Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-26 / 20. szám

1944. JANUÁR 26. 3 Keietiüjskg Jegyzőkönyvben örökíti meg a képviselőház az elhunyt Zichy János emlékét Megválasztották a 42-es bizottság rendes és póttagjait II „Plugarul“ színei A Plugarul román szövetkezett központ a napokban „Almanachul Plugarului“ elmen egy vaskos könyvvel lepte meg szövetkezeti tagjait. Ennek a naptárnak hire határain­kon túl jutott s azért érdemes vele foglal­kozni egy pár szóban. A könyvre tulajdouképen nem Is annyira mi, itthon lettünk figyelmesek, mint a szomszédban, mert ott amit mi természe­tesnek veszünk, ó'k rendkívülinek kürtölik. Mi ugyanis nagyon természetesnek vettük azt, hogy a román szövetkezetek központja beszámol három évi munkájáról, s azért nem borzolódtunk fel, hogy a könyv cim- képe többet mutat, mint amennyire szükség lett volna, mert azt, hogy rajza, román szántó-vetője mögött felkelő vagy lebukó (?) trip enyhén piros-sárga-kékes sugara­kat lövell az égre, mi is láttuk, de nem tet­tük szóvá, mivel így látjuk helyénvalónak: a lebukó nap színei magyar, német, román szemnek egyformán szineződnek ... Annál különösebb, hogy a dimbovicai peceparton az efféle természetes és jelentéktelen dolgot eseménnyé duzzasztják s úgy állítják be ezt a napnyugtai, elégikus panorámát, mintha az erdélyi roománság tíz körmével harcolta volna Id az erőszakos hatalomtól és nem természetesen egyeztünk volna bele az ár­tatlan színjátékba. Petiig az odaáti nagydobosok tisztában lehetnének még a régi világból azzal, hogy a sokat átkozott magyar uralom nem csa­pott lármát a piros-sárga-kék kokárda lát­tára akkor sem, amikor Astra-gyülésekre ezzel vonultak fel, sem pedig amikor nem­zeti ünnepeket rendeztek a trikolor alatt. Hogy a következetesség meglegyen, a mi­nap sem rökönyödtünk meg, amikor az egyik állami iskola hittanvizsgáján a papi előkelőségek, vendégek és ifjúság sajátosan rendezett szinti virágokkal díszítette a vizs­gatermet. Csodálkozásunk valamivel indokol­tabb volna, ha pl. a nagyenyedi „Hangya“ naptára tarka virágos rétet ábrázolna pi­paccsal, selymes füvei és fehérruhás kaszás paraszttal. Ezt a csodát hiába várjuk. Ta­pasztalatból tudjuk, hogy mennyi bajt okoz­tak annakidején az ártatlan szinek véletlen tarkázódásukkal... Hiába, más a szinérzé- kenységünk. Ezenkívül talán más oka is van annak, hogy minket a piros-sárga-kék szin nem dti- hösit és nem ingerel. Ez az ok pedig az a paszta véletlen, hogy a mult századvégi ro­mán irredenta egyszerűen kisajátította Er­dély színeit s ebből alkotta meg a román nemzeti szint... SZÖCS LAJOS Béiszaibusz pár cipő kiutalását engedélyezték januárra Kolozsváron Kolozsvár, jan. 25. A közellátási miniszter Kolozsvár város részére januárra 720 pár lábbeli kiutalását engedélyezte. Ez a meny- nyiség a mult havi kiutalásnak mindössze ötven százaléka. Éppen ezért a város közel­látási hivatalának cipöosztálya tudomására hozza a közönségnek, hogy készcipő igény­lésre, készcipő kiutalásra csak a legszüksé­gesebb esetben nyújtson be igénylést, mert a csökkentett készlet miatt az összes igény­léseket nem veheti figyelembe. Azoknak, akik február 1-ig a beadott igénylésükre ér­tesítést nem kapnak, tudomásul ke l ven­niük, hogy igénylésüket a cipöosztály eluta­sította. A közellátási hivatal cipöosztálya kéri a közönséget, hogy cipő helyett inkább talpat igényeljenek, mert ebből nagyobb készlet áll a hivatal rendelkezésére. Ma tartja kolozsvári előadását Mathias Wieman, a berlini állami színházak kiváló művésze Kolozsvár, január 25. Megírtuk már a „Keleti Újság“-ban, hogy Mathias Wieman, a berlini állami színházak kitűnő művésze, a Magyar-Német Társaság kolozsvári cso­portjának szerdai estélyén előadást tart a német mese és balladaköltészetröl. A ki­váló előadó előadása iránt óriási érdeklő­dés nyilvánul meg. A Társaság vezetője kéri a közönséget, hogy az előadás pontos kezdetére való tekintettel helyét legkésőbb 6 óráig foglalja el az előadás színhelyén: a vármegyeház közgyűlési termében. Halálra ítéltek Sátoraljaújhelyen egy betörőt Kassa, január 25. (MTI) A sátoraljaúj­helyi törvényszék rögtönitélö tanácsa Fodor István 25 éves földmivest elsötétítés ideje alatt elkövetett lopás bűntettéért kötéláltali halálra ítélte. Fodor éjnek idején Tiszakará- don behatolt Reissmann Adolf kereskedő lakásába, s onnan ékszereket és fehérne­műt lopott. Az elitéit kegyelmet kért. A bí­róság kegyelmi tanáccsá alakult át. Budapest, jan. 25. A képviselőház keddi ülését 10 óra után nyitotta meg Tasnádi- Nagy András elnök. Mindenekelőtt kegyele- tesen megemlékezett a képviselöház egyik legrégibb és legjelentősebb tagjának, gróf Zichy Jánosnak Nográd és Ilont vármegye képviselőjének, a Keresztény Néppárt elnö­kének váratlan elhunytáról. Azok közé tar­tozott, akik küzdelmeiket mindig lovagiasan folytatták. Megbecsülte az ellenvéleményt. Ellenfeleit nem ellenségnek tekintette, aki­ket nem legyőzni, hanem meggyőzni igyeke­zett. A hatalmat sohasem kereste, az ura­lomvágy szenvedélye távol állt tőle. Életpá­lyáján politikai felfogásán törés nem esett. Az elnök javaslatára a Ház elhatározta, hogy gróf Zichy János emlékét a képviselő­ház jegyzőkönyvben örökíti meg. A Ház ezután elfogadta a kormánynak adott felhatalmazás további meghosszabbí­tásáról szóló törvényjavaslat egyik szaka­szában a képviselöház és a Felsőház között felmerült ellentét kiegyenlítéséről szóló együttes bizottsági jelentést, továbbá azo­kat a módosításokat, amelyeket a Felsöház a családbafogadásról és tartásról való gon­doskodás előmozdításáról szóló és a nemzeti Kolozsvár, január 25. Kedden délelőtt 11 órakor kisérték utolsó útjára özvegy tere- besl Hory Béláné, sz. szentháromsági Ma- gyary Ilona földi maradványait, a Kossuth Lajos-utca 50. szám alatti családi házban megtörtént gyászszertartás után. Kolozsvár nagyasszonyának végtisztességén hatalmas részvét nyilvánult meg. A gyászoló gyüle­kezet soraiban Ott láttuk Józan Miklós unitárius püspököt, Kiss Elek dr. püspök­helyettes, egyházi főjegyzőt, Baráth Béla dr. plébánost, vitéz lófö dálnoki Veress La­jos hadtestparancsnokot, Pogány Sándor ezredest, gróf Bethlen György dr. titkos tanácsost, Kristóffy József rendkívüli követ, meghatalmazott minisztert, Balogh Vilmos dr. miniszteri osztályfőnököt, Szász Ferenc dr. alispánt, dálnoki Gatti Elemér ny. alis­pánt, Ugrón István v. b. t. t., nyugalma­zott minisztert, Gyergyay Árpád dr. egye­temi tanárt és másokat Kolozsvár szellemi és közéleti vezetői közül. Az elhunyt, boldogemlékü nagyasszony halála alkalmából az ország minden vidé­kéről rengeteg részvéttávirat érkezett. Me- leghangu részvéttávlratot intézett Hory An­drás ny. követ, meghatalmazott miniszter­hez Kormányzó Urunk öfőméltósága is, to­vábbá Kállay Miklós miniszterelnök, Kállay Miklósné, Ghyczy Jenő külügyminiszter, a Kormányzó Ur kabinetirodája, Radvánszky Albert báró, koronaőr, a kormány több tag­ja, gróf Takách-Tolvay József, a tűzharcos szövetség elnöke és még számosán mások. Özvegy terebesl Hory Béláné holttestét a családi ház szalonjában ravatalozták fel. A nagyasszony ravatalát valósággal elborí­tották a díszes koszorúk. A családtagok és hozzátartozók koszorúi mellett ott foglalt helyet Kolozs-vármegye törvényhatóságá­nak koszorúja is. A gyászszertartás pontosan 11 órakor kezdődött meg a református kollégium énekkarának gyászdalával. A „Tebenned bíztunk“ elhangzása után Vásárhelyi János református püspök lépett a ravatalhoz A püspök mélyenszántó gyászbeszédében hü képet festett az elhunyt nagyasszony áldozatos földi szerepléséről. — Hűséges és méltó utóda volt minden valaha élt magyar nagyasszonynak Hory Béláné — mondotta. — Mint ragyogószemü, fiatal lány átélte a szabadságharc utáni gyászos korszakot, majd társa lett annak a nemes gondolkodású férfiúnak, aki egyik élharcosa volt akkor Kolozsváron, Erdély­ben a magyar függetlenségnek és öncélu- ságnak. Amikor pedig kitört az első világ­háború, hogy megpróbálja újból ezt a sokat szenvedett magyar nemzetet, Hory Béláné a kolozsvári magyar asszonyok élén zászlót nyújtott dt a hadbainduló magyar katonák­nak s lelkűkre kötötte, hogy védjék meg és hozzák vissza majd a harcok mezejéről a drága magyar zászlót,.. A magyar zász’ó azonban lébukott és uj megpróbálta­tások szakadtak Erdély magyarságára. Aki tudott, menekült innen. .. Aki pedig itt xaradt, — mint a boldogemlékü nagyrvi­szony is '— azok számára ő mindig jó és vigasztaló szó volt. Háza tűzhelye volt a töretlen magyar léleknek. Tanúbizonyságot gazdálkodás rendjét zavaró egyes cselekmé­nyek szigorú büntetéséről készült törvényja­vaslatokon végzett. A napirend Utolsó pontjaként szerepelt a 42 tagú országos bizottság rendes és póttag­jainak megválasztása. A 42-es bizottságba rendes tagul megválasztottak névsora a kö­vetkező: Balás Károly, Bencs Zoltán, Bethlen László gróf, Demel Aladár, Demkó Mihály, Ember Géza, Esső Sándor, Eszterházy Mó­ric gróf, Fricke Valér, vitéz Imrédy Béla, Ináncsi Fapp Elemér, Ivándy Béla, Kölcsey István, Kunder Antal, Laky Dezső, Lili Já­nos, vitéz Marton Béla, Matolcsy Mátyás, Nagy Iván, Pajor Miklós, Rassay Károly, Szabó Gusztáv, Szőlősi Jenő, Teleki Béla gróf, vitéz Teleld Mihály gróf, Temesvári Imre, Váczy József és Vasváry István. Vé­gül a már régebb elhangzott interpellációk­ra olvasták fel a válaszokat, amelyeknek tudomásulvétele után az elnök napirendi in­dítványát, amely szerint a képviselöházat bizonytalan időre e’napolják és hogy a Ház összehívása iránt az elnök megfelelően in­tézkedik, elfogadták. Az ülés fél 12 órakor ért véget. tehetnek erről azok közül sokan, akik most ravatalát körüláüjdk. Sok idő tellett bele, amig az egykor porbahanyatlott magyar lobogót újból vissza lehetett hozni ide, Ko­lozsvárra, Erdély ékkövébe. És, hogy ez igy történt, abban nem kis részé van a nagy­asszonynak, aki fiát, ha a nagyvilágból, ahol az igaz magyar ügyért annyit vias­kodott, néha megtért az ősi szülei házhoz, a következő szavakkal engedte újból útjára: — Fiam, vigyázzatok Erdélyre... — Az isteni Gondviselés folytán az áldott emlékű nagyasszony megérte, hogy Kolozs­vár s véle Erdély egyrésze újból szabad. Haló porában a szabad Erdély földjében pihenheti majd örök álmát. Köszönjük, hogy Isten nekünk adta s most már mienk is marad mindörökre — fejezte be gyászbeszé­dét Vásárhelyi püspök. A nagyaszony kettős koporsóját diszru- hás hajdúk emelték vállukra, hogy a tör­ténelmi nevezetességű Hory-ház előtt álló gyászkocsira tegyék. Amig a néma szertar­tás véget nem ért, a kollégium énekkara újból gyászdalokat énekelt, majd a hosszú, gyászoló menet harangzúgás közepette el­indult a házsongárdi temető irányába. Köz­vetlenül a gyászkocsi után haladt az el­hunyt két gyermeke: Hory András ny. kö­vet, meghatalmazott miniszter és Hory Etelka, az ismert Írónő és müforditőnő. A sírnál az elhunyt nagyasszony földi marad­ványaitól Deák Ferenc felsővárosi lelkész búcsúzott el. Ezzel a gyászszertartás véget is ért. özvegy terebesi Hory Béláné porhüvelyét elhunyt férje mellé helyezték örök nyuga­lomra. Németország volt a világ első országa, amely a vitorlázó-repülést mind sport, mind tudományos szempontból a repülés külön ágává fejlesztette. Kezdetben a vitorlázó- repülést domblankákon kezdték el, amikor is a „gépek“ a különböző termális légáram­latok felhasználásával és azok szeszélyeinek kitéve maradtak a levegőben. Csak később kísérleteztek repülőgépekkel, amelyek a vi­torlázó-gépeket megfelelő magasságra von­tatták a levegőbe. Fieseier Gerhard, német mürepülö és repülögéptervezö volt az első, aki nemcsak vitorlázó gépet akasztott mo­toros gépe után, hanem egyszerre többet is felvontatott a levegőbe. Ez vo t a kiinduló­pontja a mai háborúban oly híressé vált „vontató vitorlázó gépeknek“. A mostani hadműveletek során nem egyszer fordul elő, hogy beláthatatlan mo­csaras területeken nem csak legénységet, Hanem sokszor fegyvereket, ágyukat, lő­szert, sőt néha még páncélosokat és teher­kocsikat is légi utón keresztül kell szállí­tani. így született meg a tehervitorlázőgép gondolata, amelynek konstrukciója folytán a szükséges teherbíró képessége van. Emel­lett a tehervitorlázóknak még az az elő­nyük is meg van, hogy nincsenek megter­Egész családjával áldozatául esett a Szófia elleni légitámadásnak egy ismert bolgár politikus Szófia, január 25. (MTI) A Német Táv­irati Iroda közli: Sajtójelentések szerint Madjaroff Mihály, az ismert politikus és közíró belehalt az angol-amerikai légitámadás alkalmával szenvedett sérüléseibe. Azelőtt Bulgária kö­vete volt Londonban és Szentpéterváron, továbbá belügyminiszter és hadügyminisz­ter. A nyugati hatalmak felé hajló politikai irányzat korelnökének tekintették Bulgáriá­ban. A légitámadás alkalmával felesége, leánya, unokája és annak félesége is éle­tüket vesztették. Ve je, Petko Steinoff, az Ismert ellenzéki képviselő pedig megsebe­sült. Megmérgeile férjél, aztán onfryiSltos lelt Budapest, január 25. Budapesten, a Gel- lért-hegyen lévő Társ-utcában egy villában házmesterkedett Rónaszéki János 27 éves fékező. Feleségével együtt lakott. A laká­suk ajtaját egy rendőr betörte, mert éj­szaka fény szűrődött ki a lakásból. A férr fit és a nőt a rendőr holtan találta. A vizs­gálat megállapította, hogy rossz családi életet éltek. Az asszony először megmér- gezte az urát, később azonban visesboroga- tást is tett a fejére. Amikor azután a férfi meghalt, az asszony itta meg a méreg ma­radványát. A feltűnő szépségű fiatal asz- szony el akart válni férjétől, mert másba volt szerelmes, férje azonban megakadá­lyozta a válást. fl menekülő potyautassal együtt kizuhant a robogó vonatból egy kalauz Nagybánya, jan. 25. Napholcz Mihály alsófemezelyi lakos jegy nélkül szállt fel a vonatra, hogy hazatérjen Fernezelyre. A jegykezelő észrevette és kijelentette, hogy átadja a hatóságoknak. A potyautas erre ki'akart ugrani a haladó vonatból. A kalauz karonragadta és igyekezett visszatartani, közben mindketten kiestek a vonatból. A kalauz súlyosan megsebesítette a kezét esés közben, Napholcz ezalatt elmenekült. A ha­tóságok kézrekeritették és eljárást indítot­tak ellene. Napholczot hatóság el'enl erő­szak elmén egy havi fogházra ítélték. Véresre verte a korcsmárost és sógorát nyolc ittas alséfernezelyi rámán gazda Nagybánya, január 25. Véres verekedést rendezett nyolc alsófemezelyi román gazda. Szeleveczky Miklós alsófemezelyi korcsmá- ros este, vendégel távozása után bezárta korcsmáját és sógorával együtt vacsorához ült. Ekkor zörgetett be a nyolc gazda és követelte, hogy nyissák ki az ajtót. A korcs- máros, aki már nem számított több vendég­re, kitakarította a helységet és igy nem akarta beengedni az újabb italozókat. A már beszeszelt emberek ezen annyira fel­bőszültek, hogy lebontottak egy közeli kerí­tést s dorongokkal felszerelve betörték a korcsma ajtaját, Széleveczkyt és sógorát véresre verték, betörték az ablakokat, ösz- sze ombollák a berendezést s azután haza­mentek. A csendőrség eljárást indított a garázdálkodó emberek ellen­helve motoruk súlyával, mint a többi gépek és mindenekelőtt nem fogyasztanak Ben­zint. Azonkívül, miután repülési sebességük Igen kicsi, a legkisebb repülőtéren Is Bar­mikor leszállhatnak. Természetesen nem lehet túlzásba vinni e tehervitorlázók méreteit sem, mert akkor ezeket is motorral kellene ellátni, hogy na­gyobb súlyúkkal levegőben maradhassanak, így jutottak el aztán ahhoz a gondolathoz, nogy a vitorlázó-repülőgépek építési mód­ját szem előtt tartva építsenek egy oly gé­pet, amelynek befogadóképessége Igen nagy, de miután a gépnek nem kell nagy sebességet kifejtenie, könnyű motorral is üzemben lehessen tartani. Ily óriás tehergépeket építenek most a németek „Gigant“ elnevezéssel a német véderő számára. Ez a gép hatmotoros es bármily kis területen fel- és le tud szállanl. Nem ritkán nehéz ütegeket, összes tartozé­kaival együtt, sót nehéz páncélosokat szál­lít egyik helyről a másikra. Az uj óriásrepülőgépek segítségével síké­iül a német hadvezetöségnek oly műveletek végrehajtása, amelyek a legváratlanabb helyzetek elé állítják az ellenséget. Hatalmas részvét kísérte utolsó útjára özvegy terebesi Hory Héténél Kormányzó Urunk, Kállay miniszterelnök és a kormány több tagja is részvétét fejezte ki a haláleset allca'mábúl Vontató vitorlázók a levegőben fl német légierő tehervontatéi — „Gigant“ — a világ legnagyobb szárazföldi repülőgépe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom