Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-05 / 3. szám
1944. JANUÁR 5. 3 KuitiUjskg Tóth Elek utolsó útja általános részvét kísérte a temetőbe a feledhetetlen művész koporsóját Kolozsvár, január 4. Kolozsvár társadalmának mélységes részvéte kísérte utolsó útjára kedden délután az erdélyi magyar színjátszás nagy halottját: Tóth Eleket. Kevés színészünk van, akit annyira szivébe zárt volna a közönség, mint a „Vén bakancsos“, a „Cigány“ és „Tiborc“ feledhetetlen alakítóját. Ez a szeretet megnyilvánult a nagy művész temetésén is. A -Nemzeti Színház előcsarnokában felállított s virágokkal díszített ravatalt már jóval a temetési szertartás előtt az elhunyt művész híveinek és tisztelőinek százai keresték fel, hogy leróják kegyeletüket az erdélyi magyar színjátszás nesztorának földi maradványai előtt. Amikor a gyászszertartás megkezdődött, a Nemzeti Színház előtti térség valósággal íeketéllett a gyászoló tömegtől: testületek, intézmények képviselői gyűltek össze, hogy elbúcsúzzanak Tóth Elektől. A Nemzeti Színház egész művészgárdája és technikai személyzete kivonult a végtisztességre. A színházi előcsarnokban felállított ravatal előtt László Dezső belvárosi lelkész, országgyűlési képviselő mondott emelkedett szellemű imát, majd Tóth Elek emberi és művészi kiválóságát méltatta. Ezután Kemény János báró főigazgató búcsúztatta az elhunytat a Nemzeti Színház igazgatósága nevében. — Benned a dicső mult s a nagy színész- nemzedék egyik legkiválóbb képviselőjét veszítettük el — mondotta többek között a főigazgató. — örálló voltál és bizonyság- tevő. Amikor a magyar szó szolgálata bátor tetté nemesedett, a legelsők között voltál, akik soha sem ingadoztak és amikor ismét szabad magyar ég csillagai virítottak felettünk s hazatérő vándor könnyeiddel szemedben ölelted magadhoz mindazokat, akik közénk jöttek szolgálni a magyar szó ügyét. Bizonyságtevö voltál a színpadon és az életben. Igaz művész voltál, igaz magyar és emberséges ember. Emberként és magyalként állottál űrt hosszú évtizedeken keresztül s hirdetted a magyar szónak, a magyar színészetnek, a magyar kultúrának erejét és igazát — azok közé a nagy magyar művészek közé tartoztál, akik méltók voltak és méltók maradtak a Tália papja névhez. Kemény János báró főigazgató beszéde után a Nemzeti Szinház tagjai nevében Lantos Béla búcsúzott a nagy magyar művésztől. Tanay K. Emil, a nagyváradi Szigligeti-színház főtitkára a nagyváradi pályatársak és a nagyváradi sajtó nevében mondott utolsó Istenhozzádot. Nagyváradhoz negyvenéves színészi mult fűzte a nagy művészt s halála a körösparti városban is osztatlan részvétet keltett. A búcsúztatók sorát Jelen Gyula dr., a Szinpártoló Egyesület elnöke zárta be, aki meleg, emberi szavakkal vett búcsút a nagy művésztől. A búcsúbeszédek felhangzása után a koporsót gyászkocsira tették és a gyászmenet elindult a temető felé. A menet élén haladtak Kemény János báró főigazgató és Mihályt! Béla igazgató vezetésével a Nemzeti Szinház tagjai. A virágokkal és koszorúkkal roskadáslg megrakott gyászkocsit barátainak, tisztelőinek százai követtek. A sírnál László Dezső esperes imája után Szabados Árpád a pályatársak nevében. Réthely ödöri pedig az állami színházak örökös tagjai nevében mondott búcsúszavakat. A gyászbeszédek elhangzása után a koporsót leengedték a sírba. Düböiögve hulltak rá a rögök ... Tóth Elek földi szereplése végétéit... 240 mázsa „fekete cukrot“ hoztak forgalomba a szombathelyi járás községeiben Szombathely, jan. 4. AUg néhány napja leplezték le a 25. métermázsás cukorpana- mát, amelyet Tóth Károly péksegéd követett el a. cukorkiutaló lapok meghamisításával. Most ujabb hatalmas arányú cukorpanamát lepleztek le, A járási hatósági cukorutalványokat ismeretlen tettesek meghamisították és nem kevesebb mint 240 mázsa Illegitim cukrot hoztak forgalomba a szombathelyi járás községeiben bűnös kerék feketén. A széleskörű nyomozás erélyesen folyik. Két évforduló Az 1944. esztendő számtalan nagy tudós halálának vagy születésének évfordulójával emlékeztet bennünket az örök szellemi értékekre. Ezek közül az évfordulók közül elegendő megemlítenünk olyan neveket, mint Van Helruont, Malpighi Marcello, Römer Olaus, Celsius Anders» Lamarck, Mitseherlik Eil- hard, Mädler Heinrich, John Dalton, Geoff- toy Saint Hilaire, Lengyel Béla, Wartha Vince, Mihalkovics Géza, Bor hás Vince, Klein Gyula, Ratzel Friedrich, a geográfia mestere, Bolz mann Ludwig, Strassburger Eduard, Englcr Adolf, Xántus János, az utazó, Szabó József földtan tudós, Hertz Henrik, Heimholz Hermann stb. * Január 4-én Hertz Henrik, a rádióhullámok nagynevű kutatójának emlékezetét ünnepeltük. halálának ötvenedik évfordulója alkalmából. Akik ma gondta’anul csavargatják készülékeiket, szobájukba varázsolva az éter hangjait, nem is sejtik, mennyit köszönhetnek Hertz Henriknek, a német fizikusnak, akiben meg volt az a csodálatos adottság, hogy tiszta elméleti kérdésekben is meglássa a gyakorlati célok magvát. 1857 február 27-én született Hamburgban. Gimnáziumi tanulmányait elvégezve mérnöknek készült. így került a nagy Helmholz berlini intézetébe s' nyerte el élete delén a bonni egyetem egyik katedráját. Maxvell kísérletei nyomán a hosszuhullá- mu elektromágneses hullámokkal kísérletezett. Ezek terjedését figyelte laboratóriumának falai között, nem is sejtve, hogy ezek a csodálatos hullámok alig néhány évtizeddel később a gondolat gyorsaságával kerülik majd meg az egész földgömböt, ö volt az, aki felkeltette a figyelmet az úgynevezett fén^villamos hatásra is. Megfigyelte, hogy napfény jelenlétében a villamos szikrakisülések nagyobb térközt képesek átugrani, mintha a kísérletet sötétben hajtjuk végre. Ez a megfigyelése volt az, amelynek nyomán módosítani lehetett a fény terjedésére vonatkozó meglehetősen egyolda’u ismereteinket. Igazi kísérletező művész volt. de munkásságában nem az esetleg elérhető gyakorlati eredmények haszna vezette, hanem a tudományos igazság önzetlen megismerésének vágya. A gyakorlati haszon elérését is csak azért tartotta fontosnak, hogy ezzel az emberiség jólétét alapozza meg. 1894 január harvnadikán halt meg. Kis készülékét, amellyel először sikerült elektromos hullámokat keltenie, Bonnban őrzik. Reméljük, hogy ezt a kis műszert, amely becses kultúrtörténeti emléknek számit, nem semmisítette meg a bombatámadások mindent elsöprő vihara. * 1944 januárjának harmadik napja egy magyar tudóé születésének centennáriumára emlékeztette a kegyeletes Utókort. 1844 január harmadikén született Körösladány községben Lengyel Béla, a nagynevű magyar kémikus professzor. Pesten végezte középiskoláit, majd a műegyetem falai között fordult érdeklődése a kémia felé. Hogy teljesen ennek a tudománynak szentelhesse életét, átiratkozik a bö'csészetl karra s ott csakhamar az európai hirü Than Károly tanársegédje lett. Heidelbergbe utazott, hogy bővítse ismereteit. Ott nem kisebh mester keze alatt dolgozott, mint Bunáen- nek, a kémia úttörő művelőjének. Aiig volt 2S esztendős és már egyetemi kaUdiát kapott itthon. A katedrával együtt azonban nem jutott hozzá a kísérleteihez szükséges jól felszerelt laboratóriumhoz is s éppen ezért nagy nehézségek között végezte azokat a kísérleteket, amelyek a gázelegyek színképével és az akkor még gyermekcipőben járó fényképezéssel voltak kapcsolatiéin. Mindig korának legkorszerűbb kémiai és fizikai kérdései vonzották. Kutatásai területét kiterjesztette a rádióaktivitás törvényeinek vizsgálatára is. ő volt az első, aki hazai ásványvizeink elemzésével rámutatott a Székelyföld szeikéinek óriási gyakorlati jelentőségére is. A Királyi Magyar Természettudományi Társu’atnak hat esztendőn át aielnöke, majd 1910-tÖl 1913-ban bekövetkezett haláláig elnöke is volt. Hazai viszonylatban úttörő munkássága megérdemli, hogy nevét — szii’etése századik évfordulóján — kegyelettel idézzük. Ifj. XÁNTUS JÁNOS dr. Tanún." Polcz Konca Irén j áll. eng. gyorsíró, gépiró és szépiró iskolájában Kolozsvár, Tímár-utca 2. szám. Január elején uj tanfolyamok*! Jelentkezés 1944 jan. 10-ig bezárólag. ülést tartott a törvényhozás két házának együttes bizottsága Budapest, január 4. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház és a Felsöház együttes bizottsága kedden délben 12 órakor Bálás Károly országgyűlési képviselő és Balogh Jenő felsőházi tag elnöklete alatt, együttes ülést tartott a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosítósáról alkotott 1931. évi XXVI. törvénycikkben a minisztériumnak adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további meghosszabbításáról szóló törvény- javaslat tárgyalása során az országgyűlés két háza között felmerült ellentét kiegyenlítése céljából. A kormány részéről jelen volt Radocsay László igazságügyminiszter. A képviselöhéz részéről Hunyadi-Busás Endre előadó ismertette a képviselőház álláspontját, amely a kormányjavaslat második paragrafusát törölte és javasolta az együttes bizottságnál:, hogy a képviselöház által elfogadott törléssel fogadja el a kormányjavaslatot. Utána Boér Elek felsőházi előadó ismertette a Felsőház álláspontját és javasolta az együttes bizottságnak a képviselőhöz előadója által Javasolt törlésnek az elfogadását. Az együttes bizottság részéről felszólaltak Rassay Károly országgyűlési képviselő, báró Haas Albert és báró Prónq.y György felsőházi tagok. A bizottsági tagok felszólalására Radocsay László igazságügyminiszter részletes felvilágosítást adott, majd az együttes bizottság az előadók által javasolt törlést elfogadta. II. Péter király, vagy Tito ? âthîdatlistatlan ellentétek vannak a délszláv nép különbőzé csoportjai közütt A kairói emigrációban élő II. Péter jugoszláv király titokzatos utazásával kapcsolatban egész sor találgatás lát napvilágot. Egyesek tudni vélik, hogy a király Szerbiába is ellátogat, hogy Mihajloviccsal és Titoval találkozzék. A találgatások teljesen érthetők, a délszláv népek eseményekben gazdag történelmük során még soha nem álltak oly nehéz választás előtt, mint most. Az a harc, amely II. Péter király hagyományokat tisztelő és őrző kormánya és magát demokratikusnak nevező Tito-kormány között mindinkább eldurvul, gondolkodásra és tájékozódásra készteti a szerb, horvát, szlovén népet. Különösen a szerbség számára fájdalmas az erők ujabb szét- forgácsolódása és a dinasztiát nyíltan fenyegető veszély. Minden szerb a Karagyor- gyevlcsok nagy tisztelője és aggodalommal szemléli, mi lesz II. Péter király, a szer- beket egyesitő I. Péter király unokájának sorsa. Hová álljon, II. Péter királyt, vagy Tito kormányát tartsa kegyeiben? Ez az a kérdés, amely további pártokra szaggatja a délszláv népek eddig sem megkímélt millióit Szerbia népe Karagyorgyevics-párti Jugoszláviát huszonhároméves fennállása alatt nem egy földrengésszerű megrázkódtatás érte, amely alapjaiban támadta meg a fiatal állam kereteit, közigazgatósát, a három uralkodó nép egymáshoz való viszonyát Súlyos válságok gyötörték, tették próbára teherbiróképességeit, csak a dinasztia maradt úgyszólván érintetlen ebben az átalakulásban. A horvátok ugyan az őket ért sérelmekért az uralkodócsaládot, elsősorban Sándor királyt tették felelőssé, de a szerbség kitartott mellette. Számára a Karagyor- gyevics dinasztia nemzeti ideáljainak megvalósítását jelenti és attól el nem különíthető, ketté nem választható. A Karagyor gyevicsokkal emelkedett ki az egykori tő-ok vazalusállam a balkáni országok sorából, s az uralkodóházzal annyira összeforrt a nép, hogy azt eddig semilyen kísérlet sem tudta megváltoztatni. A szerbiai népet, elsősorban a lakosság 80 százalékát kitevő parasztságot közvetlen és szívélyes barátság fűzi a Kara - ayargyeviesokhoz, száz éve szinte családias ez a viszony, amely nemzedékről nemzedékre száll és öröklődik, mint a darab föld. vagy a családi vagyon. Ezt a Szerbiái nem olyan egyszerű, még annyi változást hozó korunknak sem eltántorítani az uralkodó - háztól. A megsemmisített Jugoszláviának 19.21- ben 11,984 911 lakosa volt, ebből 5,593.057 vallotta magát pravoszláv vallásu szerbnek. A szerbség 3,351.574 lélek. Szerbiában alt, Montenegróban 189.227 Bosznia-Hercegovinában 829.360, Dalmáciában 160.132, Horvátországban, főleg a likai hegyekben 6,658.769, Szlovéniában 6111 és Bácska, Bánát, Baranyában 437.112 lélek. A lakosság szaporulata rendkívül élénk volt és az ország lakossága évenként átlag 200.000 lélekkel növekedett. 1941-ben 15—16 millió lakosú lehetett, amiből hat fs fél—hét és félmillió szerb. Szerbiának több, mint ötmillió lakosa volt a világháború kitörésekor. A szerbség többségének véleményét tehát Szerbia fejezi ki s képviseli. Aggodalom a dinasztiáért A szerbség II. Péter király és kormányának elmenekülésekor már két részre szakadt. Nedics tábornok, aki igényt tart arra, hogy a szerb nép Petain-jének tekintsék, igyekezett menteni a menthetőt. Azonban nem mindenki értette meg és főleg a fiatal király külföldi távozása miatt inkább hozzá és kormányához, mint Ncdieshez húztak. A váltakozó szerencsével folyó hegyi háború is érdekelte a szerbségei, Mihajlovics Drazséban a régi szerb nemzeti hősök dicsőségének feltámadását látta. Most azonban érzelmei közé iktótódott. Tito kormánya, partizánharca. A szerbség eleinte azt hitte, hogy Péter király kormánya és Tito egyet akarnak. A közelmúlt eseményei erre rácáfoltak és a szerbek, mind nagyobb aggodalommal észlelik, hogy a, dédelgetett Karagyorpyevics dinasztia, a legendás Karagyorgye Vozsd leszármazottjának trónja körül harcok dúlnak. Sóvá fog ez vezetni? — ez foglalkoztat ja ma leginkább a szerbséget, bármely részében is él a nyugtalan Balkánnak. A királyhüségükben megingathatatlan szerbek azt mondják, hogy Szerbia nincsen képviselve Tito kormányában, az a néhány ember, aki Szerbia veimben nyilatkozik, saját véleményét fejezi ki. Még ha a Tito kormánya a közel egymillió lelket számláló boszniai szerbségre támaszkodna, akkor sem nyilatkozhat 5 millió szerb nevében. Titoék felfogása Is ismeretes. Nedics illetve II. Péter király Nagy-Szerbia helyett, jugoszláv államszövetséget akarnak. A szláv népfajok önállóságát saját közigazgatóssal, demokratikus berendezkedéssel. Szerbia háttérbeszoritását jelenti tehát ez, a hu- szonhároméves’ együttélés tanulságai alapján. Ezért látják veszélyben II. Péter trónját is, hiszen Titoék politikai csoportjai a dinasztiát okolják elsősorban azért, hogy Jugoszláviában nem fértek meg egymással a szerbek, horvátok és szlovének. Elevenen megéget! egy alapiban kigyulladt spanyolországi vonat 28 utasa fi karambolból származó szoreticsétlsnsépek 81 súlyosan sebesült áldozata is van Madrid, jan. 4. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Leontól mintegy 80 kilométernyire az alagút kijáratánál hétfőn délután súlyos összeütközés történt. Egy személyvonat és egy kis vontatóvonat ütközött össze. A személyvonatnak hiég az alagutban lévő’ több kocsija kigyulladt anélkül, hogy a bennülök kimenekülhettek volna, 20 ember halt meg és 61 részben súlyosan megsebesült. A mentés az alagút belsejében a még mindig lobogó tűz miatt rendkívül nehéz. Attól tartanak, hogy az utasok közül kevés tud élve megmenekülni. A súlyos szerencsétlenségnek az volt az oka, hogy a személyvonat fékje elromlott és az erősen lejtős szakaszon nem tudta elkerülni az összeütközést. /
