Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)
1943-12-01 / 272. szám
1943. DECEMBER 1. 3 Kníjfju.nm Megkezdődött a Házban a megajánlásé vita Budapest, nov. 30. A képviselőház keddi ülésén folytatta az állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülés iránt — mivel a felhatalma.zási vita ezen a napon kezdődött — pártállásra való tekintet nélkül Igen nagy az érdeklődés. Felolvasták az állandó összeférhetet'enségi bizottság határozatát Pecsornik Ottó összeférhetetlenségi ügyében, melyben megállapították, hogy az összeférhetetlenség esete nem forog fenn. Napirend szerint következett az 1944. évi állami költségvetésről szóló javaslat tárgyalása. Az egyes pártok a következő szónokokat jelentették be: Magyar 15'et Pártja és Erdélyi Párt: Laky Dezső, Teleki Béla gróf, Donáti) György és Mezey Lajos. Magyar Megújulás Pártja: vitéz Jmrédy Béta. Nyi- laskereáztes Párt: Szőlőssy Jenő. Független Kisgazdapárt: Tildy Zoltán. Keresztény Párt: Zichy János gróf. A kárpátaljai képviselők: Bródy András. Polgári Szabadság Párt: Apponji György gróf. A szociáldemokraták: Peyer Károly szónokot jelentették be. Az elnöki bejelentések után Inántsi Papp Elemér előadó kezdte beszédét. Az 1944. évi állami költségvetés indokolását szakaszonként ismertette. ^Ezután az indokolással kapcsolatban i-ámutatott a megajánlás vita lényegére és fontosságára. Foglalkozott a törvényjavaslattal kapcsolatban a bizalom kérdésével is. Kiemelte, hogy gróf Apponyi Albertnek az volt a meggyőződése, hogy a megajánlás! vitából helyes volna bizalmi kérdést nem csinálni. Amig általában az állam nincs közigazgatás nélkül, úgy a modern állam nem lehet költségvetés nélkül. A költségvetés az államháztartás folytonosságának szempontjából nélkülözhetetlen. Fontos, Ijogy a közigazgatás egy napig se akadjon meg. Ha ennek fontosságát átérzi a Ház, akkor nem szabad nekünk magyaroknak a mai időkben egymással szemben bizalmatlannak lenni. Kéri tehát a Házat, hogy pártpolitikai szempontot félreértve, a magyar hivatástudatnak átérzése mellett a nemzet érdekének szem előtt tartásával teljesítse most is történelmi feladatát. Végül a megajánlási törvényjavaslatot mind általánosságban, mind részleteiben elfogadásra ajánlotta. A megajánlási vita első vezérszónoka vitéz Imrédy Béla volt. Imredy Béla besiéd© Vitéz Imrédy Béla, aki két meghosszabbítással másfél óra hosszat beszélt, bevezetőül azt hangoztatta, hogy a törvényjavaslatot nem fogadta el és a kormányt nem ajándékozhatja meg bizalmával. A nemzeti egységnek a kérdése azonban nem ettől függ, hanem az általános politika irányvonalainak tisztaságától. A honvédelmi tárca tárgyalása megmutatta és ezt örömmel állapítja meg. hogy van egy kérdés, amelyben mindenki pártkülönbség nélkül egyet ért és ez az, hogy az országnak jobban, mint valaha szüksége van hősies szellemű és a lehetőségek legmagasabb fokú kihasználásával korszerűen felszerelt és kiképzett hadseregre. Beszéde további során a parlamentáriz- musról szólt és hangoztatta, hogy a parlamenti rendszer csak úgy funkcionál helyesen, ha a sajtó révén a parlament és a közvélemény között élénk kapcsolat áll fenn. Feladata továbbá a parlamentnek, hegy ellenőrizze és ha kell felelősségre vonja a végrehajtó hatalom gyakorlóját, a kormányt. A külpolitika síkjára áttérve azt fejtegette, hogy a magyar külpolitikának csak egy célja lehet, azt az utat követni, amely a nemzet boldogulásához vezet. A legélesebben szembefordul a független kisgazdapárt és a szociáldemokrata párt tagjai által kiránt külpolitikai elgondolásokkal, amelyek a kormány külpolitikájával szemben 180 fokos eltérést mutatnak. A földbirtokpolitikai kérdésekre áttérve a háború hőseinek földhözjuttatását sürgette. Követelte, hogy a földet katonavíselt több- gyermekes magyar családfők kapják. Ezen a téren elsősorban a zsidnbirtokok odajutta- tására gondol. A mezőgazdasági termelés fokozása elsőrangú honvédelmi érdek. A munkakén!1 övei szemben a törvény legteljesebb szigorát kell alkalmazni. Az alapelv az legyen. aki nem dolgozik, az ne Is egyék. Vitéz Imrédy Béla a következőkben az ár- és a bérszínvonal időszerű kérdésével foglalkozott. Kifogásolta az ár- és bérszabá'yo- zás vonalán legutóbb tett intézkedéseket. Szólott a zsidóvagyonok lénye,gesen erőteljesebb megadóztatásának szükségességéről, majd hangoztatta, hogy a nemzeti fegyelemre a gazdasági kérdéseknél is igen nagy szükség van. Vitéz Imrédy Béla ezután szociális kérdésekről beszélt. Azt hangoztatta, hogy a kormánynak minden intézkedést meg kell tenni a magyar jövő, a gyermek érdekében. Részletesebben foglalkozott a zsidókérdéssel. Kérte a kérdésnek a magyar mentalitásnak megfelelő megoldását társadalmi, gazdasági, szellemi és politikai téren egyaránt. A legerélyesebben kikelt a feketepiac haszonélvezői ellen. Kérte, hogy az ország hivatalos külpolitikai irányzatát valló jobbolda1! pártok és mozgalmak a törvényes keretekben működhessenek és a háborns céljainkat megtagadó baloldali pártokat és mozgalmakat a legerélyesebben ellenőrizzék. A külpolitika sikjára újból visszatérve vitéz Imrédy Béla hangoztatta, hogyha igaz volt ezelőtt egy esztendővel az, hogy ez a háború a mi háborúnk, ez ma még fokozottabb mértékben áll. Az angolszász—orosz szövetségen belül a hatalmi súlypont az oroszok javára tolódott el. A moszkvai értekezlet megmutatta, hogy az igazán fontos kérdésekben, például a területi kérdésekben semmiféle megoldás nem jött létre. A kö- zépeurőpai államok kérdésében alapvető az ellentét az angolszászok és a Szovjetunió között. A kisállamok szövetkezésé Moszkva számára vörös posztó. A nemzetek önrendelkezésének legnagyobb ellensége szintén Moszkva és a szovjet törekvéseknek végső célja Európa bolsevizálása. Függetlenséget és szabadságot akarunk. A porosz csizmától ne féltsük hazánkat. A porosz csizmából mi sem kérünk. A német támogatásnak köszönhetjük azonban a két bécsi döntést. Az angolszász—orosz győzelemtől mitsem várhatunk és abból, amit Benes akar, Magyarországra semmi jó sem származik. Vitéz Imrédy Béla beszéde után deklarációt olvasott fel, amely a maga és pártja felfogását juttatja kifejezésre. A deklaráció lényege, hogy Magyarország külpolitikáját az ország földrajzi helyzete és kultúrája határozza még a Gömbös Gyula által kijelölt irányban. Ez a külpolitika az ország helyét ebben a háborúban a háromhatalml egyezmény hatalmai mellett jelölte meg. Ez a külpolitika eredményezte a trianoni béke- szerződés revízióját és liárommlllió magyar visszakerülését. A belpolitika vonalán a fajvédő nacionalista elveket vallják. E politika lényege a magyar népi gondolat, a keresztény erkölcsi és szociális szempontok és a közéleti tisztaság érvényesülése. Alapvető fontosságú a kormány gondoskodása a munkásságról A felhatalmazási javaslat következő vezérszónoka Laky Dezső, a Magyar Elet Pártja első vezérszónoka volt. A kormány a háború évei alatt sem hanyagolta el a magyar mezőgazdaság továbbfejlesztését — mondotta. A háború ellenére is olyan termelési fejlődést ért el, amely megfelel azoknak a feladatoknak, amelyeket a háború reánk kényszeritett. Agrárjelle- günk fenntartására és fejlesztésére való tekintettel nem helyes a földosztás kérdését kiválasztás nélkül végrehajtani. Mindazok az intézkedések, amelyek ezen a téren történtek, azt mutatják, hogy a földhöz juttatásban a háborúban érdemeket szerzett emberek részesültek. A munkafegyelem kérdésében az eddigiek azt mutatják, a kormány mindent elkövet az ellentétek kiegyensúlyozására. A kormánynak továbbra is munkát fog adni, hogy kiküszöbölje az Ipari és a mezőgazdasági munkások helyzete közötti ellentétet. Az árak és a munkabérek frontján azonban nem csak Magyarország küzd nehézségekkel, hanem nálunk sokkal hatal- * masabb és gazdagabb országoknak is vannak ilyentermészetü problémái. A pénz értékével kapcsolatban megállapította, hogy az jobb az adott körülmények között nem is lehetséges. Helyesli azt az irányzatot, amely a földadó kérdésében az aranypengő alapról a bnzaalapra kíván áttérni. A költségvetés számadataival összefüggésben az a nézete, hogy a háború folyamán most egy békés esztendő költségvetését vitatják. Fejtegette ezután az ország szociális berendezéseit és ezzel összefüggésben megállapította, hogy a kormány gondoskodása, a munkásságról az előző világháborúval szemben alapvető fontosságú. Érintette ezután Inky Dezső az ország határai körül tornyosuló veszélyeket és hangoztatta, hogy minden csepp magyar vért fontolóra kell venni abból a szempontból, hogy miként használjuk feji. A megajánlást § törvényjavaslatot elfogadta. Szőlős! Jenő a Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka beszéde elején deklarációt olvasott fel, amely a Nyilaskeresztes Párt általános politikai felfogását tartalmazta. Pártjának December 1.» 4L és 5«én d. u. 2 órakor álláspontja a teljes őszinteség. Szerinte szükséges, hogy az ország közellátásának kérdésében a dolgozó tisztviselőkről történő gondoskodás ne menjen a lakosság többi rétegének ellátása róvására. Ezután belpolitikai kérdésekre rétéivé hangoztatta, hogy az ellenzék lelkiismeretesen részt akar venni a parlamentáris életben. A bizottsági munkában eddig a párt a nemzeti kötelesség tudatában fejtette ki tevékenységét. Elismert, hogy van nemzeti egység és ez tömören áll az ország érdekei mögött. A megajánlási javaslatot nem fogadta el. Teleki Béla gráf: A Kárpái-snedeecéiien éld népeket csak magasaiibreniiii életfelfogás ereje képes összefogni Ezután gróf Teleki Béla. az Erdélyi Párt vezérszónoka emelkedett szólásra és többek között azt mondotta, hogy a háború o yan szakaszába érkezett, amikor Európa közvéleményét már nem csak a háborús események, hanem a háború utáni kibontakozás lehetőségei is érdeklik. E tekintetben nekünk magyaroknak nincs szükségünk uj tervekre: ezeket minden időkre megszabta a honfoglalás. A Kárpát-medence egész és bonthatatlan egység. A benne élő népeknek harmonikus egységben kell élniük, mert a természeti adottságok itt közös feladatokat és azonos sorsot jelöltek Isi számunkra. Sajnálatos, hogy a körülöttünk élő népek egyike nem tudja megérteni a természet és a történelem megmásíthatatlan követelményét. Ezután foglalkozott a magyarság kárpátmedencei feladataival, amelyek szerinte még nem zárultak le. A Kárpát-medencében élő népeket csak egy magasabbrendü életfelfogás és egy egészséges társadalmi és gazdasági berendezkedés vonzó ereje képes összefogni. Ezután büszkeséggel állapította meg, hogy az ország ősi parlamentje a legnagyobb háborús viharban is hü maradt hagyományaihoz. A szociális kérdésekkel fog- la1 kozva elismeréssel hangoztatta, hogy a kormányzat behatóan foglalkozik velük. Foiberth Eve áll. engedélyezett gyors-, gépiró és szépirószakiskoiájában dec. Lén uj tanfolyam kezdődik Kolozsvár. Kossuth Lajos utca 5. Telefon: 18-94 Vidékieknek kedvezmény. Államvizsga. Hozzátette, hogy e kérdés megoldását csak egy olyan uj és szociális gazdasági rend biztosíthatja, amely a mai szociális feszültség okainak eltüntetésére és a társadalmi igazságosság és egyensúly megoldására törekszik. Ebből következik, hogy a szociális és gazdasági reformok egymástól el nem választhatók. A Kárpát-medence olyan gazdasági egység, amelyet, ha kiaknáznak, nem csak a benne együttműködő népek sorsa, javulna meg, hanem európai hivatást ts szolgálna. Kitért ezután a fö'dbirtokreiorm- ügyekre is. Ezt a kérdést a pártpolitikai agitációk és a váltakozó közhangulat fölé kell emelni. A hadseregről beszélve hangoztatta Teleki Béla gróf, hogy honvédségünk vezetője Immár három háborús év tapasztalataival rendelkezik. Hiszi, hogy ezeket a tapasztalatokat a vezérkar behatóan figyelembe veszi, és bízik abban, hogy a hátországban biztonságban dolgozó munkásosztagok nem csak kifogástalan ellátásban és gondoskodásban részesülnek, hanem hasonlóképpen családjaik is messzemenő állami támogatást kapnak. A nemzetiségi politikáról azt mondotta, hogy hagyományainkhoz hü, de a változásokat lemérő uj magyar nemzetiségi politika alapjait kell lerakni. Befejezésül azt a meggyőződését fejezte ki, hogy kormányelnököt még nem terhelt olyan súlyos felelősség, mint Kál’ay Miklós miniszterelnököt. ö igaz magyar érzéssel nemzete jövőjébe vetett hittel, becsületesen áll azon a helyen, amelyre a magyar sors állította. Sok tényezőn fordul meg jövő sot- sunk alakulása, amelyet nem tudunk befolyásolni, de amelyet szilárdan biztosíthatunk, ha a belső egységet továbbra is megőrizzük. A megajánlási javaslatot elfogadta. A magyarság szaporodását nem asszimilációval kell elérni, hanem népi erőink fejlesztésével A következő felszólaló, Dónáth György, a MÉP második vezérszónoka volt. A magyar államvezetés célkitűzéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy áll am vezetésünk legfőbb célja, gondoskodni a nemzet megmaradásáról és a magyarság fennmaradásáról. A magyarság szaporodását nem az asszimilációval kell elérni, hanem saját népi e-röinket kell további ejleszteni. Ebből a célból fel kell karolni a magyarság legéletképesebb rétegeit. az erős, a munkakész és az élni a kai 6 ntprétegeket, s akkor már csak az okos áUamvezetés és szervezés kérdése, hogy e föld és annak népe teljesítse hivatását az állam iránt. Beszéde további részében a magyar birodalmi gondolattal foglalkozott, amely azt jelenti, hogy a közős vérből származó magyarság élettere a szentistváni birodalom. Ennek a birodalomnak a keretében a másnyelvii állampolgárokat minden jog megilleti, akiknek a magyar hazához való hűsége rendíthetetlen. Az együttélés formáját azonban elsősorban a magyarság hivatott megszabni. Beszéde második felében arról szólott, hogy a magyar nemzet legfőbb gondja, hogy a mostani háborúból győztesen és erősen kikerüljön és békével megkezflhes- se azt a munkát, amellyel hazáját gazdaggá tudja tenni. Ezt a háborút nem mi kerestük. Európa érdekében a békés kiegyenlítődés lehetőségeit kerestük, a háborút azonban teljes hűséggel szövetségeseink iránt továbbra is viseljük. A rendelkezésre álló magyar erőket mérjük fel és gazdálkodjunk velük a leggondosabban. A külföld aszerint mér fel bennünket, hogy mennyire vagyunk egységesek és milyen a belső rer-.iink. Beszéde befejező részében a háborús feladatokról szólott. Minthogy teljes bizalommal van a kormány iránt, a meghatalmazást megadja. Krúdy Ferenc aielnök a beszéd elhangzása után napirendi javaslatot tett. Eszerint a Ház szerdán délelőtt 10 órakor tartja legközelebbi ülését a szönyegenfekvő javaslat folytatólagos vitájával. Az interpellációkra IS órakor térnek át. A Ház ülése ezzel véget ért. Hyupaloiifiia vqüu! $mM\ István tir., Holozs vármegye tiszti főügyésze Kolozsvár, november 30. Hétfőn délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott Kolozs vármegye törvényhatósági bizottsága Inezecly- Joksman Ödön dr. főispán elnökletével. A közgyűlés Szász Ferenc dr. alispán előterjesztésére elhatározta, hogy egy uj díjas gyakornoki állást szervez és megszüntet egy díjtalan gyakornoki állást. A közgyűlés elhatározta továbbá, hogy a vármegye tisztviselői és egyéb alkalmazónjai részére, továbbá a számvevőségi tisztviselők és tisztiorvosok részére karácsonyi. Illetőleg téli beszerzési segélyt ad. Ezzel a belátó intézkedéssel a törvényhatósági bizottság a tisztviselők lelkiismeretes többlet munkáját akarja méltányolni. Elhatározta továbbá a rendkívüli közgyűlés. hogy Somod! István dr. vármegyei tiszti főügyészt saját kérelmére nyugdíjazza. A nyugalomba vonuló Somod! latrán dr. tiszti főügyész érdemeit vitéz Boga Alajos dr. prelátus-kanonok, törvényhatósági bizottsági tag méltatta a közgyűlés előtt . Lelkes szavakkal méltatta Somod! István dt .- nak a megszállás évei alatt végzett áldozatos munkáját, majd igy folytatta: — Somod! István dr. az elmúlt 22 év alatt egyike volt azoknak, aki nem ijedt meg és nem hátrált meg a veszélyek elől. A magyar élet' egy részét, a magyar testedzőket és sportembereket igyekezett megtartani'és számontartani s lelkes munkájával ezt * célt el is érte. Amikor 1940 november 30-án elfoglalta hivatalát, hivatalában pontos, úri gondolkozó-su és törvénytisztelő volt, ezért úgy gondolom, méltó a törvényhatósági bizottsághoz, hogy elválásunk alkalmával magyar kézszoritással búcsúzzunk tőle. Kívánjuk, hogy’ a nyugalomban eltöltendő éveit a jó Isten aranyozz« meg és éltesse sokáig. Vitéz Boga Alajos dr. indítványára a törvényhatósági bizottság egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy Somod! István dr. érdemeit jegyzőkönyvileg is megörökíti.
