Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-23 / 265. szám
KeietiUjsxg IfH.t NOVEMBER 23. „Mind éberebb és megíeszitnbb munkám van szükség, hogy a magyar ipar nagy értékeit átmenthessük a jövö számárai“ — mondotta Bornemisza Géza dr. miniszter az ipariigyi tárca köüségvetési vitájában Budapest, nov. 22. A képviselőház hétfői ülését mérsékelt érdeklődés mellett röviddel 10 óra után nyitotta meg Tasnádi-Nagy An- rás elnök. A kormány részéről Bornemisza Géza iparügyi miniszter és Agtal István nemzetvédelmi propagandaminiszter volt jelen. Tasnádi-Nagy András napirend előtt bejelentésében közölte, hogy a finn—ugor népek néprokonsági ünnepét szombaton, november 20-án ülték meg és ebből az alkalomból a számra kicsiny, de a haza iránti áldozatkészségben oly nagy finn népnek és annak képviselőházi elnökének a magyar képviselőház nevében testvéri együttérzését fejezte ki. A napirenden az iparügyi minisztérium költségvetésének tárgyalása szerepelt. Stitz János előadó a legrészletesebben fejtegette a tárca egyes címeinek kérdéseit. Kérte, hogy a tárca költségvetését a Ház fogadja el. Lili János, a Magyar Megújulás Pártjának vezérszónoka után Megay Károly a Magyar Élet Pártja vezérszónoka, majd Horváth Sándor (Nyilaskeresztes Párt) szólalt fel. Venczel Antal, az Erdélyi Párt vezérszónoka az erdélyi ipari munkásság szociális helyzetével foglalkozott. Az ipari munkásságot általában védelmébe vette. Indítványozta, hogy őket csak Írásbeli megindokolt felmondással lehessen elbocsátani. Az ipari munkásbiztositás kiépítését is kérte. Hiányt lát a bányásztanonc-képzésben és erre a célra iskola felállítását tartja megfelelőnek. A munkásszerveknek nagyobb önkormányzatot kellene adni. Ugyancsak munkafel- iigyelöség felállítása mellett is állást foglalt. Ezután Csorba János (Kisgazda) és Molnár Dezső (MÉP) szólalt fel. Kabők Lajos sürgette a munkanélküliség esetére szóló biztosítás tervezetét. Szűcs Kálmán az átmeneti gazdálkodásra való előkészület szükségességét hangoztatta. Kérte az iparosok nyugdíjalapjának a megteremtését. Közi-Horváth József (Nép Párt) kérte a népruházati akció kiszélesítését. Spaajt Iván, Horváth Ferenc és Szabó Gyula felszólalásai után Tors Tibor alelnök a vitát bezárta és jelentette, hogy Bornemisza Géza iparügyi miniszter kíván szólam. Ekkorra a Ház összes pádsorai benépesedtek és a miniszteri széksorban helyet foglalt Kállay Miklós miniszterelnök, Kemé- nyi-Schneller Lajos pénzügyminiszter és Ghyczy Jenő külügyminiszter. Az iparügyi miniszter általános érdeklődés közepette mondotta el expozéját. Bornemisza Géza iparügyi miniszter beszéde elején az ipari fejlődés nemzeti jelentőségét és nemzetközi viszonylatban, is mesz- sze kimagasló eredményét emelte ki. Az Ipar fokozott mértékben veszi át a mezőgazdasági népfelesleget és ugyanakkor pótolhatatlan szerepet visz az értelmiségi réteg elhelyezkedésében Is. A jelenlegi termelésben az utóbbi gazdasági évben az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 39 százalék volt a mezőgazdaság 34 százalékával szemben. A tervszerű iparfejlesztésnek és a szo- ciálproduktum ennek nyomába járt bőséges növekedésének oroszlánrésze van abban, hogy a háborúval járó rendkívül nagy kiadásokat egész más alapon lehet fedezni, mint az előző világháborúban és az Infláció megismétlődésétől nem kell tartanunk. Ipari termelésünk alakulása az elmúlt években megfelelő volt, sőt nem egy vonatkozásban felül is multa az országos várakozásokat. A háború kitörése óta a kütföldi gyersanyagbeszerzési források te’jes elzárása ellenére iparunk képes volt kielégíteni azt a kettős követelményt, amelyet egyrészt hadseregünk felszerelése és ellátása, másrészt a polgári ellátás követe t. Sikerült ezt a feladatot megoldani olymódon, hogy nálunk a termelésben a korlátozások enyhébbek, mint más hadviselő ál amokban. Meglévő felszerelési iparunk tevékenységét elsősorban a hadifontosságu üzemek felszerelésére és karbantartására kell fordítanunk. A miniszter a továbbiak során hangoztatta, arra keil törekednünk, hogy a mezőgazdaságnak pénzfelesleggel biró rétegei ”bekapcsolódjanak a magyar ipar tőkeellátásába. Ezután a munkaerőellátás kérdésével foglalkozott. Általában megállapítható __ mondotta, — hogy sikerült leküzdenünk a felfokozott termelés munkaeröszükségletével járó nehézségeit, melyben oroszlánrésze van a magyar mérnöktársadalomnak és a magyar munkásnak. A textil- és bőripari ellátásban a behozatal kiesése jelenti a legnagyobb űrt. Helyet- < tesitő anyagok bekapcsolásával és a luxus- I termelés teljes leállításával igyekszünk biz- | tositani azt a mennyiséget, amelyre a legszélesebb néprétegeknek a népruházati akció keretében ruházati cikkre és lábbelire szüksége van. A miniszter ezután a pamut- és a vegyészipar helyzetével, az energiagazdálkodás, majd az ipari racionalizálás kérdéseivel foglalkozott. A szociálpolitikai kérdésekkel kapcsolatosan a miniszter bejelentette, hogy tervbe- vctlc a gycrmekX'evelési pótlék további emelését és ki akarja fejleszteni a rendszert a magántisztviselőkre is. Súlyt fektet arra, hogy necsak az előző évek szociálpolitikai vívmányait őrizze meg lehetőséghez képest a munkások számára, hanem újabb intézményeket is létesítsen. Főleg a nyersanyagbeszerzési nehézségeknek tulajdonítható, hogy még nem bontakozhatott ki eddig a kivánt mértékben a munkások családiház- épitési akciója. A munkabérek három ütemben, az 191/0. évi őszi alapbérek 60 százalékával. emelkedtek, Beható tervet dolgozott ki abból a célból, hogy a háborús sérültek az ipari ellátás keretében minél szélesebb körben helyezkedjenek el. Hangoztatta a miniszter, hogy a tanonc- kérdést 'szívügyének tekinti. Egyik legfőbb feladatának tekinti uj tanoncotthonok létesítését és a regiek kibővítését. Bornemisza miniszter végü: s harmadik nagy probléma-csoportról, az ipart szervezés kérdéseiről beszélt. — Nem lehet szemet hunyni azriött — mondotta — hogy bizonyos szakmákban esetleg szükségessé válik az üzemek tevékenységének fokozott korlátozása, esetleg azok működésének leállítása. Mihelyt azonban lehetőség nyilik, mindent el kell követnünk, hogy újra hatékonyan érvényesítsük a szabad kezdeményezés összes lehetőségeit biztosító gazdaságpolitikai eszközöket. A miniszter beszéde végén hangoztatta, hogy a nehézségek még fokozódni fognak. Mind éberebb és megfeszitőbb munkára van szükség, hogy a magyar ipar nagy értékeit átmenthessük a jövö számára. Ehhez azonban nem elég a minisztérium tevékenysége, ehhez szükség van az ipar minden tényezőjének, de ezen túlmenően az egész nemzeti közvéleménynek és társadalomnak támogatására. A miniszternek a magyar ipar valamennyi problémáját felölelő beszédét és a hozzászó’ásokra adott részletes válaszát a Ház minden oldalán gyakran szakította félbe taps és éljenzés. Beszéde elmondása után a minisztert a Ház és a kormány tagjai lelkes ünneplésben részesítették. A Ház a miniszter válaszát tudomásul vette és az ipariigyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadta. Az elnök napirendi indítványára a Ház úgy határozott, hogy legközelebbi ülését kedden délelőtt 10 órakor tartja és azon folytatja a jövöévi költségvetés tárgyalását. Az ülés 7 órakor ért véget. Felemelték & iefo^la’fiató illetmények í’sssrcsfét Budapest, november 22. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny legközelebbi száma közli a m. kir. minisztérium rendeletét, amely a szolgálati jogviszonyból eredő járandóságoknak a bírói végrehajtás és eljárás során lefoglalható Összegét a változott viszonyok folytán a fizetéseknél évi 3000 pengőre, a nyugdijaknál évi 2000 pengőre, a munkabéreknél pedig napi 8 pengőre, vagyis évenként mintegy 2400 pengőre emeli fel. A családosnak minden 18 éven aluli gyermeke után a fizetésekből és nyugdijakból még évi 250 pengőt, a munkabérekből pedig a munkásság nagy részét megillető és a foglalás alól már amugyis mentes gyermek- nevelési pótlékon felül évenként mintegy 120 pengőt mentésit a végrehajtás alól. á. rendelet 1944. január 1-én lép hatályba. Szántasz szicyef brit védői meţpadfâlc inaQu&el Német kézre került oz angolok egész lámaszpontrendszere az Eqei-tengeren Küszöbön áll a támadás az indiai brit állások ellen Indiába Icölfozilc az indusotc nemzeti kormánya Sanghaj, november 22. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: ’ Bőse a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy az ideiglenes indiai nemzeti kormány a legközelebbi jövőben indus területre helyezi át székhelyét. Kifejezte az indus felszabadító harc győzelmébe vetett biztos hitét és hangoztatta, hogy küszöbön áll a támadás az indiai brit állások ellen. Ebbe a támadásba minden rendelkezésre álló erőt és eszközt bevetnek. \ svéd Vö röskereszt már a Iiáhoru utáni időre qondíoE .. . Stockholm, november 22. (MTI). A Német Távirati Iroda jelenti: A svéd Vöröskereszt segítő intézkedéseket készít elő a háború utáni időre. Az előkészületekről Károly herceg, a svéd Vöröskereszt elnöke, sajtónyilatkozatot adott ki a Svéd Távirati Irodának. Egyebek között gyermekeket és hadisérülteket vesznek gondjaikba. Gyógyszert és betegápoló felszerelést készítenek, amelyet a hadifoglyok hazaszállítására való közreműködésnél használnak. Magas német kitüntetést kapott Jurcsek közeliátásügyi államtitkár Berlin, november 22. (MTI) Jurcsek Béla államtitkárt a Führer a német sasrend nagykeresztjével tüntette ki. 400 miltió kúriát gyűröttek a téli segélyakcióra Zágráb, november 22. (MTI) A társadalmi gyűjtés eredményeként a téli segély keretében jOO millió kiinát 'gyűjtöttek. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Müintézet Kt. nyomása. F, v.: Major József. Közigazgatási értekezlet a vármegyeházán Kolozsvár, november 22. Szász Ferenc dr. Kolozs-vármegye alispánja a vármegyeházára tisztviselői értekezletet hivott egybe, amelyet jelenlétével tisztelt meg Inczédy- Joksman Ödön dr., Kolozsvár és Kolozs- vármegye főispánja és Horváth Kornél dr., miniszteri tanácsos is, aki az értekezlet legfontosabb tárgyához: az anyakönyvi ügyvitelhez szólt hozzá gyakorlati útbaigazításokkal. Az értekezleten megbeszélték a széna- és állatbeszolgáltatással kapcsolatos kérdéseket is. Általánosságban megállapítható, hogy a gazdák a, legnagyobb készséggel tesznek eleget beszolgáltatást kötelezettségeiknek. A továbbiak során Szász Ferenc dr. alispán rámutatott a tisztviselői továbbképzés fontosságára. A közigazgatási szakvizsga letételét minden -tisztviselő figyelmébe ajánlotta. Az alispán végül arról biztosította a tisztviselőket, hogy a kormányzat és a főispán a legnagyobb jóindulattal biztosítják a közigazgatási tisztviselők életszínvonalát, de számot kell vetni azzal, hogy a totális háború mindenkitől áldozatot követel. Diszülésse! ünnepelték meg Budapesten a finn-ugor néprokonság napját Budapest, november 22. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Évek óta november 20-án ünnepük meg a finn-ugor néprokonságot. Ezen a napon mind Magyarországon, mind Finnországban megemlékeznek a két rokoni nép származásáról. Az idén a Turáni Társaság, a Magyar- Észt Társaság és á Magyar-Finn Társaság együttes diszü'ést rendezett és ezen emlékezett meg a testvéri nemzetekről. Aarne Vuorimaa Finnország budapesti követe üdvözölte a diszgyülést, majd Hankiss János dr. államtitkár mondott szeretettől átfűtött ünnepi beszédet. Összeütkczölt két amerikai keteskedelmi hajó Lisszabon, november 22. (MTI). A brit hírszolgálat jelenti: Washingtonban hivatalosan közölték, hogy két amerikai kereskedelmi bajó összeütközött a Delavare-fok közelében. Az egyik kigyulladt és még most is ég, a másik pedig kisebb kárt szenvedett, A legénység több tagja meghalt. . Hősi emlékművet avatott inaktelke Kolozsvár, november 22. A kolozsvárnie- gyei Inaktelke község vasárnap avatta fel az első világháború hőseinek emlékművét és a helység országzászlóját. Az ünnepségen megjelent Szász Ferenc dr. alispán, Forgács József dr. vármegyei főjegyző, Csornay Jenő dr., járási főszolgabirő. Kuntz Elek körjegyző, valamint még többen a közigazgatás vezetői közül. Ünnepi besaé- det Sebessy Andor református lelkész mondott, felavatta az em’ ékmüvet és az or- szagzászlót és megáldottá azoknak a hősöknek emlékét, akik vérüket adták a szebb magyar jövendőért. Vecsei Nagy Dezső egeresi gyógyszerész beszélt ezután, majd az egeresi lövészegyesület koszoruzta meg elsőnek az emlékművet. Az inaktelkei leventecsapat koszorúját öváry Sándor parancsnok helyezte az ern’ékmüre, majd Kalló János községi biró vette át az emlékművet. Az ünnepség műsorán Kalló Ferenc levente, Jakab Erzsi, Kiss Ferkö Kata, Rácz Kati, Kiss Kalló András, Tarkanyi János iskolásgyermekek szavaltak. A szavalatok után Szász Ferenc dr. vármegyei alispán intézett lelkesítő beszédet az ünneplő közönséghez és összefogásra, egyetértésre liivta fel Inaktelke népét. Beszédét azzal fejezte be, hogy a magyar nép a 23 éves megszállás keserű kenyere ulán Jól ismerheti történelmi feladatát és szem előtt tartja azokat az elveket, amelyek a nemzet javára szolgálnak. A Himnusz után diszfelvonulás követke- zett, majd a községházán közebéd voít, amelyen az első fe'köszöntöt a Kormányzó Urra Csornay Jenő dr. főszolgabirő mondotta, ezután Szász Ferenc dr. alispán mutatott rá arra. hogy az ünnepség egész Kalotaszeg népének tanulságul lehet a nemzet javát szolgáló együttműködésre. A szerkesztésért és kiadásért felel! JENKI LÁSZLÓ Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda! Brassai-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Postatakarékpénztára csekkszámla száma.- 72148. Fostafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Berlin, november 22. (MTI) A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelenti: Szamoszszigetén hétfőn reggel 10 óra 30 perckor a sziget védői megadták magukat. Í Ezzel az angolok egész támaszpontrendszere és a hozzájuk csatlakozott Badoglio-csapatok az Égei-tengcren német hatalmi körzetbe kerültek.
