Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-22 / 17. szám
1944. JANUÁR 22. KutTiÜJSUG m*xr**fa. • Bf.- ,,-tbi 3 amikor Egressy Vidinben játszott... Döntő hatással voltak a magyarok a bolgár színjátszás kialakítására Pesten 1813-ban, Szegeden, Temesváron és Zimonyban 1838-ban rendeztek bolgárnyelvü szinieloadásokat — Érdekes adatok a bolgár-magyar művelődési kapcsolatok múltjából Kolozsvár, január 21. Ezekben az órákban, araikor a bo'gár testvérnemzet városait ismételten súlyos terrortámadások érték, sőt a szófiai magyar követséget is bomba döntötte romba, különös rokonszenv- vel fordul a magyarság a megpróbáltatásoknak kitett bolgár nemzet felé. A bolgár városok már a legrégibb időkben világitó fáklyái voltak egy különleges, mély népi kultúrának. Kelet és Nyugat ütközőpontjában, a legellentétesebb kulturális behatásoknak kitéve, csak azokat az idegfen elemeket szivták magukba, amelyek szellemi tartalmuknál fogva kiemelkedtek, de a bolgár szellemiséget nem veszélyeztették. így maradt meg ez a művelődés a mai napig, töretlenül, az ősrégi népi hagyományok jegyében és sohasem tagadta közösségét a földdel és a faluval. A bolgár ember jókedvű, szereti a szépet, a táncot, a muzsikát. A színházat szívügyének tekinti. Éppen ezért feltűnő, hogy a bolgár színházi kultúra aránylag későn indult virágzásnak, ennek okát azonban politikai téren kell keresni. Ha a kérdést a magyar-bolgár kapcsolatok szempontjából vizsgáljuk, le keil szögeznünk, hogy a bolgár színjátszás kifejlődését a magyarok is termékenyen befolyásolták. Itt elsősorban a Kossuth-emigránsok szellemi hatását kell kiemelni. Magyar tudósok, különösen Fehér Géza kutatásai a leg utóbbi évtizedben, az 1849-ben hazájukat elhagyni kényszerült férfiak balkáni hatásával foglalkoznak. A szabadságharc leverése után a menekülőket Törökország fogadta be és szivé’yes barátsággal és megértéssel kezelte őket. Ismeretlen világot hoztak magukkal és sugároztak ki a magyar férfiak. A porta először bolgár földön szállásolta el a magyarokat. Ezek a férfiak aztán közvet' en érintkezésbe kerültek a bolgár szellemiséggel. A magyar szabadság- eszmény gyorsan terjedt és jó talajra talált az elnyomott bolgárság körében. Egeressy Vidinben Vldin városában, amelyet a régi magyar történetírás Bodon néven emleget, ,a mult század legnagyobb magyar színművésze, Egressy Gábor magyar menekültek részére színházi előadást rendezett. A „Bánk bán‘ felfedezőjének, Shakespeare magyarországi népszerűsítőjének bulgáriai szereplése rendkívül nagy hatással volt és ösztönzően hatott a bolgárokra is. Az előadást 1949 október 30-án tartották meg. Egressy maga is megemlékezik visz- szaemlékezéseiben erről a szinielöadásról. Petőfi „örüit“-jét szavalta és egy jelenlévő török tiszt sietve elhagyta a termet, mert azt hitte, hogy az előadó tényleg megőrült... A Magyarországon élő bolgárok már a tizenkilencedik század elején több bolgárnyelvü műkedvelői előadást rendeztek: Pesten 1813-ban, Zimonyban, Szegeden és Temesváron 1838-ban. Az anyaországban csak Egressy bemutatkozása után nyilvánult meg az általános kívánság, hogy állandó színjátszó társulatot szeretnének látni. Bolgár színház felállítását követelték a külföldön tanuló diákok is, akik Nyugaton egy virágzásnak indult szinházi élet eredményeiben gyönyörködhettek ben Voinikov színházat alapított. Elsőnek a „Stojan Voivoda“ cimü darabot mutatták be a brailai bolgár iskola felsegélyezésének javára. Ez a társulat már nagy sikerrel működött és előadásokat tartott Bukarestben is. A szinházügyeket Bulgáriában sokan pártfogolták, sokan azonban a legélesebben kikeltek a színházak létesítése ellen. A színjátszás hívei azzal érveltek, hogy a szinház a nevelés és a hazafias szellem felébresztése szempontjából igen fontos eszköz, el’enzői inkább kórházakat és iskolákat szerettek volna ezen a pénzen létesíteni. A szinház azonban — nem hagyta magát. Eleinte szerény körülmények között működött, hiszen a bolgár színházakban azokban az időkben a női szerepeket is férfiak „alakították“, a meggyujtott tűz nem aludt ki többé... Az orosz megszállók 1878-ban faépületet emeltek, amelyben később a Szobranje is többször ülésezett. Itt orosz tisztek és hölgyek rendeztek műkedvelő előadásokat. Később bolgár műkedvelők is többször igénybevették ezt a helyiséget. 1883-ban az épület a lángok martalékául esett. Nyomdászból is lehet színész Plovdivban egy nyomdavál’alat munkásai kultúrkört alapítottak. A kör tagjai több darabot betanultak és előadtak. A kis társaság olyan sikerrel dolgozott, hogy tagjaiból csakhamar hivatásos' színészek lettek. Egy rendkívül müveit teo’ógus, Popov István került élükre. Rövid idő alatt egészen jó színészeket és színésznőket nevelt a társulat. Szorgalmasan dolgoztak és az állam is támogatta őket. Szófiába is többször- ellátogattak. Az á lam 3000 lévát ad a segélyezésükre, mecénás is akadt, aki Szófiában, a mai Nemzeti Szinház helyén hatalmas színházat építtetett — fából. A társulatot már Bolgár Nemzeti Színjátszó Társaságnak nevezték és előadásain az uralkodó is többször résztvett. Az érdeklődés ezekben az időkben (1890) már az operaelőadások felé is fordult, a rohamosan szerveződő énekes társulatot egybeolvasztották a prózaival. Külföldi kritikusok, színészek, kerültek Szófiába. A század- forduló éveiben a szófiai szinház már teljes virágzásnak indult, évente 85—90 előadást tartott, ebből 25-öt vidéken. A művészi vezetés egy horvát származású szakember, Mandrovics kezébe került. Oroszország, amely mindig nagy súlyt helyezett arra, hogy népszerűségét növelje a Ba'kánon, 8638 ruhadarabot bocsátott ajándékként a szófiai szinház rendelkezésére. Nemzeti Szinház 1903-ban „Nemzeti Szinház" lett ez a kicsi, de annál életképesebb társulat. Az igazgató Milarov, iró és költő, rendezők: Tuzics és a cseh származású Smaha. Külön épületet emeltek részükre államköltségen. Az ünnepélyes megnyitáson I. Ferdinánd is résztvett. 1923-ban ez az épü'et is leégett, de a lakosság áldozatkészsége újból felépítette. Az uj színházat III. Boris jelenlétében avatták fel. Igazgatója Balabanov lett. A szinház ezekben az időkben is gyakran rendezett vidéki vendégjátékokat. A szófiai Nemzeti Színházzal a bolgár szellemi és irodalmi élet nagyjai szoros kapcsolatokat tartottak fenn. Hadd álljon itt néhány név azok közül, akik munkájukkal megbecsülést szereztek bolgár földön a szinházi kultúrának: Szlaveikov, Angelov, Rostov, Jo- eov (a jelenlegi közoktatásügyi miniszter),- fllassilinov és Liliev. A szófiai Nemzeti Színház pazar épülete 1844 január 10-én angolszász bombatámadásnak esett áldozatául. Ezzel Szófia egyik legjellegzetesebb épülete pusztult el. A bolgár Nemzeti Szinház feladatai az újabb időkben egyre bővültek. A színháznak a szellemi értékek kicserélődésében is nagy szerepe van. A bolgár Nemzeti Szinház meghívására Németh Antal, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója a mult évben Szófiába, látogatott és Vörösmarty „Csongor és Tündé“-jét rendezte. Az előadást 1943 junius 10-én tartották meg. A halhatatlan remekműnek hatalmas sikere volt. A bolgár sajtó is rendkívül meleg hangon em'ékezett meg róla. 1923 óta a szinház mellett szinészképzö iskola is működött. A bolgár színjátszás ma minden vonatkozásban az élen halad. A macedón területek visszatérésekor uj feladatokat kellett betöltenie. Szkopljeban, a hazatért terü’etek kulturális központjában szintén Nemzeti Színházat állítottak fel, amelynek az a hivatása, hogy az eddig el- szakitottan élő bolgár tömegeket megismertesse az anyaországban virágzó irodalommal és művészettel. Számos magyar színész is bemutatta már vendégjáték keretében művészetét a bolgár színpadon. Magyar Írók müveit a bolgárok nagyon szívesen fordítják és adják elő. Nem csak Szófiában, hanem a szkopljei színházban is több magyar iró darabját adták elő a bolgárok, akik ezen a téren bebizonyították, hogy a magyar testvémemzettel a legszorosabb kapcsolatokat kívánják fenntartani.. M. J. EGYETEM-MOZGÓBAN a bomba sikerű NAGY PER utolsó előadásai: Szombaton 3, 5 és 7 órakor. Vasárnap d. e. 11-kor, 3, 5 és 7 órakor. A legizgalmasabb amerikai bűnügyi történet — Főszereplő: Heinrich George Hétfőn premeie, az európai filmszínházak világszenzációja: ■ A leányintézet hősei „Lucifer66 és „Metisztú66 Elzullolt urißa és ecjy ál-IiadiroltlcanV kalandos szélhámoskodása ham's ékszerekkel Zenekar — magyar menekültekből és bolgár muzsikusokból Először természetesen idegen darabokat fordítottak le bolgár nyelvré. A bolgár mü- dalnak Is ezekben az esztendőkben ringatták bölcsőjét. Itt ismételten ki kell emelnünk a menekült magyarok munkáját. Su- men városban Sáfrány karmester magyar menekültekből és bolgár muzsikusokból zenekart szervezett. Fehér Géza professzor bulgáriai körútja alkalmával a JJüKmed- siev-család hagyatékában több, Sáfrány á1- tal Írott kottát és partitúrát talált. Nagyrészt magyar szabadságdalok, nóták ezek, de ezek is hatással voltak a bolgár müdal- kultura kifejlődésére. Sumenben, amelynek zeneé'ete ezekután rohamos fejlődésnek Indult, rendezték még az első bo'gárnyelvü szinielőadást Bulgáriában, 1856 augusztus 15-én. „Mikál Misko- jed", (Egérevő Mihály) volt a darab címe, görögből fordították. Lom városban tartották meg a második előadást. Ezúttal Hebbel a „Genovéva“ clmü darabja került szinre egy Pisurka nevű tanitó fordításában. Amikor a női szerepeket is férfiak alakították Az első k letek és fordítások után eredeti boleár szabói; -orra. 1565Budapest, január 21. Néhány nappal ezelőtt a Körúton elfogtak egy cigányasz- szonyt, aki rézből készült jegygyűrűkkel, mint értékes aranytárgyakkal csipta be a hiszékeny járókelőket. Alig került a cigányasszony rendőrkézre, néhány óra múlva ujabh feljelentések futottak ne a főkapitányságra. A főváros különböző pontjain két férfi kínált, arany ékszereket olcsó áron es amikor megvették, kiderült, hogy jól sikerült rézlinmisilványok. '■ : ■ A Szabó detektivcsöport tagja! nyom --c- tak, amikor újabb becsapott.: jelentkezett Falvay László egyetemi hallgató elmondotta, hogy kedden délután a Kei ucn sétált. Szembe ment vele egy idősebb, botra támaszkodó, szegényesen öltözött lé fi és megszólította, nem tudná-e megmondani. höl találhatja a legközelebbi zálogházai? Szavaiból megtudta,, hogy az üli tó nemrég tért haza a frontról, súlyosan megsebesült és mást, mivel nincs pénze, családi arany ékszereit szeretné zálogházba tenni. Eközben lihegve — mintha szaladt voína — odalépett melléjük egy jólöltözött fiatalember és rászólt a „hadirokkantra“: T- Szerencsére még utolértem. A gazdám üzeni, hogy most măr hajlandó megadni a kért árakat, az ékszereken. A „sebesült katona“ habozva nézett az ékszerészsegédre, majd megrázta fejév:-— Nem. már meggondoltam a aoigot. Nem adom el, hiszen akkor örökre meg kellene válnom az anyámtól rámmaiuat örökségtől. Inkább mégis zálogházba teszem. Az ékszerészsegéd arra igyekezett rábeszélni a „rokkantat“, nogy mégis inkábD forduljon ékszerészhez. — Rendben van, hát mégis eladom, de nagyon fáj a lábam, nem tudók én már annyit gyalogolni. Ha fiatal barat ‘ina. — mutatott az egyetemi hallgatóra — hajlandó volna megtenni azt a szívességet, hizy az ékszereket elviszi az ön főnökéhez, akkor odaadom. Falvay emberszeretetböl hajlandó volt a szívességre. Ekkor a férfi egy maréknyi aranygyűrűt, fülbevalót és egyéb ékszeretet húzott elő zsebéből. ■— De valami biztosíték mégis kellene, legyen szives, fizesse ki nekem, akkor en tovább mehetek sürgős dolgomra. Az ékszerészsegéd Falvayhoz fordulva megmondta, hogy mekkora árért veszi át gazdája az aranytárgyakat. Az egyetemi hallgató, akinél ott volt tandíja és a szüleitől bevásárlásra kapott pénz, készségesen átadta a vételárat a hadirokkantnak, majd az .ékszerészsegéddel elindult az üzlet felé. Az egyetemi hallgató nyugodtan a kiszolgáló asztalhoz lépett és kirakta a tárgyakat az asztalra, odaszőlt a némán figyelő főnöknek, hogy a hadirokkant ékszereit hozta el. Kijelentésére csodálkozó hallgatás volt a válasz, majd a főnök megszólalt: — Kérem, én nem várok-semmiféle rokkanttól ékszereket. Az egyetemi hallgató megrökönyödve próbálta bizonyítani igazát, de pillanatokon belül kiderült, hogy az ékszerek közönséges hamisítványok és öt szélhámosok csaptak be. A főkapitányságra sietett és olyan sze- mélyíeirást adott, hogy a detektívek a férfiban ráismertek Bazsó Károly 33 éves ro- vottmultu ékszerészsegédre, akit az alvilágban Lucifer néven becéznek. Tegnap este az egyik telekitéri kocsmában az italozók között, egy detektív felismerte a hadirokkantat. Előállította a főkapitányságra. Falvay a rendőrséget elhagyva, alig haladt néhány lépést, a Zrínyi-utca sarkán szembetalálkozott a másik ékszerészsegéddel, szólt a rendőrnek, az lefogta a jól öltözött fiatal férfit és előállította a Szabő- detektivcsoporthoz. Az ékszerészsegédről kiderült, hogy Tótisz Ervin 25 éves textiltechnikus, Tótisz Béla ismert nöorvos érettségizett fia. Kihallgatása során kiderült, hogy amikor Tótiszék hat évvel ezelőtt kiutaztak Franciaországba, a fiatal flu rossz társaságba keveredett, csakhamar végleg elsüllyedt az alvilág alakjai között, akik Mefisztónak nevezték el, Beismerő vallomásuk után mindkettőjüket ’ b tartóztatták. Újból felhasználják a kiseleltezett tornaszereket Budapest, január 21. A kultuszminiszter rendeletet adott ki az egyes iskolák által kiselejtezett tornaszerek bejelentése ügyében. Tekintettel arra, hogy a nehéz anyag- beszerzés miatt sokszor nagy akadályokba ütközik az iskolák tornatermeinek, sporttelepeinek torna- és játékeszközökkel, valamint öltözőberendezésekkel való felszerelése és kiegészítése, a kérdést csak úgy lehet megoldani, ha az egyes tanintézetek által kiselejtezett, de javítással még használhatóvá tehető szereket nyilvántartásba veszik. Ezeket a kijavított eszközöket azután azok között az iskolák, leventeegyesületek között osztják szét, amelyek Ilyenekben hiányt szenvednek. (Magy. Tud.) Felvágta az ereit a nagyváradi Rimanóczv-fürdőben egy budapesti fiatalember Nagyvárad, január 21. Szerdán délután 5 órakor a mentőket a Rimanóczy- fürdöbe hívták. A gőzkamrában ott feküdt eszméletlenül egy fiatalember, aki mindkét kezén borotvával felvágta az ütőereket. A mentők beszállították a kórházba. Megállapították, hogy az öngyilkosjelölt Ofinger Jenő budapesti lakos, aki nemrég tért vissza Németországból. A nagyváradi rendőrségen sikkasztás miatt indn.it ellene eljárás és ezért szerda délután 6 órára volt beidézve. Az idézés időpontja előtt egy órával követte el az öngyilkossági kísérletet. Úgy látszik, félt tettének következményeitől. Az eljárás természetesen tovább folyik Ofinger Jenő ellen. Hirdetések, apróhirdetések feladhatók Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben
