Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-20 / 41. szám
KuítiUjskg 6 1944. FEBRUÁR 20. Amikor Herman Ottó nemzeti ellenállásra akarta megszt. vezni a kolozsvári magyar iparosokat ^bruár 23.-án este fél 7 órakor. Mátyás Király Diákházbau BECSI EST (Wiener Dbend] Az énekszámokat az együttes bécsi zenekara kiséri. Közreműködnek Adalbert Wesely Grete Theimer Paul Hörbmer Paul Beck Jegyel övéte I „Ibusz" menetjegyirodában. A Madártani Intézet működésének ötvenedik évfordulóját ünnepelte januárban. Az ünnepi jubileumon kegyelettel emlékeztek meg az intézmény kezdeményezőiről és igy elsősorban is a világhírű tudósról és úttörőről: Herman Ottóról, akit mi is egy ki«sé magunkénak vallunk, hiszen 18bfi-ban mint Brácsái Sámuel asszisz' -n e, majd később az Erdélyi Múzeum Egyletnél fejtett ki nagyjelentőségű munkásságot, megteremtve az állattani gyűjteményt. A természet rajongója, a madarak barátja í nemcsak Magyarországot, de Erdélyt is I beutazta. A pókok és különböző rovarok, | de különösen az előbbiek életét tanul- | mányozva, sokat időzött a különböző I erdélyi kastélyokban. így hosszabb időt I töltött a román megszállás alatti Ma- » gyár Párt áldozatos munkásságát kifej' J tő első elnökének, Ugrón Istvánnak esa- i ládi birtokán, Zabon, mind a kastély urának, Ugrón Sándornak vendége.* Kolozsvári tartózkodása alatt Herman Ottó nemcsak a Múzeum Egyletet gazdagította tudományos kulatásai eredményével, hanem élénk részt vett a város szellemi, kulturális életében és megmozdulásában. Baráti összeköttetésben állott az öreg Sámyval és Hory Bélával, akivel éveken át sűrű levelezést folytatott. Véletlenül éppen a tél folyamán olvasgattam ezeket a leveleket, amelyek hűségesen visszatükrözik a nagy tudós nemzeti gondolkozása., reá világitnak Erdély iránt soha meg nem szűnő érdeklődésére és politikai célkitűzéseire. Leveleinek túlnyomó része a 70-es években Íródott. Hányatott, küzdelmes életének változó és nehéz sorsfordulatai közben sem lazulnak meg a szálak, amelyek Erdélyhez, elsősorban Kolozsvár szellemi életéhez, itteni intim baráti köréhez fűzik. Egyik, Buziásról keltezett leveléből is kicsendül a vágy Erdély után: „Jártam Palánkán, Panes.i- ván, Újvidéken, Zimonyban, Belgrád- ban, szerb, román területen, a Damokles- csúcson, A Cserna vízválasztóján, honnan letekinthettem Erdélybe is. Hej, hogy vonzott az a rongyos ország! Tudja az Eg, mindenütt gazdagabb a vidék s mégis vonz az a Szúrni, Bueses, Hargita.“ Egy másik levelében affelett kesereg, hogy milyen kevéssé ismerik Erdélyt- „Barátom, aki akkorát hasított a magyar földön, amekkorát hasítottam én, megérzi azt a véghetetlen csekély szerepet, amelyet Erdély játszik. Eddig nem kaptam emberfiát, akinek bár a legkisebb tudomása lett volna az erdélyi ügyekről. Sem embereinket, sem törekvéseinket, sem irodalmunkat nem ismerik még- hírből sem! Lokalizálva vagyunk — ez az egész. De bízzátok reám! Én az előttem álló nagy utat fel fogom használni arra, hogy egy adandó hang sok helyre jusson el * adjon visszhangot és mihelyt ez biztosítva lesz, neki állunk a terv kivitelének. Foglalkozásom oly természetű, hogy rügtön felköti az érdeklődést. Egy ember, aki végig gyalogol az országon... pókokért! ! ! — barátom e bolondos csodát mindenki meg akarja látni — itt )- tapasztalom — no bennem lesz annyi ügyesség, hogy pókok mellett embereket is gyűjtsék, csak türelem.“ Tanulmányútjai, mint ő nevezi: kóborlásai közben gyakran elfogja a honvágy Kolozsvár és az ottani jó barátok után. Kedves melegséggel küld üzenetet egyik levelében: „Ha Sámyék felé jársz, kérlek tiszteld őket nevemben, igen. igen vágyom már az öreg pipafüstjére.“ A közös célok, meglátások még job-, bau kiméi,vitették a baráti viszonyt Herman Ottó és kolozsvári barátai között. Herman Ottó, -.ki Kossuthtal is levelezésben állót, már magával hozta szivében a kossuthi eszrn két, amelyek Erdély tör értelmi levegőjében u.i Opcröt merítette ' Bármennyire is bele élt'*ina- , gát tudományos kutatásaiba, a nem et sorsa mindenek felett f*'’l kó tutişi. V kiegyezés utáni korban fájdalmasan látja a nagy, ősi célok és szem no tok •*!- érnyedé-ét, a 48 as eszmék szoe'áli- é< politikai alapvetésé tek elsorvudá-át. Szerinte igen nagy mértékben vették á! a magyar élet irányítását azok. akik a maguk csoportbeli, egyéni ér ek it összetévesztették a nagy és egyetemes nemzeti érdekekkel. Herman Ottó a tudós kutató szemével, a niagasabbr Ildii elme messzebbre néző sz ilemével és forró magyarságával kereste a magyarít bb jövendőhöz vezető utat. Elgondolásait ebben a szép levélben közölte édesapámmal : „Társadalmunk szelleme ma olyan, Irogy azt még a zsarnokság, a haza nyílt veszedelme Sem birja határozott cselekvésre. A Bach-korszakból átsaíjadzott szellem uralkodik ma az intéző körökben. Az úgynevezett „intelligenciával“! termi nem lehet, mert a sikeres és áldásos cselekvés förugója, az igazi hazafiság kiveszett belőle s a tét" tét csak az alkudozásban keresi. Ezzel nem megyünk Semmire sem. Én, barátom, gondoltam egyet és bele is vágom, sőt már bele is vágtam a fejszémet. Ez az, hogy a legelevenebb s jövőt ígérő elemben megkezdem az izgatást. Bakay- val, kivel rokonszenvezem s akit a tett emberének ismerek, már ké szei* találkoztam és értekeztem. Mi elhatároztuk a cselekvést az iparosok körében. Az én tervem az, hogy a szakképviselet, független bank. vám és kereskedelem lobogója alá csőditsük legalább is az iparosokat s úgy vigyük a dolgot, hogy a mozgalomhoz az iparosokkal rokonszenvező elemek csatlakozzanak s igy megalkotható legyen egy igazi magyar polgári párt, mely szembe szállhat majdan a „eotteriákkal“ s behozhatja a parlamentbe az inte’ligens demokráciát, amelyre nagy szükségünk van. Én egy részletes tervet és programot dolgoztam ki. Bakay hasonlóképpen és a két dolgozat most Pesten van Mudrony Sománál avógre, hogy ő is adjon véleményt A három dolgozatból ngy hisszük ki fog telni az alap, amelyre egy iparos coa* gresszust hirdetünk, amelyen a meg- áila rodás megtörténnék, úgyhogy i a program létrejön, az actió máj* a legközelebbi választások alatt érezhetővé legyen. Én ezt az elemet ki akarj.n ragadni eddigi helyzetéből, nem maradhat továbbra buzaszemnek két malomkő között, ahol megeszik. Ha a eongremzus létrejön, akkor rajtatok áll, hogv Kolozsvárról, egyáltalában mindenünnen, ahol befolyástok van, küldöttek menjenek s ezek tevékeny, jó hazafiak legyenek, olyanok, akik a mozgalmat éleszthetik, terjeszthetik, függetlenek és bátrak is. Barátom, ha egyelőre egyebet nem érhetünk el. azt bizonyosan, hogy pressziót gyakorolhassanak a jelöltekre, kényszerithetjük őket arra, hogy a par excellence polgári produktiv ügyekkel is foglalkozzanak. A polgári párt sok helyen olyan tekintélyessé válhatik, hogy a döntést kezében tarthatja. A független bank, vám és kereskedelem, a magyar nemzetközi irány, moly a párí- alakulást jellemzené, úgy is a függetlenséget vallja végcéljának. Ezekre nézve kérem véleményedet, még pedig minél előbb, mert,-az actió megindulás előtt áll.“ (1875. Doroszló). Erre, aközben határozott tervvé érett elgondolására már mint megindított ae- tióra tér rá egy későbbi levelében: „Én a Szegeden tervezett dologba belementem s hiszem —• Írja Herman Ottó — hogy ott készül fordulópontja a magunk ügyének is. Kossuth Lajos Apánk enge- met tisztelt meg egy 12 oldalas levéllel- ö Szegedet ajánlja központjául annak a mozgalomnak, amelyet Bakay barátommal kicsináltam. Mindent elkövessetek, Kolozsvár, február 19. Magyary Zoltán, a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem professzora az Erdélyi Muzeum Egyesület meghívására szerdán este előadást tartott az egyetemi könyvtár előadó termében. Az előadáson megjelent Búza László, egyetemünk rektora, Heller Erik jogi kari dékán, nagyszámú egyetemi tanár, a köz- igazgatási é$ bitói tisztviselői kar tagjai pedig az egész termet megtöltötték. Bologh Artur ny. egyetemi tanár, elnök üdvözölte az előadót, aki „A hivatásos közszolgálat megoldatlan kérdései“ címmel ■alto t egyórás felolvasást. A mai állam mondotta - a hivatásos közszolgálat rendszerét nem nélkülözheti. Ennek oka az életviszonyoknak az a mérhetetlen megváltozása, amely az utolsó évszázadot az államok belső fejlődésének történetében emlékezeto- sebbé fogja tenni minden korábbinál. Az emberek ma már nem kívánhatják az állami működés korlátozását, mert ezzel saját exisztenctális alapjukat támadnák. A köz- igazgatás hatásköre csupa olyan feladni'ni bővült, amelyek megoldásához nem elég a hatalom és jóakarat, hanem szakértelem ‘is kell hogy Kolozsvárról a legjava az iparosoknak és jó érzelmű polgároknak a május 30-iki congresszusra elmenjen. Ott kapják meg Kossuth levelét és a szervezeti szabályzatot, amelyet; én dolgoztam ki és amelyet Kossuth helyeselt. Ne hallgasson senki sem azokra a fenyegetésekre, amelyek Kossuth levele dolgában a sajtóban történnek. A levelet én őrzöm s akkor adom ki, mikor a pillanat megjön. Hahagy ez, meg az fenyeget, azt feleljétek: — „Kü'öu magyar vámterület.“ — „Külön magyar pénzügy!“ E ketlő nélkül elveszünk. E kettőnek kivívása egyértelmű az állami függetlenséggel. Azt kell mondani az embereknek, hogy csak arra hallgassanak, aki nyíltan és határozotan e köttőt követeli, minden „azonban“, „mindazonáltal“ nélkül. Különben k pzelheted, hogy én Kolozsvár iránt szivem egész melegével érdeklődöm s elől akarnám látni sok örömem és fájdalmam helyét. Ne volnék olyan szegény, mint amilyen vagyok, holnap indulnék hozzátok bár egy estvére. hogy elolvassam nektek is a levelet, amint elolvastam Szegeden 2000 jó polgár ak, minek az lett az eredménye, hogy Szegeden nincsen fúzió még záríkörü sem!! Gratulálni hiába gratuláltál, mert én a ma csak azt tud un, hogy Kossuth levelének kiadása után el fognak csapni — az volt célom is, hadd lássa az ország, mennyit ér az a legújabb „szabadelvű* ség“. Én megfogadom, hogy a szegedi congrosszns után, illetőleg elcsapntásom illái, ismét Erdélybe teszem át nomád sátramat.“ A további levelek már nem számolnak be az actió fejleményeiről, de azt fájdalmasan érezte, még azután hosszú évtizedeken át a nemzet, hogy a magyar öncéluság alapjait, az ölálló magyar vámterületet, a magyar hadsereget, a magyar külképviseletet még egy Bartha Miklós aranytollának és hazafiasságtól izzó parlamenti szónoklatainak, egy Ugrón Gábor nagyvonalú politikájának sem sikerült kiharcolni. A Herman Ottó levelét olvasva, melyekben a magyarságot szolgáló tudományok fejlesztése mellett mindig megszólal az öncélú magyar politika elérésére való törekvés, arra kell gondolnunk, hogy az ő emberi értékét a mélységes hazaszeretet tette igazán naggyá, éppen úgy, ahogy a drágakő ragyogását a hozzá illő szép, nemes foglalat emeli ki. HORY ETELKA A létszámban megnagyobbodott közszolgálat csak akkor áll hivatása magaslatán, ha egyrészt összeegyeztetik az állam, a közhivatalnokok és a közönség érdekeit, másrészt a személyzet működése állandóan az eredményesség legmagasabb színvonalán van. Meg kell különböztetni a szervezet és az egyén eredményességét, aminek az az alapja, hogy ha egy alkalmazott munkája nem eredményes, az nem szükségképp n as egyén hibájából, vagy alkalmatlanságából származik, hanem követkéz menye lehet olyan munkafeltételeknek, amelyek megakadályozzák képességeinek legjobb kifejtését. A szervezet eredményességében a legfontosabb tényező a főnők milyensége, képessége. Ezért a főnöki állások betöltésére és a főnökök nevelésére a legnagyobb gondot kell fordítani, mert azokat a hibákat, amelyeket a fönökök rossz • kiválasztó-a okoz, nem lehet ellensúlyozni az alárendeltek még oly jó kiválasztásával sem. Ezután Magyary professzor áttért az egyén és a szervezet eredményességét biztosító megoldások vizsgálatára és kifejtette a közigazgatás-t- ’D'-nány és a külföldi tapasztalat nagyfejlettségü szempontjait a fizetési rendszerek, a munkafeltételek, a közhivatalnokok személyének kiválasztása, minősítése, előléptetése kérdéseiben. Ezek a vívmányok a magyar közszolgálatban még csak részben és egyenlőtlenül érvényesülnek, s ezért a magyar közszolgálat szervezeti eredményessége fejlesztésre szorul. A főhiány az, hogy a magyar közszolgálatnak nincs szellemi központja, nincs miniszter, aki az állam egész személyzeti politikájáért felelős volna. Ezt a fontos ügykört a miniszterelnöknek kell vállalnia és a legmagasabb színvonalon való megoldásáról gondoskodnia. A magas színvonalú és nagyhatású előadáshoz Kalith András miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató és Martonyi János egyetemi tanár szólt hozzá. in »Oy ar-torök flDl'i» /é* *- o7Ó (aenfhen GENF, február 19. (MTI). A Hungária Magyar Diákegyesület vendégül látta a Géniben tanuló török ifjakat a Magyar Házban. A két baráti nép ifjúságának ez volt az ols6 nagyon szívélyes találkozása. fi íölrtmivefésilgyi miniszter 1944. évi mezőgazdasági gépakciója Báró Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter, aki már évek óta figyelemmel kiséri és minden eszközzel elősegíteni kívánja piezőgazda Ságunk korszerűsítésének és fejlesztésének ügyét, felismerve a mezőgazdaság gépesítésének fontosságát, minden évben tetemes összeget fordít a mezőgazdasági gépeket és eszközöket vásárló gazdaközönség anyagi támogatására. Az állami támogatás akként történik, hogy a földmivelésügyi minisztérium a mezőgazdasági gépek vételárának egy bizonyos hányadát a vásárlónak államsegélyként visszatéríti. A földmivelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége a földmivelésügyi miniszter elgondolásának megfelelően a működési területén lévő 8 erdélyi vármegyében, épp úgy, minţ az elmúlt évek folyamán, az idén is támogatni kívánja az erdélyi magyar gazdaközönség gép- beszerzését, hogy ezzel is elősegítse a mennyiségi termelés fokozását. A miniszteri kirendeltség az 1944. évi mezőgazdasági gépakció lebonyolításával az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületet bízta meg. A mezőgazdasági gépek iránt eddig még nem tapasztalt érdeklődés nyilvánul meg az erdélyi gazdák között, de az igények kielégítését megnehezíti az a körülmény, hogy a mezőgazdasági gépgyárak termelőkénessége anyaghiány niatt lényegesen csökkent. Éppen ezért a földmivelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége módosítani kényszerült a gépakció eddigi feltételeit és vontató vásárlása esetén a közületeket az eddigi 50 százalékkal szemben 33 százalékos, a magánosokat pedig az eddigi 25 százalékkal szemben 20 százalékos kedvezményben részesíti. Egyéb mezőgazdasági eszközök vásárlása esetén a földmivelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége fenntartja az elmúlt években nyújtott támogatás mértékét, vagyis a közületek- nek 50 száza’ékos, a magánosoknak 25 százalékos visszatérítést nyújt a megvásárolt mezőgazdasági gépek vételárából. A mezőgazdasági gépakció iránt érdeklődő' gazdák felvilágosításért forduljanak az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület kolozsvári központjához, vagy a területileg illetékes EMGE kirendeltségekhez. Magyary Zoltán professzor előadása az EME-ben
