Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)
1943-12-25 / 291. szám
KtieriUjsSG s 1943. KARÁCSONY Fotócikkek Szemüvegek Fotólaboratórium ÖTVEM (ÍVES A MAGYAR KERÍKF;' SZÍNFOLTOK A KOLOZSVÁRI KERÉKtnKOS ÉLr MULTi Kolozsvár, december 24. Milyen szerencse, hogyha magyar nyelvben nincsen neme az egyes főneveknek, mint a németben, vagy a franciában. Ha a Magyar Kerékpáros Szövetség például nőnemű lenne, most gavallléros habozással, vonakodva, Írnok meg róla, ami alább következik .. . Minthogy azonban ilyen akadályok nem tornyosulnak elénk, minden kertelés nélkül és az elillant esztendők letagadásának mellőzésével ápertén megírjuk, hogy a nagy- multu intézmény a jövő év januárjában ünnepli meg ötvenedik születésnapját. A nevezetes jubileummal kapcsolatosan nem érdektelen megemlíteni, hogy Erueiy fővárosában már évekkel a Magyar Kerékpáros Szövetség megalakulása előtt, sportszerű kerékpározás folyt, tirucza Lipót, városi tanácsnok, a Kerékpáros Szövetség er- délyrészi kerületének elnöke érdekes adatokat tárt elénk Kolozsvár kerékpár-sportjának múltjából. A kincses városban a „fin du siecie", vagy ha úgy tetszik, a századvég boldog éveiben kezdődött a sportszerű kerékpározás. A Haller Károly dr. tanárságának negyvenéves jubileuma alkalmából kiadott emlékkönyvben olvashatjuk, hogy a Kolozsvári Atlétikai Chili 1888-ban „bieikli-osz- tAlyt“ szervezett. ..Köpeny“, kerékpár, velocipéd, vagy bicikli? Az uj szakosztály persze rögtön pályát is bérelt a Sétatéri Egylettől 30 osztrák ér tékü forintért. Ez a pálya% ‘sétatér Szamos- fe'öli részén terült el, ahol most a sziklás csurgó van. A bérelt területen Muhai gátmester pompás hengerelt pályát remekelt. 1889 tavaszán már meg is indult a nemes versengés, ötezerméteres versenyen Kasza* István nevét jegyezték fel első > győztesként. Ugyanez év október 5-én már a Fe- leki-tetöre rendeztek hétkilométeres bajnoki versenyt. Ennek győztese Pliilipovits Emii gyógyszerész lett. A hajdani krónikás feljegyezte, hogy a legtöbb versenyző nem birta szusszal, már háromkiloinélernyi táv után feladta a hegyi versenyt. Az 1890-es év fontos dátum Kolozsvár kerékpáros sportjában. A biciklisták kiváltak a KAC kebeléből és 31 taggal uj egyletet alakítottak. A ciin megválasztása kissé nehezen ment, a „biczJkli“ és a „veiocipeu" szavaknak kevés barátja volt. A nyelv- ujitószcllemü tagok azt ajánlották, vaiasz- szanak olyan szót, amely a gyorsaságot is magában foglalja. Ez a szó a „röpény“ lett volna. Végül is a mérsékeltebb felfogás győzött s Így megá'lapodtak a „Kolozsvári Kerékpáros Egylet“ címben, azzal, tiogy a kerékpáros szó után zárójelben a „BiezyKie" gzó is szerepeljen. Jelvényt Is választottak, amely egyúttal az egyesület pecsétjéül is szolgád.. Ferde vörös csíkkal két mezőre osztott pajzs, a felső, kék mezőben egy kerékpár, az alsó arany mezőben az alapítási évszám: 1890. A középső vörös csíkot az egy let neve díszítette., „Áldást! Erőt!“ Természetesen jelszava Ja volt az egyletnek. „Áldást! Erőt!“ — igy köszöntötték egymást a derék veloclpódezők. Az' idő 'múlott ... A hengerelt pályát már nem ta'álták „korszerűnek“ az egylet tagjai s ezért megbízást adtak Molnár Endre mérnökpék, alti el is készítette a különleges, aszfaltos pálya tervét, 1895-ben az uj pálya már készen tárta a versenyzőket. A hatezer koronás költséggel megépült pályának „igazlátói emelvénye“ és „vetkező, dörzsölő helyisége“ is volt. A köralaku pálya 333 méter hosszú. Most már. elérkezettnek látják az időt arra is, hogy elkészítsék a komoly alapszabályokat. Legyünk indiszkrétek és kukkantsunk bele az alapszabályokba, amelyeket Hauer Káro'y dr. egyetemi tanár, elnök és «taman Dezső dr. Iparkamarai főtitkár irt alá. Mindjárt elöljáróban leszögezik, hogy az egylet célja a mind egészségi, mind. gyakorlati szempontból annyira ajánlatos kerékpár-sport tanítása, gyakor ása, minél szélesebb körben való terjesztése és fej'esz- lése. A nemes eél eléiése érdekében az egylet' versenyeket, kivonulásokat és kerékpár-ünnepélyeket rendez. Tagjait védelembe veszi és nekik megtámadások esetén elégtételt szerez. Amatőrök előnyben! A Kolozsvári Kerékpáros Egylet tagjai v>ak műkedvelők (amateur-ök) lehettek. bármilyen atlétikai gyaklatot hivatásszerűen folytatott „profik“ rogy mai kifejezést is használjunk) be m tehették a lábukat, de nem léphettek: tagul a hivatásos edzők sem. Az egyletből való kizás könnyen ment annakidején. Kizárási ok olt, ha valaki az általa nyert dijat pénzéikké váltotta be, vagy ha valamelyik kékpárgyarostól a kerékpár-sport tizéséért irmiféle jutalmat, elfogadott. A tagoknak joguk voltiasználni az egylet sétatéri pályáját. Egdejüleg minden rendes és agy éves tag a Országos Kerékpáros Szövétség tagja is olt s díjmentesen kapta annak hivatalos ltját. Az alapítás dij 100 osztrák értékű font, a rendes tagdíj 12 osztrák forint voltamelyet' kötelezvény szerint öt éven át fellett fizetni. Kivételt csak az egyetemi íallgatók, az ön kéntesek és a katonatiszk alkottak, akiket csak egy éven át köteleztek a tagdíj fizetésére. Lehetetlen meginlultsággal vegyes mosoly nélkül nézni a fenti régesrégi fotográfiát, amely a lolozsvári velocipé dezők egyik csoportját örökíti meg. Képünk baloldalán, a hásó sorban látható szakállas, fehér tornacipőt viselő ut a Tornavivoda egyik toPjatanára volt, aki nagy buzgalommal oktatgatta n kezére bízott serdülő nemzedéket. Nevét sajnos nem sikerült megállapítanunk. Mellette Bariba Gergely, Kolozsvár egykori népszerű tüzoltófőparancsnoka látható. Jobbról a második: sportoláshoz is használt vadászzekében Jancsó Miklós dr. Az első sorban-baloldalt Kuszkó István, a 48-as Er eklyemuzeurpregyik vezetője. A kétüléses kerékpáron: vagy ahogyan annakidején nevezték, ,.tandem“' -en Stampa Gergely, hajdtni kolozsvári cukrászmester és bájos ifjú neje látható, A kép hátterét alkotó fehérség nem levegő, hanem az azóta lebontott Tornavivoda hátsó frontjának fala. A ma már dokumentumszámba menő felvételt egyébként, a hírneves hajdani Dmky-müterem remekelte, a másolatot a Fotofilm készítette. Hajdani inra versenyek seny beléptidijaiboi j.uou soroua lő VOOiiV gyűlt. Az első világháború előtt — és azután .. „ Az ifjú XX. század első évében, 1900- ban érte a kerékpár-sportot az első sérelem. Bevezették a kerékpár-adót. Felütötte fejét a professzionizmus is, mert a versenyekre olyanok érkeztek, akik „gáncsát" nyelven beszéltek, előre elosztották maguk között a versenydijakat, sőt maguknak követelték a szép tiszteletdijakat is. Ezekről azt jegyezte fel a krónikás, hogy a kerékpárgyárosok fizetett emberei voltak. A kolozsvári versenyzők kedvüket vesztették, de elkedvetlenedett Haller Károly dr. is, aki lemondott a sétatér-bizottság elnökségéről. Megszűnt a pártfogás... A pálya lassan elvadult, elhanyagolták, gyom cs- burján sarjadzott rajta. 1903-at . Írnak, amikor báró Feilltzsch Arthur képviselő, a sétatéri-bizottság elnöke Salamon Antal városi tanácsossal egyetemben megállapította, hogy a kerékpár-pályát nem érdemes fenntartani, jobb lesz, ha ezt a területet is befásitják. Így is lön ... A város elfogadta a javaslatot, a pályát lebontották s ma már talán csak a legöregebb kolozsvári polgárok emlékeznek arra, hogy hol Is taposták a pedálokat az egykori velocipédezök ? Nyolc éven keresztül úgyszólván teljesen szünetelt a kerékpár-sport Éfdé’y fővárosában. 1911-ben megalakult a Kolozsvári Munkás Testedző Egyesület, amely ismét megkezdette a sportszerű kerékpározást és országúti versenyeket rendezett. 1914-ben magasra csaptak az első világégés lángjai ... A nagy küzdelem és a Trianoni követő évek. az idegen megszállás Erdélyben a kerékpár-sportot ts átmenet! sorvadásra Ítélte. Ap örvendetes felszabadulás után azonban újból megindult a kerékpáros élet. A Kolozsvári Munkás Test- edző Egyesületen kívül a MÁV Sportegylet is bekapcsolódott a munjeába s az elmúlt (évben és a* Idén már kolozsvári versenyzők is szerepeltek a bajnokságokban. Lassacskán kialakult a versenyzögárda is Bariba Gergely volt tüzoltófőparancsnok, kerékpáros kapitány vezetésével. Az egylet életében komoly szerepet ^âtszottşk a ma is élő és jóegészségnek örvendő Htrschieici Velocipéd kisasszony 1893. Sándor egykori, ismert nagykereskedő és Diinlty Ferenc fényképész is. Itt említjük meg, hogy a cikkünket díszítő fénykép, ame'y a hajdani kolozsvári kerékpárosok élcsapatát örökítette meg, az egykori hires- neves Dunkv-müteremben készült. Lapunkban kicsinyített másolatban mutatjuk be ezt a ma már csemege számba menő felvételt. amelyet — a többi régi, hatalmas méretű Dunky-lemezzel együtt — a, „Fotofllm“ archívuma őriz. lelkiismeretesen és gonddal az utókor számára. A turaversenyek inkább kirándulások voltak Szamosujvár, Dós, Bethlen utifány- nyal, de volt rá eset, hogy a kerékpároscsapat Marosvásárhelyig is eljutott. Az egylet fejlődését nagymértékben elősegítette, hogy az idők során előkelő pártfogói akadtak, igy nagy megértéssel karolta fel a kerékpárosok ügyét gróf Bethlen András, akkori földmivelésügyi miniszter, úgyszintén báró Jósika Lajos és gróf Teleki László, aki utóbb az egylet' elnökségét is elvállalta. Közvetlenül a századforduló előtt, az 1897—1898—1899 es években a kömoly versenyek is megkezdődtek a sétatéri pályán. Most már a t. c. publikum is olyan nagymérvű érdeklődést tanúsít, hogy egyes verEcfdig tart — kolozsvári vonatkozásban — a velocipéd regénye. Ha ma körültekintünk a kolozsvári utcákon, azt látjuk, hogy örvendetesen megnövekedett számban a Kolozsvári Kerékpáros Egylet alapítóinak unokái, egyenes és oldalági ivadékai száguldanak a két kerék fölé erősített nyeregben. Ma sem időszerűtlen még az egylet régi jelszava s ezért igy köszönünk el tőlük és olvasóinktól: „Áldást! Erőt!" (-> Parkettezési jutányosán ndllai Id. LÖ3INCZY JÓZSEF lak. Zápolya-utca 14. szám vagy Sebők cukrászda Mátyás kir.-tér 23- szám. Telefon: 19-59 lgeű tisztelt vevőinek kellemes karácsonyi ünnepeket kíván HELLERésMOLNÁR divatház Kolozsvár, Wesselényi Miklós-utca 18. szám.
