Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-05 / 250. szám

1943. NOVEMBER 5. KtllTlÜJSXG 3 Nyolcezer diák leple ál a középiskolák küszöbéi Kolozsváron az uj tanév elején Seregszemle tizenhét kolozsvári középiskolában Kolozsvár, november 4. Megkezdődött az iskoflai év. Az iskolák ismét benépesültek s megindult az élet ritmusa. A tantermek­ben már folynak az előadások s a tanuló­ifjúság a hosszuranyult nyári vakáció után mohón issza be a tudást, hogy erős szel­lemi vértezetben megállhassa helyét az élet küzdelmeiben. Kolozsváron a most megindult iskolai évben tizenhét közép- és középfokú iskolá­ban majdnem nyolcezer diák tanul. A tanév elején seregszemlét tartottunk a kolozs­vári középiskolákban, hogy meggyőződést szerezzünk: mennyit erősödtek a tanintéze­tek az uj iskolai évben s milyen kilátások­kal, reménységgel néznek a jövő elé. Első utunk a kitűnő pedagógiai rendsze­réről ismert Marianumba vezetett, ahol négy tagozaton folyik immár évtizedek óta a leánynevelö munka. Xántus János igazgató, a kiváló geológus érdeklő­désünkre örömmel újságolja, hogy az inté­zet növendékeinek létszáma a multévihez viszonyítva, jelentősen emelkedett. Az inté­zet gimnáziumi, kereskedelmi, polgári és elemi tagozatára a mult évben 951 növen­dék iratkozott be. Az idén még nem zár­ták ugyan le a beírásokat, de megállapít­ható, hogy a tanulók száma közel lesz az ezerhez. A piarista gimnáziumban Bartha István, a nagymultu intézet uj igazgatója ad felvilágosítást: — Az idén igen sok az első osztályos ta­nuló. Az első osztályba kereken 120 növen­dék iratkozott be. Emiatt szükséges volt a párhuzamos osztályok felállítása. A növen­dékek létszáma egyébként is a tavalyihoz viszonyítva, emelkedett. Tavaly 572 növen­dékünk volt, az idén 606 iratkozott be. Az ősi református kollégium csökkent tanulólétszámmal kezdte az isko­lai évet. A létszámcsökkenésről Gönczi László igazgató a következőket mondotta: — A létszámcsökkenés az egészséges ki­választódás eredménye. A felszabadulás után az ifjúság megrohanta a gimnáziumo­kat, anélkül, hogy tisztában lett volna az­zal, hogy a nagyobb követelményeket tá­masztó gimnázium anyagával nehéz meg­birkózni. A gyengébbek természetesen' le­maradtak s a polgári iskolákban igyekez­nek elhelyezkedni. A tisztulási folyamat még tart. A gimnázium rövidesen a kitű­nőek iskolája lesz. A létszámcsökkenés egyébként sem aggasztó, mert a tavalyi 620 beiratkozott növendékkel szemben az idén Is ötszázon felül lesz a tanulók száma. A református leánygimnáziumban Kovács Margit igazgatónő növendékszapo­rodásról számol be: — A beiratkozásokat eddig még nem zártuk le, hiszen a vidékiek csak most je­lentkeznek, de a növendékek létszáma máris huszonöttel öbb, mint tavaly volt. Eddig 387 tanuló iratkozott be. A vidékiek­kel együtt a létszám biztosan meghaladja a négyszázat. Hasonló a heljfcet az Unitárius kollégiumban is. Gálffy Zsigmond, az intézet igazgatója közölte, hogy a tavalyival szemben a nö­vendékek létszáma emelkedést mutat. A be­hatásokat még nem zárták le, de a tanulók száma máris több, mint 250. Tavaly 240 nö­vendék iratkozott be az unitáriusok ősi ne­velőintézetébe. Az állami fiugimnáziumban a kötött létszám ellenére is emelkedett a növendékek száma. Kántor Lajos dr. igaz­gató, tanügyi főtanácsos elmondta, hogy különösen az alsó tagozaton emelkedett a tanulók száma. Az első osztályba 50 növen­dék iratkozott be. Tavaly 248 ha'lgatója volt a gyakorló gimnáziumnak, az idén 260 nö­vendéket Írtak be. Az állami leánygimnáziumban hely hiánya miatt sok jelentkező növendé­ket elutasítottak. Császár Károly dr. tan­ügyi főtanácsos, igazgató ezeket mondotta: — Ha elégendő helyünk volna, a növen­dékek számát akár meg is kétszerezhetnők. Sajnos, azonban az iskola méretei korláto­zottak. Ezért az idén csak 352 tanulót ve­hettünk fel. A tavaly 311 növendékünk volt. Az állami kereskedelmi fiúiskolában párhuzamos osztályokat kellett felállítani, hogy a növendékeket el tudják helyezni. I Vaska Dezső igazgató közölte, hogy az idén 125 rendes tanuló iratkozott be a négyosz­tályos intézetbe. Az első két osztályban pár­huzamos osztályokban folyik a tanítás, mert a tanulók létszáma itt feltűnően nagy. A rendes tanulókon kívül még 88 estitanfolya- mos hallgatója van az intézetnek. A felnőt­tek részére ebben az évben megnyílt a má­sodik évfolyam is. Az állami kereskedelmi leányiskolában nem változott a tanulók létszáma. Cseke Domokos dr. igazgató szerint az intézetbe az idén is, mint tavaly, 150 növendék irat­kozott be. Lehet azonban, hogy még jelent­keznek újabb növendékek. Hely hiányában azonban 160 növendéknél többet nem tud befogadni az intézet. Az intézet szaktanfo­lyamaira összesen 70 hallgató iratkozott be, akik közül első évfolyamos 62. Az állami polgári leányiskola növendékeinek magas létszáma igazolja a polgári iskola-tipus létjogosultságát. Kovács Jenöné, az intézet igazgatónője elmondotta, hogy az első osztályba 118, a második osz­tályba 152, a harmadik osztályba 193, a ne­gyedik osztályba pedig 111 tanuló iratkozott be. A rendes tanulókon kívül még igen sok magántanuló jelentkezett. Ezeknek számát egyelőre nem lehet még pontosan megálla­pítani. Tavaly az összes növendékek száma 1383 volt. A növendékek nagy száma miatt a négy osztályos Intézetben 12 osztályt kel­lett felállítani. A református polgári iskola elsőizben nyitotta meg kapuit az idén. Az uj intézet a református egyházközség fenn­hatósága a'att működik. Létjogosultsága mellett szól az a körülmény, hogy már az első évben 268 rendes tanulót, fiút és leányt Írtak be. A magántanulókkal együtt az in­tézet növendékeinek száma meghaladja a 400-at. A növendékek nagy száma miatt itt is párhuzamos osztályokat kellett fe’állítani. A negyedik osztályban a fiuk a ieány-kkal együtt tanulnak. Az állami polgári fiúiskolában Kutti József igazgató kérdésünkre elmon­dotta, hogy a növendékek feltűnő száma miatt tiz osztály felállítása vált szükséges­sé. Eddig 529 növendék iratkozott be az in­(Baj, 1943. október hó) Komárom megyé­ben, a Vértes hegység lábánál fekszik Baj, a „neszmélyi borvidék“ ‘i2z tartozó, kiasz- szikus savanyu borairól hires szőlőhegy. Sárguló lombok között alagutszerüen sza­ladnak a romantikus, keskeny utak lent a telpen. Bármelyik utón indul el az ember, minthacsak erdőben járna. A villák szinte láthatatlan szelíden rejtőznek a meleg ősz tomboló tarkaságában. Csak ha éppen elé­jük ér valaki, akkor tűnnek fel a napsütés­ben, mint egy-egy mosolygás. Békés, csalá­dias hangulatot keltenek, nincsen itt semmi cicoma, semmi formaság, csak egyszerűség és végtelen csend. Itt bárki megengedheti azt a nagy fényűzést, hogy másoktól elkülö­nülve úgy élje a maga életét, ahogy kedve tartja. Több mint száz éves a baji szölőtelep, amely tatai, komáromi, székesfehérvári és legújabban budapesti tulajdonosok között oszlik meg. Ezelőtt hetven, nyolcvan évvel élhette virágkorát, erről tanúskodnak a ha­talmas, boltíves pincék is, melyek beágazzák a szőlőhegy belsejét s amelyek némelyikébe a dús termöévek idején síneken vitték be a hordókat. Akkor nagy élet lehetett ezen a hegyen. Baj régi rigmusa is ezt bizonyítja: „Bajt kerülni balra hajts, But feledni Bajra tarts!" A filoxera-veszély óta azonban nagy ha­nyatlás állott be. Ma már az egyes pincék­nek szinte háromnegyed része üresen áll. Ez alól még az Esterházy-nradalom baji pin­cészete sem kivétel, pedig az valóságos földalatti labirintus, a kisebb-nagyobb hor­dók beláthatatlan soraival. Ide, a pincefo- lyósSk csomópontjába van beépítve az a hi­res óriáshordó, amely körül megfordul egy négylovas hintó s amely 116 ezer 700 liter űrtartalmával állítólag a világ legnagyobb fahordója. A jobbágyság felszabadítása tézetbe, de ezeknek elhelyezése is komoly gondot okoz az igazgatóságnak. Az állami leányliceum és tanilőnőképző intézetbe, száz növendékkel több jelentkezett, mint tavaly. Kandray Géza tanügyi főtanácsos, igazgató tájékoztatása alapján megtudjuk, hogy az idén 408 növendék iratkozott be az intézetbe. Ezek közül 160 bennlakó. A leá­nyok úgy látszik, megkedvelték a tanítói pályát s tömegesen Iratkoznak be a képző­be. Ez a körülmény fejtörést okozott az in­tézet igazgatóságának is. A növendékeket csak párhuzamos osztályok felál'itásával lehetett elhelyezni. Az állami líceum és tanítóképző kötött létszám mellett működik. Domokos Pál Péter dr. igazgató közlése szerint a nö­vendékek megengedett létszáma 200. Ta­valy 146 növendéket lehetett felvenni. A minisztérium az idén kétszáz tanuló felvé­telét engedélyezte. — - Legalább ötven jelentkezőt ei kellett utasítanunk — mondotta sajnálkozással az igazgató. A zsidó gimnázium amely fiú és leánytagozattal működik, emelkedett a növendékek száma. Bach En­dre dr. igazgató tájékoztatója szerint amíg a mult évben 353 fiú és 337 leány növendéke volt az intézetnek, az idén 379 fiú és 361 leány tanuló iratkozott be. Az emelkedés tehát elég jelentős. Az állami románnyelvü gimnáziumban, amelyben Józsa János dr. igazgató irányí­tása mellett magyar tantestület végzi a ne­velés munkáját, szintén emelkedett a növen­dékek létszáma. Tavaly 663 növendéke volt a magyar állam által fenntartott intézetnek, az idén 651 tanuló iratkozott be. Az inté­zet leáDy és fiúosztályai párhuzamosan mű­ködnek. A hetedik és nyolcadik osztály azonban vegyes. Az állami gépipari iskolában, amely érettségire jogosít, Gárdonyi Jenő igazgató tájékoztatása szerint a négy osz­tályos intézetbe az Idén 208 növendék irat­kozott be. Itt is eme'kedett a tanulók lét­száma. * Tizenhét kolozsvári tanintézetben végez­tünk tanévelejl seregszemlét. A szerzett adatokból megállapíthatjuk, hogy a kolozs­vári középiskolák ha nehézséggel küzdve is, de megizmosodva, növendéklétszámban gya­rapodva vágtak neki az uj iskolai esztendő­nek, s szolgálják az ifjúság nevelését.. . VARGA LÁSZLÓ előtti időben az uradalom dézsma-borait tar­tották benne. Érdekes, hogy a hordó megtöltése a pin­cén kívülről történt. Ma is látható a hegy fölé emelt kis épület, melyhez szekérút ve­zet. Itt, ezen az utón hordta fel a jobbágy­ság „urbér“ cimén a bort és innen, ebből az épületből öntötték bele a nagy hordóba. Ma már használaton kívül áll s csak ide­genforgalmi látványosság, mint a mult em­léke. Ellenben a hordóval egykorú, tehát száz évnél öregebb bálványprés több Is akad a baji présházakban, mely ma is, az összes modern préseket megszégyenítően működik. Valami, enyhe megilletődést ébreszt az em­berben ez az elefántnagyságu öreg tölgyfa­prés, mely munka közben nagyokat roppan, nyög, mint vénember a teher alatt. De ha már a múltról beszélünk, menjünk fel a szőlőhegy tetejére és nézzünk le kör­ben a vidékre. A régmúlt idők történelmi levegője vesz körül. Északkeleti Irányban húzódik a Vértes hegység, a barna, sárga és vörös színek minden árnyalatában izzva. Valahol itt vadászott Mátyás király, a „Szép Ilonka“ történetének is ez a vidék volt a színhelye. \ Keletre Bánhida látszik ködösen, kéklön. Itt verte meg Árpád Szvatoplukot, ennek a csatának emlékére állították a milléniumkor a 14 méteres turulmadarat. Szemben velünk, délnyugatra fekszik Tata, az ősi avar település, mely a török időkben végvár volt. A nagy tó partján emelkedik komor méltósággal a híres tatai vár, melyet Zsigmond király kezdett építtet­ni és Mátyás király fejezett be, s amely a magyar házból való királyok kedvelt tartóz­kodási helye volt. Budán kívül sehol sem töltöttek annyi időt, mint Tatán. 3510-ben II. Ulászló országgyűlést is tartott itt, ami­kor Budán a nagy pestisjárvány szedte ál­dozatait. A velencei követ is Itt volt. fossz közérzet. fáidalcnak ellea Van a várkastélyban egy szoba, melv Több mint kétszázötven esztendő óta úgy áll, ahogy akkor hagyták. Ebben a szobaiján irt alá a győri kapitány a budai pasával vala­mi nagyfontosságu megállapodást. Most is ott áll a kalamáris és a penna, melyet utol­jára a győri kapitány kegye érintett. A tatai Esterházy-parkot Európa egyik legszebb kertjének tartják. Szamos termé­szetes tó disziti kristálytiszta vizzii, meleg forrásokkal. Az Esterpázy-parkban levő ta­vakon kívül is van a városban irég egy nagy tó, amelyből és amely körül számos meleg forrás buzog fel. Ezért nevezték egy időben Tóvárosnak ezt a városrészt. A kül­ső filmfelvételek Eldorádója ez a vidék. A szépségeiben és változataiban gazdag ma­gyar tájak között itt dolgoznak legszíveseb­ben a szinészek, idevonzza őket Tóváros poézise, a végtelenbe vesző, kék éggel ölel­kező nagy tó, a régi vár beszélő kövei s a Vértes vadonja. Innen nem messze van Vértesremeteség. Ennek története és neve Esterházy Miksa gróf életével füg gössze, aki mint diploma­ta, annakidején bejárta Angliát és Ameri­kát s a Nyugat demokrata eszméitől áthat­va egyszerű polgári származású leányt ho­zott haza feleségnek. Az itthoni mágnlskö- rök részéről emiatt tapasztalt mellőzés, vagy a saját társadalmi osztályából való ki­ábrándulás volt az oka, hogy Esterházy Mik­sa gróf visszahúzódott az emberektől, la­katlan erdős területen szép kastélyt épített és ott élt mintegy remeteségbe vonulva. Ét­be a kastélyba menekült Károly király Es­terházy Ferenchez, itt fogták el, innen vit­ték Tihanyba. Jelenleg a hires lipicai ménes ménesmestere lakik a kastélyban. Apró falvak látszanak még szétszórtan: többnyire sváb és tót telepítések. Mint ura­dalmi cselédek kerültek ide s mai napig is az uradalmi gyáraknál és a tatabányai szénbányáknál dolgoznak. A baji szőlőhegy alatt fekvő Baj község ősmagyar település, de a török uralom alatt elnéptelenedett. Az Esterházy grófok kapták 1745-ben a tatai uradalommal együtt és ők töltötték meg délnémet telepesekkel. És a magyar őslakos kisebbség összeházasodás folytán etnémete- sedett. Ma is találunk a faluban Túri, Me­zei, Szalai, Balog stb. nevű csaláMokit, ame­lyeknek tagjai az öregasszonyokon és isko­lába még nem járó kisgyermekeken kivttl mind tudnak magyarul, de már sváboknak tartják magukat. * Égve, vérezve bukik le a nap Tóváros mögé. Már sűrűsödik a sötétség. A távoli tornyok már elmosódtak, csak a tatai vár körvonalai rajzolódnak feketén az égre. Aztán hirtelen megvilágosodik minden. Mint valami nagy, fehér ballon, a hegyek fölé száll és ott lebeg a telihoid. Hűvös, fe­hér ragyogás vonja be a földet. A Vértesből lövések hallatszanak; vadászok járják az ezüst-utakat. Mint Mátyás király Idejében... T. BAJKÖ ERZSÉBET Levente gép:crmüvezetői tanfolyam Folyó évi november hó közepén a Jelen kiképzési év második gépjárművezetői tan­folyama nyílik meg. Minden gépkedvelő, egészséges és fegyel­mezett levente (még az 1925. évfolyambeiiek közül is) saját érdekében minél előbb je­lentkezzék Arpád-ut 26. szám alatt Jő ÁRU ÉS Jő HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK Séta Baj határéban, ahol eqyLor Mátyás li Irály vaJásio!!, m» pedig a filmesek forgalmait

Next

/
Oldalképek
Tartalom