Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-23 / 43. szám
mi t. febettab s». 3 KnttiUjsKG Robbanás, amely megrázta a világot... Harminc évvel ezelőtt robbant a debreceni görögkatolikus püspökségen két román artista pokolgépe Fékevesztett izgatás idézte elé a nagy megdöbbenést keltett merényletet — fl magyar közvélemény a nemzeti ügy vértanúinak tekintette az áldozatokat Kolozsvár, február 22. Ma reggel nyolc Órakor a kolozsvári görögkatoükus egyház a Postakert-utcai leventeotthonban gyászistentiszteletet tart a 80 évvel ezelőtt történt, emlékezetes debreceni bombamerénylet áldozatainak emlékére. A gyászmisén Hu- dáky dr., tartalékos katonalelkésa mond beszédet. Harminc évvel ezelőtt történt... Az első világháborút megelőző világpolitikai feszültség fülledtségébe belehasitott a debreceni bomba robbanása. A pokolgép kicsapódó lángja olyan feneketlen gyülölségre, olyan áthidalhatatlan szakadékokra világított rá, amelyek addig Úgyszólván ismeretlenek voltak. A gyü'ölség azóta csak nőtt... 1914 februárjában < az egész magyar közvéleményt megrázta az a merénylet, amelyet pokolgéppel hajtottak végre a debreceni görögkatolikus püspökségen. Az esemény a határokon túl Is mély megdöbbenést és világszerte hatalmas megbotránkozást keltett, annál Is inkább, mert talán egyedülálló eset volt az újkori emberi történetben, hogy egyházi szemé’yek elvakult politikai merénylet áldozatául estek. Egy bulla — egy bomba A merénylet előzményeihez tartozik, hogy X. Plus pápa külön bullában Intézkedett a magyar görögkatolikus egyházmegye felállításáról. Ez a rendelkezés nagy Izgalmat keltett a magyarországi románok körében. Az elégedetlenséget a Kárpátokon túlról szították... Odaát úgy állították be a'pápai rendelkazést, hogy a magyar görög- katolikus egyházmegyék felállítása tulajdonképpen a nemzetiségek ellen Irányul. Az, hogy a nemzetiségeknek minden jogot megadtak, elkerülte az illetékes körök figyelmét. Az uj egyházmegye Ideiglenes adminisztrátorát, Doroghi Papp Antal, akkori munkácsi püspököt a Kárpátokon túli sajtó állandóan támadta, a nagykárolyi gyűlésen pedig „szélhámosnak, csalónak és hazugnak“ nevezték, mert körlevelében a magyar haza Iránti hűségre buzdította papjait. Az izgatásnak csakhamar eredménye is lett. Amikor az uj egyházmegye kinevezett esperesei parochlá’iá látogatásra mentek ki, sok helyen a templomba sem akarták beengedni őket. Kiámajtényban Jaczkovics vikáriust a merénylet egyik későbbi áldozatát, Igazi balkáni eszközökkel, véresre verték. Ilyen légkörben került sor Miklóssy István hajdudorogl görögkatoükus püspök kinevezésére. A gyűlölet lángja ekkor már a magasra csapott. A gyűlölet nemcsak a magyar görög- katolikusok, hanem az egész magyarság ellen fordult. Hogy mi volt a magyarság bűne? E’sősorban az, hogy nem adta át nekik azt a földet, amelyért a magyarság egy évezreden keresztül vérét ontotta. Az volt a bűne, hogy keblére ölelte a nemzetiségeket, egyházi, állami, társadalmi vona’on minden elképzelhető kedvezményt megadott nekik, fejedelmi bőkezűséggel javadalmazott püspökségeket, Iskolákat és más nemzetiségi kulturá1 is intézményt, nemzeti művelődésük ápolásában pedig segítségükre volt. De mert hosszú évszázadok után a magyar görögkatolikusság végre önálló püspökséget kapott, s pápai rendelettel 217,640 magyar hívőt az uj püspökség joghatósága a'á he’yeztek annak ellenére, hogy még mindig 86.000 görögkatolikus magyar maradt az uj egyházmegye határain ldvül — ezért bombának kellett robbannia ... Megérkezik a végzetes csomag Harminc éve, hogy bomba robbant Debrecenben. Ma, amikor világok omlanak össze és kontinensek birkóznak iszonyatos küzdelemben, egyesek e'őtt talán néhány ember é’ete ta’án kisebb jelentőségűnek látszik, a debreceni vértanukra azonban a magyarság ma is kegyelettel emlékezik. A rendőrségi bűnügyi akták, Mátyás József, az események szemtanúja és krónikása, valamint Kriskó Elek püspöki tanácsos, a merénylet egyedüli életbenmaradt hősének jegyzetei alapján, a merényletet alább ismét lepergetjük: 1914 február 14-én Csernovlcból levél érkezett A debreceni görögkatoükus egyházmegyei főhatósághoz. A feladás helye és a feladó neve: Csernovlc, Bukovina, Steln- gasse, no. 129. Kovács Anna, Ungarische Colonia, Hadi kialva, Bukovina. A levélben a feladó közölte, hogy egyidejűleg mise célokra 100 koronát adott postára és rövidesen csomagot is küld az uj püspöknek. A csomagban egy aranyozott templomi csillár és egy leopárdbőr lesz. Másnap, február 23-án dé’elött meg is érkezett a posta- kihordő a 100 koronával és egy 18 kilogram súlyú csomaggal. Kriskó Elek a következőket Írja erről emlékezéseiben: — A csomagot én vettem át és letettem az Iroda me’letti szobába egy ládára. A csomag vászonba volt bevarrva, egyszerű Írással címezve. Amikor a küldemény megérkezett, akkor toppant be Csatth Sándor dr. egyházmegyei ügyész. Hívtam, jöjjön be a püspök úrhoz, de ő előbb a csomag felbontását akarta megnézni. Kriskó, miután jelentette a püspöknek a csomag megérkezését, az irodai ollóval bontani kezdte a csomagot. Slepkovszky János püspöki titkár segédkezett a munkában. Később bejött a szobába Dávid Mik’ós joghallgató, Csatth ügyész bojtára is. Az ő kivételével a többiek mind a láda közelében tartózkodtak, amikor annak födelét sikerült felbontani. Vér, vér, vér... . Szörnyű detonáció rázta meg az épületet. A légnyomás Kriskó Eleket és Dávid Miklóst a szomszéd szobába sodorta át. Mindketten Igen súlyosan sérültek meg. A robbanás ereje egész ruházatukat leszakította. A hatalmas, fülsiketítő dörejre maga Miklóssy püspök Is kis'etett. ö részesítette első segélyben az életbenmaradottakat. Slep- kovszky titkárt és.Jaczkovics Mihály püspöki vikáriust a légnyomás a szomszédos ebédlőbe dobta át. A szerencsétlen két férfit a bomba valósággal széjjeltépte, végtagjaikat leszakította. Az Irodában csak az ügyész Kolozsvár, febr. 22. Beszámoltunk már arról, hogy Bohan herceg, az európai hirü köziró hétfőn délelőtt Kolozsvárra érkezett s Itt nagysikerű előadást tartott a kolozsvári Magyar—Német Társaság rendezésében. Rohan herceg kedden délután a menetrendszerű Hargitával utazott el Kolozsvárról. Kedden déle ött a herceg és kísérete Szász Ferenc dr., alispán, a kolozsvári Magyar—Német Társaság elnöke, klbédl Vargha Sándor dr. egyetemi magántanár és Kedves András dr. társaságában, felvinci Takáts Zoltán dr. egyetemi tanár vezetésével megtekintette Kolozsvár nevezetességeit. A hermaradt, áld a robbanás után egy órával szenvedett ki. A sérülteket kórházba szállították. A szétszakított végtagokat csak hosszas fáradtság után sikerült összeszedni — Amikor feleszméltem, már minden rom volt, — Írja Kriskó Elek.,— A vastraverzek meghajoltak, mindenütt porfelhő volt, a bútorok szerteszét szilánkokban. Egy torz emberi a’ak emelkedett fel a közelemben. Csak hangjáról Ismertem fel, hogy Dávid volt. Élt. Arcunk csupa vér, ruhánk cafatokban... Egyik szememre semmit sem láttam. A püspök ur a fürdőszobába támogatott, saját felöltőjét adta rám. Jaczkovics Mihály vikárius fej, kéz és láb nélküli összeroncsolt csonk volt. Nem messze tőle Slepkovszky titkár Ugyanúgy. Csatth harminchat szilánkot kapott a mellébe, egy óráig birta még, azután anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, klszenvedett. Engem a kórházba vittek. Kocsim csupa vér volt... Az említett Kriskó Eleken és Dávid Miklós jogha’lgatón kívül, aki egyébként református vallásu volt, egész sereg sérültje volt a merényletnek. így Bihon Miklós görögkatolikus papnövendék az arcán, kezén szenvedett sebesüléseket, egy üvegszilánk pedig a tüdejébe hatolt be. Később tüdőbajt kapott emiatt és ebben halt meg. Pesze Miidós fü- szerkereskedőt az utca túloldalán lévő törvényszék folyosóján találta fejbe egy repülő tégladarab. Székely Mihálynét, a püspöki palota alkalmazottjának'feleségét súlyos sérülésekkel húzták ki a romok alól. Szívós Zsuzsánna. a szomszéd ház szakácsnéja szintén súlyos sérüléseket szenvedett, úgyszintén Gyúró György hivatalszolga Is. A püspöki palota lakói közül ezeken kívül számosán sérültek meg könnyebben. A világ részvéte Debrecen közvéleményét leírhatatlan Izgalom kerítette hata’mába... A merénylet hire mélységes megdöbbenést keltett az ország Határain túl Is. A „Debfecen“ 1914. n. 25-i cég többek között megtekintette a Kálváriatemplomot, a klinikák épületét, az Erdélyi Muzeum kő-gyüjteményét, a fereneések zárdáját, a Szent Mihály temp omot, az egyetem épületét, a Farkas-utcai templomot, a Bethlen-bástyát, a Magyar-utcai református templomot s az utbaeső, fontosabb, több évszázados kolozsvári, történelmi nevezetességű épületeket. Rohan herceg egyébként nagy elragadtatással beszélt kolozsvári élményeiről s meg- igérte, hogy mihelyt ideje engedi, újból vlsz- szatér majd Erdély ösl fővárosába. / Rohan Antal Károly herceg ünnepélyes fogadtatása a kolozsvári pályaudvaron. Balról jobbra: Szász Ferenc dr. a ispán, Rohan herceg, Kibédi Vargha Sándor dr. egyetemi magántanár. Jobbról Koncz Rudolf tart. főhadnagy, a Tűzharcos Szövetség diszszáza- dának parancsnoka. A második sorban virágcsokorral a kezében Rohan hercegné és Vargha Lajos dr. a Magyar—Német Társaság kolozsvári csoportjának titkára látszik. ÍFinta Zoltán riportfelvételei ElutazoH Kolozsvárról Rohan hetcea, , az európaihirü köziró számában igy irt: „A görögkatolikus ipa. gyár püspökség gyásza az egész nemzeté.“ óriási számban érkeztek résavéttáviratok a világ minden tájáról. Még Kínából és Egyiptomból Is, nagy számban Spanyolországból és Németországból. Az amerikai magyarok is számos részvéttáviratban biztosították hazájukat ragaszkodásukról és együttérzésükről. Még a pittsburgi egyházközség is részvétét fejezte ki a gyászolóknak. Az egykori lapok különösen Kolozsvár részvétét emelik ki. Kü'ör kell megemlíteni a ruszin- ság részvétnyilatkozatait. Tisza István az elsők között fejezte ki -észvétét. Ferenc József császár és király saját maga szövegezte meg táviratát, ezúttal magyarul. Kivette részét a gyászból a protestáns magyarság Is. Mindenki a nemzeti ügy vértanainak tartotta az áldozatokat. Balthasár Dezső református püspök a kővetkezőket távirat ózta: „Nemzeti csapás ez, amelynek súlyát át kell éreznünk mindnyájunknak. Meg kell döbbennünk azon, hogy itt benn vérrel kell megfizetnünk a nemzett eszméért.“ Andrássy Gyula és Apponyi Albert gróf is kihangsúlyozták, hogy „az áldozatok a nemzeti ügy vértanul.“ A temetésen sokezres tömeg vett részt. A halottakat a debreceni görögkatolikus templomban ravatalozták fel. A gyászistentiszteletet maga a püspök celebrálta. Mise után a koporsókat a templom előtti téren, a szabadban állították föl, A római katolikus Csatth Sándor ügyészt Gróh Ferenc prépostplébános szentelte be, mig ä püspöki helytartó és a titkár koporsóját Miklóssy püspök. Csatthot és Siepkovszkyt a debreceni temetőben helyezték örö knyügalomra, Jaczkovics koporsóját a temetési menet Dórokig kísérte. Menekülés — a román rendőrség segédletével A merényletet kővetően azonnal erélyes nyomozás indult. A rendőrség a pokolgépes csomagot bejelentő levelet vette legelőször is tüzetesebben szemügyre. Az Írásszakértő megállapításai szerint a levél írója egyaránt jól tudott magyarul és németül. A mondatszerkesztési hibákról a vélemény az volt, hogy azok erőszakoltak, azt azonban nem lehetett megállapítani, hogy nő, vagy férfi irta-e a levelet? Jaczkovics Mihály, de különöseit Miklóssy püspök már eddig is számos alkalommal kapott fenyegető leveleket román részről, a rendőrség tehát ebbe az irányba terjesztette ki figyelmét. A levélben bejelentett leopárdbőr, amely a valóságban kecskebőr volt, a borzalmas robbanás ellenére Is épségben maradt és cserzett oldalán jól látható volt şgy „A“ betű és a 0032-es szám. Azt is megállapították, hogy a bőrt Faud Ali bég algíri kereskedő adta el egy "ZL Catareú nevű románnak 25 frankért. Cata H reu artista volt és egy bukaresti szálloda■ portás vallomásából az is kiderült, hogy H Catareu egy Mardarescu nevű másik artista tát kért fel arra, hogy ezt a két szót: ■ csillár és leopárdbőr, fordítsa le németre. P Ezeknek napvilágra kerülése után nyilvánít valónak látszott, hogy, ha felbujtók akaratának is engedelmeskedtek, a merényletet ők követték el. A levelet egy magyar származású növel, Salamon Máriával Íratta meg a két artista. Elfogatásuk nem sikerült, illetőleg az ígykoru magyar lapok véleménye szerint Is, i román rendőrség nem fogta el őket, hősiem hátráltatta a nyomozás lefolytatását. Hamis jelentéseket adott ki, alaptalan letartóztatásokkal vezette félre a nyomozást, áz elfogatóparancsot csak későn bocsátották ki és a 30.000 korona vérdíjat egyáltalában nem is közölték a román közvéleménnyel. Pedig, ha közük, bizonyára akadtak volna olyan hazafiak ts, akik a szép ummáért hajlandók lettek volna egyet- nást elájulni... ; * Végül, amint később bizonyosodott csak ie, Ploestiben maga a román rendőrség látta el őket hamis útlevelekkel, amelyek I segítségével Oroszországba menekülhettek s ott a már mindenütt erősen szervezkedő anarchisták vették védelmükbe őket... Mikl.óssy István hajdudorogl görögkatoll- kus püspök a helytállásnak mindenkor világitő példáját szolgáltatta a szörnyű merénylet alatt és után. Higgadtságát és nyugalmát ezekben a szörnyű órákban mindvégig megőrizte. Tudta, hogy miről van szó, mint ahogyan az egész magyarság is tudta... Debrecen városa méltó márvány-emlékművel' akarta megörökíteni a vértanuk emlékét. Akkoriban országos gyűjtést is kezdeményeztek. A világháború alatt azonban el kellett halasztani az emlékmű felállítását, később pedig a pénz értéke is devalválódott és csak most kerülhetett ismét szőnyegre az emlékmű felállításának kérdése. 1 Vértanuk voltak ők, nemcsak a görögkatollkus magyar egyház, hanem a magyar nemzet vértanul. A borzalmas esemény harmincadik évfordulóján az egész nemzet kegyelettel gondol a nemzeti eszme mártírjaira. Emlékük különösen az erdélyi magyarság soraiban él elevenen,,. Nem feledjük el őket. M. J,
