Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-20 / 41. szám

KuítiUjskg 6 1944. FEBRUÁR 20. Amikor Herman Ottó nemzeti ellenállásra akarta megszt. vezni a kolozsvári magyar iparosokat ^bruár 23.-án este fél 7 órakor. Mátyás Király Diákházbau BECSI EST (Wiener Dbend] Az énekszámokat az együttes bécsi zene­kara kiséri. Közreműködnek Adalbert Wesely Grete Theimer Paul Hörbmer Paul Beck Jegyel övéte I „Ibusz" menetjegy­irodában. A Madártani Intézet működésének öt­venedik évfordulóját ünnepelte január­ban. Az ünnepi jubileumon kegyelettel emlékeztek meg az intézmény kezdemé­nyezőiről és igy elsősorban is a világ­hírű tudósról és úttörőről: Herman Ottóról, akit mi is egy ki«sé magunké­nak vallunk, hiszen 18bfi-ban mint Brác­sái Sámuel asszisz' -n e, majd később az Erdélyi Múzeum Egyletnél fejtett ki nagyjelentőségű munkásságot, megte­remtve az állattani gyűjteményt. A ter­mészet rajongója, a madarak barátja í nemcsak Magyarországot, de Erdélyt is I beutazta. A pókok és különböző rovarok, | de különösen az előbbiek életét tanul- | mányozva, sokat időzött a különböző I erdélyi kastélyokban. így hosszabb időt I töltött a román megszállás alatti Ma- » gyár Párt áldozatos munkásságát kifej' J tő első elnökének, Ugrón Istvánnak esa- i ládi birtokán, Zabon, mind a kastély urának, Ugrón Sándornak vendége.* Kolozsvári tartózkodása alatt Her­man Ottó nemcsak a Múzeum Egyletet gazdagította tudományos kulatásai ered­ményével, hanem élénk részt vett a vá­ros szellemi, kulturális életében és meg­mozdulásában. Baráti összeköttetésben állott az öreg Sámyval és Hory Bélával, akivel éveken át sűrű levelezést foly­tatott. Véletlenül éppen a tél folyamán ol­vasgattam ezeket a leveleket, amelyek hűségesen visszatükrözik a nagy tudós nemzeti gondolkozása., reá világitnak Erdély iránt soha meg nem szűnő ér­deklődésére és politikai célkitűzéseire. Leveleinek túlnyomó része a 70-es évek­ben Íródott. Hányatott, küzdelmes éle­tének változó és nehéz sorsfordulatai közben sem lazulnak meg a szálak, ame­lyek Erdélyhez, elsősorban Kolozsvár szellemi életéhez, itteni intim baráti köréhez fűzik. Egyik, Buziásról kelte­zett leveléből is kicsendül a vágy Er­dély után: „Jártam Palánkán, Panes.i- ván, Újvidéken, Zimonyban, Belgrád- ban, szerb, román területen, a Damokles- csúcson, A Cserna vízválasztóján, hon­nan letekinthettem Erdélybe is. Hej, hogy vonzott az a rongyos ország! Tudja az Eg, mindenütt gazdagabb a vidék s mégis vonz az a Szúrni, Bueses, Har­gita.“ Egy másik levelében affelett kesereg, hogy milyen kevéssé ismerik Erdélyt- „Barátom, aki akkorát hasított a ma­gyar földön, amekkorát hasítottam én, megérzi azt a véghetetlen csekély szerepet, amelyet Erdély játszik. Ed­dig nem kaptam emberfiát, akinek bár a legkisebb tudomása lett volna az erdélyi ügyekről. Sem embereinket, sem törekvéseinket, sem irodalmunkat nem ismerik még- hírből sem! Lokali­zálva vagyunk — ez az egész. De bíz­zátok reám! Én az előttem álló nagy utat fel fogom használni arra, hogy egy adandó hang sok helyre jusson el * ad­jon visszhangot és mihelyt ez biztosítva lesz, neki állunk a terv kivitelének. Foglalkozásom oly természetű, hogy rügtön felköti az érdeklődést. Egy em­ber, aki végig gyalogol az országon... pókokért! ! ! — barátom e bolondos cso­dát mindenki meg akarja látni — itt )- tapasztalom — no bennem lesz annyi ügyesség, hogy pókok mellett embere­ket is gyűjtsék, csak türelem.“ Tanulmányútjai, mint ő nevezi: kó­borlásai közben gyakran elfogja a hon­vágy Kolozsvár és az ottani jó barátok után. Kedves melegséggel küld üzenetet egyik levelében: „Ha Sámyék felé jársz, kérlek tiszteld őket nevemben, igen. igen vágyom már az öreg pipafüstjére.“ A közös célok, meglátások még job-, bau kiméi,vitették a baráti viszonyt Herman Ottó és kolozsvári barátai kö­zött. Herman Ottó, -.ki Kossuthtal is le­velezésben állót, már magával hozta szi­vében a kossuthi eszrn két, amelyek Er­dély tör értelmi levegőjében u.i Opcröt merítette ' Bármennyire is bele élt'*ina- , gát tudományos kutatásaiba, a nem et sorsa mindenek felett f*'’l kó tutişi. V kiegyezés utáni korban fájdalmasan lát­ja a nagy, ősi célok és szem no tok •*!- érnyedé-ét, a 48 as eszmék szoe'áli- é< politikai alapvetésé tek elsorvudá-át. Szerinte igen nagy mértékben vették á! a magyar élet irányítását azok. akik a maguk csoportbeli, egyéni ér ek it ös­szetévesztették a nagy és egyetemes nemzeti érdekekkel. Herman Ottó a tu­dós kutató szemével, a niagasabbr Ildii elme messzebbre néző sz ilemével és forró magyarságával kereste a magya­rít bb jövendőhöz vezető utat. Elgondolá­sait ebben a szép levélben közölte édes­apámmal : „Társadalmunk szelleme ma olyan, Irogy azt még a zsarnokság, a haza nyílt veszedelme Sem birja hatá­rozott cselekvésre. A Bach-korszakból átsaíjadzott szellem uralkodik ma az in­téző körökben. Az úgynevezett „intelli­genciával“! termi nem lehet, mert a si­keres és áldásos cselekvés förugója, az igazi hazafiság kiveszett belőle s a tét" tét csak az alkudozásban keresi. Ezzel nem megyünk Semmire sem. Én, bará­tom, gondoltam egyet és bele is vágom, sőt már bele is vágtam a fejszémet. Ez az, hogy a legelevenebb s jövőt ígérő elemben megkezdem az izgatást. Bakay- val, kivel rokonszenvezem s akit a tett emberének ismerek, már ké szei* talál­koztam és értekeztem. Mi elhatároztuk a cselekvést az iparosok körében. Az én tervem az, hogy a szakképviselet, füg­getlen bank. vám és kereskedelem lobo­gója alá csőditsük legalább is az iparo­sokat s úgy vigyük a dolgot, hogy a mozgalomhoz az iparosokkal rokonszen­vező elemek csatlakozzanak s igy meg­alkotható legyen egy igazi magyar pol­gári párt, mely szembe szállhat majdan a „eotteriákkal“ s behozhatja a parla­mentbe az inte’ligens demokráciát, amely­re nagy szükségünk van. Én egy részle­tes tervet és programot dolgoztam ki. Bakay hasonlóképpen és a két dolgozat most Pesten van Mudrony Sománál avógre, hogy ő is adjon véleményt A három dolgozatból ngy hisszük ki fog telni az alap, amelyre egy iparos coa* gresszust hirdetünk, amelyen a meg- áila rodás megtörténnék, úgyhogy i a program létrejön, az actió máj* a leg­közelebbi választások alatt érezhetővé legyen. Én ezt az elemet ki akarj.n ra­gadni eddigi helyzetéből, nem marad­hat továbbra buzaszemnek két malomkő között, ahol megeszik. Ha a eongremzus létrejön, akkor rajtatok áll, hogv Ko­lozsvárról, egyáltalában mindenünnen, ahol befolyástok van, küldöttek menje­nek s ezek tevékeny, jó hazafiak legye­nek, olyanok, akik a mozgalmat éleszt­hetik, terjeszthetik, függetlenek és bát­rak is. Barátom, ha egyelőre egyebet nem érhetünk el. azt bizonyosan, hogy pressziót gyakorolhassanak a jelöltekre, kényszerithetjük őket arra, hogy a par excellence polgári produktiv ügyekkel is foglalkozzanak. A polgári párt sok helyen olyan tekintélyessé válhatik, hogy a döntést kezében tarthatja. A füg­getlen bank, vám és kereskedelem, a magyar nemzetközi irány, moly a párí- alakulást jellemzené, úgy is a független­séget vallja végcéljának. Ezekre nézve kérem véleményedet, még pedig minél előbb, mert,-az actió megindulás előtt áll.“ (1875. Doroszló). Erre, aközben határozott tervvé érett elgondolására már mint megindított ae- tióra tér rá egy későbbi levelében: „Én a Szegeden tervezett dologba belemen­tem s hiszem —• Írja Herman Ottó — hogy ott készül fordulópontja a magunk ügyének is. Kossuth Lajos Apánk enge- met tisztelt meg egy 12 oldalas levéllel- ö Szegedet ajánlja központjául annak a mozgalomnak, amelyet Bakay barátom­mal kicsináltam. Mindent elkövessetek, Kolozsvár, február 19. Magyary Zoltán, a budapesti Pázmány Péter tudományegye­tem professzora az Erdélyi Muzeum Egye­sület meghívására szerdán este előadást tartott az egyetemi könyvtár előadó termé­ben. Az előadáson megjelent Búza László, egyetemünk rektora, Heller Erik jogi kari dékán, nagyszámú egyetemi tanár, a köz- igazgatási é$ bitói tisztviselői kar tagjai pedig az egész termet megtöltötték. Bologh Artur ny. egyetemi tanár, elnök üdvözölte az előadót, aki „A hivatásos köz­szolgálat megoldatlan kérdései“ címmel ■alto t egyórás felolvasást. A mai állam mondotta - a hivatásos közszolgálat rend­szerét nem nélkülözheti. Ennek oka az élet­viszonyoknak az a mérhetetlen megválto­zása, amely az utolsó évszázadot az államok belső fejlődésének történetében emlékezeto- sebbé fogja tenni minden korábbinál. Az emberek ma már nem kívánhatják az ál­lami működés korlátozását, mert ezzel saját exisztenctális alapjukat támadnák. A köz- igazgatás hatásköre csupa olyan feladni'ni bővült, amelyek megoldásához nem elég a hatalom és jóakarat, hanem szakértelem ‘is kell hogy Kolozsvárról a legjava az iparo­soknak és jó érzelmű polgároknak a május 30-iki congresszusra elmenjen. Ott kapják meg Kossuth levelét és a szervezeti szabályzatot, amelyet; én dol­goztam ki és amelyet Kossuth helyeselt. Ne hallgasson senki sem azokra a fe­nyegetésekre, amelyek Kossuth levele dolgában a sajtóban történnek. A leve­let én őrzöm s akkor adom ki, mikor a pillanat megjön. Hahagy ez, meg az fenyeget, azt fe­leljétek: — „Kü'öu magyar vámterület.“ — „Külön magyar pénzügy!“ E ketlő nélkül elveszünk. E kettőnek kivívása egyértelmű az állami függetlenséggel. Azt kell mondani az embereknek, hogy csak arra hallgassanak, aki nyíltan és határozotan e köttőt követeli, minden „azonban“, „mindazonáltal“ nélkül. Kü­lönben k pzelheted, hogy én Kolozsvár iránt szivem egész melegével érdeklő­döm s elől akarnám látni sok örömem és fájdalmam helyét. Ne volnék olyan szegény, mint amilyen vagyok, holnap indulnék hozzátok bár egy estvére. hogy elolvassam nektek is a levelet, amint el­olvastam Szegeden 2000 jó polgár ak, minek az lett az eredménye, hogy Sze­geden nincsen fúzió még záríkörü sem!! Gratulálni hiába gratuláltál, mert én a ma csak azt tud un, hogy Kossuth leve­lének kiadása után el fognak csapni — az volt célom is, hadd lássa az ország, mennyit ér az a legújabb „szabadelvű* ség“. Én megfogadom, hogy a szegedi congrosszns után, illetőleg elcsapntásom illái, ismét Erdélybe teszem át nomád sátramat.“ A további levelek már nem számolnak be az actió fejleményeiről, de azt fáj­dalmasan érezte, még azután hosszú év­tizedeken át a nemzet, hogy a magyar öncéluság alapjait, az ölálló magyar vámterületet, a magyar hadsereget, a magyar külképviseletet még egy Bartha Miklós aranytollának és hazafiasságtól izzó parlamenti szónoklatainak, egy Ugrón Gábor nagyvonalú politikájának sem sikerült kiharcolni. A Herman Ottó levelét olvasva, me­lyekben a magyarságot szolgáló tudo­mányok fejlesztése mellett mindig meg­szólal az öncélú magyar politika eléré­sére való törekvés, arra kell gondol­nunk, hogy az ő emberi értékét a mély­séges hazaszeretet tette igazán naggyá, éppen úgy, ahogy a drágakő ragyogását a hozzá illő szép, nemes foglalat emeli ki. HORY ETELKA A létszámban megnagyobbodott közszol­gálat csak akkor áll hivatása magaslatán, ha egyrészt összeegyeztetik az állam, a közhivatalnokok és a közönség érdekeit, másrészt a személyzet működése állandóan az eredményesség legmagasabb színvona­lán van. Meg kell különböztetni a szervezet és az egyén eredményességét, aminek az az alap­ja, hogy ha egy alkalmazott munkája nem eredményes, az nem szükségképp n as egyén hibájából, vagy alkalmatlanságából származik, hanem követkéz menye lehet olyan munkafeltételeknek, amelyek meg­akadályozzák képességeinek legjobb kifej­tését. A szervezet eredményességében a legfontosabb tényező a főnők milyensége, képessége. Ezért a főnöki állások betölté­sére és a főnökök nevelésére a legnagyobb gondot kell fordítani, mert azokat a hibá­kat, amelyeket a fönökök rossz • kiválasz­tó-a okoz, nem lehet ellensúlyozni az alá­rendeltek még oly jó kiválasztásával sem. Ezután Magyary professzor áttért az egyén és a szervezet eredményességét biz­tosító megoldások vizsgálatára és kifej­tette a közigazgatás-t- ’D'-nány és a kül­földi tapasztalat nagyfejlettségü szempont­jait a fizetési rendszerek, a munkafeltételek, a közhivatalnokok személyének kiválasz­tása, minősítése, előléptetése kérdéseiben. Ezek a vívmányok a magyar közszolgálat­ban még csak részben és egyenlőtlenül ér­vényesülnek, s ezért a magyar közszolgálat szervezeti eredményessége fejlesztésre szo­rul. A főhiány az, hogy a magyar közszol­gálatnak nincs szellemi központja, nincs miniszter, aki az állam egész személyzeti politikájáért felelős volna. Ezt a fontos ügykört a miniszterelnöknek kell vállalnia és a legmagasabb színvonalon való megol­dásáról gondoskodnia. A magas színvonalú és nagyhatású elő­adáshoz Kalith András miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató és Martonyi János egye­temi tanár szólt hozzá. in »Oy ar-torök flDl'i» /é* *- o7Ó (aenfhen GENF, február 19. (MTI). A Hungária Magyar Diákegyesület vendégül látta a Géni­ben tanuló török ifjakat a Magyar Házban. A két baráti nép ifjúságának ez volt az ols6 nagyon szívélyes találkozása. fi íölrtmivefésilgyi miniszter 1944. évi mezőgazdasági gépakciója Báró Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter, aki már évek óta figyelemmel kiséri és minden eszközzel elősegíteni kí­vánja piezőgazda Ságunk korszerűsítésé­nek és fejlesztésének ügyét, felismerve a mezőgazdaság gépesítésének fontosságát, minden évben tetemes összeget fordít a mezőgazdasági gépeket és eszközöket vá­sárló gazdaközönség anyagi támogatá­sára. Az állami támogatás akként törté­nik, hogy a földmivelésügyi minisztérium a mezőgazdasági gépek vételárának egy bizonyos hányadát a vásárlónak államse­gélyként visszatéríti. A földmivelésügyi minisztérium erdé­lyi kirendeltsége a földmivelésügyi mi­niszter elgondolásának megfelelően a működési területén lévő 8 erdélyi vár­megyében, épp úgy, minţ az elmúlt évek folyamán, az idén is támogatni kívánja az erdélyi magyar gazdaközönség gép- beszerzését, hogy ezzel is elősegítse a mennyiségi termelés fokozását. A minisz­teri kirendeltség az 1944. évi mezőgaz­dasági gépakció lebonyolításával az Er­délyi Magyar Gazdasági Egyesületet bíz­ta meg. A mezőgazdasági gépek iránt eddig még nem tapasztalt érdeklődés nyilvá­nul meg az erdélyi gazdák között, de az igények kielégítését megnehezíti az a körülmény, hogy a mezőgazdasági gép­gyárak termelőkénessége anyaghiány niatt lényegesen csökkent. Éppen ezért a földmivelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége módosítani kényszerült a gépakció eddigi feltételeit és vontató vá­sárlása esetén a közületeket az eddigi 50 százalékkal szemben 33 százalékos, a magánosokat pedig az eddigi 25 száza­lékkal szemben 20 százalékos kedvez­ményben részesíti. Egyéb mezőgazdasági eszközök vásárlása esetén a földmivelés­ügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége fenntartja az elmúlt években nyújtott támogatás mértékét, vagyis a közületek- nek 50 száza’ékos, a magánosoknak 25 százalékos visszatérítést nyújt a megvá­sárolt mezőgazdasági gépek vételárából. A mezőgazdasági gépakció iránt érdek­lődő' gazdák felvilágosításért fordulja­nak az Erdélyi Magyar Gazdasági Egye­sület kolozsvári központjához, vagy a te­rületileg illetékes EMGE kirendeltségek­hez. Magyary Zoltán professzor előadása az EME-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom