Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-19 / 40. szám
S x o mb at 1944, február 19 MA i TELJES HETI RADlÓ-MÜSOR 4ra 1 § miér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NEGYED ÉVRE 12.40, FEL ÉVRE 24.80, EGÉSZ HUSZONHÉT EDIK ÉVFOLYAM 40. SZÁM. ÉVRE 49.60 PENGŐ-----POSTATAKARÉK- KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTARSASAO PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR. BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA NETTUNONÁL TERET NYERT KESSELRING TÁBORNAGY TÁNADÁSA Londonban súlyosnak minősítik az angolszász kid fő helyzetéi Berlini vélemény szerint a keleti téli csata első szakasza befejeződött Nikopolnál 1754 páncélost vesztett a Szovjet — Nincs kilátás a finn-szovjet megegyezésre Érdekes fordulat az argentin politikai életben — CSAK Jó AKARATRA s nem az én személyem, hanem a katolikus világ megbecsülésére lett volna szükség, hogy Monte- Cassinó épségben maradjon — mondotta XII. Plus pápa a 15 évszázadot átélt riionte-cas- slnói bencés kolostor pusztulásának hírére. A Szentatya az utolsó pillanatig reménykedett abban, hogy a híres apátság történelmi múltja, az emberiség kultúrtörténetében betöltött szerepe tiszteletet fog ébreszteni még az amerikaiakban is, reménykedése azonban hiábavaló volt. A kolostor szétrom- bolása annál érzékenyebben érintette XII. Plus pápát, mert bibornok korában évente több hetet szokott itt tölteni elmé.kedésbe elmerülve. Talán semmi sem annyira jellemző az amerikai gondolkozásra, az európai történelmi mult megvetésére és a pénz mindenhatóságába vetett hitre, mint Pittmann vatikáni amerikai ügyvivő kijelentése. — Utóvégre, — mondotta Pittmann — Monte-Cassinót újjá lehet építeni. Mindössze 200 millió lírára van szükség és ebben Amerika segítségére lehet az egyháznak. — Ha aranyból és gyémántokkal diszitve építik fel önök újra a kolostort, — válaszolta Maglione bíboros államtitkár — akkor sem lesz az, ami volt. * RÓMA, AZ ÖRÖK VAROS is egyre jobban a harcok veszedelmének közelségébe kerül. A város helyzete — jelenti a „Neue Zürcher Zeitung“ Rómából -— ma olyan probléma az ellenségeskedések határvonalán, amelyet többé senki sem tud áttekinteni. A római eget éjjel—nappal átszelik az egymást üldöző légi rajok s a repülőgépek motorzugá- sát és berregését időnként elnyomja a sziréna hangja. A város valamennyi negyedéből bomba és géppuskatüz által okozott károkat jelentenek. A támadások a múltban a fő vasúti berendezésekre szorítkoztak, ma inkább a mellékvonalakra. Az elhárításra felszállt német vadászrepülőgépek légi csatái most már a város egész légi terére kiterjedtek. Éjszaka a percekig égő világitó raliéták egész Rómát és környékét borzalmas fénnyel világítják meg. * A „TIME AND TIDE“ cimü amerikai folyóirat legutóbbi számában tanácsokat ad az európai államoknak. Finnországnak — írja — éppúgy, mint Lengyelországnak, a jövőben aszerint a tény szerint kell alakítania politikájukat, hogy a Szovjet-Unió Európában összehasonlíthatatlanul a legnagyobb katonai hatalom. Ennek a ténynek mindkét ország belpolitikájában is nagy változásokat kell okoznia. A „Time and Tide“ tanácsa semmi egyebet nem jelent, minthogy Finnország és Lengyelország bolsevizálódianak. Ismeretes tény ugyanis, hogy Finnország talán a leg- ideálisabban demokrata állam, olyan, amelyről a nagy demokráciák, Anglia és az Egyesült. Államok bízvást példát vehetnének. Amikor tehát az amerikai folyóirat arról beszél, hogy a finn belpolitikának alkalmazkodnia kell a, szovjet érdekekhez, ez alatt nem értett mást, mint a bolsevizáló- dást. A finn kérdés fejlődését — a „Bta-r« stockholmi tudósitója szerint — Helsinki bombázása késlelteti. Azokat a híreket hogy Paasikivi közvetítő utján megkapta volna az orosz minimális követeléseket, Svájcban szkeptikusan fogadják, éppen úgy, mint azt a további értesülést is, hogy Moszkva Paaslkivi látogatását óhajtja, ha a finnek elfogadnák a minimális követeléséket. Finnországot különösen a fegyverszüneti feltételek érdeklik. Előre nyilvánvaló, hogy a finn parlament, többsége a feltétel nélküli megadás, vagy a teljes megszállás feltételét nem fogadná el. * A LONDONI LENGYEL MENEKÜLT KORMÁNYBAN a legnagyobb megdöbbenést váltotta ki az a közömbösség, amellyel amerikai hivatalos körök a washingtoni közvetítő ajánlat szovjet visszautasítását fogadták. A lengyeleknek rá kellett ébredniük, hogy az Egyesült-Államok egyáltalában nem is gondoltál; komolyan a közvetítést és sem Roosevelt, sem Hull nem szándékszik latba vetni személyes tekintélyét a moszkvai kormány előtt. Kétségtelenül ez az oka annak, hogy Nikolajczik, a lengyel menekült kormány miniszterelnöke lemondott régóta tervezett amerikai útjáról. Ennek az útnak ugyanis éppen az lett volna az egyik célja, hogy Amerikánál keressen menedéket és támogatást, miután nyilvánvaló, hogy London mindenben hajlandó teljesíteni a moszkvai követeléseket. Az angol sajtó egyébként igyekszik agyonhallgatni a lengyel ügyet. Ennek megvan a maga oka. A lengyel kérdés különösen kényes most, mert február 25-én lejár az 1939 augusztus 26-án 5 évre 6 havi felmondással kötött angol-lengyel kezességi szerződés s az angol kormánynak döntenie kell arró’, hogy azt fenntartja-e továbbra is. A kezességi szerződést az angol sajtó már többféleképpen igyekezett magyarázni. Azt hangoztatták a londoni lapok, hogy abban Anglia nem a lengyel állam területi épségét, hanem csak függet'enségét biztosította és Így „a szerződés összeegyeztethető Moszkva kívánságaival“. Most már, ha a szerződést meghosszabbítják, ezt Moszkva bizonyosan rossznéven fogja venni, ha pedig nem, akkor újabb bizonyságot nyer az a tétel, hogy az angol biztosítékok éppen akkor nem érnek semmit, amikor szükség volna rájuk. A lengyelek londoni lapjának a „Wiado- mostie Polskle“-nek betiltásával kapcsolatban érdekes vita a’akult ki az angol alsóházban. Mac Governs konzervatív képviselő kérdésére Bracken tájékoztató miniszter azt válaszolta, hogy a lap klfogáso’t cikke "endelkezésre áll az alsóház könyvtárában. Természetesen, mondotta, nem bűn az, ha a szovjet kormányt, vagy valameTyik másik kormányt bírálják, de most, amikor a háború legkiélezettebb napjai következnek, feltétlenül szükséges, hogy az egyetértést erősítsük, ahelyett, hogy aláásnánk, j — Mondja ön ezt meg a Pravdának, — kiáltotta közbe Mac Govern. * az angolszász államok közötti ELLENTETEK KÉRDÉSÉRŐL Ír az ..Observer“ című angol lap. Véleménye szerint p. ’ ?t állam közötti nehézségek nagyrészt az Egyesült Aüai.,okból származik. Az Egyesült Államok többek között nem hajlandó Anniiéval a háború utáni légi forgalomról tárgyalni. A hangulat Newyorkban az angolokkal szemben mindennek mondható, csak barátságosnak nem. A ,JNe.ws Chronicle“ newyorki munkatársa is arról számol be, hogy Pearson, az Ismert amerikai hírmagyarázó szerint — akinek cikkei 600-nál több lapban jelennek meg — Halifax lord angol nagykövetnek sok gondot, okoz az Egyesült Államokban egyre fokozódó angoleílenes Hangulat. A „News Chronicle“ megjegyzi, hogy ebben elsősorban Pearson vétkes, mert nagy olvasó táborában állandóan azt az állítást terjeszti, hogy Roosevelt és Churchill között Kairóban nézeteltérések voltak és azt Is tudni véli, hogy Churchill nem volt hajlandó indiai csapatokat adni Burma visszafoglalására * KÉT NORVÉG SZEMÉLY SZÁLLÍTÓ HAJÖT, Henry és Irma nevüeket, süllyesztett el néhány nappal ezelőtt Cristiansundnál egy angol gyorsnaszád. A hajók elsüllyesztésénél 62 norvég vesztette életét. Az angolok azzal igyekeznek menteni ezt az újabb hőstettüket, hogy a két hajó német hadihajó kíséretében haladt és löszerszállit- mányt vitt magával. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda német illetékes helyről kapott felvilágosítás alapján közli, hogy a brit Indokolás teljesen hamis. A hajók már nagyon régóta teljesítenek szogálatot Aalesund és Cristiansund között, kizárólag személyeket szállítottak s a helyi parti forgalmat látták el. Mindkettőn ott volt a norvég zászló s a norvég felségjelvények láthatóan rá voltak festve a hajók oldalára is. Nyilvánvaló tehát, hogy csupán polgári egyének élete ellen elkövetett újabb brit merényletről van szó. * A NETTUNÓI HÍDFŐÉRT két nap óta tart az elkeseredett küzdelem. A Budapesti Tudósító Nápolyból keltezett legújabb hire szerint Kesselring támadása főként Carrocettón át az anziói kikötő felé vezető * ut ellen irányu’t. Az angolszászok is elismerik, hogy a német csapatok csütörtökön este tért nyertek. A harcok, mondja a nápolyi jelentés, mindkét fél számára suiyos veszteségekkel járnak. A német hivatalos jelentés azt közli, hogy a támadás szívós harcokban előre haladt. Egyébként Berlinben a harcok kimeneteléről egyelőre semmi felvilágosítást sem lehet szerezni, csak annyit mondana«, hogy a küzdelem súlyos és az angolszászok elkeseredett ellenállást tanúsítanak. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti, hogy csütörtökön este mind az amerikai, mind a brit kötelékek kénytelenek voltak roppant veszteségek után kitérni a nemet nyomás elől. A pémet vezetés megelégedett azzal, hogy tüzérséggel és csatarepülökket bombáztatta a különfé'e hadi célokat a partraszállási hidfön belül. Cassinó mellett az angolszászok hiába rohamozzák a német állásokat. Az amerikai csapatok több kísérletet tettek, hogy a város belsejébe betörjenek, de. a német védők szétverték őket. Közben tovább tart az olasz városok bombázása. Szerdán Veronát és Bresciat és Mántuat látogatták meg az angolszász repülők. Veronában a püspöki papnevelő intézet romjai alatt meghalt a rektor is. Mantuában a Szent Ferenc bazilika XIH. századbeli részét pusztították el a bombák. A montecassinói apátság romjai alatt mintegy száz bencés szerzetes holttestét találták nieg s rajtuk kívül hatszáznál több polgári halottat, vagy súlyosan sebesültet emeltek ki a romok alól. Ezek a környékből menekü'tek az apátságba. A kevésbbé súlyos sebesültek száma felülmúlja az ezret. Castelgandolfót is újból megtámadták az angol repülők és sok bombát dobtak le a pápai villa területére. A háborús nélkülözések természetesen nem kimélik a Vatikánvárost sem. Ismét csökkenteni kellett az é’elmiszeradagokat, elsősorban a zsiradagot. * A NAGY TÉLI KELETI CSATA ELSŐ FEJEZETÉT Berlinben befejezettnek tekintik — jelenti a Magyar Távirati Iroda a német fővárosból. A pénteki német hadijelentésnek a nlkópoll térségben lezajlott csatára vonatkozó összefog'aló beszámolója külsőleg is kifejezésre juttatja ezt a tényt. Egy másik figyelemreméltó része a mai német hadijelentésnek a Cserkaszitól nyugatra körülzárt német csapatok felszabadításának bejelentése. Az itt említett esemény mellé harmadiknak sorakozik a vitebszkl orosz offenzlva eddigi kudarca, a negyedik tényként tájékozott német katonai körökben a narvai térségben folyó csatát emlegették, amelynek során az oroszok az ottani német csapatok bekerítését, mint biztosan bekövetkező sikerüket je'entették be anélkül azonban, hogy a katlan felszámolására Irányuló szándékukat megvalósítani tudták volna. A négy orosz offenzlva körül egysem járt sikerrel. A bejelentett három bekatla- nozás nem következett be. A napokban várható újabb német hadsercgfőparancsnoksági beszámoló részletes adatokkal fogja alátámasztani a fenti megállapítás helyességét.
