Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-18 / 261. szám

VutnUjsKG 1948. NOVEMBER IS. ra ée 35.000 tanitójára a templomok és lel­készek mellett a legszebb feladat hárul. E feladatok eredményes megoldásának azonban egymástól elválaszthatatlan anyagi és szel­lemi feltételei vannak. — Anyagi feltételek: a kifogástalan taní­tói lakásokkal egybekötött megfelelő iskola- épületek, azokban kellőszámu tanterem, kor­szerű berendezés és felszerelés. — Szellemi feltételek pedig az anyagi gon­doktól mentes, jól felkészült", apostoli lelkü­letű tanítói kar, a kor követelményeinek megfelelő tanítói, ifjúsági könyvtárak és tankönyvek, a tanítókat nehéz és felelősség- teljes munkájukban jóakarattal támogató iskolafelügyelet. A miniszter ezután őszintén rámutatott arra, hogy több ezer tanterem és tanítói la­kás építésére van szükség. A tavasszal el­rendelt adatfelvétel szerint 327 millió pengői igényelnének ezek a munkálatok. Ennek fe­dezetet még normális időkben is majdnem lehetetlen előteremteni. Erre ma nem is gén falhatunk. Meg kell tehát elégednünk azzal, ha a költségvetés a legbántóbö hiá­nyok megszüntetésére ad módot: — A szellemi feltételek maradéktalan meg­valósítására sem gondolhatunk most, amikor a létfentartásunkéít vállalt példátlan küzde­lem minden eddiginél nagyobb áldozatokat, követel tőlünk. Azért erről a helyről is nem csak felhívom az érdemes tanítói kart, ha­nem a nemzetnevelés minden hivatásos mun­kását, őrizzék meg ezekben a válságos időkben lelkűk nyugalmát és erejét. Ezzel annak a hitét és reményét is erősítik nem csak önmagukban, hanem a, nemzetben és annak felelős vezetőiben is, hogy elérkezik az az idő, amikor a riemzetneve'ök problé­máit magasztos hivatásukhoz méltóan old­hatjuk meg. Intézkedés történt a tanitóhiá.iy enyhítésére Ezután a tanitóhiány kérdésével foglalko­zott s ismertette a hiány enyhítésére hozott rendelkezéseket. A továbbiakban bejelentette, hogy az is- kolánkivüli népművelés továbbfejlesztésének két fő szempontja van: a magyar szellemi korszerűség és az európai színvonal. Előké­születben van a NéjMnüveléskutató intézet felállítása. A kormánynak az a célja, hogy a népfőiskolákat fejlessze. A . tudomány- egyetemeket fokozott ütemben kapcsolják be a magasabb népművelési munkába. Beje­lentette, hogy a magyar öntudat elme*ytte- sére összegyűjtői te a népmeséket, gyermek- játékokat, népszokásokat. A páratlanul ér­dekes anyag most van sajtó alatt s gondos­kodik arról, hogy ez a munka a legeldugot­tabb faluba is eljusson, összegyüjttette a magyar népdalklncset is és reméli, hogy a magyar falvak rövidesen ősi dalainkat ének­lik majd. Végrehajttatta a népkönyvtárak felülvizsgálatát s azt az anyagot, amely a magyar nép nevelésére nem alkalmas, eltá­volíttatta. Gondoskodott az nj népkönyvtárak felállításáról s azok anyagának rendszeres gyarapításáról. Elsősorban élő és holt klasz- szikusok megfelelő müveit sorolta be a nép­könyvtárak uj anyagába. Tanszéket kap Kolozsváron a honfoglaláskori magyar régészet A kultuszminiszter ezután az egyetem! oktatás kérdéseit részletezte s annak során bejelentette, hogy a legközelebbi jövőben felállítják Kolozsváron a honfoglatáskori magyar régészet saját tan szél tét. — A honfoglaláskori -magyar, régészet tudománya — hangoztatta a miniszter — világszerte elismert és régóta kiáltó hiányt jelentett az, hogy ennek a sajátosan magyar tudományágnak egyetlen magyar egyetemen sem volt eddig tanszéke. Hisszük, hogy e>; a tanszék egy lépéssel elöbbreviszi egyete­münket, a hungarológiai tudomány művelé­sét. A múzeumok, a magyar művészet, a film­gyártás kérdéseinek ismertetése után a kor­mány nemzetiségi iskola- és kultúrpolitiká­ját boncolta. „Nemzetiségi testvéreink ügyeit nem az akták ridegségévei, hanem meleg emberi szívvel kivonjuk intézni!" — Nem akarok most a múltra hivatkozni — mondotta — és nem akarom felemlíteni hazai nemzetiségeinknek nem egy hatalmas­sá felvirágzott saját iskoláját, csak a leg­utóbbi évek néhány intézkedésére utalok. Elvül állítottuk fel, hogy például a vnsza- tért területek nemzetiségi területein fekvő népiskolák tanitásny elvének megállapításá­ban a nem magyar nemzetiségű szülőknek törvényes formában kinyilvánított szabad akarata legyen a döntő tényező. Iskolás gyer­mekeik számára spontán elhatározásból kü­lönböző segítő akciókat szerveztünk. Például Erdélyben is ingyen könyv- és tejakciót anélkül, hogy ezért akár kérnénk, vagy vár­nánk külső államuk részéröl hasonló szel­lemű, méltányos és humánus intézkedéseket a •mi magyar diákjaink részére. — Nemzetiségeink szabad vallásgyakor­latát nemcsak biztosítjuk, hanem azt ha­tékonyan támogatjuk és segítjük is azért hogy nemzetiségi állampolgárainknak és fő­leg a nemzetiségi ifjúságnak hitélete még jobban elmélyülhessen. — Nemzetiségeink szabad nyelvhasznála­tát nemcsak biztosítjuk, hanem ahol s*.iil;sé- ges — konkrét esetekre hivatkozhatom — sajátos nyelvüket egyenesen védelmünkbe vesszük és szabadabb kifejlődésre segítjük. Mai kényes és nehéz helyzetünkben is léte­sítettünk és egyre létesítünk nemzetiségi tannyelvű népiskolákat, iskolai tagozatokat, tanfolyamokat, különböző nemzetiségi tani- tásnyelvii középfokú iskolákat is. Ujohl; és újabb nemzetiségi tanitásny elv ii középiskolát tagozatok felállítását is elrendeljük, ha másképp nem, osztálypárhuzamositások ut­ján oldjuk meg est a kérdést. Elősegítjük nemzetiségi, közművelődési egyesületek a.a- kulását és fejlődését és nemzetiségeink szá­mára is hatékonyabban kívánjuk megindí­tani az erőteljes újjászervezés alatt álló iskolánkivüli népművelés munkáját is. — Amikor tehát sokszoros gonddal törek­szünk nemzetiségeink szabad anyagi és szel­lemi boldogülásának biztosítására és fejlő­désére, azt hiszem az egész világ terelésigIn­tésnek és igazságosnak találhatja, hogy nem feledkezhetünk meg e hazának legtöbb vér- veszteséget szenvedett és viszonylag leg,»os­tobább sorsú népéről, éppen az államalapító magyarságról sem. Kötelességünk saját faj­tánkról gondoskodnunk és az egész nemzet és az egységes magyar állam további fenn­állása és virágzása érdekében kell magyar­ságunkat erősítenünk. Csak erős magyarság képes a maga európai keresztétty ■« általá­nos emberi küldetését újabb évszázadokon át — és hisszük, hogy azon túl is — meg­felelően teljesíteni. Ez az érdeke a Kárpát medence összes népeinek és nemzetiségeinek, de égész Európának is. — Mit kivánunk mi mindezekért a szolgá­latokért ? Semmi mást, csak azt, amit a józan értelem, a történelem tanúsága, az emberi morál és igazság Íratlan és írott törvényei is tanácsolnak nemzetiségeink szá­mára és amit azt hiszem joggal megköve­telhetünk tőlük: lojalitást, hűséget, testvéri összem ii ködést. — Nemzetiségi testvéreink ügyeit és pa­naszait nem az akták ridegségével, hanem meleg emberi szívvel kívánjuk intézni és nagy súlyt kivánunk helyezni arra, hogy ki­fejlődhessék közöttünk a kölcsönös megér­tés és bizalom. Hallgassanak nemzetiségi testvéreink a józan értelem szavára, szívlel­jék meg a történelem tanítását, engedjek lelkűkbe elmélyülni a nemes emberi mo'ál Íratlan törvényeit és a keresztény szeretet testvéri melegét. Fogjunk össze az együttes nagyszerű munkára, hogy a Kávpátmeden cének Istentől egységbe rendeli földjén uj, a múltnál virágzóbb kultúrát és boldogabb emberi életet teremthessünk. (Tudósításunk- folytatása a 8. oldalon.) Közgyűlési tarlót! az Eide v' Katolikus Akció központi tanpce: Kolozsvár, november 17. Az Erdélyi Ka­tolikus Akció központi tanácsa szerdán este 6 ólakor tartotta első közgyűlését a Mátyás király Diákház zenetermében. A közgyűlésen teljes számban megjelentek az Egyházmegyei Tanács egyházi és vi­lági tagjai Sándor Imre püspöki helynök és laczédy-.l oksman Ödön dr. alelnökkel az élükön. A közgyűlést Sándor lnne püspöki hely­nök nyitotta meg. Nagy vonásokban rá­mutatott a Katolikus Akció jelentőségére s vázolta azokat a feladatokat, amelyeket a. központi tanácsnak a jövőben el kell vé­geznie. Ezután Csepreghy László dr. törvény­szék! tanácselnök a Kathohkus Akció hit- buzgalmi, György Lajos dr. egyetemi ta­nár a kulturális szakosztály. Csizmadia Andor dr., tb. városi tanácsnok a szociális szakosztály, Urban Gusztáv dr. táblabiró pedig a sajtó szakosztály munkatervét Is­mertette a nagyszámú hallgatóság előtt. Végül Faragó Ferenc dr. teológiai tanár foglalta össze a Katolikus Akció felada­tait. Hangoztatta, hogy a Katolikus Akció legfontosabb feladatai közé tartozik az egyházmegye híveinek számbavétele és számbavétele azoknak a híveknek, akik hitbnzgalmi, kulturális, szociális téren ki­magasló hivatottságot árulnak el. A közgyűlést Sándor Imre püspöki hely­nök zárta be. TO ÁRU ÉS Jö IURDETÍS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK 2 Súlyos vasúti szerencsétlenség történt Olaszországban ötvennyolc haloUje, több mint 250 sebesülje van a borzalmas karambolnak Róma, november 17. (MTI). A Német Távirati Iroda jelenti: Súlyos vasúti szerencsétlenség történt a Róma-Viterbo közötti villamosvasut- vonalon. Eddig meg nem állapított ok­ból két vonat összeütközött. A villamos mozdonyokat az összeütközés kivetette a sínekből. A kocsik egymásbafuródtak. Ez egyébként egyvágányú vonal. Eddig 58 halottat találtak. Több print 250 em­ber megsebesült. - ­Isten oltalmába ajánlják ünnepélyesen Kolozsvár városát A feloicnlós ünnepélyes szentmise keretében történik Kolozsvár, november 17. A totális hábo­rúban a városok is éppen úgy szenvedő alanyai a pusztítás démonainak, mint a tu­lajdonképpeni hadszíntér, ahol a szemben­álló ellenfelek félelmetes tankokkal, harci­gépekkel csapnak össze megújuló csaták­ban. Európában égész sor virágzó város pusztult el már minden értékeivel, műkin­cseivel együtt a terrortámadások során, igazolva azt a tényt, hogy a totális hábo­rúban nemcsak az első vonalban küzdő ka­tonáknak, hanem a békés munkát végző 'városoknak is fel kell készülniök a véde­lemre. Magyarországot eddig megkímélte a há­ború pusztítása s hogy a jövőben is elke­rülhessük az ellenség támadását, városain­kat rendre Isten oltalmába ajánlják. Elő­ször Budapest székesfővárost ajánlotta fel Isten kegyébe Sze.ndy Károly dr. polgár- mester. Példáját követték más városaink is. Kassa, Pécs, Szeged, legutóbb pedig Nagyvárad kérte Isten oltalmát. Kolozsvár Városa szintén Isten kegyeibe ajánlja ma­gát. A felajánlás ünnepélyes szentmise ke­retében, december 8-án történik meg a fő­téri Szent Mihály-templomban. M©«ff«ezcIo<Sf ek uz «nstéríus Efjylaáizi Főtanács fjY«liéséf mneqe^őzé ilnnep$séf$ek Kolozsvár, nov. 17. Megírtuk már, hogy november 21-én, vasárnap dé előtt kezdőd­nek az unitárius Egyházi Főtanács gyűlései. Ezt megelőzően sorozatos unitárius ünnepsé­gek és összejövetelek lesznek. Szerdán délután fél 6 órakor a Dávid Fe­renc ifjúsági egylet rendezte meg nagy si­kerrel Dávid Ferenc emlék-délutánját az egylet Kossuth Lajos-utca 14. sz. alatt lévő helyiségében. A nagy vallásalapitó emlé­kére rendezett ünnepségen a szép számú közönség élén megjelentek az egyház veze­tői is. Az elhangzott beszédek, Színvonalas alkalmi szavalatok Dávid Ferenc időtálló szellemi alakját méltatták. Csütörtökön délután 5 órai kezdettel, az unitárius kollégium dísztermében az Unitá­rius Lelkészek Országos Szövetsége közgyű­lésen méltatja Józan Miklós püspök érde­meit, lelkész! szolgálata ötvenéves évfordu­lója alkalmából. Imádkozik IJarkö Béla fü­zesgyarmati lelkész, egyházi beszédet mond Marosi Márton székelyszentmihályi lelkész. Ezután Ferenc József missziói lelkész ter­jeszti elő a közgyűlés határozati javaslatát „Ötven esztendő lelkész) szolgálatának év­fordulója“ címmel. Abrudbányai János teo­lógiai dékán ugyancsak határozati javasla­tot terjeszt elő Dávid Ferenc kolozsvári szob­ra felállítása tárgyában. Ezután hangzik el az ünnepelt Józan főpásztor, felsőházi tág felszólalása. Zárszót mond Kkárt Andor csehétfalvi lelkész, teológiai magántanár. Pénteken délelőtt 9 órakor kezdődnek meg a lelkésztovébbképző tanfolyam előadásai. Előadói: Csíki Gábor dr. budapesti esperes, Lörínozy Géza nagybányai lelkész, teológiai magántanár, Szathmáry Lajos dr. az EMKE ügyvezető alelnöke és vitéz Simonfay-La-ka- tos László, a nemzetvédelmi propaganda­ügyi minisztérium előadója. Szombaton délután 5 ólai kezdettel Bér de Mózea, a nagy alapitványtevő halálának 50- ik évfordulója alka mából emlékünnepélyt rendeznek. A Beide-emlékünnepétysn meg­nyitó beszédet Józan Miülós püpök mond, Bi lde Mózsáról pedig P. Szentmártonl Kál­mán emlékezik meg. A műsor további része énekszámokból és szavalatokból all, míg bezárót Géléi József dr. egyházi iogondüök mond. Ugyancsak szombaton délután t'ltja köz­gyűlését 3 órai kezdettel az Unitárius Iro­dalmi Társasig, délután 4 órakor pedig a Dávid Ferenc Egylet. \ vÍ9$zaéÍé§e!( megaSindálYOiásáp« A kereskedők csak a jelentkezés sorrendjében szolgált adhatják ki a tűzifát Kolozsvár, november 17. Keledy Tibor 1 dr. polgármester a tűzifa-szétosztás körül t észlelt rendellenességek és panaszok meg- g szüntetésére újabb Intézkedést tett. Meg- 1 állapította ugyanis, hogy egyes, nagyobb | tételben árusító tüzifakereskedök szem elöl | tévesztik az egyenlő elbánás elvét s egye­seket előnyben részesítenek a tűzifa-szét­osztásnál. A további visszaélések megaka­dályozása érdekében a polgármester elren­delte, hogy minden tűzi fakereskedő vezes­sen nyilvántartást a tiizifaigér.ylökröl és a tűzifát a jelentkezés sorrendjében adják ki. Az ivre kötelesek rávezetni az igénylő nevét, lakcímét, valamint a tüzifaellátási lap számát. Az összeíró iveket hivatalos j( bélyegzővel ellátva a Közellátási Hivatal 1 bocsátja a fa kereskedők rendelkezésére. Az összeírást november 18-án, csütörtö­kön kezdik meg. A fakereskedő köteles az igénylő ellátást lapjába, a vásárlás bejegy­zésére szolgáló rovatba bélyegzőjét ugv beütni, hogy abba a rovatba a vásárlást ne lehessen bejegyezni. A fakereskedö nem jegyezhet elő olyan igénylőt, aki ellátási lapja szerint jái andóságánalc felerészét már megvette, vagy november elseje óta már tiz mázsa tűzifát vásárolt. Ha az elő­jegyzés során az igénylő és a fakereskedő között vita támadna, a fakereskedö az elő­jegyzést meg nem tagadhatja, azonban az előjegyzési ivén tintával beírja, hogy „fenntartással“. A kiszolgálás rendjén az ilyen igénylőt csak úgy lehet figyelembe venni, ha a Közellátási Hivatal erre enge­délyt adott. A polgármester fenntartja magának a jogot, hogy az előjegyzésben utólagosan változtatásokat eszközöljön és az előjegy­zés sorrendjét megváltoztassa. A polgármester egyébként a tüzifabe- szerzések és felhasználások módját szigo­rúan ellenőrizteti és eljárást Indít azok el­len, akik a rendelkezés megszegésével a közellátást veszélyeztetik. *« l>etSl«ol«éIc Budapest, 'nov. 17. (MTI) A belügymi­niszter a Hegedűs Gyula felelős szerkeszté­sében és a „Mai Nap“ újságkiadó rt. kiadá­sában megjelenő és Budapesten a Hungária Hitlapnyomda Rt. nyomdájában előállított a „Mai Nap“ cimü politikai napilap további megjelenését és terjesztését az 1939. II. t. c. 151. §-ának 3. bekezdése alapján, az or­szágnak az említett törvény által védett ér­dekeit veszélyeztető éspedig a lap folyó évi november 16-án megjelent 259. számában közzétett közleménye miatt 1943 évi novem­ber hó 24. napjáig bezárólag betiltotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom