Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-14 / 258. szám

1943. NOVEMBER 14. 3 frrnrrrJ&sr*i£ fl japán repülők uj nagy sikereket értek el a bougainvillei harmadik légicsatában Tokió, nov. 13. (MTI.) A Német Táv­irati Iroda jelenti: A Bougainville-szigetnél vívott har­cok továbbra is ádáz elkeseredéssel foly­nak. A japán főhadiszállás szombat dél­utáni jelentése szerint november 11-én zajlott le a harmadik légicsata, amely­ben a japán repülők égy ellenséges cir­kálót, vagy nagyobb rombolót elsül­lyesztettek és több ellenséges hadihajót súlyosan megrongáltak, még pedig egy csatahajót, két nagy repülőgéphordozót, égy nagy cirkálót, 3 kisebb cirkálót, vagy nagy rombolót és még egy további torpedórombolót. Az amerikaiak azonkí­vül légiharcban elvesztettek két repülő­gépet. A japánoknak ezek a harcok 30 repülőgépükbe kerültek. Sanghaj, nov. 13. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: A 79. csungkingi hadsereg 194. had­osztályát, valamint az ideiglenesen szer­vezett 6. hadosztályt a japán csapatok a középkinai 6. hadiövezetben körülkerí­tették. A csungkingi csapatok a Tung- ting-tótól északkeletre kerültek katlan­ba. A japán ütegek tüzétől és a repülő­gépek állandó támadásai következtében máris súlyos veszteségeket szenvedtek. Szinyei-Merse 3enő miniszter kolozsvári látogatásának programja Kolozsvár, nov. 13. Szinyei-Merse Je­nő dr. vallás- és közoktatásügyi minisz­ter a kolozsvári Ferenc József-tudo­mányegyetem meghívására nov. 21-én vasárnap Kolozsvárra érkezik. Délután beszédet mond a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége által a Mátyás ki­rály Diákházban a Katolikus Diákott­hon-Mozgalom javára rendezendő ünnepi esten, melynek további műsora a követ­kező lesz: Pintér Péter Pál a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége nevében be­vezető szavakat mond, Hegyi Endre ver­seiből ad elő, Tamási Áron elbeszélését olvassa fel, Karácsony Sándor „Páz­mány, a nemzetnevelő“ címmel előadást mond, Lőrincz Zsuzsa operaénekesnő és a Kolozsvári Egyetemi Énekkar pedig énekszámokkal szerepel Endre Béla zon- gorakiséretével, illetőleg Benedek Kál­mán vezényletével. Az ünnepség után a miniszter az egye­temi menzán egyszerű vacsorán vesz részt az Egyetemi Tanács tagjaival, a Diákvédő Hivatal három tagozatának vezetőivel, a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége elnöki tanácsának tagjaival és az egyetem karonként két kiváló hall­gatójával együtt. Vacsora után a minisz­ter ugyancsak a menzán feketekávézás közben találkozik az egyetem összes pro­fesszoraival és magántanári képviselői­vel. Másnap hétfőn délelőtt a vallás- és közoktatásügyi miniszter az egyetem kü­lönböző intézményeit, valamint a római katolikus és a református teológiát láto­gatja meg. Délután a KMDSz-körben a diákság társaságában tölt el másfél órát, majd az éjszakai személyvonattal utazik el Kolozsvárról. Folyik az iparügryi minisztériumban a magyar kézmüvesipar kéréseinek fan ul tnány ozá s a Kolozsvár, november 13. Az Ipartestüle­tek Országos Központjának vezetősége nemrégiben Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter elé terjesztette a kézmüiparosság legsürgősebb és legfontosabb kérdéseit. A miniszter a kéréseket az illetékes ügyosz­tálynak tanulmányozásra kiadta s ott most folyik a kérések teljesítési lehetőségeinek megvizsgálása. Az IPOK mindenekelőtt a magánépitke- zések ismételt megkezdését kérelmezte. A Budapesti Kőművesek Ipartestülete ezzel kapcsolatosan azt ajánlotta, hogy a legfel­jebb háromszobás családi lakóházak építé­sét továbbra is engedélyezzék ott, ahol a terület 100 négyzetméternél, valamint 700 köbméternél nem nagyobb és az épület leg­feljebb 15.000 téglából megépíthető. A ma- gánépitkezések korlátozásának ezt a méltá­nyos enyhítését a szociális szempontok is indokolják. A hitelkeretek kibővítése A kisipari hitelellátás fejlesztése ügyé­ben is kérést terjesztett elő az IPOK. Bár az iparügyi minisztérium felemelte a bank- szerű fedezettel nem biró iparosoknak nyújt­ható kölcsönösszeg felső határát 500 pen­gőről 1500 pengőre, illetve kivételes eset­ben 2000 pengőre és ez a rendelkezés máris érezteti rendkívül kedvező hatását, mégis bizonyos, hogy a háborús gazdálkodásról a békegazdá'kodásra való áttérés a kézmü­vesipar hiteligényének jelentős emelkedését fogja magával hozni és szükségesnek mu­tatkozik olyan rendelkezés, amely ezt a körülményt előrelátva, már most intézke­dik. Ezért kérik az iparosok az iparügyi minisztériumot, hogy támogassa hatható­san a kisipari hitelszervezőtek tőkeigényei­nek kielégítését, főleg pedig segítse elő a termelési kölcsönök rendszerének fejlesz­tését. Kérést terjesztettek elő az iparosok a hadviseltek és hadigondozottak önállósítás' kisipari kö'csöneivel kapcsolatban is. Ezen a téren ázt tartanák kívánatosnak, hogy ezeknek a kölcsönöknek lebonyolításával is a kisipari hitelszervezeteket bízzák meg és ezek a tervezetek az adott esetekben az Ipartestületek Országos Központjának és az ipartestületeknek véleményét is meghall­gassák. Terjedelmes és vegyes anyagokra vonat­kozó részletes előterjesztést tett az IPOK a kézművesipari anyagellátás tekintetében is. Ezeknek a lényege az, hogy az iparosok sürgetik a gyárak bejelentési kötelezettsé­geit is, mert eddig ez csak a kereskedelmet érintette. Ez az egyoldalú ellenőrzés azon­ban alkalmat ad arra, hogy a kereskedő jóval kevesebb mennyiséget jelenthessen be a kamaráknak, mint amennyit a valóság­ban kapott. Kérelmet terjesztettek elő a kézműves- iparosság képviselői az önálló iparosok öregségi biztosításáról szóló törvényjavas­latnak a törvényhozás elé való terjesztésé­ről is. Kérték ezzel kapcsolatban azt is, hogy a törvény megvalósulása idejéig az IPOK országos iparossegélyalapot létesít­hessen, elöregedett iparosok részére, akik anyagi helyzetüknél fogva segélyre szorul­nak, munkaképtelenek és koruknál fogva az öregségi biztosításba már nem vonhatók be. A mestervizsgák reformja Az általános iparosnivó emelése érdeké­ben szükségesnek mutatkozik a mestervizs­gák reformja is. A szerzett tapasztalatok­nak megfelelően feltétlenül kívánatos a mestervizsgálatok szakszerűségének foko­zása és különösen a vizsgaeljárások szigo­rítása. Szükséges az is, hogy a mestervizs­gáló tagokat megfelelő irányítással lássák el. A vizsgát mindenképpen két részre kell osztani és ennek megfelelően a mester- vizsga kétnapos lenne. Az egyik napon a gyakorlati, a másik napon az elméleti vizs­gát kellene a mesterjelöltnek letennie. Az iparosutánpótlás biztosítása érdekében oly fontos tanonckérdés állandó vizsgálata azt mutatja, hogy az ipartestületek anyagi helyzete alig engedi meg az uj tanoncott- honok létesítését. Éppen ezért kérik a kéz­müiparosság képviselői az iparügyi minisz­tert arra, hogy e célra jelentős anyagi hoz­zájárulást biztosítson. Mindezeket a kérdé­seket is szakszerű és beható vizsgálat alá vették az iparügyi minisztériumban. Ugyancsak az általános kézművesipari termelési nívó fejlesztése érdekében való a kézműipari mintaüzemek kitüntetése ügyében előterjesztett kérés. Eddig ugyanis rendszerint olyan iparosok kaptak miniszteri elismerő oklevelet, akik több évtizeden át hasznosan működtek az ipari közélet terén Az IPOK szerint kívánatos volna oly kéz- müiparcsok kitüntetée is, akik az üzemi minőségi munka terén Jelesen kitűntek, va­lamint, akik műszaki berendezésükkel, kor­szerű és hasznos befektetéseket eszközöl­tek. Az ilyen üzemeket évi országos pályá­zat eredményeként, — a miniszter szakkö­zegeinek felülvizsgálata, valamint az illeté­kes ipartestület és a központ véleménye és jelentése alapján — kézművesipari minta­üzemekké kellene nyilvánítani. Az ilyen mintaüzemeket hitelellátás, a közszállitás terén és egyéb vonatkozásokban is kedvez­ményekben részesítenék. Az iparügyi minisztérium illetékes ügy­osztályai máris nagy szeretettel és megér­téssel foglalkoznak a kérésekkel. No ▼ember 1Í-én K oIozsTáron Séfpolfalmi gyal&orlaS lesz Kolozsvár, november 13. A m. kir. rend­őrség kolozsvári kapitánysága az alábbi közleményt bocsátotta ki: A m. kir. kolozsvári IX. Honvéd Hadtest Parancsnokság 19.563/Eln. légv. pk.—1943. számú rendelete alapján ezévá november ho 17. napján Kolozsvár thj. szab. kir. város területén légoltalmi gyakorlatok tartását rendelem el. A gyakorlat mind a II. csoportba sorolt vagyontárgyakra és építményekre, mind a m. csoportba sorolt építményekre is ki­terjed. A légoltalmi gyakorlat a légvédelmi riadó jelére veszi kezdetét. Légvédelmi riadó jele: a szirénáknak háromszor félperces, ugatás- szerű működtetése, közben kétszer félper­ces szünet. A légiveszély, a riasztás mindaddig tart, amig a légiveszély elmúlt jele elhangzik. A légiveszély elmúlt jele: a szirénáknál; kétszer, félpercen át, egyforma magas han­gon való működtetése, közben félperc szü­net. A riasztás után a légiveszély megszűn­téig mindenkinek kötelessége úgy visel­kedni, mint tényleges támadás esetén. A riasztás tartama alatt az utcán min­den mozgás tilos, ott a hatósági személyek, a közbiztonsági és légó-szolgálatot teljesí­tőkön kivül senki nem tartózkodhatik. Ki­vételt képez a súlyos beteghez igyekvő or­vos, vagy bába. Az utcákról, lakásból mindenkinek a ki­jelölt óvóhelyre, illetve a legközelebbi fe­dett kapualjjal biró házba, védett helyre kell húzódnia. A jármüvekkel a menetirány szerinti jobboldalon, szorosan a járda mellett meg kell állani, a jármüveket le kell fékezni, a gépjármüvek motorját le kell állitani és a jármüvek lámpáit el kell oltani. Felhívom a város közönségének figyel­mét, hogy az elsötétítést a kiadott rende­leteknek megfeielffleg pontosan hajtsák végre, mert azt szigorúan ellenőriztetni fogom. A légoltalmi gyakorlat alatti magatar­tásra vonatkozólag bővebb utasítást, a vá­ros területén kifüggesztett falragaszok nyújtanak. Balesetek elkerülése végett mindenki hig­gadt, nyugodt magatartást tanúsítson. A közbiztonsági közegek, ház-, házcsoport­parancsnokok és légó-szo’gálatosok utasítá­sait mindenki teljesíteni, azokhoz alkalmaz­kodni köteles. Mindazok ellen, akik a kiadott rendelke­zéseket nem hajtják végre, vagy akik a gyakorlat tartama alatt nem az előirt mó­don viselkednek, ellenük az 1939 : II. t. c. alapján az eljárást megindítom. Kolozsvár, 1943. évi november hó 12-én. Dr. Keledy Tibor, s. k., polgármester <— légó-vezető. , Dr. Hollósy-Kuthy Lajos, s. k , rendőrfőkapitányh. — légó-parancsnok. Az ítélőtábla Zb hónapi f másfélévi böltönre mérsékelte az árdrágító Török Árpád büntetését, de 15 ezer pengőtől 20 ezer pengőre emelte fel a vagyoni eléq ételt és megfosztotta a husiparost iparengedélyétől Kolozsvár, nov. 13. A kolozsvári tör­vényszék mellett működő uzsorabiróság hármastanácsa, általános érdeklődés mellett, ez év májusában tárgyalta a helybeli Élelmiszeripar Kkt. cég egy­kori vezetőinek és a cég kiépitett fiók­szervezete több elárusítójának a város közellátását veszélyeztető árdrágító üzel­mek miatt megindított bünperét, amely­nek előzményei még az ország hadba- lépésének idejére nyúlnak vissza. A megnehezült körülmények között szük­ségessé vált korlátozás folytán épp a legszükségesebb élelmiszerek közé tar­tozó hús- és zsiréllátásban merültek fel akadályok, amennyiben a szítosíáss 1 iae6uu,mi tenyeaoK a városi lakosság ellátására szánt mennyiséget részben megpróbálták kiszállítani, a forgalomba kerülő részt pedig jóval a megszabott áron felül továbbították a viszont­eladóknak A város feljelentése alapján meg­indult ügyészségi nyomozás eredménye­ként 1941 november 21-én letartóztatták Török Árpád hentes és mészárosmestert, akinek mint az Élelmiszeripar Kkt. cég társtulajdonosának és eladási főnöké­nek utasítására 1941 tavaszi hónapjai­ban a szóbanforgó bűncselekményeket elkövették. A később szabadlábra helyezett Török Árpádot, napokon át tartó tárgyalás után az uzsorabiróság kétrendbeli folv- tatólagosan elkövetett árdrágitó vissza­élés bűntettében találta bűnösnek és ezért összbüntetésként kétévi és egy­hónapi fegyházra, mint főbüntetésre. 10.000 pengő mellékbüntetésre és ötévi jogvesztésre Ítélte. Kötelezte továbbá 15.000 pengő vagyoni elégtétel megfize­tésére, valamint a bíróság Ítéletének hírlapi közzétételére. Áz uzsorabiróság tettestársként Mura­din Márton gyártási főnökre héthónapi börtönbüntetést szabott, a per mellék- szereplőit pedig részben kisebb pénz- büntetésre Ítélte, részben „felmentette. A kiszabott büntetés és bűnösségük megállapítása ellen Török Árpád és Muradin Márton az Ítélőtáblához felleb­bezett. Ugyanakkor az ügyész súlyosbí­tásért fellebbezett. Az ítélőtáblát a napokban foglalkoz­tatta a fellebbezés ügye. A perbeszédek elhangzásával az Ítélet kihirdetésének időpontját szombaton déli egy órára tűzte ki a tárgyalást vezető Mikó Lőrinc dr. Ítélőtáblái tanácselnök. A bíróság a vádlottak jogi képviselői előtt kihir­detett Ítéletében kétrendbeli folytatóla­gosan elkövetett árdrágitó visszaélés bűntettét és úgyszintén folytatólagosan elkövetett, közellátást veszélyeztető egy- rendbeli vétséget állapított meg Török Árpáddal szemben, akit ezért, ősszhiin­tetésként egyévi és hathónapi börtön- büntetésre és ötévi jogvesztésre, mint főbüntetésre, valamint mellékbüntetés­ként 10.000 pengő pénzbüntetésre, to­vábbá iparengedélye, vagy az ezt pótló hatósági engedély elvonására Ítélte és ötévi időtartamra minden élelmiszérke- le k déstől eltiltotta. Kötelezte ezen­kívül 20.000 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére. Muradin Márton másodrendű vádlott ügyében a fellebbviteli bíróság újra tár­gyalásra utasította a törvényszék uzso- rabiróságát Mura din tényleges szerepé­nek megállapítására. Az is árdrágítás, ha a megszabott egységáron a kötelezőnél kisebb meny* nyiséget szolgáltatnak ki Az Ítélet indokolása szerint az Ítélő­tábla általában elfogadta a törvényszék uzsorabiróságáuak megállapításait, első­sorban a zsír hiányos kimérését illető­leg. Eszerint a vádlott 25 kg. súlyú zsir- csomagokat az igazgatása alatt álló vál­lalat fióküzleteinek 27.5, majd 29.5, 31.5, ■sőt később 37.5 kg. súlyban számlázott, tehát a valódi csomagolásnál nagyobb súlyúnak tüntetett fel. A vádlott ezzel is bűncselekményt követett el, amennyi, ben az is árdrágítás, ha a maximális árnak megfelelő egységáron a kötelező­nél kisebb mennyiséget szolgáltatnak ki. Az ár és sulykülönbözeti károsodás fejében a Védelem részéről felhozott „kárpótlást“, melyet az érdekelt fiók­vezetők máj, tüdő és egyéb hasonló ter­mékekben kaptak, a bíróság nem méltá­nyolhatta teljességében, mert ez csupán utólagosan, a vizsgálat megindulásával történt. A bíróság azonban ezt nyoma­tékos enyhítő körülménynek tekintette. Éppen igy enyhítő körülményként bí­rálta el a vádlott büntetlen előéletét és a hosszadalmas bűnvádi eljárással reá­hárult erkölcsi felelősség súlyát. Ezzel szemben súlyosbító körülmény­nek tekintették a cselekmény folytató­lagosságát és, hogy válságos időben tör. tént, amikor a város lakosságának köz­ellátását komolyan veszélyeztette. A büntetésbe Török Árpádnak az elő­zetes letartóztatásban eltöltött 50 napi fogságát beszámították. A büntetés akkor emelkedik jogerőre, amikor ez a törvényszék a személyében megidézett vádlott előtt kihirdeti. Törökország diplomáciai kapcsolatot létesít a Vatikánnal Isztanbül, november 13. (Búd. Tud.) Itteni beavatott körökben úgy tudják, hogy o tö­rök kormány a legrövidebb időn belül diplomáciai kapcsolatot létesít a Vatikánnal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom