, bivalynak, borjúnak, lónak, öszvérnek, szamárnak, dögsertésnek, valamint a nyugási kötelezettség alá nem eső Sertésnek bőrét készpénzfizetés mellett a kijelölt nyersbőr- kereskedőnek átadja, annak, ellenében a rendeletben feltüntetett mennyiségű készbőrt igényelheti. A rendélet kiadására azért volt szükség, mivel a bércserzési eljárás — hosz- szadalmas volta miatt — a közellátás igényeit kielégíteni nem tudta. A váltóbőrrendszer pedig a kettős ellátás s a vissza- é'ések kiküszöbölésére is szolgál. MOZt-MÚSOROK ARPAD-filmszinház: Orient express. Fősz.: Ajtay, Pelsőczy, Csortos, Vaszary, Pe- thes. Vasárnap d. e. %12 órakor: Matiné. CORVIN-mozgó: Botrány! Csak 16 éven felülieknek. Kezdete 1^4, 1^6, 1/4,8. EGYETEM-mozgó: Damaszkuszi oroszlán. Vasárnap d. e. 11-kor és d, u. %2-kor is; Damaszkuszi oroszlán. ERDÉLY -mozgóképszínház: Az utolsó dal. Főszerepben: Simor Erzsébet, Jávor Pál. Előadások kezdete: 3, 5, 7. Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel: Matiné. MÁTYAS-mozgó: Tilos a szerelem. Főszereplők: Kelemen Éva, v. Gozmány György, Vaszary, Pethes, Makláry. Előadások: 3, 5, 7 és vasárnap d. e. 11-kor matiné. RAKőCZI-filmszinház: Jelmezbál. Fősz.5 Szörényi Éva, Ajtay Andor, Greguss Zoltán, Bilicsi, Turay. Vasárnap d. e. 11 órakort Matiné
