Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-09 / 6. szám
KtltTlUjSKG 9 mi JANUAR 9. Orvosságos viz, amely egyaránt gyógyitja az egészségtelen gyomra embereket és a kehes lovakat... magyarországi közéletbe s e szándék szerint a helyi viszonyok között addig ismeretlen nagy anyagi felkészültség gazdasági erejével a magyar nacionalizmus mély gyökereit kellett volna az erdélyi földből kibombáznia. Ezt a tervet megfordította, sorsát másként döntötte el a magyar életre rászakadt történelmi fordulat. Mire első száma megjelenhetett, azon a napon lépett be Kolozsvár falai közé a megszálló hatalom, Pontosan akkor indult, amikor Kolozsvár magyar világa fölött a nap elborult. A nacionalizmus ősi gyökerein újra él'edö. magyar öntudat felemelő érzéseivel szembeszállani nem tudott és nem egészen egy évi fennállása után a lap szerkesztőségébe bevonult székely közírók, irók, újságírók nagy magyar feladatokra hivatásszerűen vállalkozott csoportja a nemzeti sorsközösség szolgfi1otába lendítette be. A Keleti U j s C t igy került a magyar küzdelmek, törekvések élvonalába, minden kezdeményező erőfeszítés központjává lett már akkor, amikor még nem volt a magyar közéletnek más szervezett központja. 5. A Magyar Párt táborában való felso- rakozás már a talpraállás tényét jelen tette. Ennek a zászlóbontásnak is a napokban van a huszadik évfordulója. Alakulását a szövetségi keretben mozgott két párt egyesülésével időszerűen szükségessé a Magyar Szövetség kíméletlen feloszlatása tette. A román államrendszer kiépítését az Erdéllyel túlságosan megnövelt területén akkor kezdették meg a románság bukaresti vezető tényezői s a demokratikus önkormányzatok ígéreteit már csábitó és ködösítő jelszavakban sem tartották fenn. A Magyar Szövetségben a magyar népi kollektivitás önkormányzati reményekre épült kereteit látták és nem voltak hajlandók megtűrni. Az életfeltételek kikövetelésére és védelmezésére egyedül hivatott testvéri összefogásként az erdélyi magyarság politikai egyetemnek nemzeti szervezete a Magyar Pártban testesült meg. A kisebbségi magyar magatartás második hosszú korszaka kezdődött ezzel. A talpraállás után a magyar helytállás korszaka, amelynek egész ideje alatt-jöhettek vad viharok, egyre kedvezőtlenebb fordulatok, mind sűrűbben ránkmért csapások, nem egyszer csalogató csábítások, a magyarságot többé készületlenül nem találták. Pártok, szövetségi forma, szétszórtan vívott küzdelmek tapasztalatain át, hatalmi tilalmak tövises körülményei között vezetett el az ut ez egységszervezethez, amely az önerőre épült vár falai között igyekezett embernek, családnak, osztálynak, rétegnek, intézménynek, minden lénynek és értéknek, ami magyar, védelmet nyújtani. Szakadatlan támadások között állotta a viharokat, amelyeknek kegyetlenségét azok érezték legsúlyosabban, akik vezető helyen állva a pártbeli egység létét fedezték, amig fedezhették. A Keleti Újság ebben a helytállásban a Magyar Párt hivatalos lapjaként szolgálta minden betűjével a megteremtett egységet. Irányította a küzdelmekben és az építő munkában a magyar magatartást. A Párt története az erdélyi földön elnyomott magyarság küzdelmes életének a kipusztitás irtó veszedelmeivel szembeni állandó erő összekovácsolásának, az örökös tüzbenállásnak történetét rajzolja meg. Ami utána a magyar magatartás harmadik korszakaként következett, az a szembenállás harci helyzetéből történt kimozdulás volt, a könyörtelen hatalom árnyékában nyíló megegyezéses rések keresésének kísérlete, amelynek az elképzelés szerinti kilótásossá tételéhez oda kellett adni a nyomorúságból s o csapások alatt kiérlelődött öntudatból viharálló erővé kovácsolt egységet. Bebizonyította ez a kísérlet, hogy a megbékélésnek minden szándéka és az érette hozott igen sok áldozat hiábavaló s további következményeitől a történelmi fordulat virradata mentette meg az erdélyi magyar népnek azt a nagyobbik felét, amelynek sorsára kegyelmi fényt vetettek a felszabadulás áldásának sugarai. Amit huszonöt esztendővel ezelőtt a világ sorsa felett rendelkező hatalmakhoz jutott földi tényezők demokráciában ígértek a népeknek, annak bekövetkezett valóságáról az erdélyi magyarság küzdelmeinek története szolgálhat legigazabb bizonyságul. Amikor kezdődött, azon a napon indult a Keleti Újság története, de akik életrekeltették, nem sejtet ték, hogy milyen hivatást fog betölteni de eddigi múltja megjelöli helyét az vj magyar feladatok terén. HuszonŐí esztendővel ezelőtt elmulasztott kötelességek felelősségével kerültünk a romok alá. Legyen gondunk arra. hogy késői utódaink se feledkezzenek meg arról, amit akkor átéltünk. Kolozsvár, január 8. Régi, megfakult jegyzőkönyvekben böngészünk. A pergamenszerü lapokat az idő már majdnem úgy egymásra préselte, hogy alig lehet szétbontani őket. De. mert titkokat őriznek ezek a megsárgult lapok, igyekszünk óvatosan egyiket a másiktól úgy elválasztani, hogy egyben se essék kár. Simon Károly vármegyei főlevéltáros segítségével próbálunk eligazodni a Tekintetes Vármegye régi jegyzőkönyveinek végzésein s azokból kiválasztani az olyan dolgokat, amelyek bizonyára a kései utódokat is érdeklik ... Csodatevő gyógyvizek Ez a jegyzőkönyv, amely most előttünk fekszik, 1799-ből származik. Még pontosabban 1799 január 21-én keltezték Kolozsváron. A Nemes Vármegye Rendelve! tudatja Mohai János járási főbíró, hogy a Nemes Vármegye Alsó Kerületében, az örményes! járásban, Nagyülvösön, úgyszintén a palat- kai járásban, Crégen egy olyantén erejű #i- vosságos viz van. amely az egy kupányi reggeli ital által az ételt nem kívánó, egészségtelen gyomrot meg szokta tisztítani. Ezek az orvosságos vizek 10—12 napi cura után, amint obszerváltatott, a kehes lovat is megkönnyebbíti. Ezenkívül a motsi járásban, Kis Sárniáson, a faluhoz nem messze, egy réten, vagyon egy ölnyi mélységű boJvgókut, amely a földből felbuzog és oly erejű, hogy a rüh«» embert is meggyógyítja, s ha S4 óráig benne iH, a fogfájást is* megszűnteti. Nemkülönben vice Ispány Kairos Ferencz atyánkfia jelenti, hogy ezen Nemes Vármegye Felső Kerületében, Szomordokon, egy oly víz vagyon, amely a golyvát meggyógyítja. Jegenyén hasonló orvosi viz találta- tik a hideglelés ellen . .. Az 1800. év április 23-án kelt jegyzőkönyvben a következőket olvassuk: — ... Újabban is paranesoltatik. hogy az Krtz-kereső Bányászok, akik a föld gyomrában elrejtett Természet ajándékát feltalálni és közönséges haszonra fordítani, bővíteni igyekszenek, semminemű illetlenséggel ne iilefcfcessenek és sem a Földes Uraság, sem pedig más akárki által valami k"-»sett okból ne akadályoztassanak, sót inkább nékik minden némü segedelem megadattassék és védelmeztessenek. Magyarnyelvű újságot kérnek a Vármegye Rendjei Srdekes dolgot tudunk meg az 1802. évi március 22-én felvett jegyzőkönyvből. A Bécsben székelő Főigazgató Tanács leír a vármegye rendjeihez, illetőleg „közönségessé téteti“, hogy Crátz városában mlnéniü hasznos újság nyomtattatok „Allgemeines Zei- tungs Blatt" név alatt ée az akadályok, amelyek ezen újság hozatásában előfordulnának, iratassanak meg, mivel a tisztelt Királyi Tanács azoknak ethárittatásókban szorgalmatos lészen. A Vármegye Rendjei a következő nem érdektelen határozatot hozták: — , írassák meg a Királyi Főtanácsnak, hogy ha azon akadályt méltóztatik elhárítani, hogy nem német, hanem Magyar Nyelven küldessenek azon újságok, úgy bizonyosan fognak találkozni olyanok, »Mk fogják jártától.. Az 1810 junius 28. napján kelt jegyzőkönyvben „olvastatik“ az Erdélyi Nemes Magyar Játszó Szín Elől Ülője és Biztossá- nak meg tanáló kérelem levelek, amelyben kérik az országgyűlésre küldendő követtyel- ket arra is bizni, hogy amidőn ottan ezen szükséges Tárgyak előfordulnak, annak minden előmenetelében segítségére lenni vármegyénk Is igyekezzék követtyei által. Határozat: Minthogy még 1794-be® *** ■szükségesnek tartotta a Nemes Ország Gyűlése a Magyar Nyelv növelésére Társaság feláUitásátől és Magyar Játszó Szín bé hozásáról gondoskodni, tehát az hanyatló álla- pott.véből felelevenltteesék és a Nemes Vármegye Rendel közönséges meg egyezéséből azt végeztető, hogy minden Birtokos, minden füstyéből 20 koronákat örömest ajánlanak ... A Földi Magyaró dicsérete Az 1814 december 19—20. jegyzőkönyvből tudjuk meg, hogy ebben az időbe® Erdélyben, vagy legalább Is Kolozs vármegyében még nemigen termesztették a krumplit s éppen ezért a Vármegye Rendjei határozatot hoztak, amelynek értelmében: „minden Földös Tír és Commnnltások arra utastttas- -unők. hogy a jövö tavaszon el vetendő és a szegény szolgáló embereknek ki osztandó Földi Magyaró magot jó előre szerezzék meg. Serkentetvén arra Vízakna városa ditséretes példája által is. amely az idén le 1601 köböl Földi Magyarét termesztvén, ennek segedelme által egyéb gabonája «Bükiben az éhséget eltávolítja és majd semmi közsegedelmezést nem is kíván magának . .. A nevezetesebb haszonnal termesztendő Pityóka, amelynek olyan hasznát ezen Nemes Vármegye Rendjei valamint magok is es- mérlk, úgy a Köz Néppel Is esmértetni annak termesztésire indítani és reá hajtani őhajtyák, minthogy nem olyan közönséges mi közöttünk annak termesztése, azt is a szegénység számára az ültetés végett szerezni és osztani a Felséges Királyi Főigazgató Tanácsot alázatosan kérjük. (Bécsben székelt. Szerk.) A Nemes Vármegye Rendjelnek határozata ugyancsak szomorú fényt vet az akkori állapotokra: — Felséges Urunk. Azon nagy ínséget, ^mellyel ezen Nagy Fejedelemségnek t. 1. Erdélynek lakóssai néhány esztendőnek lefolyása alatt küszködnek vala és, amely annyi szomorú történetnek a Lakósok kivándorlásának vala oka, elrenedelí, hogy a Havason és Erdős, következőleg hidegebb Helységekben levő Lakósok minden utón módon arra serkentessenek, hogy ne bízzák magokat olyannyira egyedül a Törökbuza vetésre, hanem amellett más gabona nemét u. m. Rozsot, Árpát, Zabot, Hariskát s nevezetesen Földi Magyarót vessenek és Jó tanácsadás képpen ezen említett magoknak vetésére serkentessenek s reá bfrattasaa- nak ,.. A legnevezetesebb akadály 1824 május 25. napján kelt jegyzőkönyvben a Vármegye Rendjei a következő határozatot hozták: — „Az Erdők fenn tartására kivántató jó rendnek, az eleven kertek nevelésének, a Fűz fák, Akátz fák s más ilyen nemű fák szaporításának legnevezetesebb akadálya az oláhok tunyasága ... Mind a többi Lakosok, mind pedig az oláhok — de nevezetesen az oláhok — arra szorittassanak, hogy közülük minden ifiak 15 Esztendős koruktól fogva 20 Esztendős korukig, Esztendőnként a magok udvarok, kertyek kerületében, vagy azon helyén, amelyet az Erdő Inspektor Erdő nevelésre fog kimutatni. 10 akármiHa megtanul jól gyorsírni, A gyorsírás és gépírás Ma létkérdés; ez nem vitás. Megtanítja könnyen, játszva Jávor Géza iskolája: Kolozsvár, Deák Ferenc-u. 45. szám. - Telefon: 17-77. Díjtalan állásközvetítés 1 némü élófákat nemtsak el ültetni, hanem azoknak gondjokat is viselni tartóznak és ha erre szép utón, módon, reá nem vehet- tetnének, az, engedetlenek büntetéssel is reá szorittassajaak ..." Ezek a régi, megfakult jegyzőkönyve* azonban nemcsak a tunya emberek kordában tartásáról intézkednek. Hallgassuk csak meg a követkea* végzést: — „.... a közelebbről tartandó Marcialis Gyűlésben vétessék tanácskozás alá, hogy azon nemesi szabadsággal élő személyeket, akik magokat a részegségre úgy reá adták, hogy szokásokká vált és részegségekben garáznák, verekedők, káromkodó!», néha vérengzők is, ml módon lehetne Jobbnlásra téríteni vagy legalább mérsékelni, erről localis Const! tu tio hozattassék .. * íme, ilyen gondjai és bajai voltak eleinknek, több mint száz esztendővel ezelőtt... Ró az elhasznált K ft Y P t ö $ lámpSTtat* Add elő, új TUNGSRAM lámpái veszek, a régit pedig a kereskedőnél b&vv/ípn^ pénzt kapok érte^.
