Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)
1943-12-25 / 291. szám
1913. KARÁCSONY 3 KeutiUjsxc Kisemberek számára legbiztosabb befektetés a uiizakölvény Hz uj állampapír mentes minden értékingadnzási veszélytől Tacskó (Dorio Niccodenii víg játéka a kolozsvári Nemzeti Színházban.) Dario Niccodenii évtizedeken át az olasz szinpad úgynevezett „siker-szerzője“ volt. Mialatt Pirandello és követői a dráma határait feszegették s valóban jelentékenyen előrevitték az európai drámát, Dario Nicco- denii megmaradt a szórakoztató darabok kitaposott utján. Ezt azonban kétségtelenül igen ügyesen csinálja. A „Hajnalban, délben, este“ például a legszebb, legtisztább lira. A „Tacskó“ alapötlete is egészséges és újszerű. önkéntelenül is megérezzük azonban?hogy ebben a témában több és jobb van, mint amit a szerző kihoz belőle. Tacskó a tisztaságot jelenti, aki rongyos kislányruhájában az igazság gáncsnélküli lovagja. Ennek kifejtéséhez azonban költő kellett volna, Dario Niocodemi azonban csak színpadi szerző. Az előadást összehangoló Táray Ferenc pergő, gyors előadást teremtett.- A diszlet- tervező Varga Mátyás egyszerű, Ízléses színpadképeket teremtett. A szereplők közül Táray Ferenc természetesen kiemelkedett. Játékának egyszerűsége, közvetlensége s szellemes szinessége, valósággal felfrissítésként hatott az egész előadásra. Élénk, kifejezésteli játéka rányomta bélyegét a többi szereplőkre is. Ol- vedy Zsóka a címszerepben kiváló volt. Gyermekes báj, közvetlenség, kedvesség volt az alakításában. Megérdemelten volt igen nagy sikere. Kormos Márta Emilia szerepében színes, mulatságos alakítást nyújtott. Kollár Mária a közönséges Bianca szerepében nagyon jó. Szécsi Ferencnek férfiasabbnak kellett volna lennie. A szerep nem neki való. Az epizódisták egytői-egyig kitűnőek. Vonatkozik ez mindenekelőtt Vá- rady Rudolfra, aki egy öreg aszfaltbetyár szerepében hallatlanul mulatságos volt. De remek Perényi János szemtelen pincérje és Dancsó György öreg tanítója is. A közönség nagy rokonszenvvel fogadta az előadást s számtalanszor tapsolta függöny elé a szereplőket. A „Tacskó“ határozottan siker. (—) A római „Piccolo“ irta meg ezt az olasz lélekre oly jellemző történetet: A római 10Ő-os autóbuszon egy ur 500 lírással fizetett a jegyért. A kalauznő, Anna Speraţi, két gyermek anyja, ezer lírából adott vissza s csak későn bette észre tévedését, akkor, amikor az illető ur már leszállt. A súlyos veszteség felett hangos panaszban tört ki mire a kocsi utasai önszántukból összeadták neki az ötszáz lírát, A kalauznő szépen megköszönte, pár órán belül azonban a kocsi végállomásánál újabb örvendetes meglepetés várta: az illető ur, cki 500 lírával többet kapott vissza, utólag szintén észrevette a tévedést és a végállomáson leadta az 500 lirát. A boldog kalauznő ezt az összeget az igazgatóság rendelkezésére bocsátotta, hogy fordítsa a bombázástól károsultak javára. Kolozsvár, dec. 24. Javában folyik a buza- kötvények jegyzése. A magántőke is teljes érdeklődéssel fordult az uj állampapír felé s ami különösen örvendetes, egyszersmind pedig a legnagyobbfoku bizalom jele, a kisemberek is élénken vesznek részt a jegyzésben, noha valahányszor állampapír kerül kibocsátásra, a kistöke általában tájékozatlanul figyeli az ilyen pénzügyi eseményt, mert többnyire nincs tisztában az uj értékpapír jegyzési következményeivel és annak elértéktelenedésétől tart. Bölcs előrelátásra vall, hogy a pénzügyminiszter a 1 -izakötvénynél ezt a kockázatot egyszersmindenkorra kiküszöbölte. Az uj állampapír ugyanis mentes minden értékingadozási veszélytől, mert a kormány a kötvény értékét a buza árával kötötte össze, szavatolva azonban azért, hogy a visszafizetés ideje, azaz 25 év alatt a mázsánként most megállapított 40 pengőnél alacsonyabbra soha sem fogja értékelni a kötvényben konzervált búzamennyiséget. Minthogy a kötvények teljes értéke 200 millió pengőt tesz ki, a közönség kezébe 5 millió métermá- zsa búza sorsának irányítása kerül, ami magábanvéve is ellensúlyozni tud minden üzérkedés! szándékot. A kormányzat tehát a bnzakötvénnyel gátat vet a buza árára alapított mindennemű tőzsdei manővernek és egyéb üzérkedésnek. Jól emlékezhetünk, hogy a háború után a búzával való üzérkedés milyen árhullámzást idézett elé. Ennek lehetősége szinte teljesen kiküszöbölődik. A kötvény tulajdonosát különben sem érinti a piaci árak ingadozása. A buza mint értékalap irányítja a kötvény értékét, amely a szavatolt értéknél kisebb nem lehet. A pengő ellenértékét mindig a buza mindenkori ára alapján számítják ki, de ha a beváltási összeg a 40 pengő árfolyamnál lejjebb száll, a beváltási összeg ennél alacsonyabb akkor sem lehet. Viszont, ha a kaSzent este, V. Karácsony van, hát eszembejut Gúzsa Peti, a nagybőgős cigány, aki 1840-ben született, de úgy hírlik: még most is él erőben, egészségben. Él és muzsikál. Kimuzsikálná a világot. Csak az a baj, hogy őt már a kutya sem hallgatja. Mint mondják: reszket a keze. Ujjaival már csak találgatja a hurt. Melléfog. Valamikor bezzeg nem fogott mellé. Ha rákezdte, szájtátva hallgatták. Régente olyanképpen nyomta le a nagybőgő húrjait, mint orvos a vérző' ért. Értett hozzá, mint senki más, ez az igazság. Azután huzgálta rajta a tüszös vonót, mintha állófán edzette volna a kisfürészt. Szent énekeket erőszakolt a máskor csárdásokat zengő bőgőre. Közben, hogy az idő megérkezett, Gúzsa Peti a nagy ünnep előestéjén nyakába akasztotta a bőgőt, kilépett az országúira, s indult a falvak felé. Asszonyát hiába faggatták: matszelvény esedékességekor, vagy a sorsolás alkalmával történő visszafizetés során a buza jegyzése a 40 pengőt meghaladná, a kifizetendő összeg ehhez a magasabb álhoz igazodik. Minden népnek megvan a maga sajátos áruvalutája, igy az eszkimóknál a fóka, a braziloknál a kávé, a távolkeleti népeknél a nyers gumi. Ezek az áruvaluták mindén népnél értékmérőül szolgálnak. A magyar népnek a buza, a gabonfélék fejdelme a legjelentősebb értékmérője. A nép legnagyobb része búzában fizeti a falú lelkészének járandóságát, a kommenciósok búzában találják meg munkájuk értékének fedezetét, a jövedelmi tiszttartók jövedelmük legnagyobb részét Is buzajárandóság teszi ki. A magyar ember tehát megszokta, hogy az érték- viszonyítást búzában fejezi ki. Á buzaköl- csön-kötvények tehát a buza árában kifejezett értékalapja a legszerencsésebb megoldásnak bizonyul, mert mindenki még az értékpapírok forgalmi értékében járatlan személy is állandóan tudja, hogy kötvénye milyen értéket képvisel ? A kötvényt különböző névértékűén bocsátották ki: 200, 400, 1000 és 4000 pengős címletek léteznek, tehát mindenki kiválaszthatja a maga vagyoni viszonyainak legmegfelelőbb papirost. A kötvény 3 százalékos kamatozású és a visszafizetés negyed évszázada alatt sorsolás utján történik. Minthogy a kötvények bemutatóra szóinak és azokat a budapesti értéktőzsdén jegyezni fogják, mód nyílik arra, hogy a tulajdonosok azokat bármikor értékesíthessék. A buzaköl- csön minden nagyobb pénzintézetnél, posta- hivatalnál, szövetkezetnél jegyezhető. Ajánlatos a jegyzés mielőbbi eszközlése, mert a kincstár fenntartotta a jogot arra, hogy túljegyzés esetén aránylagos csökkentést hajtson végre. ordasokkal — Na, Borosa, sütöd- é md' a lekváros bélest? — Dehogyis sitem! Minek sissem? Siti nékünk kilenc falu, lelkem. Most mén a Pét', hogy összemuzsikálja. Az asszony ezt mondta. Peti meg ment Bejárt ungot-berket, nyaggatta a bőgőt, s énekelt mellé. Felverte a kerítések alját, az emberek meg vagy befogták a fülüket, vagy adtak. Gyűlt a kaláts, meg a sütemény és az aprópénz is gyűlt. Peti megrakodva ballagott ilyenkor hazafelé. Egyszer, hogy igen elszaporodott a hófúvás: a bőgőt le-letette, zsebébe nyúlt, harapott a kalácsból, közben fohászkodott is, mert álmosságot érzett a szemében. Arra gondolt: volna csak nyár, rögtön hanyatt vágódnék a gyepen, ott a nyírfa alatt, s még az ágyúgolyó sem ébreszthetné fel reggelig. De nem volt nyár. hanem szépséges, szent Karácsony, ezt különösen akkor érezte Gúzsa Peti, mikor tarisznyáját megtapogatta Tü sem férhetett volna abba akkor, úgy tele volt. Sietett volna Peti, hogy otthon bearanyozza a szentestét, de Gáva környékén megmocorgott mögötte a nádas. Két sovány ordas állta el a? útját. Nem tanakodtak azok semeddig sem. Kigyullt a szemük, vicsorogtak, s rúgták a havat. Peti a fának dőlt. Nyomta a fához a hátát s reszketett. — Na, Borcsdm! — kiáltotta. — Itt szedik szét az uradat. A másik pillanatban,. mintha felsőbb intésre tette volna, a bőgőhöz folyamodott. Megnyomta a vonót, hogy zúgott tőle a legvastagabb húr, mint a feldühösödött darázs. A farkások megtorpantak, majd kényelmesen leültek, s megszeppenve nézték a cigányt. T :szett-e nekik a szívhez szóló zene, vagy féltek talán: csak Gúzsa Peti tudná megmondani. Való azonban, hogy vi-^ lágos hajnalig hátsó lábra ülve, hegyezett füllel a karácsonyi énekeket hallgatták. Kiizzadt Gúzsa Peti, de megérte. Nőtt a hire, mint a hófúvás. Arról igazán nem tehet szegény feje, hogy bőgőjét szilveszterkor a duhajok összetörték s ugyanakkor -a cimbalmot is lecsusztatlák a pil- téző Tiszán. Azóta kölcsönbőgövel bajlódik Gúzsa Peti. Bandát szervez, bizonyosan. De csak nevetik, mert melléfog. Valamikor pedig szájtátva hallgatták. Még a farkasok is. Most a kutya sem hallgatja. Karácsony van. Biztosan fázol, szegény Gúzsa Peti! Ha most hazamehetnék: felkeresnélek. Van egy régi ujjasom, még a jő- világból való, azt tenném elibéd, s csak arra kérnélek: játszd el nékem érte a „Mennyből az ángyai“-t. CSERHÁT JÓZSEF Rendelet a zálogleveles kölcsönök kifizetéséről Kolozsvár, dec. 24. A hivatalos lap december 21-i számában jelent meg a kormány 5460—1943. M. E. számú rendelete, amely módosította a kü'földdel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengöértékben való befizetéséről szóló jogszabályokat. Ez a rendelet az úgynevezett zálogleveles kölcsönök tekintetében újabb kifizetési záloglevéllel vagy készpénzzel teljesíthető. 1944 január 31-ig csak záloglevéllel, ezután 1944 junius 30- ig csak készpénzzel leh rt — az erre megállapított keretben — vis-/ ifizetést teljesíteni. Az az adós, aki a ' isszafizetést készpénzzel kívánja, teljesíteni, 1944 január 31- ig ajánlott levélben köteles bejelenteni szándékát a hitelező pénzintézetnek. A pénzintézet a visszafizetés lehetőségére vonatkozó nyilatkozatát az adóssal legkésőbb 1944 február 29-ig közli. Ha a pénzintézet értesítése szerint a törlesztés lehetősége egészben vagy részben fennáll, az adós a fizetést legkésőbb 1944 április 30-ig köteles teljesíteni. Ha valamelyik záloglevélkibocsátó intézetnél az 1944 április 30-ig teljesített tőketörlesztések összege nem merítené ki a rendelkezésre álló összeget, az illető pénzintézetnél 1944 május 1-töl a keret kimerüléséig, legkésőbb azonban 1944 junius 30-án minden előzetes bejelentés nélkül lehet visz- szafizetést készpénzben teljesíteni. EGY ETEM-MOZGOBAN _________ , utoljára: __________ Szombaton, Karácsony első napján BNGYBLVBR BÖRTÖNE Előadások: D. e. 11-kor, d. u. 3, 5, 7-kor. Vasárnap, Karácsony másodnapján ELNÉMULT BBBBI6M (Nagy istván, Lukács Margit, Kiss Ferenc) Hétfőn d. e. 11-kor főn , 3, 5. 7-kor I Elnémulí harangok Rómában történ* Erdélyi Kereskedelmi Bank R. T. I Er Kolozsvár. Mátyás király-tér 33. szám, I A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete Foglalkozik a banküzlet minden ágával.
