Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-30 / 24. szám

KeletiUjsXg 6 1944. JANUÁR 80. Ifj. Székely János Éttermében jól vacsorázik, jél szórakozik, ÉGETŐ ÉTTEREM Kolozsvár, Mátyás király-tér 24. szám. Telefon: 32-46. A dio.ozsyári vascjárdssl® széükfsás: Kolozsvár, január 29. Ma már minden a multté, amiről itt sző lesz. De ki kell emelni néha az emlékezés homályából, hadd lássuk mi minden történhetett Itt Erdélyben, né­hány évvel ezelőtt. A délkeleteurópai rendet, a biztonságot Trianonban tönkretették, jött a rendetlen­ség. Románia napok alatt középhatalommá lett. Hatalmas átváltozásokon meht keresz­tül. Olyan feladatok tornyosultak a politi­kai tapasztalatokkal nem rendelkező uj ál­lam elé, amelyekkel nem tudott megbirkóz­ni. A kormányok sorra buktak, az elintézet­len kérdések elintézetlenek maradtak. Az elégedetlenség mindig melegágya volt a szélsőséges mozgalmaknak. Fellép Cuza, majd a lengyel származású Codreanu. Uj szólamok hangzanak el. . . A fennálló rend­szerrel mindenki elégedetlen. A kisebbsé­gek? őket nem kérdezi senki. A románok maguk is elégedetlenek. Codreanu szervezkedik. Híveket toboroz. Nyomdája van, lapot ad ki. A papság és az ifjúság körében népszerű. Külföldi dik­tatúrák után igazodik. Forradalomról be­szél, „román feltámadásról.“ Sejteket szer­vez és azokat ki akarja fejleszteni az egész országban. Erdély a legfontosabb az ő sze­mében. Az erdélyi vasgárdista mozgalmat Kolozsvárról akarja irányítani. Egyelőre né­hány aradkömyéki román községben sikerül egyes kezdeti sikereket elérnie. Egeresen különböző numerusokra hivatkozva regáti munkásokat helyeznek el, ott is „népsze­rűek". Kolozsváron a diákság nagyrésze fel­emelt kézzel köszön. .. A spanyol polgárhá­borúba négy önkéntest küldenek ki, akik közül kettő, Mota és Marin elesik. Mota Codreanu sógora. Holttestét hazaszálUtják és nagy pompával temetik el. Egyetemi ta­nárok, katonatisztek csatlakoznak a mozga­lomhoz. Röpcédulák röpülnek, gyülekezése­ket szerveznek. Főiskolai hallgatók indul­nak falura, pénzt gyűjteni. Mert sok pénz kell. Elsősorban a kolozsvári székház fel­építése a legsürgősebb, hogy legyen hol gyü­lekezni, tanácskozni. Az egylejes telek Még 1927-ben történt, hogy a város meg­lepő és eredeti ötlettel u. n. „parcellázási tervet“ óhajtott megvalósítani. Ez a terv abból állott, hogy a város tulajdonát képező telkeket ingyen, vagy egylejea áron külön­böző „tisztviselőknek“ ajándékozták oda. így jutott telekhez loan Precup gimnáziumi tanár Is, aki az ingyen kapott telket legott / eladta Utón Grigoré barátjának 30.000 lej­ért. A Honvéd-utcából átkeresztelt Regele Carol Il.-utca 127. szám alatti másik telket egy másik hazafi Theodor Capidan egyetemi tanár kapta, közvetlenül mellette pedig Con­stantin Lacea, a kereskedelmi akadémia rektora. A tulajdonjogot szabályszerűen be is jegyeztek a nevükre. VáSgárdistáéknáí a harmincas években merült fel egy nagyszabású kolozsvári székház építésének a terve. Sürgősen telket kerestek, lehetőleg a városon kívül, ahova épiteni lehessen. Codreanu megbízottja: Nemes Simion dr. Szentegyház-utca 34. sz. (akkor Iuliu Maníu-utca) alatti ügyvéd volt, aki sorra meglátogatta a megajándékozott újdonsült telektulajdonosokat és előadta ajánlatát. A három telek azonban együttvé­ve sem mutatkozott elég nagynak, ezért Slaneu kapitány felkereste a szomszéd te­lek tulajdonosát is, Torday Mihály építészt és az ő telkét is meg akarta venni. Torday Mihály ezekről az időkről a következőkben számol be: — Sianeu azt mondta, hogy fontos vas- gárdista érdek, hogy a székház minél ha­marabb tető alá kerüljön. Ennek ellenért csupán 38 ezer lejt ajánlott fel a telkemért, pedig én azt sokkal többért vettem. Azzal fenyegetett, ha nem adom oda a telket, be­folyása révén ki fogja azt sajátíttatni. Erre azonban a később bekövetkezett események miatt nem került sor. Után, Capidan és Dacca azonban minden különösebb aggá y nélkül átadták a telkü­ket Codreanuéknak. Az adásvételi szerződés 5000 lej vételárat tüntetett föl, tehát a há­rom telekért 15 ezer lejt, egy kolozsvári ionian ui véleménye szerint azonban a vé­telál' sokkal magasabb volt ennél és a há- • regénye rom érdemdús professzor csupán azért adtn át telkét, mert „nem akartak a vasgárdis­tákkal kikezdeni“. Tény az, hogy 1935 má­jus 27-én a telkek tulajdonosaként Oomeliu Zelea Codreanut jegyzik be a telekkönyvbe. Az adásvételi szerződéseket Nemesen, Christofor Kusu és Veres Gheorghe tanún kivill maga Codreanu is aláírta. Egy-két cujka Az építkezés lázasan kezdődött. Az épület előtt állunk a Honvéd-utca végén, a sza- mosfalvi ut mellett, keresünk, kutatunk olyan ember után, aki szemtanúja volt az itt történteknek. Csakhamar összeta'álko- zunk B. János gyári munkással, aki így szá­mol be á látottakról: Amikor az építkezés megkezdődött, munkanélkiU voltam. Felvettek az építke­zéshez. De azt mondták, hogy nem tudnak fizetni semmit, mert itt mindenki ingyen dolgozik. Adnak azonban egy Írást arról. Mi lett a vasgárdista otthonból az észak- erdélyi részek visszacsatolása után? Kolozsvár városa beadvánnyal fordult a vasgárdista épület ügyében a kir. járás­bírósághoz, mint telekkönyvi hatósághoz. A beadvány is három telekre jelenti be igé­nyét, melyek közül az első 267 négyszögöl, a második 247, a harmadik 344 négyszögöl kiterjedésű, a Béla király-utca 4. és 6. szám alatt, továbbá a Hadak-utja 17. szám, a volt Vasile Ranta-utca 4. és 6. szám és a Honvéd-utca 137. szám alatt, ahova a vas­gárda otthona épült. A beadványban ki­emelte a város, hogy a jelenlegi tulajdonos az „Ismeretlen helyen tartózkodó Oomelln Zelea Codreanu“. Eredetileg ezen ingatla­nok, — mondja tovább a beadvány, — Ko­lozsvár város tulajdonát képezték, ahonnan Teodor Capidan, loan Precup és Constantin Dacca nevére kebeleztettek be. Az 1940. M. E. rendelet 2. paragrafusának 2. bekezdése szerint egészben. v,agy részben ingyenes iogszerzés esetében érvényte’en a tulajdon­jog megszerzése az 1939 március 16. előtt létrejött jogügyletekben alapuló jogszerzés esetében, ha olyan ingatlanokra vonatkozik mely 1918. év október 27-én magyar köztes­tület tu’aldonában él’ottak. Frvénvte'eu hogy itt dolgoztam, ami majd később ja­vamra válik... Egy vendéglőssel beszélgetünk, akinek italmérése akkor is megvolt: — Diákok, román munkások, még kisas­szonyok is dolgoztak. Az építkezés két évig tartott. Az egyik vasgárdista adósom is ma­radt, mert sokan tértek be munkaközben is egy-két kupica cujkára. Erről az egyről tu­dom, hogy rósztvett a gázgyár elleni me­rényletben, amiért aztán itt, Szamos falva határában lelőtték. Azt mondták róluk, hogy megakartak szokni és úgy lőttek utá­nuk, pedig a kezük-lábuk megvált bilin­cséivé. .. Egy nyugdíjas magyar ember, szinten környékbeli, Így beszél: — Az épület terveit Negrut .mérnök ké­szítette. A diákok éé diáklányok közül nyá­ron sokan kint is aludtak sátorokban, együtt. Tudja, műk nemigen jártunk a kö­zelükbe, mert azt mondták, hogy kémke­dünk. A sógoromat meg is verték. Jogszerzés lévén, érvénytelen minden további jogszerzés is. Kolozsvár thj. szab. klr. vá­ros kérte, hogy a járásbíróság a tulajdon­jogot érvénytelenítse és a jogállapot vissza­állításával Kolozsvár thj. szab. kir. várost helyezze vissza telekkönyvileg a telkek tu­lajdonjogába. A kolozsvári törvényszék azonban tiszte­letben tartva a fennálló jogszabályokat, a város kérését elutasította. Kolozsvár városa csak egy későbbi jogszabály, az 1710. szá­ma rendelet erejénél fogva, mely az öt éven belül be nem épített házhelyekről szól, vette igénybe a vasgárda kolozsvári szék­házának tervezett épületet. Hata’mas be­fektetéseket végzett, az építkezést befejezte és most aggmenház céljaira használja. Az építkezésekről szintén Torday Mihály épí­tész, a S’ancu által megfenyegetett egykori szomszéd ad felvilágosítást: — A város vezetősége engem bízott meg az épület befejezésének a munkálatalva’. Sokba került ez a városnak, mert az épü­let teljesen elhanyagolt állapotban volt, va­kolat seho' sem volt még a falon, az eddigi munkálatokon is látszott jól, hogy míiked- ve’ők dolgoztak rajta . . . Leírhatatlan s-^ennv mindenütt. A vasgárdista mozgalom letörése után az épületet a románok ka­szárnyának használták a bécsi döntésig. Modem melléképületeket emeltünk, istálló­kat, kerítéseket, körülbelül 200 ezer pengőt költött a város erre az épületre. Bemegyünk az épületbe, rend és tiszta­ság uralkodik mindenütt. A kapun kézzel Írott szerény táblácska hirdeti: Városi Sze­retet Otthon... Egy 80 éves öregember jön elébünk, 6 az ajtónyltogató. Neve: Hercsei Gyula, valaha jobb napokat látott, de a „sors kérem, vala­mikor én is fiatal és erős voltam, de áz élet utjai kiszámíthatatlanak ...“ Az® otthon egyik tisztviselője kalauzol az épületben, ahol 90 magatehetetlen öregember és asz- sz»ny kap szállást és étkezést a város költ­ségén. Szép, nemes, keresztény Intézmény ez. a szeretet otthona azok között a falak között, melyeket nem a szeretet kezdett el épiteni, de a szeretet fejezett be. Az otthon lakói között románok is vannak több, mint húszán, sőt, még egy zsidó is. .. A koszt­tal mindnyájan meg lennének elégedve, csak az az egyedüli baj, hogy füstölni való gyéren akad. A város által rendelkezésükre bocsájtott földeken, amint Szente Győző tisztviselő mondja, saját erejükből gazdálkodnak, mar­hákat tartanak, disznókat hizlalnak. Min­den jó, minden békés és nyugodalmas Itten a Honvéd-utcai szeretetházban és körü­lötte, az apró, kis magyar házikókban, me­lyek az ut mellett épültek egészen Szamos- falváig. Este van, favágók jönnek a város­ból, fűrészt, fejszét cipelve hátukon, haza­felé mennek, külvárosi otthonaik felé. ®s az aggmenházban klgyulnak a lámpák ... MIHAI.VFT JENA Csak ócskává« bessulgálfalásn ellenében kapnak vasárut a fJtMm 1' rosei» Kolozsvár, jan. 29. A „Közellátási Ér­tesítő“ legújabb száma cikket ir a me­zőgazdaság vasellátásnak kérdéséről és ennek során közli, hogy egyes mezőgaz­dasági körök kérték: a jövőben a gaz­dák a legszükségesebbb vasanyagot, a patkóvasat és a ráfvasat ócskavas elle­nében szerezhessék be. A tanyákon és majorokban ugyanis rengeteg ócskavas kallódik, ezeket .hasznosítani lehet. Ezek eddig főleg azért nem kerültek elő az ócska vasgyüj tési akció folyamán, mert a gazdák az alacsonyértókü anyagra még a fuvart sem akarták áldozni. Most azonban rövidesen mindenhonnan elő- bujnak a félredobott ócskavasak, hogy átalakuljanak a mezőgazdaság legfon­tosabb közszükségleti cikkeivé. Az ócs­kavasért uj vasat adni azonban nem­csak csere kérdése, hanem olvasztási probléma is, mert a megnövekedett szá­mú kohók sem képesek kielégíteni az egyre mohóbb „vaséhség“-et- Az igé­nyek mindinkább emelkednek. Oka ab­ban rejlik, hogy gyarapodik a termelés, s emelkedik az anyagi alap Is, amely beruházásokra fordítható. A mai álta­lános vásárlási düh is hozzájárni per­sze ahhoz, hogy mindenki ma akarná beszerezni szükségletét, sokszor azt iS, amelynek felhasználása még nem is ége­tően fontos. A mezőgazdasági gépipar még békében sem elégíthetné ki a meg­nőtt igényeket. A mezőgazdasági vas­ellátás megszervezése tehát nagy fel­adat elé állította az illetékeseket s ki­váló szakértelemre vall, hogy ebben az évnegyedben a mezőgazdasági vasmeny- nyiség felein-lésére lehetett gondolni. Ez az emelés élsősorban patkó- és ráf- vasaknál mutatkozott. Ezek a cikkek kopnak ugyanis leghamarabb, ennék következtében ezekből kerül a legtöbb az ócskavasak közé. De találhatók itt használatlan gépöntvények is. amelyek most értékps termelési elemekké vál­nak mert a jövőben az uj vasáru ki- sZolgál’atása összekapescolódik bizo­nyos mennyiségű ócskavasára beadásá­val. A kiosztás ellen-'ben beszolgálta­tandó ócskavas minőségét és mennyisé­gét úgy állapítják meg. hogy a csere­vas beszerzése senkinek nem okoz majd nehézséget, mert a kívánt mennyiséget birtokán könnyen összeszedheti. Jö ÁRU ÉS TÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Rákóczi filmszínház Ma vasárnap és holnap hétfőn utoljára’ KERESZTUTON Vasárnap közkívánatra két matiné előadás, d. e. 11 ts déli 1 óra’ kezdetekkel. A félbemaradt épület sorsa Aki a merénylet után kártyázott... Az események közben rohamosan kerget­ték egymást. A vasgárda az egész ország­ban „tisztogató munkát“ kezdett. Terrorcse­lekmények hire érkezett rövid időközökben az egész akkori Romániából, a vasgárdista mozgalom mindenhová elharapózott. Állam­férfiak, katonatisztek, bírák estek a me­rénylők áldozatául. Kolozsvárt hónapokon keresztül tartotta izgalomban a Stefaneson- Goanga egyetemi rektor ellen elkövetett me­rénylet. Goanga a király híve volt és az egyetemen kísérletet tett a vasgárdista moz­galom elfojtására. Ezekről a napokról A. A. dr., aki akkor az Avram lánca a mostani Gábor Áron diákotthon lakója volt, a követ­kezőket mondja: — Alighogy a merénylet hire szétfutott a városban, a rendőrsé« lezárta a diákotthon kapuit és megkez, _• az igazoltatásokat. Mindent felforgattak, még a szekrényeket is átvizsgálták. Az iratokat, leveleket tüze­tesen átnézték. Az egyik merénylőt ép is jól Ismertem, egyideig szobatársam is volt. Sohasem felejtem el, hogy miután a rend­őrség eltávozott, nem találva semmi gyanú­sat, leültünk kártyázni. Pop is kártyázott, sőt még nyert Is tőlem pár lejt. Nyugodt volt, úgy beszélt velünk akárcsak más na­pokon, pedig alig néhány órával azelőtt az ő revolvere oltotta ki Gruia detektív életét és súlyosan megsebesítette Goangát. Ké­sőbb, mikor kitudódott, hogy ő volt a tettes, mindnyájan csodálkoztunk a nyugodtságán, öt is kivégezték, szintén „szökés közben“. Az épület befejezetlen maradt, nyilván­valóan a közbejött események miatt. II. Ká­roly a terrort ellenterrorral akarta megfé­kezni és ezért Calinescut nevezte ki minisz­terelnökké. Califtescu kísérletet tett arra, hogy felszámolja a vasgárdista mozgalmat. Szerte az országban internálótáborokat ál­líttatott föl, ahol a már külföldön is hír­hedté vált vezetőket bezáratta, vagyonukat elkobozta. Codreanu is intemálótáborba ke­rült. Az uj kolozsvári ház- és telektulajdo­nos nem érhette meg, hogy a kész épület­ben fogadja a „Garda de Fler“ erdélyi ve­zetőt, az intérnálótáborból való állítólagos szökésekor tíz társával együtt lelőtték, a holttesteket eltüntették. Calinescu meggyil­kolása után már-már ugylátszott, hogy a vasgárda, mely merényleteivel rettegésben tartotta az egész országot — hisz a birák is vonakodtak ítéleteket hozni ellenük, -— magához ragadja a hatalmat és a „tiszto­gató munkát“ most már nem alőlról, hanem felülről folytatja tovább. Külpolitikai ese­mények jöttek közbe ... A Szovjet demars, Besszarábia megszállása, a bécsi döntés . . .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom