Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-18 / 261. szám

§m Y\

CsüiörtöK

1943» november 18

■* V

Ara

16

fillér

ELŐFIZETÉSI AKAK: 1 IIÓEA 4.30, NEGYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148.

HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 261. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-TJ. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA

„Nemzetiségeink szabad nyelvhasználatát nemcsak biztosítjuk, hanem egyenesen

védelmünkbe vesszük!"

Szinyei-Merse kultuszminiszter tárcájának költségvetési vitája során bejelentette, hogy Kolozsváron felállítják a honfoglaláskori régészet tanszékét

Budapest, november 17. A képviselöház szerdán a kultusztárca költségvetését tárgyalta. Ezenkívül interpellációs nap is volt. Tizenkilenc interpellációt jegyeztek be, úgyhogy a nyolcórás ülés végeztével került sor az interpellációk elmondására. Az ülés a késő esti órákig tartott. A soron lévő tárca költségvetését Tömböly Dénes előadó ismertette, örömmel állapította meg, hogy uj állások létesítésére került sor a polgári, közép, kereskedelmi és ipari iskoláknál. Megállapitása szerint a magyar vidékén legjellegzetesebb iskolájából, a polgári iskolából még mindig elég kevés van. A főiskolákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az erősen érezhető mérnöki hiányon csak úgy lehetne segíteni, hogy a magyar vidékeken is felállítanának műegyetemeket, ahova főként a vidéki ifjúság iratkoznék be.

Az első vezérszónok: Mester Miklós (im- rédista) kérte a tanítóság szociális helyzetének javítását és a tanítók megválasztásánál a szelektálás elvének érvényesítését. Indítványozta, hogy a kolozsvári egyetemen állítsanak fel egy tanszéket a honfoglaláskori régészet számára. A tárca költségvetését nem fogadta el.

Hokky Károly, a kormánypárt vezérszónoka rámutatott arra, hogy a tantermek és tanítói lakások építésénél hiányok vannak. Javasolta, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium nevét változtassák meg vallás- és nemzotnevelésügyi minisztériummá, mert a nevelés fontosabb, mint az oktatás. Méltatta a tanítóság nagy munkáját és szóvá tette nehéz helyzetét. Javasolta, hogy a tanítóságot juttassák be a városi és községi képviselőtestületekbe, kis- gyülésekbe, a képviselőházba és a Felsőházba is nagyobb számban, mint eddig. A középiskolai oktatással foglalkozva, kérte, hogy a mostani csonka tanévben a tanárok ne várjanak annyit a diákoktól, mint rendes körülmények között. A képzőművészeti iskola hallgatóinak lehetővé kell tenni, hogy nyáron folytathassák tanulmányaikat. Végül hangoztatta, hogy a vidéki színészet mind nemzett, mind kulturális szempontból rendkívül nagy érték. Kéri a minisztert, hogy fordítson különös gondot a vidéki színészetre, főként a kevert lakosságú vidékeken. A költségvetést elfogadta.

Zsámboki Pál (Nyilaskeresztes Párt) az ipari szakoktatás kérdésével foglalkozott

Utána László Dezső, az' Erdélyi Párt vezérszónoka hangoztatta, hogy a magyar művelődéspolitikának három érték szolgálatában kell állnia. Ezek: 1. Minden nemzetiséggel szembenálló magyar nemzeti szellem, öntudat és hivatás, 2. emberi mivol- tunkból kővetkező társadalmi felelősségünk és szellemiségünk, 3. a keresztény egyház által szolgált tiszta keresztény szellem.

A továbbiakban hangoztatta, hogy a munkásságnak és a földmives rétegnek meg kell adni a legszélesebb körű művelődési lehetőséget, mert a mai magyar értelmiséget csakis a munkás és földmives rétegből lehet a nemzet javára megújítani. A tananyag tekintetében a materialisztikus elv érvényesül. Többet követelünk az ifjúságtól, mint amennyinek feldolgozására képes. A magyar jövő szempontja azt kívánja, hogy a középiskolákban kevesebb anyagot alaposan tanítsanak. Az egyetemi oktatásról szólva kérte, hogy az egyetemeken a ma- gyarságtudomány művelését nagyobb mértékben szorgalmazzák. Kérte, hogy a kolozsvári egyetemen állítsák fel a népvándor- láskarabeli magyar ősrégészet tanszékét. A tanár- és lanitó-hiánnyal kapcsolatban megállapította, hogy ennek nagyrészt az a magyarázata, hogy a tanárok és tanítók fizetése cáig éri el a létminimumot. Indítványozta, hogy az ONCsA házak akciója keretében építsenek a tanítók részére megfelelő lakásokat. A költségvetést a maga és pártja nevében elfogadta.

Abban a pillanatban, amikor László Dezső beszédét befejezte, megszólaltak a Hás légvédelmi szirénái és Tors Tibor alelnök bejelentette, hogy a Ház ülését a próba-légiriadó tartamára felfüggeszti. A képviselők és a képviselőházban tartózkodó valamennyi személy a legnagyobb rendben és fegyelmezetten vonultak le a parlament légvédelmi óvóhelyére. A próba-légiriadó 25 percig tartott.

Egy óra előtt öt perccel nyitotta meg Ismét a Ház illését Tors Tibor alelnök. Bejelentette, hogy a tegnapi ülés folyamán a belügyminiszter beszéde alatt Maröthy Károly közbeszólt. Az elnöki emelvényen a közbeszólást nem lehetett jól érteni, de a gyorsíró jegyzetekből később megállapították, hogy a közbeszólás a belügyminiszter személyére sértő volt és ezért Maröthy Károlyt utólag rendreutasitotta.

A következő vezérszónok Varga Béla lett volna (Független Kisgazdapárt), de nem volt jelen és ezért felszólalását törölték. Ezután Kéthly Anna (szociáldemokrata) emelkedett szólásra.

Majd Szabó Zoltán, Vámos János, Makray Lajos, Demkó Mihály felszólalása következett, Rajniss Ferenc bírálta a kultusztárca adminisztrációját. Bognár József és Budin- szky László beszédét Karcsmáros László (Erdélyi Párt) felszólalása követte. Megkapó szavakkal ecsetelte az erdélyi magyar tanítóság küzdelmeit a megszállás ideje alatt, hangoztatva, hogy egy pillanatra sem szűnt meg hirdetni felfogását: Erdély Magyarországnak elválaszthatatlan része. Ami kor ezt mondja — hangoztatta —, emléket kip- ■■ állítani az erdélyi magyar tanítóknak és az erdélyi magyar egyházak papjainak.

A költségvetést bizalommal elfogadta. Rap- csányi László felszólalásával ért véget a felszólalások sorozata és röviddel ff óra előtt Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatás ügyi miniszter emelkedett szólásra, aki hosszabb beszédében a többi között a következőket mondotta:

Szinyei-Merse Jenő miniszter felszólalása

Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatás- ügyi miniszter beszéde bevezetésében hangsúlyozta, hogy a háborús viszonyok fokozott mértékben rányomják bélyegüket a most tárgyalás alatt álló költségvetésre is Nem kétséges, hogy a honvédelem közvetlen feladataira kell elsősorban összpontosítani az ország pénzügyi erejét. Ezenkívül most kell gondoskodni a nyáron már végrehajtott általános illetményemelés költségeiről is. Ez különösen súlyos terhet — 76 millió pengő többletet — jelent a kultusz- tárcánál.

Megoldják a kezdő tanerők alkalmazásának kérdését

‘— A költségvetés uj tételeinek és többleteinek vizsgálata mindenkit meggyőzhet arról, hogy azoknak túlnyomó része — híven a kormánynak általában követett szociális programjához, — s szociális gondoskodás jegyében áll és szerves folytatása azoknak a szociális intézkedéseknek, amelyek az előző évi költségvetést is jellemezték.

— Tudjuk, hogy az utolsó évtizedben a kultusztárca legsúlyosabb szociális problémája volt a kezdő tanerők megélhetésének kérdése. Hosszú utat kellett bejárnunk addig. amíg az összes tanárok és tanítók részére, akik teljes óraszámmal működtek, rendszeres állásokat tudtunk biztosítani. További lépés volt az u. n. segélydijas állások eltörlése és a kezdő tanerők részére a helyettes tanári és tanítói illetmény biztosítása. Újabb fontos eredmény volt a helyettesi szolgálatnak három évre, majd legutóbb két évre történt csökkentése. Ebben az előttünk fekvő költségvetésben számolva a megélhetés nehézségeivel s a tanár- és tanltóhiány csökkentéséhez fűződő nemzeti érdekekkel, a kormánynak és elsősorban a pénzügyminiszter urnák megértése folytán ismét továbbmentünk s gondoskodtunk arról, hogy a helyettes tanárok és tanítók már az egyévi szolgálatuk betöltése után rendes tanárokká és tanítókká legyenek kinevezhetők. Ez kereken L3 millió költségtöbbletet jelent.

— Ezzel a lépéssel a kezdő tanerők alkalmazásának kérdése — a jövőre vonatkozólag — teljesen megnyugtató és végleges megoldáshoz jutott.

Szinyei-Merse miniszter ezután kijelentette, hogy azoknak a régi és érdemes tanítóknak, akik a múltban hosszú éveket szolgállak ideiglenes minőségben, a középfokú Iskolák tanerőinek adott megoldás mintájára most az előzetes szolgálatnak három évet meghaladó részét a fizetésemelés szempontjából be kell számítani,

A hosszú szolgálattal biró tanerők érdekében egész sereg magasabb állást rendszeresítettek ebben a költségvetésben. Régi és méltányos törekvés jutott céljához ebben a költségvetésben: a gyakorló polgári iskolai és kereskedelmi középiskolai tanárok tiszteletdijának rendezése.

Emelték egyes szerzetes iskolák államsegélyét

Jelentős többletet, 650.000 pengőt irányozott elő a hitoktatók díjazására s méltányos javítást rendszeresített a szerzetes tanerők illetményeinél és egyes szerzetes iskolák államsegélyét emelte. Szociális természetű tétel a segédlelkészek fizetésének rendezése is. Kongruájukat 1800 pengőre emelte már az előző évi költségvetés, most 2400 pengőt Irányoztak elő. Körülbelül félmillió pengővel emelte a lelkész! nyugdíjintézetek támogatására szánt összeget.

A tanoneoktatás kérdése

Elsőrendű szociális feladatként határozta meg az Iparostanoncok oktatásának és nevelésének kérdését. A költségvetés tanon- cok részére 200 uj internátusi helyről és 360 tanonc részére ebédről gondoskodik kereken 200.000 pengő költséggel. Emelték a nem állami tanoncotthonok támogatására szánt összeget.

Egész sereg hasonló természetű fontos szociális jellegű tétel ismertetése után bejelentette, hogy igen jelentékeny többleteket irányzott elő vallási célokra. A hitoktatói és lelkészi intézmények már emlitett emelésén kívül gondoskodott nagyobb számú uj lelkészi állás dotációjáról, hogy a túlságosan nagy egyházközségek megoszthatók s főleg, hogy a szórványokban és tanyákon élő hivek b lelki gondozásban részesüljenek. A katolikusok részére 140, a protestánsok részére aránylagoean 45 uj állást vett számításba. Az egyházak egyéb támogatására másfélmillió pengőt meghaladó többletet átütött be, amely körülbelül fele-fele arányban oszlik meg a katolikus és a nem katolikus egyházak között. Uj tétet a nagykárolyi református internátus fenntartására előirányzott 100.000 pengő.

•*’ A Sajtófoiskola támogatása

.— Szerény rész jutott az uj tételekből —< mondotta a miniszter — a magas művelődés területének: a művészetnek, tudománynak, egyetemnek. A művészeti célok keretében a Székelyföldi Művészeti Év rendezésére felvett 80.000 P. s a kolozsvári Magyar Művelődés Háza helyreállítására és felszerelésére előirányzott 120.000 P. a legjelentősebb. Emelkedés van a vidéki színészet, valamint a műemlékek dotációjánál is. A tudományos célok keretében a nagyrahivatott Tihanyi Magyar Biológiai Kutató-intézet újjászervezésére és megerősítésére törekszem. Baján Dunakutató Intézet létesül a város áldozatkészségéből, az intézet vezetője részére szükséges VTTT fizetési osztályi állást tárcám költségvetésében irányoztam elő. Először szerepel a költségvetésben a Sajtófőiskola támogatása, amelynek a múlt évi költségvetési tárgyalása során a parlamentben is több szószólója akadt. Uj tétel a közhatósági irattárak és levéltárak történelmi jelentőségű anyagának biztosítására I- részletként felvett 20.000 P. A külföldi kulturális kapcsolatok ápolása — bármily nehézségekbe ütközik is a mai viszonyok között — éppen a mai időkben fokozott jelentőségű, ami az előirányzat 300.000 pengős emelkedésében jut kifejezésre.

Alapvető fontosságú rendeletek készülnek

— Törvénytervezetet kívánok benyújtani. — mint már említettem, a műemlékek védelméről, a levéltárakról, továbbá a csíki magánjavak nagyfontosságu rendelkezéséről és az óvónőképzésről. Számos alapvető fontosságú rendelet elkészítése van folyamatban, amelyek között ilyenek szerepelnek, mint az Országos Színházi Kamara szervezete. az Országos Fllmkamara szervezete, az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács szervezete, a magániskolák szolgálati és rendtartási reformja, a délvidéki református egyház lelkészeinek nyugellátása, a jogi oktatás reformja, a különböző egyetemek és főiskolák szervezeti szabályzatának részbeni módosítása, részben uj szabályzatok kidolgozása. Tervezzük a papi nyugdíj és betegse- gélyző alap megszervezését és a teológiai tanárok fizetésrendezése kérdésének megoldását.

— Sort akarok keríteni a lelkészi illetmények kiegészítését szabályozó törvények korszerű revíziójára. Továbbá akarom folytatni a magyar művészet megfelelő külföldi propagandáját, a különböző semleges és baráti államokban tartandó képzőművészeti kiállítások utján. Fel akarom eleveníteni Bala- tonfüreden a magyar írók összehozása céljából az írói Helikon-ünnepséget. Uj szervezeti szabályzatot kívánok adni a Zeneművészeti főiskolának és a magyar vidék zeneéletének egységes irányelvek szerinti megszervezését is feladatomnak tartom. Az egyetemekről majd később szólok.

— A népoktatásról szólva, kultúrpolitikai programnak abból az egyi vezérgondolatából indulok ki, hogy mindaz, amit a nép széles rétegeinek szellemi, erkölcsi felemelése és erősítése érdekében áldozunk, végeredményben az egész nemzet erősítését és jobb jövőjét jelenti. Minden erre Irányuló intézkedésemet, gondolatomat, tervemet, minden törekvésemet szeretném összhangba hozni a kormánynak népünk boldogulásának előmozdítására irányuló szociális programjával. A megnagyobbodott ország 12.000 néptakolájá-