Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-27 / 21. szám
KtitnUJSKG 1944. JANUAR 27. 4 .AMI A háború ötödik évében is bikaviadalokkal szórakozik a spanyol főváros népe Érdekes beszélgetés egy Madriditól hazatért magyar fiatalemberrel Színfoltok a madridi diplomáciai életből A BUZA A MAGYAR FÖLD ARANYA şWiiţjefcherS VÁSÁROLJON BUZAKÖTVÉNYT! Kolozsvár, január 26. Az utóbbi napokban a világsajtó egyre fokozottabb figyelemmel fordult Spanyolország felé. Eden angol külügyminiszter, mint Ismeretes, tiltakozásét jelentette be Jontana gróf spanyol külügyminiszternél amiatt, hogy spanyol önkéntesek állítólag még mindig harcolnak keleten a Szovjetunió ellen. A spanyol „kék hadosztályt” IMI-ben szervezték meg, amikor Németország megkezdte háborúját a bolsevizmus ellen. A spanyol légió csakhamar népszerű lett Spanyolországban, sokezer önkéntes jelentkezett harctéri szolgálatra, annál is inkább, mert a falangisták tartozást akartak harcukkal kiegyenlíteni Németország felé. A németek a „Con<lor“-légi6 kiküldésével támogatták annakidején Franco nemzeti forradalmát és — mint ismeretes — nem kis részük volt abtj&n, hogy az újkori történelem egyik legvéresebb polgárháborúja a nemzeti csapatok győzelmével végződött és a Moszkva által pénzelt és támogatott baloldali ellenállás megtört. Közvetlenül karácsony előtt repült világgá az a hir, hogy 14.000 spanyol önkéntes tért vissza Oroszországból. Annál nagyobb szenzációt keltett most az angol kormány tiltakozása. Vájjon az a helyzet, hogy a hazahívó parancsnak nem engedelmeskedett mindenki az önkéntesek közül? Német parancsnokság alatt harcolnának tovább? Ki tudna erre választ adni. Talán csak a háború utâţ láthatunk tisztán »írben, mint sok más kérdésben is. Az «wópai kérdésnek mindig izgató fejessetét alkotta az ibériai félsziget helyzete. Madrid már az első világháborúban a diplomáciai élet egyik központja volt. Ebben a háborúban különös figyelemmel fordul a közvélemény Spanyolország felé, ahol az ellentétes érdekek diplomáciája találkozik. Kétségtelen, hogy a békeévekben Madrid nem jelentette azt a diplomáciai központot, fókuszt, amit manapság. Lássuk, hogyan él napjainkban Madrid ? Ezt a kérdést intézzük B. F. barátunkhoz, aki közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt érkezett haza Magyarországra két esztendei madridi tartózkodás után, Ahol sorban állnak a —- jegyekért Mindenekelőtt az iránt érdeklődünk, hogy mivel szórakozik a spanyol nép ? Van-e még kedvük ezekben a háborús napokban bikaviadalokat rendezni ée azokon résztvenni ? — De.még mennyire — feleli ismerősünk. — A háborúban sem hagyott alább a tömegszenvedély. Bevallom, hogy amikor Spanyolországba kerültem, kissé túlhaladott álláspontnak tartottam a spanyol nép ősrégi játékát. Tévedtem! Valami csodálatos népi mítosz van ebben a játékban, bámulása és elismerése annak, ami bátor, ami nagyszerű és élni akar. A bikaviadal nem játék, hanem harc, küzdelem a létért, az életért. A hősiesség és a bátorság jelenléte soha annyira nem csapott meg, mint éppen a bikaviadalon, Spanyolországban...Ezt különben a spanyolok érzik legjobban. — A végén még kiderül, — vetjük közbe, —'hogy a derék spanyolok egy-egy bikaviadal előtt képesek sorbanállni a jegyekért. — Ez Így is van! — mondja B. F. — különben kinn is vér folyna ... Nagy tülekedés van Így is a jegyekért. A Plaza de Toros vonzza a madridiakat. Külön villa mos járatot ál iá latiak be az aréna felé. A gyalogjárók végeláthatatlan sorokban közelednek, magán- és bérgépkocslk százai fékeznek le az aréna előtt. A picadorok és a capeadorok ugyancsak kocsin jönnek. — Végre — folytatja madridi visszaemlé- ke: étéit B. F. —- bejuthattam az arénába. Egy hatalmas színjátékra való várakozás izgalmát éreztem a levegőben. Tudtam, hogy tragédiát, hogy drámát fogok látni. A nemes viaskodás, a/ ellenségeskedés és talán a gyűlölet érzését láttam az emberek arcán. Eszembejutott, hogy Goya-nak, a spanyolok nagy festőjének kedvenc témája volt bika- viadaljeleneteket megörökíteni. A spanyo'ok nagy királya, V. Károly szintén számtalanszor megjelent az izgalmas viadal nézőseregében. Meleg volt Itt, a halál szaga szállt a levegőben, a halál volt jelen ebben a hatalmas épületben, amelyben az emberiség egyik legrégebbi kultuszának hódoltak, a görög-római Időkből a bikaáldozatot mentették át a huszadik száradba, a távbeszélő, a rádió és a távolbalátás korába ... Az mahnt és az feerŐ küzdelme — Meséljen valamit a külsőségekről I»! — kérleljük. — A viadal megkezdése előtt klgyullnak a. lámpák. Kísérteties fények világítják meg & helyet, ahol az élet a halállal találkozik s a természet mérkőzik az emberrel. A halál ellen való küzdelem ez a játék. Csak a bátor torerónak van becsülete, a gyávát kinevelek, kifütyülik, a bátort kitüntetik, megtapsolják, ajándékokkal halmozzák el. Észrevétlen nyillk egy hátsó ajtó. hatalmasan, némán, barbár szépségében kilép az első állat. Aztán kirohannak a többiek is. Kicsi, inkább tömzsi állatok, de amikor egyik- másik közvetlenül az aréna szélén megáll remegő orreimpávai, idegesen csapkodó farkával, pirosasén habzó szájával, szinte a halál Jelenlétét érzi an ember. Kijönnek lóháton a picadorok 1«. Ezer csillogó szem mered a küzdőkre, lélekzete sem hallatszik senkinek. — Az egyik, alig húszéves küzdő mozdulatait figyeltem, — folytatja B. F. az izgalmas elbeszélést, — amint ügyesen kikerülte támadóját. A többi torreró ezalatt szinten társát figyelte a kritikus szemével. Skarr látvörös kabátban, a „muletában“ küzdött ez a fiatalember., Lélegzet állító sebességben kergették egymást. Felemelte a lándzsát, de az kicsúszott kezéből. A halálos döfés nem sikerült. Mintha tüzes láng csapott volna ki a fiatalember arcából és a bika szeméből. Mindegyik magára maradt. Felváltva támadtak: a bika és az ember. Meg kell jegyeznem: a bátor bfka sikert Is arat és amikor a dicsőséges halált halt tetemet Az iránt érdeklődünk ezután, hogy csak spanyol nép szórakozását jelentik-e a bika- viadalok, vagy felkeresik az arénákat az ott élő külföldiek Is? Megkérdezzük B. F.-et, hogy találkozott-e diplomatákkal a bika- viadalokon ? — Feltűnően sokszor láttam a bikaviadalokon \ akihoro Sumát, Japán madridi követét. ö különben Madrid egyik legnépszerűbb cilpjomatája. A távolkeleti diplomata szorgalmasan érdeklődik a spanyol élet lránt, elsőrendű vívó és a spanyol társasági élet egyik jellegzetes és közkedvelt alakja. — Ha már itt tartunk, beszéljen kissé a madridi diplomáciai életről. Ezidöszerint ki képviseli Magyarországot Madrdban. — Magyarország ügyvivője Ambró Ferenc rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, aki Szántay Jenő vezérkari alezredessel, katonai attaséval együtt az őszülte és szívből Jövő magyar-spanyol ro- konszenvet ápolják, amelyet a történelem folyamán soha nem zavart meg a legkisebb nézeltérés sem. A dip’omáciai élet jel'egze- tes egyénisége Haus H. Dleckhoff, Németország követe is. Az amerikai hadüzenetig Washingtonban székelt s csak újabban, von Mcltke halála után nevezték ki Spanyolor- zógba. Elsőrendű ismerője nemcsak a spanyol kérdésnek, hanem az amerikai helyzetnek Is és Madridban nagy tekintélynek örvend. Anglia követe Sir Samuel Hoare, aki különben Churchill egyik legbizalmasabb embere. Nem mondhatnám, hogy népszerű Sőt a dünkircheni Időkben egyszer kövekkel Is megdobálták. A világháború utáni Időkben Moszkvában volt, annakidején á’Utóla? Kerenszklvel tartott fenn igen szoros kapcsolatot. Washingtont Carlton J. I lay es történész képviseli. Száraz, szófukar ember, aki a világháború alatt az amerikai titkjs szervezet tagja volt. Hayes nem. népszerű Madridban, annak eellenére, hogy mint történettudós, a spanyol művelődést e’sören diien ismeri. B kivonszolják az arénából, teli torokból jsug fel a lelkesedés. Ez a bika közvetlenül előttem kapott halálos döfést. Feketésbarna szőre világitóan fényes volt, vastag csomóban folyt a vére. A torreró ott állt előtte, így álltak egymással szemben néhány pillanatig: az ember és az öserő, mig a hatalmas test össze nem roppant, utolsó Uhe- gésével. Aztán elvitték, csak egy vörös vér- tócsa maradt a helyén a sárga homokban. — A Szovjetunió — folytatódik az érdekes beszámoló — a nemzeti Spanyolországban nem képviselteti magát. Vichyt Francois Pietri képviseli, aki közismerten Pétain- hü ember és azok közé tartozik, akik még a háború előtt Franciaország hadbalépése ellen szálottak sikrá. Badoglio követének dallamos neve van: Marquis Paul ui vei d'Calvoli. Érdemes megemlíteni róla, hogy valamikor a Duce kabinetirodájának a főnöke volt. A spanyol társaság bizonyos tartózkodó hűvösséggel kezeli a szépnevü mar- quist. — A semleges államok részéröl ki kell emelni Portugália, Argentina és a Szentszék madridi követét. Különösen az utóbbi igen népszerű. Monsignore Cácognanl elsőrendű diplomata, különben a pápa washingtoni követének öccse, előkelő családból származik és messzeágazó kapcsolatai vannak az egeész világon. Portugáliát Teotonio Pereira képviseli, aki Franco rokonszenvét éppenugy élvezi, mint Salazarét. Egyik elő- harcosa az ibériai félsziget két állama megértésének. Érdekes személyiség Palacios Costa, Argentina követe is. Argentina ma már az egyedüli délamerikai semleges állam, ame’ynek mindezidelg sikerült ellenállni az Eszakameríkából jövő nyomásnak. Svájcot Eugene Broye képviseli, aki még a polgárháború idején adta át megbízólevelét Francénak, Bulgáriát Dmganoff, aki ezelőtt Berlinben működött, Horvátországot Poja- csevies, Szlovákiát Mlkus, Mandzsukuót Ijo-Ken-tang. Röviden ez lenne a diplomáciai élet... — Köszönjük szépen! — mondjuk bucsu- zásul, amikor szívélyesen megszorítjuk messziről jött honfitársunk kezét. Székely Mezes drámáját egyetlen színház sem vállalta Dés, január 26. Az EMKK dési irodájában ülünk egy nyurga, mongolszemü, ta- tárarcu magyarral. Dr. Dadny Lóránd — Írói nevén — Székely Mózes, volt kir. tanfelügyelő, jelenleg EMKE-elŐadó és -— lrő. Talán ugyanaz a térdnadrág van rajta, amiben szuronyos román csendőrök kisérték a brassói, majd a dési börtönbe, amikor 8 hónapra Ítélték „Zátony« és „Csütörtök“ című regényeiért. Szemében erő, de fáradtság is. Irt egy uj színdarabot. ..Kié az országi“ a elme. Amit Rákosi az „Elnémult harangokéban megütött, azt feszegeti Székely Mózes is, tragikusa bban, időszerűbben — nyíltan feltakarva saját végzetes hibáinkat. Egy magyar színésznő gyereke válik a műben nem magyarrá. . . Ez a. dráma’ mag. Nagy magyar kiáltás az éjszakába. Székely Mózes fanyarul mosolyog: — Egy színház se vállalta. Nekik üzlet fct 11 és olcsó siker-darab. Vájjon az ünnepelt „nagy“ budapesti Író, akinek uj színmüvét agy°Phoz0S.*wázták, irt-e egy mondatot is tragikus nemzete érdekében? Pedig ebben a darabban szembenéz a ma gyár meztelenül a saját sebeivel, hibáival is.. ] Így hát a színmű könyvalakban jelenik meg, mér nyomják 1«,— talán magára döbben az. akt elolvassa. . . Révedező mosoly: — Még mindig nej.; tudjuk minden alkon elviselni az igazat s olykor süket füleknek beszé’ünk. . . Kint fehér minden ■ — havazik — túl a városon a Cibles, a Szamos, a falvak, aho! olyan Rákóciak, Klssék, Szabadosok, Szepe- siek élnek, akik ma már nem tudnak mae őa de sra gyárul. .. A temetők Is magyar fejfákkal teli... Hó és szél csap végig a téli tájoi — s előfordul, hogy II. Rákóczi György egykori lovaskapitányának őse — R. községben, Cserhalom közelében — már nem 1* vallja magát magyarnak. . — Kié az ország? — cseng Székely Mózes irótolla alatt a kérdés súlyosan, tragikusan, félelmetesen. El kell majd könyvét olvasni és felelni kell a kérdésre. St. L. Zichy Jánns gráf halála otán Esterházy Méric gról veszi át a keresztény népárt Irányítását Budapest, január 26 A Magyar Kurír jelenti: A keresztény néppárt elhatározta, hogy elnökének, Zichy Já,nos grófnak el- h myta felett érzett mélységes gyásza jeléül tíz elnöki széket egyelőre nem tölti be. A párt ügyelt fii •‘de hj-ey Móric gróf, ügy- vsz^ő alelnök vezeti. A pártértekezlet behatóan megbeszélte a kül- és belpolitikai problémákat. Az értekezlet résztvevőinek egyhangú megnyi'afkozása alapján a leereszt ény néppárt Zichy János gróf utolsó lépviaélöházi dehidrációja értelmében folytatja munkáját és hallattja szavát a Ház plénumában és bizottságaiban. Fokozott ütemben folytatja a vidéki választmányi üléseken a közvéleménytájékoztatást is. ló ÁRU ÉS Jó HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK I ‘ • Diplomáciai élet Madridban Jegyezzünk búzakötvényt SZÖVETSÉG v Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központjánál Kolozsvár, Deák Ferenc-u. 9. sz.
