Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)
1943-12-05 / 276. szám
1943. DECEMBER 5. 7 Keietiüjsxg Nagykörös és a nemzetiségi diákok A legszebb, legpraktikusabb karácsonyi afándék a könyv! iiőnyárak kizárólag a Keleti Újság olvasói részére: JA E ■*» méfk a halhatatlan költő 8 legszebb HyjF CrlQl verséről késszüit 8 eredeti réz karc. Balázs U. Árpád estőmüvész remeke. Forra- radalmian elegáns, állomszerüen szép, albumsze- rüen egész angol vászonkötésben, a kö‘ésb 1 kivehető, visszája ható és berámázható k vitelben ára P 120.— Kalácsy Dezső: ről az égési magyar sa tó osztat' n elisme essél irt. A könvv nagy sikerének legiobb bizonyítéka, honry a7l ötödik kiedást érte máris meg MAGYAR VA^O'OKÉRT" e vezeti az olvasót Magyar- ország ö«sz s városaiba s az olvasó úgy beleéli m gát ezen remekmű olvasáséba, hogy csak akkor jön tudatára annak, hogy otthon van, mikor a könyvet leteszi. A díszes kötésben a an betűkkel celophán csomagolásban megjelent mii ára ............P 18.— CIMTAüAK: A visxatérl Délvidék címtára diszes vászonkötésben P 25.— Szeged Szab Kir. Város és a Szegedi hereskedelmi és Iparkamara hatásköre alá tartozó városok címtára P 25.— Fenti müvek megrendelhetők a DÉLVIDÉKI Cl API ÉS HETILAPOK KIADÓHIVATALÁNÁL Budapest, V., Pozsony -ut 41. szám. A Nagykőrösön megjelenő ,jNagy- körösi Híradó“ egyik nemrégiben megjelent számában olvastuk az alábbi érdekes cikket. Minthogy alföldi laptársunk cikke egy igen fontos erdélyi kérdést világit meg, a „Keleti Újság“ hasábjain juttatjuk el az erdélyi magyar olvasóközönséghez: A nagy magyar sorskéidés vonalán, amely a soknyelvű ország nemzetiségeinek szerepe, sorsa és jövője körül az ország, nagyobbodás folytán mind időszerűbbé válik. az országos közvélemény előtt Nagykörös, a szinmagyar alföldi város neve is előkerült az utóbbi napokban iskolái, közelebbről különösen Arany János nevót viselő giwna 7.iiiinmaI kapcsolatban. A „Reggeli Magyarország“ vasárnap számában l’adányi Gulyás Jenő országgyűlési képviselő „Az asszimiláció körül“ című cikkében foglalkozik a magyarországi nemzetiségek asszlmilálódásának kérdésével a képviselöházban elhangzott miniszterelnöki beszéd és kü’önösen a hazai németség egyik képviselőjének felszóla'ása kapcsán. Mi magyarok azon vagyunk, hogy a magyar család jólétben, békességben éljen. Isten látja lelkünket, nem azért tesszük, hogy a kívül állók tekintete szebb látványra essék. Higyjék el nekünk, magunk is Így érezzük magunkat jobban. Ha aztán ez a magyar élet másokra vonzóerővel Mr, ha mások, akik származásuknál fogva nem magyarok, selvesen jönnek közénk, azt alig lehet elitélni. vagy megakadályozni, A magyarság nem hódit, nem árt senkinek, egyszerűen csak emberséges felfogásáról, alapjában véve békés, sót barátságos természetéről tesz bizonyságot, ha a vele történeti sorsközösségre rendelt testvérnépek azon tagjait, akik ajtaján belépnek, örömmel es szeretettel fogadja. Ez o’yan magától értetődő, mintha sajnálkozó pillantást vetünk az után, gki ajtónkon kilép - Írja l’ada- nvi Gulyás Jenő, majd Így folytatja: „A magyarság Így lát, így érez e Kérdésben s ha tőle függött, mindig úgy cselekedett Is.“ Mert ugyan ki kényszerlt.ette évtizedekkel ezelőtt Popovios Emi! görög katolikus rutén esperest, hogy a márama- rosszigeti református gimnáziumnak ezerkoronás alapítványt tegyen? Ki késztette vájjon Mikuleszku János pesti román plébánost, hogy 1863-ban az alábbi levelet írja a nagykőrösi Arany János gimnáziumnak: ,,Alulírott, mint a nagykőrösi helvét vallása líceumnak hajdani növendéke, egyrészről azon kegyeletem emlékéül, mellyel volt t. professzoraim iránt viseltetem, akik közül immár harmincadik évre t. Varga János professzor urat, mint a tanügynek és tudományosságnak veterán bajnokát most is az intézetben találom, más részről e jelenlegi összes tudós, tiszteleten professzori kár iránti őszinte tiszteletem s nagyrabecsülésem kimutatására, általában pedig a nagykörösi helvét vaVásu líceum, mint a közműveltségnek és tudományosságnak a magyar hazában egyik kitűnő és ös lakhelye iránt való hálaérzetem bizonyítására, arra határoztam, magamat, hogy szivem érzését követve, a nemesnek és jónak vallási s nemzetiségi felckezetességtöl ment pártolásában mindenkinek példaadásul — a nagykörösi helvét hitvallású Uceum tanügyének előmozdításához anyagi segéllyel járuljak, minthogy pedig értésemre esett, hogy ezen nagykőrösi hólvét hitvallású líceumban még nincs nyugdíjintézet a tanárok számára, kik pedig valóban csak úgy szentelhetik magokat nyugodt lélekkel az intézet tanügyének előmozdítására, ha jövőjüket saját személyük vagy csalódtuk részére biztosítva tudják lenni, én tehát ily líceumi tanári nyugdíjintézet alapjául 100, azaz egyszáz osztrák értékű forintot megajánlok, úgyhogy abból jelenleg 10, azaz tiz osztrák értékű forintot a líceum t. Igazgatóság kezébe leteszek, a hátralévő 90, azaz kilencven osztrák értékű forint összeget pedig az alulirt naptól számítva a kővetkező három, években, három részletben részletenként 30 osztrák értékű forintot ugyancsak a nagykőrösi helvét hitvallású líceum igazgatóságának lefizetni kötelességemnek ismerem. Kelt ezen elhatározásom s ajánlatom saját- kezem aláírásával megerősítve Nagykörösön, junius 10-én, 1863. Mikuleszku János pesti román plébános Ugyanakkor Hattgeu János belinvi román népiskolai tanitó annak emlékére, hogy fia ott tanult, s ez az intézet a román ifjak iránt megértő indulattal viseltetik, az iskola nyugdíjalapja javára évi 10 forint adományt ajánl fel azzal, hogy „amíg él, még maga is adományoz és másokat is adományozásra szélit fel“. Hát, ahhoz mit szóljunk, hogy egy Idégen nemzetiségű voit nagykőrösi diák pár évvel ezelőtt, megszállott területről 100 pengőt küldött hálából a gimnázium igazgatóságának azzal a rendeltetéssel, hogy volt két tanárának sírjára virágot vigyenek. Krno Iván háromlzben a legnagyobb ösztöndíjat, 50 forintot kapott ebben a szjnmagyar alföldi iskolában és mikor, ezt a pár emlékünk és kezünk ügyébe eső adatot felsoroljuk, eszünkbe jut, hogy diákkorunkban a máramarosszigeti gimnázium szünidei jutalmát érdemeltük ki. „A lugosvidéki románok népművészetéről egy boldog szinérszegi nyáron Irt és rajzolt pá'yamunkánkkal, amelyet felejthetetlen, kedves volt tanárom, dr. Győré János úgy irt ki, hogy fe'dolgozandó az ország bármely vidékének szépmüvészete." A nagykőrösi Arany János gimnázium most élő közép- és felsöbbkoru öregdiákjai emlékezünk, hogy mielőtt Magyarországot Délkeleteurópának ezt a csodála-osan nagy történelmi llivatásu fö’drajzi, gazdasági Cs katonai egységét megbontották, mindegyikünknek voltak nem magyar származású osztálytársaink, akikkel az Akna Mater kebelén testvéries családi érzésben nevelkedtünk fel s akik közt, ha akadtak is a történelemforduló után Krno Ivánok is. azok Ha hazánk térképét tanulmányozzuk, igen sok idegen névvel találkozunk. így az északkeleti Felvidék területén 17 Pietrosz nevű hegy van, csak Uggyel-bajjal lehetett megkülönböztetni őket. A sok Idegen név a volt monarchia katonai térképeinek nyomán terjedt el. Az Idegen elnevezések azért kerültek a térképre, mert, a. monarchia idején főként Idegenajkunkat küldtek ide térképfelvételre, akik nem törték a fejüket a történelmi, valódi elnevezéseken, hanem szívesen vették fel az ott dolgozó, legeltető parasztok saját egyszerű elnevezéseit vagy készséggel fevditették el az élő, magyar elnevezéseket. A magyarországi természeti helynevek rendezésére most megalakult a Természeti Helynevek Bizottsága. Tagjai a Honvéd Térképészeti Intézet, a Magyar Földrajzi Társaság. a Teleki Pál Tudományos Intézet és az Országos Törzskönyvi Bizottság küldötteiből állnak. A bizottság történettudósok és nyelvtudósok segítségéve! állapítja meg, mik elenyésző kivételek. A magyar testvéries közösség érzése és a Nagykőrösről kiáradó kultúra vonzóereje most újra hoz ide nem magyar nevű s esetleg még magyarul csak törve beszélő magyar ifjakat. Nem hívjuk őket száz és száz kiiométerékrö! a szülői háztól, ahol közelebb is találnának nem csak magyar, de nemzetiségi nyelvű Iskolát is. De ha jönnének, ugyanazt a megértő testvért közösséget találják Itt a maguk számára, amelyik testvéri közösség tradíciója a magyarságnak mindazokkal szemben, akik Szent István országának földjén élnek. voltak az eredeti magyar elnevezések és azokat visszaállítják. De általában is ^ gondoskodik arról, hogy a hegy, víz, hágó, 1 szoros, völgy, tó, táj, sziget elnevezése min- | denütt magyar legyen; ott, ahol élő nemze- 1 tJségl elnevezés használata indokolt, meg- | tartja az eddigi nevet. Néhány példa megmutatja, mily fontos , ügyről van szó. Már átment a köztudatba | a Horthy-csucs, Teleki-csúcs, Csáky-csucs 1 elnevezés. A Vlhorlat neve már Viharlátó, f a Cifclesröl kitűnt, hogy régi, jó, magyar nevét ferdítették el, ez a név; Széples. A Ho- verla magyar neve Hóvár, a Pop Iváné Iván- havas, a Negoi Juhászkő, a Retyezát Zerge- havas, a Vlegyásza Kalota, a Szemenik Gyopáros. A Széples-hegység körül is jó magyar nevek vannak; Sóskás-bére, Körli- 1 get, Szarvas-nyereg, óhirs. Buzatető, Fény- I vestetö. A tájelnevezésre jó példa a Bácska f; neve. É így becézzük és ezen a néven szeretjük e földet. A név eredete: a „Bács" — jó, ősi személynév. A szláv végződés a török utáni időben ragadt hozzá. Nem mondunk Má- . tyuskét, hanem Mfityusföldet; Így a Bácska ? is helyesen Báosföld vagy csak Bács, pl | ..Briósban jártam“. Kitűnő persze a Bács- S föld, Bácsvldék e'nevezés 1s. A Telecskától 1 délre lévő föld régebben Bács vármegye 1 volt; névadó vára és városa volt Bács. Na- i gyón is indokolt tehát, hogy ősi jogon a * magyarság adjon a tájnak nevet. K eszpn^'lhe <ie yeclék .Stockholm, december 4. A svéd Vöröskeresztet készenlétbe helyezték, hogy a háború befejezésével elvégezhesse a rá váró teendőket- (MTI)„Talán azoknak fizetem vissza a támogatást, akik akkor jót tettek velem!“ Kétszáz pengőt küldött egy vegyészet! üzem tulajdonosa a Délerdélyből menekült diákok részére Kolozsvár, dec. 4. Még talán meg sem száradt a nyomdafesték annak a cikknek betűin, amelyet lapunk legutóbbi számában a Délerdélyből menekült diákok megsegítése érdekében irtunk s felhívásunknak máris gyors és örvendetes visszhangja támadt, Ágoston Béla dr„ vegyészét! üzem-tulajdonos az alábbi levelet, intézte a „Keleti -Uj "ágihoz: „Tekintetes szerkesztőség! B. lapjuk szombati számában olvastam a felhívást a Délerdélyből menekült diákok megsegítésére. Huszonhárom évvel ezelőtt Nagykárolyból engem is kiüldöztek a románok és visszaemlékszem arra, milyen ^ jól esett akkor a legkisebb támogatás is. Ma már csak, mint nagyon kellemetlen emlékre gondolok vissza erre az időre s talán azoknak, akik akkor jót tettek velem, fizetem vissza a támoga tást, amikor a nemes célra mellékelek 200 pengőt és kérem rendeltetési helyére juttatni. Akik valaha elszenvedték az otthon talanságot, azok bizonyára mind adakozni fognak, ha tehetik, akiket pedig megkímélt ettől a csapástpl a jó Isten, ne feledkezzenek meg segíteni nehéz sorsban lévő magyar diáktestvéreinken'. Teljes tisztelettel: , Dr. Ágoston Béla sk> okleveles közgazda vegy iparos.“ így hangzik a levél s mi legfeljebb, csak annyit fűzhetünk hozzá, hogy bár sok ember lelkében visszhangozna így felhívásunk. Az összeget a nemes szívű adakozó kívánságénak megfelelően ren* deltetési helyére jutiatíus. Ismét macával vitte egv l'nioúv rí szálba ágvi*emüjéí s „széraittiiotf“ ven«^ Kolozsvár, december 4. A szállodások és fogadósok részéről egymás után érkeznek feljelentések a rendőrség bűnügyi oszililyára „szórakozott“ szállóvendégek ellen, akik el* távozásuk alkalmával nemcsak a számlát „felejtik“ el kifizetni, hanem magukkal viszik a szállodai szoba ágyának huzatát le.., Nagy Miklós Baross-tér 3. szám alatt lakó vendéglős és fogadós ugyancsak ilyen ügyben tett feljelentést egy magát a bejelentőlapon Szathmári Józscfnének nevező, 30 év körüli nő ellen. Az asszony pénteken délelöt# kibéreli Nagy Miklós fogadójában egy Kétágyas szobát s estére vacsorát is rendelt. Amikor azonban hiába várták vacsorára, felmentek szobájába. Az állítólagos Szathmári József” nének már csak hűin helyét találták. Mindkét ágyról hiányzott a lepedő, a két vadonatúj paplanhuzat, párnahuzat, sőt a törülköző is. Nagy Miklós kára meghaladja az 1000 pengőt. A rendőrség erélyes nyomozást indított a „szórakozulli“ szállóvendég kézrekeritésére. BUDAPEST, RAKÖCZI-UT 5 SZÁM. Koepvm, fektéi. * ,íui.é.e.u ..enyeem SZÁLLÓ n^dcivas szobdh (v_ p-tő! 1 ?• P-* Kétá «a szobák >_ p-tö' is-— P-M Éttermében Veres Káro’v és cigány- zenekara muzsika! lismirte » 1 v d i ó onţţha. Polgári árak. Ia«i<le mi kiilnniepeftS *q Szabó Dezső hires regényének alakja, Farcády -Jenő, az iró testvérbátyja, tiz irodalmi levélben válaszolt az Elsodort Falura. Szabó Jenő, a volt háromszéki református pap a regényhős jogán érdekes bírálatot mond öccse regényéről és leleplezi az Elsodort Falu többi alakjait. Az eddig ismeretlen müvet tulajdonosa .most amatőrkiadásban nyilvánosságra hozza kizárólag azok számára, akik előre, utánvéttel megrendelik 10.— pengőért. A „Farcády Jenő levelei Szabó Dezsőhöz, intimitások Szabó Dezső életéből“ című könyvet Dávid Iván hírlapírónál Maros- vásárhelyt, Jókai-u. 47. szám alatt lehet levelezőlapon megrendelni. Heiynévadó bizotisáa a akiiét, visszaadják a heoyek és hegységek ősi magyar neveit
