Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)
1943-12-01 / 272. szám
KttttiUjsüg 4 1043. DECEMBER 1 za Ismét visszakapta vagyonát Malaxa mérnök, a román iparmágnás Hegyem lett az egykori CFR-mérnokből a román hadiipar koronázatlan fejedelme?— Ma'axa szerepe II. Károly restaurálásában és Max Áuschnitt bukásában Malaxa tankjaival indult rohamra 1S41 telén a nagy vasgárdista forradalom A Budapesten megjeleni „Vj Világ“ c. közgazdasági hetilap legutóbbi számában olvastuk e&l a feltűnést keltó tudósítást: Néhány héttel ezelőtt bejárta ar. európai sajtót az a hir, hogy a legfelsőbb román biróság Ítélete visszajutotta Malaxa mérnököt teljes birtokâlhmiânyába. Ezzé' az Ítélettel a román nagyiparnak, elsősorban pedig a modem román hadiiparnak ismét Malaxa lett szinte korlátlan ura. Természetes,« hogy ezek a közlemények igen nagy feltűnést keltettek európaszerte. A gazdasági élet tájékozott beavatottjai azt is tudták, hogy ezzel a ténnyel az utóbbi évtizedek egyik legizgalmasabb közgazdasági regénye jutott el nj fejezetéhez. Alig néhány esztendővel ezelőtt, a második világháború kitörése utáni időben, rendkívül sokat irt az egész világsajtó a hires I román Malaxa-konzemröl és annak meg- I A fiatal román mérnök nem csak kizárólagosan , műszaki alkotó tehetséggel rendelkezett, hanem élénk keieskedelmi és általános gazdaságpolitikai érzéke is fejlett lehetett. Ezt bizonyítja egyébként az is, hogy már a huszas évek vége felé kiépítette politikai természetű kapcsolatait és igy jutott összeköttetésbe az akkor már szerepelni kezdő Max AuseUnUt-tal, aid igen jelentős szerepet játszott a román közgazdasági életben. Max Áuschnitt befolyását tulajdonképpen annak köszönhette, hogy az angol nagytőkének a román nehéziparban és bft- nyaiparban való érdekeltségeit bevezette. Ugyanakkor azonban, amikor az angol tőke érdeklődését felkeltette az olyan nagyjelentőségű vállalatok iránt, mint amilyen például n délerdélyi Resica, a maga számára Is szerzett megfelelő befolyást biztosító paketteket. — Max Anschnitt voit az, aki ekkor már finanszírozta azokat a törekvéseket, amelyek későbben Károly román király Hazatérését eredményezték Malaxa mérnök jól orientálódott tehát, amikor Max AusehniH-tai mindig szorosabbra építette ki összeköttetését és a maga erőivel is támogatta Károly hazatérésének ■tját. Károly hazatérése után, mindkettőjüknek egyformán felvlnach és Malaxa Max Ausch- nitl-tal együtt mindig nagyobb és nagyobb befolyást tudott a maga száméra biztosítani ** akkori román nagyipar területén. Az idők folyamán azonban a két domináló román közgazdasági vezető férfi üzleti érdekekből fonódott barátsága meglazult As lassanként éles rivalizálássá fejlődött. Malaxa és Max Áuschnitt versenyezni kezdtek egymással, nemcsak a király barátságáért, hanem a román nehézipar birtoklásában Való részesedésért is. Az udvari marsall által indított és Malaxa által sugalmazott intrikáknak az volt az eredménye, hogy Károly király megszakította barátságát Attach nítt-tal, a román bíróság pedig számtalan büntető eljárást indított Áuschnitt vállalatai elten, mindenért Auschnittot téve felelőssé. Ezeknek a pereknek és bűnügyeknek a vége az volt, hogy Max AussehniMot hatévi fegyházra ítélték. Anschnitt megy — Malaxa marad szervezőjéről, tulajdonosáról, Malaxa mérnökről. Ezzel a görögös nevű, roppant agili- tásu és teremtő szellemű mérnökkel az 1920- ne évek elején találkozhattunk először a román közgazdasági életben. Akkor szerepelt először a Malaxa-féle vagonjavitógyár a lapok gazdasági kommünikéiben. Mielőtt Malaxa mérnök vagonjavitó műhelyét megalapította volna, a román államvasutak műszaki tisztviselője volt, aki köztisztviselői állását csak közvetlenül az első világháború után cserélte fel a nagyobb, tá- gabb perspektiváju, de kockázatosabb vállalkozói hivatással. Páratlan szorgalommal, kétségtelen szakértelemmel és műszaki öt- letességgel annyira fejlesztette vagonjavitó üzemét, hogy abból rövidesen vagon gyárat, majd igen jórievii mordonygyArat fejlesztett. A Ma'axa-féle mozdonyok sajátosan eredeti konstrukciójának hire a román határokon túl is jó csengésű volt és ny. 1920-as évek közepén már a román exportáruk lajstromán is találkozunk a Malaxa-féle mozdonyokkal. A forrongás letörése és Hona Síma menekülés* után, bár nem tudtak megfelelő argumentumot találni arra, hogy Malaxa valóban hatékonyan támogatta-e a vasgárdistákat és hogy a román államot megkárosító, vagy megrövidítő módon használta-e ki a király barátságát, mégis eljárást nun- tottak ellene azon a címen, hogy vállalt szerződéses kötelezettségének nem tett eleget és unii teljesítette azokat a hadiszállításokat, amelyeket a román hadsereg tőle várt. Malaxa aszal védekeaett, hogy ő záros két éven belül vállalta csak a szállítások megkezdését s hivatkozott arra is, hogy a közben kirobbant politikai válságok óriás! eltolódásokat okoztak az anyagbeszerzés és az anyagárak területén. Azt kívánta tehát, hogy a bekövetkezett változások okozta differenciákat térítsék meg és ereseiben 6 minden erővel rajta lesz, hogy vállalt s*ál- litási kötelezettségének eleget tegyen. E*t az érvelést nem akceptálták. Malaxa egésv. vagyonára zárlatot rendeltek el, ösa- iizes üzemelt, — tehát nemcsak a közben felépült és a kapott előlegpénzböl készült, nagyrészt Bukarest környékén létesült modem fegyvergyárakat, — hanem Malaxa régi érdekeltségeit, a Resica, Titan-Nad- ragh-Galan paketteket is, sőt fotyösrámtált la konfiskált&k és neki csak néhány ház, erdő és földbirtok ingatlanát hagyták meg, amelyet kétségkívül még a huszas évek közepe táján szerzett. Malaxa nem nyugodott bele ebbe a* eljáantely páratlan nemcsak a román, hanem más államok közgazdasági történetében is. A román hadfelszerelést minisrtérlnni szerződést kötött Ma’e.xával. megbízta őt a sok- sokrnütiárd értékű hadianyag gySrtásúvail és szállításával és hogy Malaxa a szállítást két éven belül valóban meg is kezdhesse, számára kétmilliárd lej előleget Is folyási- hittak. II. Károly ,-uiúk — .Malaxa marad Malaxa valóban hozzá is fogott a páratlan méretű hadiipari üzemek építéséhez és berendezéséhez. Közben természetesen az egész román nagyipar területén tovább növelte befolyását, úgyhogy nem volt már Romániának számottevő nehézipari, vagy bányavál'alata. amelyben Malaxának érdekessége ne lett volna. Közben azonban forrongott Romániában a politikai szektor. A forradalmi események rövid egymásutánban követték egymást, a Malaxa áll«! is támogatott vasgárdista mozgalom felüSkrret 'dett, legfötib támogatójának, a királynak, menekülnie keltett. Malaxa tankjai — An ton eseu (ólén A vasgáidista forradalom természetesen még jobban előtérbe hozta Malaxát, Egyetlenegy ellenfele, volt, Antonescu generális, a kéiöbbi marsall és áilamvezetö. Hogy ettől az ellenféltől is megszabaduljon, arra vette rft a vasgárdista minisztere'nököt, Hori« Simát, hogy függetlenítse magát An- toneseu és a katonaság befolyásától. így tört ki az 1941 januári lázadás. melynél a Vasgárda Malaxát ói kapott teanlokkal fm gépágyukkal vonult fel a katonaság ellen. Haiaxo, Hax Áuschnitt és - II. Koroiy Véráramok maradtak a betörők után a kiskocsi és a szamasszeotmiklési községházán Az ismeretlen tettesek egy harmadik éjszakai betörést 1$ elkövettek Malaxa ekkor egyedül maradt a piacon. A román nehéziparban akkori döntő szerepe, losaan-lassan egyeduralmi pozícióvá szélesedett. A király barátságát is kizárólagosan 6 élvezte és ezt a barátságot még idejében ki is tudta li úsznál ui leg nagy obbscabásu köz- gazdasági műveletének végrehajtásához. A Gyónvszervetiveszetl gyár keres f németül beszélő gyógysaervegyé- | szeli üzemi gyártásban gyakorlat- ;> tál rendelkező, valamint tudomá- <í nyos és propaganda osztály vezetésé- J ben és nyersanyagbeszerzésben jártas g gyüjtys/fírészí vatjy J Irásbani ajánlatokat, kérünk mellé- | kelye eddigi működési bizonyítva- $ nya-it, fényképet, fizetési igényeit 1J megjelölve „Elsőrendű“ jeligére ^ Magyar Hirdető Irodához, VIII. | Sámlor-u. 7. £ Kolozsvár, november 30. Kolozsvár környékén lejátszódott vakmerő betörési sorozat ügyében folytatnak erélyes nyomozást az illetékes hatóságok. A hétfőről keddre virradó éjszaka betörök jártak a szomszédos Kisbács községházában. Az ismeretlen tettesek ugyan csekély összeget vittek magukkal a község pénztárából, mégis nagy kárt okoztak, mert teljesen feldőlték a bútorzatot, sőt ar. Iratokat is széthányták. Az. egyik tette« „munka“ közben megsebesülhetett, mert a betörés színhelyén vérnyomokat találtok. Hasonló körülmények között törtek be az elmúlt napokban, éjnek idején, Szamoesxent- mlklós községházába is. A tettesek innen is csak kevés pénzt vittek magukkal, különös összejátszása azonban a véletlennek, hogy itt is vél nyomokat hagytok maguk után. Minden valószinüség szerint ugyanezek a betörök fosztottak ki Szamosfalván, ugyancsak éjnek idején, egy üzletet. Itt valaki megzavart» a betörőket,, mire elmenekültek. Minthogy a betöröbanda egyik tagja kétszer is megsebesült a helyszínen, vakterinü, ( iparvállalat keres mérlegképes könyvel drót * német nyelvtudással. írásban! ajánlatokat, kérünk I mellékelve eddigi működési bizonyítványait, fényké« I pet, fizetési igényeit megjelölve f ..Elsőrendű“ jeligére Magyar Hir[ dető Irodához, VIII. Sándor-n. 7. ti hogy kezén a sérülési nyomok látszanak, esetleg kötést Is hord azon s ezért a nyomozó hatóságok munkáját nagymértékben megkönnyítené, ha a közönség hasonló külsejű, gyanúsan viselkedő emberekre felhívná a rendőrség vagy a csendörség figyelmét. A nyomozó hatóságoknak egyébként az a gyr.noja, hogy mindhárom esetben fiatalkorú betörőkről van sző. A nyomozás folyik. Tötök Erzsébet da'estje Török Erzsébet november 29-én tartotta Bartók Béla és Kodály Zoltán gyűjteményeiből összeállított dalestjét Raics István közreműködésével. Itt hangsúlyozni kell, hogy Raics István szereplése közreműködés volt és nem kiséret. Ismeretes, hogy a Kodály- és különösen a Bartók-népdal feldolgozásoknál a zongora nem kísérőként, hanem szerves részként kapcsolódik a témát képviselő dalba. A dal ilyenképpen! harmonizálása, vagy kontrapunktikus alátámasztása nemcsak közönséges technikai képességeket, hanem kifinomodott művészi Ízlést is kíván az előadótól. Raics István bevezetőjében a népdal minden zenei korszakra kive- tülö hatását hangsúlyozta. Rámutatott a mi korunk nagy népdalfeldolgozóira: Bartókra, Kodályra és Strawlnskijra, majd arra irtait, hogy a népdal milyen formában milyen elhelyezést nyert a mai müzenében (pl, Kodály: „Háry János“, Bartók: „Mikrokozmosz“ egyes részei, Strawinskij: „Petruska“ egyes részei, stb.). A műsoron szereplő dalokat Bartók és Kodály későbbi gyűjteményeiből válogatták össze. Ismét gyönyörködhettünk Török Erzsébet különös egyéni előadásában, tiszta, szép zengésű hangjában, remek szövegkiejtésében, nagyszerű indításaiban, végtelenné halkuló decrescendoibaiu Az ő „ének-mondása“ annyira egyedülálló művészet a maga nemében, mint amilyen Tesstíori Nóra szavalata volt (a régi kolozsvári közönség emlékezik rá), amikor népballadákat adott elő. Minden egyes dal a maga finom kidolgozottságával nagy sikert aratott. Mi a legszebbeket említjük: a bánatos „Bujdosó énak“-et, a böicselkedő „Régi keserves“-t, a humoros „Székely friss“-t Bartók, a „Szöllőhegyen keresztül“, „Az, hol én elmenyek“, „A rossz feleség*- cimti dalokat Kodály gyűjteményeiből. Török Erzsébet nagy közönségsikerét bizonyítja, hogy többször kellett egy-egy dalt elismételnie, valamint a hangverseny végén adott három ráadás. Raics István közreműködése mindvégig a legldeálisabbnak mondható. Sajnos, a kolozsvári közönség még mindig nem mutat elég érdeklődést a modern magyar zene iránt, de a kevés számú hallgatóság körében örömmel fedeztünk fel szép népviseletbe öltözött györgyfalvi és székely legényt és leányt. a*, h a. Anyagi támogatást nyugt az iparügyi minisztérium a kolozsvári tanoncottiionoknah Kolozsvár, november 30. Tóbiás Kornél dr. miniszteri osztályfőnök, az iparügyi minisztérium kislipari osztályának vezetője az elmúlt napokban Kolozsváron tartózkodott. A miniszteri osztályfőnök kolozsvári látogatását felhasználta arra, hogy a tanoncotthonok helyzetét tanulmányozza. A kétnapos kolozsvári tartózkodása alatt . végiglátogatta az állami és felekezeti tanoncotthonokat és meghallgatta a tanoncotthonok vezetőinek előterjesztéseit. Tóbiás ár. miniszteri osztályfőnök megállapította, hogy a tanoncotthonok befogadóképessége igen csekély. Kolozsvár csak akkor less valóban virágsó ipari város, ha a tanoncnevelés és a tanoncotthonok kérdését megoldják. A miniszteri kiküldött kilátásba helyezte, hogy az iparügyi minisztérium anyagi támogatást nyújt a tanoncotthonok kibővítésére, hogy azok befogadóképességét fokozni lehessen. Tóbiás dr. a tanoncotthonokban tett látogatása után a kolozsvári asztaloslparosok Fadrusz János-utcái közös műhelyét tekintette meg, amelyet az iparügyi minisztérium támogatásával állítottak fel. A minisztérium képviselője nagy elismeréssel nyilatkozott az asztaloslparoseág értékes munkájáról. A miniszteri kiküldött végül a traktorkezel öl vizsgán vett részt a gépipari iskolába» árírmotni vtccfnül román állam nemsokkal a Vasgénda uralom- rajutáea előtt határozta el, hogy kiépiti hadiiparát, hogy a hadfelszere és terén minél inkább függetleníthesse magát a külföldtől. A honvédelmi minisztériumnak Malaxa nagysTttltásu ajánlatot tett, amelyben vállalta a kitűzött hadfelszerelési program megvalósítását., dacára annak, hogy ekkor még egyáltalában, uem álltak rendelkezésére azok a gyári objektumok, amelyek a hadfelszerelési cikkeket a kívánatos mértékben és minőségben legyártani tudták volna. A király beráteéga hozzásegítette Malaxát ahhoz a nagyszabású szerződéshez, ráabo, fiert indított, amely mostanában végződött a már Ismeretes Ítélettel. Az európai gazdasági élet igen nagy érdeklődéssel tekint a nagy horderejű Ítélet további következményei elé. A román állam ugyanis 1011-ben, amikor a Malaxatele üzemi vagyon kisajátítása, helyesebben vlkobzása történt, az. égés« komplexummal fúzióira ment egy német nagyipart konszernnel. így keletkezett az úgynevezett Roglfer részvénytársaság, amely három éven át folytatta működését. Most Malaxat, az Ítélet szerint régi va gyón kompi ex um átrak újra törvényes tu'ajdonosa, art követeli a Kogifer részvénytársaságtól, hogy nocsak az üzemeket adják neki vissza, hanem az. azokban az. elkobzás Ideién még felhalmozott, rengeteg mennyiségű olyan nyersanyagot 1«, amit ins már Európámért« csak igen nehezen lehetne Ismét fr!gyűjteni. Hogy Ma!axának ezt a követelését miképpen elégítik ki, vagy elégíthetik ki, mindenesetre nsgy kérdés. De másik igen jelentős kérdés az is,, hogy a kétségtelenül igen nagy kapacitású román ipari vezér, miképpen tudja majd átmenetileg is a megfelelő nyersanyagok hiányában art az óriási üzemet tovább fogta,Ikortatni, amelynek méreteiről akkor alkothatunk fogalmat, ha tudjuk, hogy csupán Bukarest környéki fegyveigyáraiban több mint negyvenezer munkásnak ad kenyeret. Ezzel kapcsolat ‘mn a magyar piacot is érdeklő fejlemények várhatók.
