Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-17 / 285. szám

KntTiUjsKG

9

ms. DECEMBER 17.

Viléz Boga Alajos:

fl magyar kormány egy év alatt 170 millió pengőt költött 1300 erdélyi román iskola

fenntartására

„lz arra érdemes magyar tanító jusson be a VII. fizetési osztályba“

Budapest, dec. 16. A Felsöház ülését röviddel 10 óla után báró Perénjl Zsigniond nyitotta meg.

A napirenden szereplő 1944. évi állami költségvetés általános tárgyalásának csütörtökön az első hozzászólója Harsány! Pál református esperes volt. Teljes bizalommal van n kormány iránt, mert látja, rendkívül sokat tett az ország előbhrevltele érdekében. Kérte a kereskedelemügyi minisztert, hogy a lelkészek részére is adja meg a tanítóságéhoz hasonló kedvezményes elbánást az utazásokra, majd a kultuszminiszterhez fordult azzal a kéréssel, hogy az érdemessé vált tanitók részére, tekintet nélkül arra, hogy felekezeti, vagy állami tanítókról van szó. tegye lehetővé a VII. fizetési osztályba való bejutást. A költségvetést elfogadta.

A kővetkező szónok Sehandl Károly volt. Bevezetőben hangsúlyozta, a termelés attól függ, hogy a mezőgazdaság tudja-e teljesíteni a maga feladatait. A termeléspotltikn szorosan Összefügg az értékesítéssel. A pénzügyminiszter helyesen járt el. amikor nem akarta az árakat az egész vonalon lerögzíteni. A tisztviselők megsegítését pusztán anya'gi eszközökkel nem tartja helyesnek Inkább a köze'látás terén elérhető könnyítéseket ajánlja részükre. A másik súlyosan sújtott réteg a gazdaközönség. Itt egyöntetűen azt a kívánságot tapasztalta a gazdák részéről, hogy ne cipeljék fel az a ipari árakat. A magyar mezőgazdaság nincs azon az állásponton, hogy a földművelés terén reformokkal dolgozzék. A mai Idők nem alkalmasak a reformokra és a mezőgazdaság fejlesztésére. Itt Inkább a termelés folytonosságára és az utánpótlásra kell törekedni. Szomorúan tapasztalja a kisbirtokök és a középbirtokok számának összezsugorodását és ezért kérte a kisgazdák megsegítésének előmozdítását. A háború után bizonyára agrárválság jön, s ami bennünket megmenthet, az csak az állatállomány lehet. Elismeréssel nyilatkozott a fö'dmüvelésügyt kormányzat állatállomány fejlesztéséről. A közellátási politikai sikereket méltatva utalt a jó termésre,. A pontrendszer beválása szerinte csak jültushan dőlhet el. Beszédének ebben a részében az ellátatlanok számának csökkentésére ajánlotta, hogy könnyítsék meg a bőséggel rendelkező önellátók feleslegeinek a városbajnttatását. A közvetítő kereskedelem kikapcsolását kérte a termelő As a fogyasztó egymáshoz közelebbhozásá- val. Beszéde végén a lelki egységről beszélt ée Kállay Miklós miniszterelnök érdemének tudja be, hogy sikerűit a nemzetet visszatéríteni a keresztény és magyar nemzeti egység útjára.

A Felsöház minden oldaláról nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Krämer Gyula emelkedett szólásra. Az átmeneti gazdálkodásról beszélt, amely a háború végéig fog tartani. Ennek egyik legfontosabb eleme a racionalizálás. A háború után a* ország agráripari jellege még inkább kidomborodik és a mezőgazdasági lakosság bekapcsolása az Iparban csak az ipari decentralizáció utján lehetséges. Elismeréssel szólott a Baross Szövetség munkájáról. Ezután délvidéki problémákat tett szóvá. A költségvetést elfogadja.

Knpy Béla evangélikus püspök foglalkozott a keresztény egyházak helyzetével, külföldi országokban az állam által irányított egyházpolitikával, a keresztény világnézettel, majd a hazai egyházpolitika pioblá- máira tért ki. Szükségesnek véli a kongrua- törvén.v revízió alá vételét, a tanárok és tanitók anyagi kérdéseinek rendezését, valamint a lelkészek jövedelmének felemelését. Fontos, hogy az ifjúságot vallásos nevelésben részesítsék. Ezzel összefüggésben az önálló hitoktatók dotáláséval fog’álkozott. Megállapította, hogy a munkaerő értékelésében nagy eltolódás következett be. A fizikai munkaerők értéke felugrott, a s/.ellenii nninne müvedet

Weber

mi.

í ‘ ;

©ptíka-oól

telefon:

*€■63: ■ c

•eg n«n szabad figyelmen kívül hagyni, hogy más szorgos és dolgozó emberik omlásnak Indult házait és épületeit is kijavítsák.

Beszéde további részében főként mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozott és hangoztatta, hogy a problémák két körÜ'mény ütközőpontjába kerültek. Egyik tény á háború, a másik az elengedhetetlen anyag] szükségletek kielégítése. A munkamorál süllyedését az ipari és a mezőgazdasági árak közötti különbségre vezeti vissza. A továbbiakban szóvátette a földbirtokpolitikát, er, erdőgazdálkodás kérdéseit, majd végül hangoztatta, hogy becsületes magyar szándékkal akar segíteni azokon a hibákon, amelyeknek kiküszöbölése ar. ország fennmaradásának elengedhetetlen érdeke.

Báró Bailvánszkv Antal alelnök röviddel 2 óra után a vitát félbeszakította és bejelentette, hogy a Felsőház délután 4 órakor folytatja a kö’teégvetés tárgyalását.

tendö ci hl 11 viszont a magyar egyhájsi iskolai: összesen 300.000 pengőnek megfelelő állami segélyt kaptak. Felszólalása végén a szórvány magyal ság problémájára tért ki, majd hangoztatta, hogy Erdély a történeti és természeti jogok alapján mindig magyar marad. A költségvetést elfogadja.

A képviselőház ma, pénteken 1« ülést tart. A napirenden közel 60 mentelmi ügy szerepel, amelyeket a közelmúltban tárgyalt a mentelmi bizottság. Lehetséges, hogy a mentelmi ügyekkel már a pénteki ülésen végez a képviselöház, úgyhogy a jövö hétre már csak egy formális ülés marad a Felsőhöz üzenetének átvételére. Ha azonban a pénteki ülésnap nem lesz elegendő a nagyszámú mentelmi ügy tárgyalására, akkor szombaton vagy a jövö héten még egy rendes ülést kell tartania a képvise'őháznak.

A Felsőházban változatlanul nagy az érdeklődés a költségvetés vitája lránt. Csütörtökön délben még mindig körülbelül 25 szónok volt feliratkozva az általános vitához azonkívül 12 szónok az egyes tárcák költségvetéséhez, igy a közellátásügyi, a belügyi, a pénzügyi, a földművelésügyi, az iparügyi, * vallás- és közoktatásügyi és az igazságügyi tárca költségvetéséhez. Ilyen körülmények közölt csaknem bizonyosra vehető. hogy a Fe'sőházban a jövő hétre Is átmegy a költségvetési törvényjavaslat vitája. A szónokok nagy számát®, való tekintettel Káilay Miklós miniszterelnök nem pénteken, mint eredetileg tervezték, hanem csak szombaton délben szólal fel a Felsőházban. A folyó ülés után a Felsöház a jövő héten hétfőn is ülést tart, hogy mielőbb végezzen a költségvetés tárgyalásával.

Káilay Miklós miniszterelnök egyébként csütörtökön este a MfiP évzáró értekezletén Is rövid beszédet mondott. Az értekezleten interpellációk is elhangzottak. Pénteken dé'- elött a 'képviselöház véderöbizottsága, szombaton délelőtt pedig a képviselőház külügyi bizottsága tart ülést. Az ülések tárgya a bizottságok összehívásának megindokolása, mert azokat négy-négy bizottsági tag kérésére hívták össze.

Megalakult

az EMKE dési szervezete

I>és, december 16. Az Erdélyt Magyar Közművelődési Egyesület a régi békeévekben ugyszólva egyetlen szórványgondoző szervünk volt, Erdély- és magyarságmentő munkáját újabban ismét széles vonalon Indította el. Legutőbb Szilágy, Beszterce és Szolnok-Doboka vármegyék részére Désen IJaday Lóránd dr.,- volt tanfelügyelő, a Székely Mózes néven ismert regényíró vezetésével fiók-irodát állított fel, amely a népművelési szervek és az Erage kirendeltség hathatós támogatásával fejti ki munkáját. Az Emke most Désen alapította meg szervezetét. A városháza nagytermében lefolyt alakuló közgyűlést Kovács László esperes szavai nyitotta meg, majd Walter Gyula főtitkár ismertette az Emke munkáját. Ezután megalakult a vármegyei és dési választmány. Diszelnökök: lovag Ilye Jenő, gróf Bethlen Béla főispán, SelilMing János dr. alispán elnök: Vékás József dr. felsőházi tag, társelnökök: Várad! Karoly kereskedő, llatfaludy Bertalan birtokos, ügyvezet« alelnök: Bitrú Balyké Sándor tanfelügyelő, titkár: Makkal Endre, jogtanácsos: Weither Károly dr., pénztáros: Benkö József, ellenőrök: Huber Győző és Szőke Béla lettek.

A választmányt Saatbmárv Lajos dr. ügyvezető alelnök üdvözölte. Oaday Lóránd dr. erdélyi kérdésekről tartott előadást. Zárszót Kovács László esperes, korelnök mondott.

A dési Emke-nap a Himnusz közös el- éneklésével végződött.

. , . I

Negyvenkétmillió márkát gyűjtöttek Németországban a háborús téli segélymozgalom céljaira

Berlin, december 3 .. (MTI.) A Német Távirati Iroda közli:

A háborús téli segélymozgalom november

20-án és 21-én lezajlott birodalmi utcai gyűjtése során eddigi számadatok szerint

42,000.000 birodalmi márka gyűlt össze. Az elmúlt év á hasonló gyűjtés végösszege 35.5 millió márka volt. Az idei eredmény tehát több mint t snámúHun I ab blőhet Jetem*.

„Magyar reflex az európai irodalomban“

György Lajos szabadegyetemi előadása

Kolozsvár, december 16. A szabadegyetemi előadások VI. sorozatának záróéiüadúsát György Lajos dr. egyetemi tanár tartotta „Magyar reflex az európai irodalomban“ címmel. Az egyetem központi épületének Aulájában megtartott előadása «lőtt Bíró Vencel dr. egyetemi tanár mondott meleghangú megnyitót s ennek során üdvözölte az előadót, majd kiváló és sokirányú tevékenysége méltatása Után felkérte előadása megtartására.

György Lajos dr. bevezetőül vázolta azt az általános Jelenséget, hogy minden irodalom későit, felvételeket egyrészt saját magáról. másrészt az idegen nemzetekről. Irodalmi arcképünket tehát megtalálhatjuk a magunk Irodalmában, de kereshetjük más népek költői jelképezéseiben is. Különösen érdekes az utóbbi kérdés vizsgálata, amely arra ad feleletet, hogy a századok közvéleményébe miképpen véste «e magát n magyarság? A világirodalom magyar elemeinek bemutatásából és vizsgálatából azt a tanulságot vonta le, hogy Európa kis és nagy népei történeti múltúnk minden fázisában észrevették bennünket s olyanoknak ismertek meg, hogy nem egyszer művészileg is értékes visszhangot adták a rólunk szerzett tudomásuknak.

A múltúnkat behálózó sürü szellemi és politikai kapcsolatok szálainál fogva természetesen a germán terület a leggazdagabb, de hézagosságok mellett Is figyelmetkéltök azok a magyar elemek, amelyek a kulturális viszonylatban tőlünk távolabb álló román irodalmakból virágzottak ki s egyenesen meglepő a szláv költészet meleg magytir kultusza. E három nagy irodalomból együttvéve rekonstruálni lehetne a magyarság

történelmi szerepének minden fontosabb részletét és lelki életének minden megka- póbb vonását. Ez maradandó erkölcsi tőkéje és értékmérője a magyarságnak Közép- Európa népeinek rangsorában.

A legtávolabbi időkben éppoly erőteljes a külföld irodalmi érdeklődése Irántunk, mint a közelmúltban. Különösen két magyar történelmi esemény kelt európai visszhangot: az a megfeszített küzdelem, amelyet « magyarság évszázadokon át Európa cfv*B- zációjának megmentése érdekében s a keresztény kultúra védelmében folytatott .és a népek rokonszenvét felébresztő élethalálharc, amelyben szabadságunk Világosnál elvérzett. A középkorban az Árpádok magyarságának tekintélyét az egyetemes irodalom tiszteletében szemlélhetjük. A. XV. században a magyar műveltség hire épugy bejárja a humanista világot, mint a múlt század második felében Petőfi hódolatra készteti a népek költészetét a magyar géniusz előtt. Magyarországi Szent Erzsébet, a Hunyadiak, Bánk bán, a hős és a költő Zrínyi Miklós, Thököly Imre, Dósa György, Széchy Mária, Kossuth Lajos alakját legendás tisztelettel övezi s nem egy értékes költői müvei magasztalja az Idegen lélek is. Igaz, hogy magyar életünknek legtöbbször csak a külsőségei kötik le figyelmünket, de olykor-olykor magyar lelkünk mélységeibe is le tudnak szállni. A magyar történelem hősi vonásai éppúgy vonzzák az Idegen költőt, mint magyar viszonyaink sajátos szánéi. Megcsodálják a magyar nő szépségét, elismeréssel emlegetik harci erényeinket, vitézségünket, lovagiasságunkat, megbecsülik őszinteségünket, becsületességünket, úri lelkületűnket, s még ellenségeink sem tudnak olyasmivel befeketíteni, hogy a tisztességtelenséggel valaha Is megalkudtunk volna.

Jó- és balsorsunk minden fordulata, nemzeti jellemképünk minden vonása belekerült az egyetemes Irodalomba, magyar életünknek minden _ számottevőbb mozzanata, magyar lelkűnknek minden értékesebb megnyilatkozása — ha nem is mindig híven és pontosan — de igen gyakran a tisztelet és a megértés meleg színeiben tükröződik Visz- sza az idegen népek irodalmából. A népek jóleső rokonszenve kiséri történeti erőfeszítéseinket és a művelődés szolgálatában folytatott szakadatlan küzdelmeinket. A* ellenszenv csak ritkán zavarja meg az elismerés összhangját. Történelmi nagyjaink, a magyarság lelki, szellemi és erkölcsi életének inkamáelói, behatoltak az európai szellemi köztudatba, tetteik bámulatot keltettek s egy-egy nagy magyar szellemnek a legnagyobb elismeréssel adózott az idegen lélek. Sajátos magyar témáink és eredeti magyar motívumaink bejárták n világot s Idegenben is értékes költői termékek sarja (Irtok bétől ük. Az európai irodalmaknak sokkal vagyunk adósai, de tartozásunkat becsülettel le ts törlesztettük.

öntudatunkat erősítheti s önérzetünket emelheti tehát az a széles körökben eléggé még nem ismert és nem értékelt tény. hogy gazdag magyar refleze van a* egyetemi* irodalomnak.

kacrők értéke pedig mélyen aiásráliott. A szellemi munkások javadalmazását kellene

valamilyen módon emelni. Nemzetvédelmi szempontból rendkívül fontosnak tartja a honvédség fejlesztését, amely a kereszténységért küzd, oltárainkat védelmezi, A hnnvédségtó'l semmi áldozatot sem szabad sajnálni, A kormány szakadatlanul végzi az

országban a lélekébresztés munkáját. Szükséges, hogy az ország mint egy ember álljon a mai megpróbáltatások idejében és érezze azt, hogy történelmi jövőjéről van szó. Érezni kell, hogy a nemzetnek Istentől megszabott küldetése van, amelyet teljesíteni kell. A költségvetést elfogadja.

Ezután Purgly Emil emelkedett szólásra. Elismeréssel szólt a belügyminiszternek . a nyugalom fenntartására tett kísérleteiről és intézkedéseiről. A belügyi tárcával kapcsolatban szóvátette a kormány szociál is intézkedéseit és helyeselte az ONCsA házépítési akciót, azonban hangoztatta, hogy egyidejüVékós József és vitéz Boga jMaios felszólalása

Vékás József a mezőgazdasággal és a falusi lakosságnak a helyzetével foglalkozott. A mezőgazdasági gépezet falusi vezetője, a jegyző sokszor megoldhatatlan feladat elé kerül a rendeletek halmaza és azok különleges nyelvezete következtében. Nagy súlyt i kell helyezni a falu kulturális felemelésére, aminek a magyar uemz.etí eszme Jegyében kell történnie. Meg kell óvni a falut az álkultúrától. Ennek szomorú hatása mutatkozott az egyik esikmegyei községben, ahol nyolc házasság bomlott fel ál magyar kultúrát terjesztő fi'mek hatása alatt. Szükségesnek lari ja a népviselet visszaállítását és terjesztését.

A falusi papokról és tanítókról jobban kell gondoskodni. Rendkívül fontos és elengedhetetlen, hogy a történelmi magyar egyházak között jó legyen a viszony. A továbbiakban az erdélyi köziegelök helyzetével foglalkozott és részletesen taglalta ezt a problémát, amely Erdélyben igen fonros, mert a lakosság megélhetésének a legfőbb fonása. Kéri a községi pótadók Egységesítését, arányosítását, valamint a kórházi ápolás tekintetében kéri, hogy mentesítsék a költségek alól a 10.000 pengőn aluli értékű ingatlannal rendelkezőket, valamint az 1200 pengő keresetnél kevesebbet birő egyénekét. Végül a seórványkérdéssel foglalkozott. A költségvetést elfogadta.

Vitéz Boga Alajos felszólalása elején a keleti veszedelemre tért ki, amely súlyos veszélyt jelent a magyar keresztény gondolatra és mindenre, ami kedves számunkra. A vallásos hit és az ebből kisugárzott kultúra tartotta meg a hazát egy évezreden keresztül. Az egyházi iskolák kitünően működnek és a román megszállás alatt a magyar ifjúság nemzeti szellemű nevelését csák itt lehetett biztosítani. A román agrárreform során az erdélyi magyar hitvallások elvesztették földjük jelentős részét. Kéri ennek kárpótlását, hogy az egyház nemzetnevelö feladatát továbbra is teljesíthesse. A kormány egy év alatt 170 millió pengőt költött ai Erdélyben lévő 1.100 román tanítási nyelvű iskolák fenntartására; Az elmnlt Sí esz-