Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)
1943-12-17 / 285. szám
P é n t e te 1943, december 17 Ára m fillér ELŐFIZETÉSI AJKAK: 1 HÓBA 4.30. NEGYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVBE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08 — POSTAFIŐK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Kállay Miklós miniszterelnök: Egész kül- és belpolitikámat a bolsevizmus elleni harc determinálja A miniszterelnök taps és helyeslés kíséretében yálaszoít a királykérdésrő! elhangzott felszólalásokra Budapest, december 16. A képviselöház csütörtöki ülésén folytatták a kormánynak adott gazdasági felhatalmazás további meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Bodnár Sándor (Erdélyi Pált) mint falusi kisgazda, elsősorban mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozott felszólalásában. A föld- hözjuttatás során nagyon kell vigyázni arra, hogy a földet kinek a kezére juttatják, mert a szaktudás hiánya és a hanyagság miatt a föld terméketlenné válik és igy megrövidítjük a közellátást. Nagy elismeréssel emlékezett meg az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület román megszállás alatti működéséről, amelyben a magyar kisgazdákat különböző akciókkal és tanfolyamokkal segítette. Sürgette ezután, hogy a földhözjutta- tottak részére hosszúlejáratú kölcsönöket adjanak, majd az egyke és az egyse kérdéséről szólott: Nemzetiségekkel körülvett ország elsőrendű érdeke, hogy a magyar faj fennmaradjon. A szórványkérdésben helyre kell hozni, amit' elmulasztottunk. Ezután kerülete ügyeiről beszélt. A falhatalmazási javaslatot elfogadta. Mosonyi Kálmán (Magyar Megújulás Pártja) szerint a kormány 1941-ben a kapott felhatalmazást nem megfelelően használta fel. Valóságos rendeletinvázió következett, amelyet a községi jegyzők képtelenek végrehajtani. A javaslatot nem fogadja el. Tornyos György (MÉP) a városok és községek lakáspénzosztályba sorozására vonatkozó rendeletekkel foglalkozott és r, mostani beosztás revízióját 1 kérte. A javaslatot elfogadta. Füssy Kálmán (Magyar Megújulás Pártja) földbirtokpolitikai kérdésekkel foglalkozott és kérte, hogy a földhözjuttatásoknál vegyék figyelembe a csehszlovák megszállás alatti érdemeket. A mezőgazdasági cselédség részére egységes ruha- és bakancsellátást sürgetett és kérte a mezőgazdasági biztositó intézet felállítását. A javaslatot nem fogadta el. Halmay János (Nyilaskeresztes Párt) az árkérdéssel foglalkozott. Birálta a kormány földbirtokpolitikáját és a házhelyakciót. A ' javaslatot nem fogadta el. Börcs János (Magyar Megújulás Pártja) arról beszélt, hogy a falu népét minden áron le kell kötni a földhöz. Veszélyt lát abban, hogy a falu népe az iparoskonjunktura következtében a városba tódul és ott számára idegen életformát sajátít el. A város és a falu között beállt szakadást éppen ez idézte elő. A javaslatot nem fogadta el. Palló Imre (Magyar Megújulás Pártja) kulturpolit'kai kérdésekkel foglalkozott és követelte, hogy a faluból közösítsék ki a müvészietlen üzleti vállalkozásokból eredő filmeket. Ezután a rádió műsorát birálta, majd a magyar fiatalság nevelésének kérdéséről szólott. A szociáldemokrata párttal szemben a kormány részéről gyengekezüsé- get tapasztalt. A javaslatot nem fogadja el. Ezután Csoór Lajos pártonkivuli képviselő hosszasan foglalkozott'a papír, vas, paprika és tüzifaellátás kérdésével. A továbbiakban a parlament és a 42-es bizottság működésére tért ki, majd felszólalása végén a közellátásról és ezzel összefüggésben a beszolgáltatás: rendszerről beszélt. A rendkívüli felhatalmazást nem szavazta meg. Rácz Kálmán felszólalásában a zsidókérdéssel foglalkozva, kérdezte a miniszter- elnököt, vájjon érintkezésbe lépett-e a cionista világszövetséggel a zsidók kitelepítése — Tisztelt Képviselőházi — Én a magam részéről — bár elismerem ennek látszatát — nem tartom a politikai bizalom, vagy blza!matlanság kérdésének e javaslat megszavazását, mert hiszen ha paradoxont akarnék felállítani, inkább azt lehetne mondani, hogy ilyen bizottság létrejötte bizonyos bizalmatlanságot rejt magában a kormánnyal szemben abban a tekintetben, hogy a parlament kiküldötteivel munkáját eUenőriztetni, irányítani, befolyásolni, a felelösségrevonás lehetőségét megállapítani akarja. (Úgy van! Úgy van! Balfelöl.) A világ összes törvényhozásaiban a mai háborús időkben felhatalmazásokkal dolgoznak a kormányok és ezek tudomásom szerint nem á'litottak kormányaik mellé olyan szervet, mint amilyen a 42-es bizottság. Ez tehát inkább azt jelenti, hogy a parlament ellenőrizni és bizonyos tekintetben, sőt nagyon széles körben fenntartani akarja vele szemben a maga szuverén befolyását, (Úgy van! Úgy van! A jobboldalon.) — Én a magam részéről szerencsés alkotásnak tartom a 42-es bizottságot. Ez a bizottság annak jele, hogy mennyire alkotmányosan, vagy mennyire féltékenyen őrködik is, hogy megtalálja a módját annak, hogy a törvényhozói szuverénitás ebben az átruházott formában is vele gyakorolja és a magyar törvényhozó ellenőrzési jogát minden gesztió tekintetében fenntartsa. A hadiözvegyek és hadiárvák kaptak karácsonyi segélyt! — A vita során — amelyben sajnos nem volt' módomban személyesen résztvenni — több igen jeles felszó’alás hangzott el. Közülük csak néhányra akarok pár reflexiót tenni. Németh Andor képviselő ur kifogásolta, hogy a hadbavonultak karácsonyi segélyt nem kaptak. A hadbavonultak, a hadiözvegyek és a hadiárvák egyhavi illetményüket kapták meg karácsonj-i segélyként. — Reflektálni óhajtok Szöllösl Jenő képviselő urnák az általam használt és megmagyarázott Ccfriolan kifejezéshez fűzött reflexióira. Nagyon sajnálom, hogy a képviselő ur védelmébe vette azt a két volt képviselőt (Úgy van! Úgy van! Jobb felöl.) és őket a 48-as emigránsokkal állította egy vonalba. Engedje meg, hogy ez ellen tiltakozzam! (Helyeslés jobb felöl.) Nem a magyar bíróság ítélte el őket, de a magyar nép lelkében, szeretetében és pantheonjá- ban állnak azok a 48-as magyarok (Úgy van! Úgy van! Taps a jobb oldalon és a középen.) és a mi hitünk és az iskolából es a szülői házból magunkkal hozott idealizmus nevében tiltakozom ezen összehasonlítás ellen. (Úgy van! Úgy van! Taps a jobb oldalon és a középen.) Sütő és Kovarcz magyarellenes szerepe — Különben is méltóztassék tudomásul venni, hogy Sütő ur fegyveresen szervezkedik a Szerémségben (Felkiáltások jobbfelöl: Hallatlan!), Kovarcz nr pedig Becsben állandóan magyarellenes gyűléseket tart. (Élénk felkiáltások jobbfelöl: Hallatlan !) — Tisztelt képviselőházi :— Megragadom az alkalmat, hogy lmrédy Béla igen tisztelt képviselő társunk felszólalására reflektáljak. Én beszédemben tényleg azt mondottam, hogy szakadék állt be közöttünk és ezt nem szavakra és kijelentésekre vonatkoztattam, hanem egy tüntető magatartásra, amelyet nézetem szerint a vezérszónok ur pártja egy beszéd elhangzása kapcsán mutatott. Beszédein későbbi folyamán ugyhiszem, a tiszteletadás hangján emlékeztem meg képviselő társunkról. (Ügy van! Úgy van!) És ez talán már akkor kimagyarázta az erős megjegyzéseket. Amennyiben nem emlékezhettem volna meg Imrédy Béláról azon a hangon és azokkal a gondolatokkal, ahogyan megemlékeztem, ha nem ismertem volna el az ö kvalitásait, magyarságát és nem lennék megyözödve, hogy pártja ezen az utón öt követni akarja. Ezeket akartam ebben a vonatkozásban elmondani. (Helyeslés.) A királykérdésről — Méltóztatott még a Nép Párt deklarációját szóvátenni. Ebben a deklarációban — élesen figyeltem — sem restaurációról, sem szabad királyválasztásról nem volt szó, csak a törvényes magyart- királyság helyreállításáról. Én a magam részéröl sem a fennálló állapottal, sem a fennálló törvényeinkkel, sem pedig azzal a ténnyel szemben,' hogy mi mindig a magyar királyság gondolatával néztük ennek a nemzetnek útját és ha a jó Isten lehetővé teszi, látjuk a jövendőt is. (Helyeslés.) Mondom én, mint ebben az országban talán az államfőnek a leghübb embere, ebből nem olvastam ki olyasmit, amit kifogásolhattam volna. (Taps.) — Hogy bizonyos munka folyik ezen a téren, ma tisztelettel vagyok bátor említeni, hogy ennek a megindult kis aláírásgyűjtésnek már végét is vetettem. A bolsevizmusía vonatkozóan a következőket óhajtom elmondani: Nyílt kiállás a bolsevizmussal szemben — ezt egy mondatban intézhetem el és ez az én legkomolyabb mondatom, amit kimondhatok. Egész kül- és belpoütikámat egészen az első perctől kezdve és most, hogy itt állok, a bolsevizmus elleni védekezés determinálja. A bolseviz- musnak minden hatalmi, minden penetrációs törekvésével szemben egyaránt. Ezt őhajtottam ezzel kapcsolatban kijelenteni. (Helyeslés és taps.) — Szavaim végeztével pedig talán bekapcsolódom igen tisztelt képviselő társamnak a távcsőről mondott hasonlatába. Azt méltóztatott mondani, hogy ha a távcső egyik végén nézünk bele, az nagyit, ha másik végén, az kicsinyit. Megjegyezhetném azt is, hogy mi a kicsinyítő végébe csak játékos fiatalkorunkban néztünk bele, (Élénk derültség. Taps.) ma azonban mindig a másik oldalon nézünk bele, mégpedig nem azért, hogy nagyítson, hanem azért, hogy közelebb hozzon1 — és ezzel zárom felszólalásomat. (Viharos éljenzés. Élénk helyeslés. Taps.) Kállay miniszterelnök és Imrédy Béla szívélyes kézfogása A miniszterelnök beszédét igen sokszor szakította meg helyeslés és taps nemcsak a kormánypárti, hanem a szélsőbaloldali sorokban is. A taps elültével Tors Tibor alel nők napirendi javaslatára a Ház úgy határozott, hogy pénteken délelőtt 10 órakor folytatja ülését a napirendre tűzött törvény- javaslat feletti határozathozatal, valamint a 42 tagú országos bizottság kétrendbeli jelentésének és a mentelmi bizottság több jelentésének tárgyában. A kormánypárt tagjai az elnöki enunclá- ciók után igen meleg ünneplésben részesítették Kállay Miklós miniszterelnököt. A miniszterelnök és vitéz Imrédy Béla a kormánypárt és a szélsőbaloldali ellenzék éljenzése és tapsvihara közben a Ház asztalánál rendimül szívélyesen és hosszasan kezetfogtak. A Ház ülése rendkívül lelkes hangulatban ért véget. I mániszfierelnölc beszéde ügyében. Szerinte reális meggondolás alapján ez az egyedüli ut, amelyen ennek a kérdésnek megoldásában haladni lehet. Ami a háború utáni kibontakozást illeti, szerinte a kapitalista és a szocialista rendszer nagy átalakuláson fog keresztülmenni. A reális hatalmi faktorok fognak érvényesülni és azért a kis országokat saját érdekeiknek megfelelően keli előkészíteni a. változásokra. A javaslatot nem fogadta el. Papp Mihály után vitéz lmrédy Béla emelkedett szólásra. Beszéde elején azt fejtegette, hogy a 42 és a 36 tagú országos bizottság működését ezek a nehéz idők teljes mértékben indokolják, mert a kormányra sok esetben a gyors cselekvés kötelezettsége hárul. Hogy a kormánynak ezt a felhatalmazást megadja, feltétlen bizalomra volna szükség, minthogy azonban ez a feltétlen bizalom nincs meg, a javaslat el'én kell felszólalnia, Kérte, hogy a kormány felhatalmazást kapjon arra, hogy a két bizottságot együttes ülésre hívhassa össze. Igazán nagyjelentőségű kérdéseket az egyik bizottság honvédelmi, a másik pedig gazdasági szempontból venné birálat alá. A leghatározottabban tiltakozott az uj labancság vádja ellen, majd kijelentette, egy pillanatig sem kételkedik abban, hogy a kormánypárti oldalon is jót akarnak. Az Atlanti Chartáról szólva megállapította, hogy az angolszász illetékes államfők kijelentése szerint semmiféle olyan területi változást nem Ismernek el, amelyek a tengelyhatalmak akaratán jött létre. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországhoz visszacsatolt területek nem tartoznak hozzá. Tiltakozott az ellen, hogy az Atlanti Chartát Magyarországon ünnepeljék'. Beszéde befejező részében azt fejtegette, hogy a királykérdés szőnyegrehozatala ebben a pillanatban nem felel meg a nemzet érdekeinek, mert alkalmas a magyar nemzet lelki egységének a felbontására. Kérte pártja javaslatainak elfogadását. Badocsay igazságügyminiszter válasza: Az elnök ezután a vitát bezárta, a tanácskozást befejezettnek nyilvánította, majd Badocsay László igazságügymimsz- ter emelkedett szólásra. Részletesen válaszolt a Nyilaskeresztes Párt vezérszónokának arra a megállapítására, hogy a felhatalmazás meghosszabbítása tulajdonképpen eszköz lesz a kormány kezében a parlament félretételére. Megcáfolta ezt az állítási , kifejtvén, hogy, ha feltéve, de meg név engedve ez volna a kormány szán- d£’>v akkor nem magától a parlamenttől kv..,ie rú felhatalmazást, s különösképpen nem meghatározott időre. A kormány nem akarja félreállitani a parlamentet ezzel a javaslattal, hanem Inkább a parlamentáris álláspont mellett elfoglalt elvi álláspontját kivánja megerősíteni. Nem is a kormánynak, hanem a nemzetnek van szüksége erre a javaslatra. A mai, napról-napra változó viszonyok és események között ugyanis sűrűn adódhatnak olyan kérdések, amelyekben azonnal kell intézkedni, amelyek tehát a parlamenti tárgyalás szükségképpen lassú menetét nem bírják el. Az igazságügyminiszter után általános érdeklődés közepette KáíHay Miklós miniszterelnök emelkedett szólásra.
