Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-16 / 12. szám
1944. JANUÁR 1«. 3 Kelet tijsXG Magyar gyártelep — rongyból Á kiskunsági szőttes regénye 7 Egy évtizeddel ezelőtt a trianoni Magyar- ország gazdasági élete tehetetlenül pangott, az általános dekonjunktúrában. Nem volt munka és virágkorát élte az ADOB. Sokan talán már nem is tudják, hogy ez a rejtélyes szó az Állástalan Diplomások Országos Bizottságát jelentette s azt bizonyítja, hogy az állástalan diplomások elhelyezése komoly problémát és gondot okozott az államveze- tésnek. Ebben az időtájban uralkodott az az állapot, amikor jogtudort oklevéllel Vágy mérnöki diplomával a zsebében örülhetett a magyar fiatalember, ha valamelyik városi vagy községi hivatalhoz felvették szellemi inségmunkásnak s szinte teljesen reménytelenül állt a Világban az elhelyezkedésre váró, érettségizett ifjú. A diáktröszt Nagymihály Gáspár kiskundorozsmai fiatalemberrel is ez történt. Amikor a kereskedelmi érettségi bizonyítványt megkapta, összejárta vele a környéket — eredmény nélkül. Egy darabig dolgozott a községházán, de amikor az „irattárban elfogyott a hátralék“, — a havi 30 pengő jövedelemtől is elesett. Sokáig gondolkodott, hogy mit csináljon, végül is a méntelep padlásán ráakadt a MANSz egy ideig működött, dorozsmai szövőmiihelyének két szövőszékére, amelyeket már régebben nem használtak. Azután unalmában hozzáfogott s magától megtanult szőni. E’őször rongyból csinált szőnyeget, mégpedig kitűnő eredménnyel, a kezdeti sikerek után pedig elhatározta, hogy bővíti üzemét, meghívta tehát barátait, akikkel együtt dolgozott a Szent Imre körben s most már összesen öten elhatározták, hogy azért is megmutatják, hogy megélnek. Kisebbfajta kereskedelmi társaságot alakítottak, persze nem cégbejelentéses komoly vállalatot, hanem csak olyan egyszerű formátlan egyesülést, afféle diáktrösztöt, de még ezek a próbálkozások sem vezettek komoly közgazdasági sikerre. A barátok szétszéledtek, Nagymihály Gáspár azonban nem csüggedt. Folytatta a munkát — egyedül és amikor az első rongyszőnyegek elkészültek, felvette őket a vállára és maga in- dnlt eladói körútra. / Bővül az üzem Az első jólsikerült szőnyegvásár után több „nyersanyagot“, rongyot vett. A faluban egykét öregasszonnyal néhány fillérért kiválogat* tatt3 az összegyűjtött rongyot, fiatal leánymunkásokat alkalmazott az újonnan vásárolt harmadik szövőszékhez és azután éjt-nappailá téve dolgozott. A szőnyegek egyre Laposabbá lettek- Érthetően, mert szépek voltak és olcsók is. A mintájukat is maga tervezte az „insúgmúnkából kikopott“ szőnyegszövőmester. Megfejeltek ezek á minták a Dorozs- mán találkozó két tájegységnek: a Kiskunságnak és a Délvidéknek, hasonlítottak tehát a kunsági és a torontáli szőtteshez egyaránt. A kettő keverékéből lett a „kunsági-torontáli szőnyeg'', Nagymihály Gáspár produktuma, A szőnyegek egyre kapósabbak lettek, tehát az üzem egyre bővült. Egymásután épüllek a műhelyek, egyre több dorozsmai leány talált foglalkozást az újonnan vásárolt szövőszékek mellett s egyre több szőnyeg került az Ország és a világ piacára. Nagymihály Gáspár pedig fáradhatatlanul dolgozott tovább. Maga volt a* üzemvezető s az irodafőnök, a tervező és a* eladó, a fuvaros és a in-vásárló. Munkájának meg is lett az eredménye. Ma már Do- rozsma község közepén, apródohként Összevásárolt telkeken komoly gyárnak számító telepként zsúfolódnak össze a „Kunsági szövő- üzem" épületei s gépei. A műkedvelő foglalkozásból komoly milliós vállalat lett. 120 szövőszék mellett többszáz munkás dolgozik felváltva. Az üzemet egyre bővíteni kell, mert egymásután érkeznek a hatalmasabbnál-hataí- masabb rendelések. Régóta nem gyártanak mái csak szőnyeget. Az olcsó népruházati akció anyagának egy részét például itt állítják elő. A gyárnak ma már mérnöke van s művezetői, de azért a „főnök“ továbbra is benne él az üzemben. Uj tervek Amint a vállalat újonnan épült kultúrtermében hallgatjuk Nagymihály Gáspár Munkakönyvvel rendelkező varrónőket felvesz a Deraiata Művek r.t. Kolozsvár lelkes szavalt, elgondolkozva né.:zük az ablakon keresztül a munkaidő letelte után hosszú tömött sorban távozó munkássereget: Íme mégis csak alkalmas a magyar ember nemcsak a gyári munkára, hanem a vezetésre is! A gyáros elmeséli még a jövő terveit. Megmutatja a folyamatban lévő és továbbra tervbevett épületeinek tervrajzát. Lelkesülten magyarázza, hogy miféle gőzkazánokat vásárolt és milyen komplikált Budapest, január 15. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A lakásépítési állandó bizottság fennállási huszadik évfordulója alkalmából Bornemisza Géza m. kir. titkos tanácsos, iparügyi miniszter elnöklete alatt disz- gyülést tartott. Lengyel Ervin dr„ az Országos Társadalombiztosító Intézet vezérigazgatója, Hindy Zoltán dr„ a Magánalkalmazottak Biztosítási Intézetének vezérigazgatója és Tichy Kálmán dr. miniszteri osztályfőnök, a bizottságban a miniszter állandó helyettese, ismertették azokat az eredményeket, melyeket a bizottság á lakástermelés elősegítése terén e'ért. Működésének húsz esztendeje alatt a lakásépítési állandó bizottság 14.000 lakásépítésre összesen 150 millió pengő kölcsönt folyósított. A beszámoló után Jakab Oszkár dr. m. kir. titkos Kolozsvár, jan. lő. A Nagyváradon megjelenő „Nagyvárad“ c. lap Írja a következőket: Az „Universul“ legújabb száma vezércikket irt Garoflid professzor adatai alapján s elismeri, hogy a jelenlegi Romániában 1 és félmillió román parasztnak nincsen földje. Ezzel kapcsolatban rámutat a cikk arra is, hogy ha a mai romániai nagybirtokokat — í millió 870 ezer hektár földet — felosztanának úgy, hogy jelenlegi birtokosaik csak 100 hold földet kapnának, a földtelen parasztság számára 670 ezer hektár föld szabadulna fel. Ez egy tel hektárnál is kevesebb kiosztható földet jelentene. A lap ebből arra a következtetésre jut, bogy uj földreformra nincsen szükség, minthogy a kiosztásra kerülhető föld úgy sem elég az igénylőknek — ami nem nevezhető kimondottan szociális felfogásnak, különösen, ha tudjuk, hogy az Universul a máj földjéből milyen szívesen osztogat Miként annakidején szívesen látta az erdélyi magyar nagybirtokok kisajátítását V . . Ugyancsak az Universul egyik legutóbbi számában olvassuk Bataria cikkét, amelyben arról ir, hogy a románság születése óta kereszténynek számít inig szomszédai — nyilván miránk is célozva —, jóval később vették fel a kereszténységet. Ehhez csak egyetlen megjegyzést lehet fűzni. Nagyon jól emlékezünk a roL'ngvár, január 15. Az ungvári pénzügyi nyomozók novemberben íöltartóztattak egy szobránckörnyéki parasztszekeret, amelyen több legény burgonya alá rejtve nagymeny- nyiségü textilárut szállított. Bevallották, hogy Ungváron lakó Ganz Bemátné nevű asszony lakásában tartózkodó, Bziovákiahoi menekült zsidó kereskedő részére kellett átadniuk az árut, akinek már többizben szállítottak hasonló módon. Az árut az Ungvárra szökött kereskedő Szlovákiában maradt bátyja küldte, ök csak fuvarosként szerepeltek s 300 pengőt kaptak a csempéi szésért. A pénzügyi közegek azután le is fülelték a kereskedőt: Freireich Miksa 29 éves nőtlen, gölnicbányai születésű volt textilkereskedőt, aki legutóbb Nagymihályon lakott. Onnan indult el a magyar határ felé és Remetevasgyár közelében lépte át engedély nélkül a határt. Megállapították, hogy Freiszövő gépek várnak beszerelésre. Azután két kérdésünkre válaszol. Ezek a válaszok feleletet adnak a fiatal gyárvállalat kialakulásának titkára. Kiderül ugyanis, hogy bizony igen sok nehézséggel kellett Nagyml- hálynak megküzdenie. A tőkehiány különösen nagy gondja volt s bizony meg is szűnt volna üzeme, ha az újjáépülő Magyarország vezetői nem hozzák létre az önállósitási Alapot. Az Innen kapott kölcsönből sikerült megalapoznia vállalatát. Kiderült még az is, hogy egyik legnagyobb lelki ösztönzője volt az a legfelsőbb helyről elhangzott Sző- zat, amely Szolnokon a magyar ifjúságot az ipari, kereskedelmi, tehát közgazdasági pályákra szólította. tanácsos, Gerlóczy Gyula dr. nyugalmazott államtitkár, Lengyel Ervin dr. és Hindy Zoltán dr. vezérigazgató méltatták bensőséges szavakkal a bizottság húszéves munkáját és annak jelentőségét. Klsdl Pál miniszteri osztálytanácsos ismertette végül a bizottságnak részletesen kidolgozott javaslatait, amelyek az Atmenetgazdáikodás idején inditandó néplakásépitési akcióra vonatkoznak. Bornemisza Géza iparügyi miniszter elismeréssel állapította meg zárószavaiban, hogy a bizottság rendkívül súlyos Időkben komoly és értékes munkát végzett. A bizottság javaslatait az érdekeltség bevonásával komoly mérlegelés és tanulmányozás tárgyává teszi és annak eredményéhez képest a szükséges teendőket megteszi. mán papság vasgárdista szerepére s ezt az emléket olyan hamar nem lehel elfelejteni, mint az Universul neves cikkírója képzeli. Ha udvarolni akart az Universul a keresztény Nyugat előtt keresztény mezbe öltözötten, jó lett voma felemlíteni, hogy nemzeti műveltséget éppen az erdélyi magyar protestantizmustól kapta. A Cureutulbau most jelent meg teljes szöveggel az a rendelet, amely a zsidóknak közmunkára való felhasználásáról intézkedik. A rendelkezés szerint minden 16—50 éves férfi köteles a hó eltakarítási munkálatokban rósztvenui. A szükségmunkások két csoportban dolgoznak 6—7 napig s a munka alól csak a munkaképtelenek és a hadsereghez beosztott zsidók mentesülnek. Igen érdekes a rendelkezésnek az az engedménye, hogy 37)00 lej lefizetése elleniben mentesítik az egyetemet végzetteket, továbbá a szellemi és könnyű testi munkára képeseket a hólapátolás alól. Ion Siinionescu professzor halálával megüresedett a Román Akadémia elnöki széke. A „Curentul" jeleutése szerint a Román Akadémia rendkívüli ülésén D. Gnsti professzort, az egykori Goga-kor- rnány kultuszminiszterét választották I még elnöknek. A Román Akadémia májusban azonban megismétli elnökválasztását, úgyhogy Gusti professzor megbízatása csak májusig szól. reich álnéven élt Ungváron: Weisz Sándor budapesti, Dob-utcai lakos nevére kiállított rendőri bejelentő lapot és ugyanerre a névre .Szikszón kiállított polgári személyi lapot találtak nála. A csempészekkel együtt Freíreichot is letartóztatták novemberben. Az árucsempésző legényeket a tiltott határátlépések miatt már elitélték fejenként egyhavi fogházra, mig a Csempészetért külön fogják őket Freireichhai együtt felelősségre vonni. Az ungvári törvényszék most tárgyalta a Freireich határátlépési és ökirathamisitási ügyét. Az egykor dúsgazdag kereskedő szlovákiai szökését azzal indokolta, hogy előbb családja Vagyonát szedték el különféle címeken a szlovákok, végül életük forgott veszélyben. Szüleit sok más zsidóval együtt Lengyelországba deportálták, azt sem tudja, élnek-e még. Ö Júliusban jött át Magyarországba. A magyajf igazoló iratokat még Tizennégyezer lakás építésére 150 millió pengő kölcsönt folyósított 20 év alatt a lakásépítési állandó bizottság Iff a legujabli ntilbosz'. Az Universul szerint a románok mindig keresztények voltak Miből él a Szlovákiából átszökött zsidó texti'es Magyarországon ? Sfern ur ianácsoiial a<f az imaháiban Ismerje meg .a porszivógép előnyeit Telefonhívásra készséggel bemutatja Kőház! János cég Jókai-u. 3. Tel.: 13-67. Nagymihályban vásárolta 200 szlovák koronáért egy ismeretlen zsidótól, aki azt bátyja nagymihályi lakásába hozta el. Magyarországon Freireich Miksa először Budapestre utazott, de ott nem tudott lakáshoz jutni és mert attól tartott, hogy ott nem fog tudni megélni. Ungvárott igyekezett letelepedni. Itt az egyik Iniaházbnn találkozott Stern nevű volt pozsonyi ismerősével, ez mondotta neki, hogy Szlovákiában szerzett iratai keveset érnek, mert katonai arcképes igazolvány hiányában amugyis bujidosni kelt majd a városban. Ez a Stern gondoskodott arról, hogy a rendőrségen bejeüentsék. Freireich elmondta még, hogy amikor átjött a határon, 1000 pengői hozolt magával, ezt azonban egy hónap alatt felélte. Később bátyja különféle textilanyagokat küldött Ungvárra, ennek értékesítéséből tartottá fenn magát. Enyhe büntetést kért. , Az ügyész vádinditványa alapján a bíróság 2 havi fogházra ítélte a kereskedőt. Az ítélet jogerős. Rövidifelt tanév után Leérettségiztek a kolozsvári gép- és villsmosipari középiskola utolsó évfolyamának növendékei Kolozsvár, jan. 15. A háború miatt az ország összes gép- és villamosipari középiskoláiban megrövidítették az utolsó évfolyamon a tanítást s junius helyett a napokban megtartották az érettségi vizsgálatokat is. Kolozsváron az állami gépes villamosipari középiskolában január 3—13 között tartották meg az érettségit. A vizsgáztató bizottság elnöke Damjano- vich Lajos dr. miniszteri osztályfőnök, társelnöke: Gerevich Géza dr. miniszteri tanácsos, tagjai pedig Gárdonyi Jenő mérnök, intézeti igazgató, soproni Ehr- linger József dr. egyetemi adjunktus. Folgens Arisztid és Zikéli Ernő mérnökök, Hegyi Endre dr., Sipos László és Grigercsik Jenő tanárok. Érettségire állt összesen 53 jelölt. Ezek közül kitüntetéssel érett három jelölt: Grój Miklós, Martin László és Sass Tivadar, jelesen érett hat növendék: Boros János, Bujdos Jenő, Fülöp Jenő, Hermann Miklós, Pink István és Tokay György, jól érett 18, elégségesen 13 jelölt, pótvizsgára, illetőleg ismétlésre utasítottak 13 növendéket. Az érettségi vizsgálatok befejezése után Damjanovich Lajos dr. elnök, a vallás- és közoktatásügyi miniszter kiküldöttje a legnagyobb elismerés hangján emlékezett meg a jelöltek általános felkészültségéről, ami nemcsak a növendékek alapos munkáját, hanem a tanári kar helyes pedagógiai elgondolásait igazolja. Kolozsváron ez alkalommal tartottak előszór érettségi vizsgát a gép- és villamosipari középiskolában, amely a műszaki pályára készülő ifjúság nevelését hivatott szolgálni. A növendékek elméleti oktatás mellett műszaki kiképzésben is részesülnek. Minden osztályban hetenként 14 órát műhelyben dolgoznak, hogy kellő gyakorlati ismeretekre tegyenek szert. A gép- és villamosipari középiskolából kikerülő ifjúság bármely ipari vállalathoz már teljes felkészültséggel szerződhetik le, úgy, hogy nincs is szüksége további képzésre. A növendékek azonban nemcsak műszaki téren szereznek gyakorlatot, hanem ipargazdasági szakismeretekben és az ipari közigazgatással kapcsolatos kérdésekben is alapos jártasságra tesznek szert. Az állami gépipari középiskola elvégzése lehetőséget nyújt a jövőben maga- sabbfoku kiképzésre is. Az 1938. XIII. törvénycikk, amely ezt az iskolatípust megalkotta, egyelőre nem rendelkezik arról, hogy ennek elvégzése után a növendékek melyik egyetemre iratkozhatnak be, de egy konkrét esetből kifolyólag a közoktatásügyi, miniszter engedélyt adott arra, hogy gépipari középiskolát végzett növendék egyetemre iratkozzék be. Valószínű, hogy a törvény végrehajtási utasítása szabta meg a növendékek továbbképzésének lehetőségét.
