Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-20 / 41. szám

1944. FEBRUÁR 20. kíiinOjsSG A qyalui népfőiskola MC0* indítóit az egyke ellen • * A legények mór megfogadták: „Ot gyermeken alul egyikünk sem adja!" HUSZONHÁROM FIATAL LÁNV CSILLOGÓ SZEMMEL KÉSZÜL A JÖVENDŐRE Gyalu, február 19. Gyönyörű februári reg­gel. A látóhatár vakilóan fehér, sűrű pelyhck- bcn hull, a .hó. A nap is kimerészkedik a messzi hegy peremé , fölött, aranyos fény- csomóval ragyogja be a mezőt... Gyalu felé haladunk. Gyaluban néhány önzetlen, odádadó ember leánynépfőiskolát szervezett. Unghváry Sándor tanár, az EMKE titkára a mai előadó a leánynépfőiskolában, öt "kísérjük ki ebbe a szép, rendezett magyar községbe. ■■ ' Szép, tágas helyisig áll rendelkezésre a leánynépfőiskola céljaira. Csakhamar meg­tudjak, bogy huszonhárom hallgatója van a leánynépfőiskolának. Február elsején kezdő­dött és huszonhetedikéig' tart. Ez különben már a második tanfolyam ebben az esztendő­ben. Január elsején kezdődött az első, fér­fiak részére és tartott február elsejéig. A református lelkészt keressük, aki mind­két népfőiskolái tanfolyómnak egyik legfőbb szervezője. Ady Elemér lelkész szilágysági származású. Vájjon nincs-e rokonságban Ady Endrével? '■ ­-— Az Ady-család valamikor egy volt, de már évszázadokkal ezelőtt több ága szétvált — mondja Ady nagytíszteletü ur —, már nem lehet kinyomozni és bizonyítani se, hogy egv és ugyanazon őstől származunk. — Első kérdésünk Gyalu református lel­készéhez lehet-e más, mint az, hogy mi Igaz abból, hogy a kalotaszegi falvakat az egyké­vel kapcsolatban emlegetik? Nádasdarócon egyetlen eladó lány sincs! — Gyalura ez nem vonatkozik, habár a népszaporulattal itt sem vagyunk megelé­gedve. A helyzet azonban nálunk egészséges­nek mondható. Annál nagyobb lehet a pana­szunk a többi falvakra. Különösen Nádas- daróc községben szomorú a helyzet. Ebben a faluban ma már egyetlenegy férjhezadó leány sincs! Borzalmas ezt még el is gon­dolni akkor, mikor a kisszámú magyarság rendkívül szapora népekkel van körülvéve minden oldalról. Nádasdaróeon csupán két kisgyermek van. Ezeknek a szülei is állandóan gúnyos megjegyzéseknek vannak kitéve. A falusiak azt mondják, hogy minek a gye­rek? Az egyik legény pedig házasodni sze­retne, de nincs kit elvegyen a faluban. — Azt is hallottuk, hogy ha szórványosan is, de olykor még eíőfordul a leánylopás is, mi igaz ebből? — Bizony előfordul. Ez azonban már nem olyan nagy baj, mint az egykézés. Mindent elkövetünk, hogy a lakosságot olyan irányba világosítsuk fel, hogy a leánylopás helyett Inkább az anyakönyvvezetőt válasszák. A falusiak azt állítják, hogy a leánylopás ősi magyar szokás. Ez azonban nincs igy, mert például csak a mi egyházunknak 1742 óta minden anyakönyvi irata megvan. Leány­lopásról sehol sem esik szó. — A leánynépfőiskola és az egyke elleni küzdelem között van-e összefüggés? __ Az egész népfőiskolát, mind a férfiak, mind a leányok részére, ennek a küzdelem­nek szolgálatába állítottuk. Az előadások alatt minden alkalmat megragadtunk, hogy felvilágosítsuk hallgatóinkat a nagy veszélyről. __ Ki fedezte a népfőiskola költségeit? 1— Az élelmezés költségeit részben maguk a fiuk, illetve most a leányok viselt« k. Lisz­tet, zsirt, egyéb élelmiszert hozott ki-ki ma­gával tehetsége szerint. A beiratkozási dij 30 pengő volt, de sok hallgatónk helyeit egyház- községe fizette ki a tandíjat. Soknak el is engedtük. Nincs felekezeti különbség! — A hallgatók mindnyájan református vallásuak? — Van egy katolikus is köztük. A fel­vételnél nem volt vallási különbség és annyi magyar lányt vettünk fel, ahány jelentkezett. Elsősorban a kalotaszegi falvakból származ­nak, igy Magyartanáról 4, Magyarkapusró! 3. Nyárszóról 1, Jákólclkéríil 2, Váralmásról 4, a szilágyság! Varsóiéról 1, a szolnok- dobokamegyei Almásmalomből szintén 1 hall­gatónk, Magyarberétéről 2 hallgatónk van. A propagandát a Szilágyságban az Erdélyi Re­formátus Nőszövetség végezte, a környéken pedig mi lelkészek kerestük fel a családokat és hívtuk a fiatalokat népfőiskolára. — Pénzt honnan szereztek hozzá’ — Elsősorban adományokból. Az EMGE és az EMKE egyenkint 300 pengővel járultak hozzá kiadásainkhoz, de a készpénzen kívüli értékes könyvajándékokat is juttattak. A fér­fiak részére rendezett népfőiskola befejezése után minden hallgatónk 12 köteles magyar könyvtár birtokában váll meg tőlünk. Első­sorban a magyar klasszikusok olcsó« kiadásai 1 kerültek igy ki a falvak széles rétegeihez, Az Erdélyi Párt 200 pengővel!, a kolozsvári Hitelbank 50 pengővel, a Szövetség 50 pen­gővel támogatta munkánkat, de adományt Ígért az Erdélyi Bánk is. Az egyházkerület Imre Lajos dr. teológiai tanár közbenjárására 680 pengővel, a földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége pedig 1000 pengővel segili a munkát. — Kiadások? ‘ Az étrend egyszerű, de ízletes — Elsősorban nagy gondot jelent az élel­mezés kérdése. A lányok közösen főznek és étkeznek. Étrendjük egyszerű, de Ízletes. • át­szállásért 25—30 pengőt fizetünk, a lányokat, magánlakásoknál szállásoltuk el. A fiuk ja­nuár hónapban a helyi «leventeotthonban kaptak lakást, amiért nem-kellett sentmit sem fizetnünk. Fára 700 pengőt költöttünk, így is • megmaradt 400 pengőfik, amit árra! szeretnék fordítani, hogy valakit kikiildjek dunántúli tanulmányúira, hadd lanplíná" nyozza, hogyan rendeznek ott -népfőiskolákat, hiszen nekik ebben nagyobb gyakorlatuk van. — Milyen tantárgyai vannak a népfőisko­lának? Mi wimdemől kell tanulni a népfőiskoiásnzk? — A bibliaismertetést a fiuknál heti 3 órában Nemes Dezső kiskapusi lelkész adta elő, a lányoknál Szeréna diakonissza nővér, aki a lányokkal való foglakozás terén is önzetlen munkát vállalt. Egyháztörténetet heti 2 órában a fiuk és lányok részére is Ady László magyarkapusi lelkész ‘adott e'ő. A gyülekezeti munkáról heti 3 órában mindkél csoportnak Sinka József váralmási 5'eikész és Morvay Pál beszélt, a magyar nemzet törté­netéről a fiuk részére heti, 4 órában Sánta István teológus, a lányok részére Nagy Mó­zes Erzsébet dr., Lőrinczy László és Ungh­váry Sándor tartott előadásokat. A magyai irodalomról heti 5 órában Nagy Géza tanár beszéít a fiuknak, Divéky Ilona és Kozma Tiborné tanárnők a lányoknak. A ma nagy kérdéseiről László Dezső .tartott előadást heli 3 órában a fiuk részére, a lányoknak Bisztray Erzsébet. A gazdasági ismereteket a lányoknak Szász Julia- zöldkeresztes nővér és Grósz Irén főzőtanfolyam vezető adta le. Magyarország földrajzát Tulogdy János dr. tanította heti 2 órában úgy a fiuknak, mint a lányoknak. A fiuk résztvettek a helybeli leventék kiképzésein is. Alapismeretékről Balázs István beszélt a fiuknak, Bagoly Sán-. dorné ä lányoknak heti 6 órában. Gazdaköri vezetést csak fiuk tanulták heli *2 órában, a*« előadó Ady Elemér volt. Szövetkezeti és falu- vezetést heti 2, illetve 1 órában fiuk részéne Tőkés Tibor tanította. Illemtant Balázs 1st ván, illetve Biszlray Erzsébet és Szeréna nő­vér tanított. A szórványkérdésről és az egy­kéről mindennap mindenki szólott, Ady Ele­mér és Huszár Endre pedig önálló előadá­sokat tartottak. Nemzetiségi kérdésekről is Ady Elemér beszélt, egészséges házépítésről Kós Károly. Történelmi nevezetességekről Kelemen Lajos a fiuk részére. A lányokat magyar táncokra tanította Fejérdy Ilonka tornatanárnő, egészségtanról Oláh Irén Zöld- keresztes nővér, egyházi kérdésekről Imre Lajos, ezenkívül Balázs István és Marosi-Mol- ter Péter tartott még alkámi előadásokat. A lányok tanrendjében különös figyelmet szen­teltek a háztartási, egészégtani és csecsemő­ápolási kérdéseknek. Névsorolvasás...-— Kik a leánynépfőiskola hallgatói és milyen az előképzettségük? — Vincze Piroska 7 elemit végzett, György Erzsébet 7 elemit, Albert Anna 2 polgárit, Szatmáry Anna 5 elemit, Balázs Kata 7 elemit, Dénes Zsuzsánna 4 polgárit, Vajda Margit 7 elemit, Rámán Juliánná 6, elemit, Rámán Ilus 8 elemit, Török B. Kata 4 elemit, Tamás Vass Mariska 7 elemit, Jakab Klára 5 elemit, Török B. Zsuzsa- 6 elemit, Nagy Kató 5 elemit, Boda Rozália 8 elemit, Kiss Lukács Erzsi 4 elemit, Ab­rakára Erzsi 7 elemit, Krasznay Rózsi ed-,, dig egyáltalában nem járt iskolába, Írni,-' olvasni azonban jól tud és a népfőiskola. egyik legszorgalmasabb növendéke volt Varga Mihók Kata 8 elemit, Deák Erzsébet«. 7 elemit, Bede Bancsusz Kata 7 elemit,- Varga p. Anna 8 elemit, Nagy Józsi Kata 7 elemit. - ■ t Több előadást kérnek a fiatalok — A hallgatók hogyan voltak megelé­gedve a népfőiskolával? — A férfihallgatók elé, a vizsga előtt még kérdőiveket tettünk. A következő kér­désekre kívántunk választ kapni: Miért jöttél Ide? Mit nyertél Istentől? Mit nyer­tél a baráti közösségben? Mit tanultál itt? Milyen tervekkel mégy haza? Mit szeretnél a jövőben a népfőiskolától kapni ? Egyes válaszok olyan eredetiek és értelmesek vol­tak, hogy a jövőben fel is haszná’juk a ta­nulságokat. Általában még nagyobb fegyel­met kívántak. A fiuknál volt is fegyelem, ők bent laktak a leventeotthonban. Általá­nos kívánság volt, hogy még több előadót hozzunk. „Sok jót tanultam.“ ,>A magyar irodalom nagysága és szépsége ragadott meg“ — a leggyakoribb megjegyzés. Egyik hallgató igy irt: „Nagyon örültem a szép könyveknek. Nem adok senkinek kölcsön, csak annak, akin látom, hogy nagyon sze­retne olvasni, aki nagyon vágyakozik a ma­gyar betű után.“ Érdekes, hogy a fiuk nagy­része nem kevesebbet Ígért, mint azt, hogy öt gyereken alul egyik sem adja. Azt is megígérték, hogy az egész faluban elviszik az itt hallottakat és mindenütt elmondják, hogy az egyke káros és nemzetrontö. Ke- mélem, hogy a tanfolyam végeztével a lá­nyok Is legalább öt-öt gyermekre tesznek fogadalmat. A füzetek vallomást tesznek Belépünk az eladóterembe. Pirospozs­gás, egészséges, életerős vidám lányok ül­nek ott, figyelnek, az eló'adó Unghváry Sándor minden szavát lesik nagy buzgalom­mal. Be1 enézek az egyik széparcu kis'ány füzetébe; mit jegyzett az előadásból? Szép, gömbölyű betűkkel áll az Irkában: Mi ma­gyarok a mai Oroszország területéről szár­mazunk. A magyar keleti fajta. A magya­rok már az ázsiai őshazában müveit kato­nanemzet volt. A férfiak hires fegyvereket készítettek. Alább: „őrizzük meg azt, a-”' a nüéi;h. Szeressük fajtánkat. Szeressük hazánkul.. amely valamikor nagy volt, de a jövőben is nagy lesz.“ Ezeket jegyezte Vajda Margit 7 elemit végzett magyar lány, a gyalul népfőiskola hallgatója, 1944 február 19-én,:. „Beteggondozás“, — olvassuk egy másik füzetben: „A kisgyermeket, ha nem alszik, vagy étvágytalan, orvoshoz kell ‘ vinni. Az orvos utasításait be kell tartani.“ „A vitaminoknak nagy szerepük van az ember táplálkozásában ...“ „A zöldbabfőzelék úgy készül, hogy...“ * ’ Sok-sok ilyen népfőiskolát kell itt meg­szervezni Erdé’yországban! A népfőiskola: küzdelem egy magyarabb magyarságért ! Hogyan is irta az egyik leánynépfőiskolai hallgató a füzetébe? „Minden nemzet történelmében szerepel­nek hősök. De egyik nép múltja sem volt olyan küzdelmes, mint a magyaré.“ MIHALYFI JENŐ Hetven terrorista felett ítélkezett a rérísi német hzdblréság Paris, február 19. (MTI), A Német- Táv­irati Iroda jelenti: Az egyik párisi német hadbíróság — mint a párisi sajtó jelenti — a napokban 70 tér-,, rorista felett Ítélkezett, Ezek közölt szerepel­tek azok a terroristák is, akik .dr. Bitiért, a németországi francia munkaszolgá'at francia- országi fömegbizottját meggyilkolták. A vád­lottak közül 49 terroristát bűncselekményeik súlyosságához mórién fegyházra vagy bör­tönre ítéltek. A többi 21 terrorista ügyében, akik külön csoporlot alkottak, a legközelebb hirde ik ki az ilé etet. Ezek részint külföldiek, sokan közülük zsidók, akik hosszabb-rövi- debh idő óta tartózkodnak Franciaország területén. Jó ÁRU ÉS JŐ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Legmodernebb M Q eszközökkel £%Q órán belül fest mos tisztít K.G.V. Kolozsvári Gőzmosó és Vegytisztító Kft. P Mussolini-út 53. Telefon: 23-32 A Kalapács Tavasszal ki számolja a csókotf ,« Pista és Éva nem számolták. w_ Oh, Évám... —- Csókolj meg, Pista!!.' — Nem érzed, milyen kimondhatatlanul ■szeretlek ? Pista érzékei kifinomultak. A sötétségbe kémlelt. Fülét hegyezte. Jobban akart látni, jobban hallani, mint más napokon. Figyelt, — Mi történt veled, Pista — kérdezte Éva. — Semmi, csak tudod, rossz kedvem van... — Valamit eltitkolsz előttem, Mintha más lennél, mint eddig. Megváltóztál. Min­den este itt ülünk, ezen a pádon. De ma mintha mással lennél élfóglálva... Pista nehéz lélegzetet vett. Sóhajtott. —- Azt ’ akartam kérdezni, a kedves pa­pád tulajdonképpen milyen ember f — A papám kovácsmester. — Ezt eddig nem is mondtad. És — hogy is mondjam — erős ember* — Persze, hogy erős. Olyan erős, amilyen egy kovácsmester szokott lenni. Nehéz va­sakat is elbír a vállán, látnád, hogyan sújt le kalapácsával... — Akkor rendben van, Ne haragudj, most mennem kell, , — istenem, mi történt veled? Hát■ ennyit ér a szerelmed t — Mennem kell. De előbb olvasd. Itt a levél. , Éva a zseblámpa fényénél kétségbeesvm olvasta: „Kedves uram. ön minden este a sétaté­ren van kisebbik lányommal. Uram, nekem . tapasztalatom . van ' ezen a .téren. Engem nem lehet félrevezetni.’ Nelcem négy lányom van és ezek. közül három már . üldögélt es- ténkínt a sétatéren olyan urakkal, mint ön. Háromszor már megjártam, de negyedszer vigyázni fogon, vegye tudomásul! Utoljára figyelmeztetem, hogy hagyja abba a dolgot, ■ Különben dühös leszek. Kalapdcsossy Miklós kovácsmester.“ Évából mély patakzásu strás rcfbbaht kt. Pistának alig volt annyi ideje, hogy sietve megcsókolja Évát. Ki tudja, talán ez az utolsó., Dörmögö hang a sötétségben, bukdácsoló lépések. Mintha vihar közeledne. ' — Hol van a gazembert Éva sir. — Apám! Kalypácsossy Miklós hatalmas ember volt. A sötétségben csak a körvonalai látszottak, de Pista igy is azt érezte csak, hogy földbe gyökerezett. a lába. Kalapácsossy nehezen lihegve hörögte: — Hol van a gazember T Pista elsápadt. — Mi van a kezében f — kérdezte izga­tottan Évától, de többet mondani sem tudott volna már. Pillanatok alatt magáíbaszállva készített 'mérleget eddigi élete felöl. — A kalapács — suttogta Éva és Pista karjaiba omlott. ' K-aíapácsoSsy orrából ügy jött ki a levegő, . mint a fujtatóból. Pista utolsó erejét szedte össze, úgy mondta: — Engedelmével uram, parancsoljon, itt a névjegyem... — Miféle névjegy* Nincsén semmiféle névjegyre szükségem. Ezzel odament a pádhoz, a kalapácsot hd- romszor-négysZer meglóbálta feje fölött, aztán lesújtott, egyszer, kétszer, háromszor. .— így, ez-is el lenne intézve, — mo­rogta önelégülten. — Ez a szeg se jön innen ki többet. Ez a lány minden este szakadt ruhával jön haza. Mondta a feleségem: eredj már Miklóskám, üsd be azt a ronda szeget azon a pádon, amelyiken ülnek. Vagy gon­dolja uram, hogy lopom a pénzt ruhára, mélyen tisztelt uram?. —(

Next

/
Oldalképek
Tartalom